104/2023. (XI.13.) OBT határozat

egyetértési jog gyakorlásáról


Az Országos Bírói Tanács a bírói munkateher mérésére szolgáló módszertan meghatározása tárgyában készített előterjesztésben foglaltakkal egyetért azzal, hogy a bírói munkateher mérésére szolgáló módszereket érintően 2024. január 1. napját követő időszakra vonatkozóan az alábbi javaslatokat fogalmazza meg:

1. A bírói egyéni statisztikai elemzésen alapuló tárgyaló bíró/tanácsszám, mint létszám mutató használata mellőzhetetlen az átlagos országos bírói munkateher meghatározása során, ezért az átlagos bírói munkateher vetítési alapjának is az országosan egységes számítási módszertanon alapuló tárgyaló bírók/tanácsok számát kell venni.

2. A kizárólag a bíró által intézhető és intézett nemperes ügyeket is figyelembe kell venni a bírói munkateher mérése körében. A nemperes ügyeket egy széleskörű szakmai konszenzuson alapuló korrekciós szorzóval kell a peres ügyek mellett beszámítani az ügyforgalomba.

3. A trendelemzés körében azonos és egységes módszertan kialakítása indokolt.

4. A súlyszámrendszer valamennyi peres és nemperes ügyszakra és valamennyi bírósági szintre történő, egységes alkalmazást igénylő kiterjesztése szükséges.

5. Indokolt, hogy a bírói álláspályázatok kiírásának kezdeményezését megelőző időben mind a kiírást kezdeményező bírósági vezető, mind a Létszámgazdálkodási Kabinet számára ugyanazon adatsor és emellett a konkrét álláspályázat esetében figyelembe vett ugyanazon számítási módszertan – annak valamennyi elemére kiterjedően – rendelkezésre álljon. A számítási módnak transzparensnek, bárki által elvégezhetőnek és ellenőrizhetőnek kell lennie.











INDOKOLÁS

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény [a továbbiakban: Bszi.] – az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény 23. § (5) bekezdése alapján megállapított és 2023. június 1. napjától hatályos 76. § (4) bekezdés e) pontja szerint az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel kapcsolatos feladatkörében meghatározza és szükség esetén évente felülvizsgálja az OBT egyetértésével a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapokat és módszereket, legalább évente egy alkalommal áttekinti a munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulását, valamint bírósági szintenként és ügyszakonként meghatározza a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhét.

E rendelkezéssel összefüggésben a Bszi. 103. § (2a) bekezdése a 2023. évi X. törvény 30. § (4) bekezdése folytán 2023. június 1. napjától hatályba lépett b) ponttal egészült ki, melynek bb) alpontja értelmében az OBT a statisztikai adatgyűjtés, az ügyelosztás és a munkatehermérés területén egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének a 76. § (4) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapok és módszerek meghatározására, továbbá a munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulásának áttekintésére, valamint bírósági szintenként és ügyszakonként a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének meghatározására vonatkozó döntése tekintetében.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének előterjesztése

Az Országos Bírósági Hivatal [a továbbiakban: OBH] elnöke 2023. szeptember 26. napján kelt 2023.OBH.III.A.22/3. sorszámú előterjesztésében kérte az Országos Bírói Tanács [a továbbiakban: OBT] egyetértését a 2021. évben bevezetett és 2023. évben is alkalmazott, a bírói munkateher mérésére szolgáló módszertan tekintetében.

Előterjesztésében rámutatott arra, hogy a 2023. június 1. napját megelőző időszakban hatályos Bszi. 76. § (4) bekezdés e) pontja – az OBT egyetértésére való utalás nélkül – hasonló szövegtartalommal definiálta az OBH elnökének kötelezettségét, melyet 2021. évtől kezdődően új statisztikai elemző módszertan bevezetésével teljesített.

A törvényi kötelezettség hatékony végrehajtása érdekében 2021. március 3. napján a 18.SZ/2021. (III.3.) számú OBHE határozattal megalakításra került a Létszámgazdálkodási Kabinet, amely a bírói munkateher méréssel összefüggésben új elemzési módszertant dolgozott ki, továbbá a munkateher méréssel és a bírói és az igazságügyi alkalmazotti létszámelosztással kapcsolatos döntések előkészítésében folyamatosan közreműködött. A 2021. évben bevezetett módszertani elvekről a 2022. január 5. napján és 2023. május 10. napján megtartott OBT üléseken részletes tájékoztatást nyújtott, a 2022. február 25-én megtartott konzultációs napon az OBT tagjai részletekbe menően elemezték a módszertant.

A 2021. évben kidolgozott és azóta alkalmazott elemző módszertan kialakításának célja az volt, hogy a különböző szinteken és szakterületeken megjelenő bírói munkateher minőségi statisztikai elemzés nyomán kerüljön megjelenítésre, valamennyi, a bírói feladatkörben elvégzett tevékenység önállóan kerüljön értékelésre, s viszonyítási pontként, elérni kívánt célként, valamennyi szervezeti egység esetében az ún. optimális „munkateher mutatót” határozta meg.
Kiemelte, hogy az újfajta elemzési módszertan középpontjában a bírói munkateher áll, vagyis a jogszabályban meghatározott azon feladatok vizsgálata, melyeket a jogalkotó kizárólagosan bírói feladatkörbe lokalizált. Ez az értelemszerűen adódó peres szakterületen túl a nemperes területeket is érintő kérdés, ahol szintén kizárólag a bírói feladatkörben ellátandó tevékenység kerül vizsgálatra és értékelésre az optimális bírói létszámjavaslat kialakításakor. Mindennek azért van nagy jelentősége, mert a jogalkotó – éppen a bírói kar igényének eleget téve – 2012. évtől kezdődően igen sok szakterületen titkári, bírósági ügyintézői hatáskörbe helyezte a korábban bírák által ellátott feladatokat (pl.: szabálysértési, nyilvántartási, büntetés-végrehajtási stb. szakterületek).

Az újfajta elemzési módszertan a különböző szinteken működő valamennyi szakág tényleges munkaterhét közvetlen módon vizsgálja, figyelembevéve a szakágban tapasztalható specialitásokat, vezetői beosztásokat, megosztott tárgyalási tevékenységet. E körben a számítási metódus középpontjában az ún. „működő (dolgozó) tanács” kategóriája áll.

Az elemzést végzők az ügyforgalmi adatokat, valamint az egyéni bírói munkateher mutatókat az új módszertani elvek alapján minden esetben trendszerűen vizsgálják, s ez alapján vonják le következtetéseiket és tesznek javaslatot létszámgazdálkodási döntésekre.

Az OBH elnöke előterjesztésében kitért arra, hogy 2016. óta a járásbíróságok és a törvényszékek elsőfokú peres szakágában bevezetésre került az ún. „súlyszámrendszer”, melynek központi hasznosítása nem történt meg. A szignálást végzők az egyes szervezeti egységekben természetesen értékelték a súlyszámértéken alapuló minőségi differenciákat a szignálás során, azonban mindez a központi statisztikai és létszámgazdálkodási elvek körében felhasználásra nem került. A 2021. év óta bevezetett új módszertan egyik központi eleme a minőségi differenciákat is tükröző súlyszámértékek vizsgálata, majd a létszámgazdálkodási javaslat kialakítása során annak figyelembevétele. A ma hatályos peres súlyszámrendszer a büntető szakágban kisebb korrekciókkal, de megalapozottan alkalmas az ügyek minőségi differenciáit is kifejező munkateheraránytalanságok megjelenítésére, míg a civilisztikai szakágban markánsabb revízió szükséges a kívánt cél megjelenítéséhez. A Létszámgazdálkodási Kabinet mind az érkezett, mind pedig a folyamatban lévő peres ügyek súlyszámértékeit vizsgálja, s döntéselőkészítő javaslata kialakítása során a súlyszámértéket eltérítő tényezőként veszi figyelembe az érintett szervezeti egység optimális létszám meghatározási javaslatakor. Utalt arra, hogy jelenleg a büntető fellebbviteli súlyszámrendszer kidolgozása zajlik, párhuzamosan az elsőfokú peres büntető súlyszámrendszer korrekciójával. Az elképzelések szerint 2024. január 1. napjától mindkettő bevezetésre kerülhet a magyar igazságszolgáltatási rendszerben.

Az előterjesztésben foglaltak szerint a statisztikai elemző módszertanban megjelent új, szakmai konszenzuson alapuló közelítési rendszer az ún. „optimális bírói munkateher, optimális teljesítményi mutató” meghatározása. E körben az OBH elnöke hangsúlyozta, hogy az elmúlt 30 esztendőben a viszonyítási pont minden peres, illetve nemperes szakág esetében az országos átlagos munkateher mutató volt, amely az egyes szervezeti egységek egy tárgyaló tanácsra vetített munkaterhét tükrözte. Az így kidolgozott statisztikai táblák bemutatták, hogy mely szervezeti egységek dolgoznak az országos átlag alatti, illetve feletti munkateherrel, azonban arra soha nem adtak választ, hogy az „átlagnak” nevezett munkateher szakmai szempontból optimális-e, az az időszerű ítélkezés szempontjait figyelembevéve elfogadható -e.


Ezért 2021. évtől kezdődően meghatározásra került a különböző szintű szakágak optimális érkezési munkaterhe, s átlagos súlyszámérték esetén (peres ügyek) ennek tükrében határozták meg a szervezeti egység optimálisnak tartott engedélyezett bírói létszámát azzal, hogy az eltérő súlyszámérték ugyanakkor azonos arányú, pozitív tartalmú létszámeltérítést eredményezett és eredményez.

Az előterjesztés felhívta a figyelmet arra, hogy újdonságot jelent az elemzési módszertanban a fellebbviteli szakágak teljeskörű, komplex munkateher értékelése. A korábban figyelembe vett országos ügyforgalmi és egyéni bírói munkateher adatok ugyanis kizárólag a peres ügyforgalom vizsgálatán alapultak, miközben az ügyviteli szabályok megváltozása nyomán a fellebbviteli ítélkezés legnagyobb hányadát a nemperes ügyek felülbírálata jelenti. Ennek megfelelően 2021. évtől az ítélőtáblák és törvényszékek különböző szakágakban működő tanácsainak munkaterhét a peres és nemperes ügyek teljes érkezési adatainak figyelembevételével vizsgálják. A jövőben ezt az elemző módszertant egészíti majd ki a fellebbviteli súlyszámrendszer bevezetése, amely árnyaltabb képet mutat majd a különböző szervezeti egységek e körbe eső munkaterhét illetően.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke az előterjesztés mellékleteként csatolta a 2021. évtől bevezetésre került és jelenleg is alkalmazott statisztikai elemző módszertant részletesen bemutató, a Létszámgazdálkodási Kabinet által kidolgozott „A Bírósági Munkateher Arányosítása” című módszertani útmutatót [a továbbiakban: Módszertani útmutató].

Az Országos Bírói Tanács előterjesztéshez fűzött észrevételei és kérdései

Az Országos Bírói Tanács az előterjesztés tárgyalását a 2023. október 4. napjára összehívott rendes ülésén tűzte napirendre, azonban az előterjesztés tárgyi súlyára és a bírák és bírói tanácsok munkaterhe szempontjából kiemelkedőnek minősülő jelentőségére tekintettel – a bírósági szintenként és ügyszakonként a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének 2023. évi meghatározásával és a Kúria, az ítélőtáblák és a törvényszékek szükséges bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámának meghatározásával kapcsolatos egyetértési jog gyakorlására vonatkozó napirendi pontok alapjául szolgáló előterjesztések tárgyalását is érintően – úgy határozott, hogy az említett napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket külön, a 2023. november 13. napjára kitűzött rendkívüli ülésen vitatja meg.

Az Országos Bírói Tanács úgy ítélte meg, hogy a rendkívüli ülésre történő minél alaposabb felkészülés céljából, a bírói munkateher mérésére szolgáló módszertan meghatározásával kapcsolatos egyetértési jog gyakorlása iránti napirendi pont hatékony megvitatása érdekében az Országos Bírósági Hivatal elnöke, mint előterjesztő irányába a munkateher mérés módszertanának további részletes kibontása iránti észrevételek megfogalmazása és kérdések feltevése indokolt.

Ezért a 2023. október 5. napján kelt 2023.OBT.XI.23/5. számú átiratban általános jelleggel kifejtette, hogy bírói munkateher alatt a bírósági ügyek eljárási szabályok szerinti gyors, szakszerű befejezéséhez szükséges összes, jogi képzettséget igénylő munkavégzés időigényét kell érteni. A bírói munkateher legobjektívebben egy mutatószámmal fejezhető ki. Ez a mutatószám matematikai értelmében egy hányados (egy tört), melynek számlálója egy munka mennyiségét kifejező adat, a nevezője pedig egy, a munkát elvégző bírák számát kifejező létszámadat.

A munkaterhet kifejező tört számlálójába felelősséggel csak valamilyen ügyforgalmi adat írható. A bírói munka mennyiségét legjobban jellemző ügyforgalmi adat pedig minden szinten és ügyszakban az egységnyi idő alatt (tipikusan egy naptári hónap alatt) érkezett, bírói hatáskörbe tartozó ügyek száma. A tört nevezőjébe a torzító tényezőktől (például igazgatási feladat vagy más ügyszakban végzett tevékenység) megtisztított és a bírói egyéni adatszolgáltatás keretében évtizedek óta gyűjtött és nagyrészt jelenleg is rendelkezésre álló létszámadatot, a tárgyaló bírók/tanácsok számát kell írni, mert ez fejezi ki az adott pillanatban ténylegesen ítélkező tevékenységet végző bírák számát, tehát azokat, akikre a számlálóban szereplő munkateher valójában hárul. A bírósági igazgatásban alkalmazott többi létszámfogalom [engedélyezett bírói létszám, tényleges bírói létszám, működő (dolgozó) bírói létszám] ennél tágabb kategória, melyben azok is benne vannak, akik bár bírók, de a nevezőbe írt munkateherben nem feltétlenül osztoznak (igazgatási tevékenységet végeznek, betegek, oktatáson vesznek részt, stb.) vagy teljesen hiányoznak a rendszerből (betöltetlen álláshelyek).

A fentiek figyelembevételével az egyetlen racionális, a lehetőségekhez képest igazságos módszer, amellyel a bírói munkateher mérhető az, ha az időegység alatt érkező, kizárólag bírák által intézhető peres és nemperes ügyek számát – utóbbiakat egyszerűbb megítélésükre tekintettel egy szorzószámmal megfelelően korrigálva – ügyszakonként a tárgyaló bírák/tanácsok ugyanazon időszakra az adott ügyszakban jellemző számára vetítjük. A két adat hányadosa a bírói munkateher Bszi. 76. § (4) bekezdés e) pontja szerinti országos vagy a vizsgált szervezeti egységre irányadó átlagos értéke.

Az Országos Bírói Tanács rámutatott arra, hogy az előterjesztés mellékletét képező Módszertani útmutató II/1. fejezetében foglaltak elvetik az évtizedek óta a bírói egyéni statisztikai elemzés és hagyományosan a bírói munkateher mérés vetítési alapját képező és a – valóban teljeskörű értékelést garantáló – tárgyaló bíró/tanács szám alkalmazását a munkaterhet kifejező tört nevezőjeként.

Az előterjesztés alapján – egyértelmű matematikai képlet hiányában – az OBT számára nem volt világos, hogy a tárgyaló tanácsok száma helyett vetítési alapként használni kívánt működő (dolgozó) bíró/tanácsszámot pontosan miként számította ki az előterjesztő. Nem derült határozottan ki, hogy az engedélyezett létszám pontosan milyen tényezőkre tekintettel csökken, s pontos képlet hiányában a számítási mód nem tekinthető objektívnek, nem kellően transzparens és nem ellenőrizhető.

A fentiekre tekintettel az OBT kiemelt észrevételként fogalmazta meg, hogy nem ért egyet az előterjesztés azon megállapításával, miszerint a tárgyaló bíró/tanácsszám, mint osztó a valóságosnál nagyobb munkaterhet tükröz. Éppen ellenkezőleg: ez tükrözi a valóságos munkaterhet, hiszen az elvégzendő feladatot, az érkező ügyeket csak azokra vetíti, akik tényleg dolgoznak: nincsenek oktatáson, nem betegek, nincsenek szabadságon, hanem bent ülnek a tárgyalóteremben. Ettől eltérően pont a működő (dolgozó) tanácsokra vetített munkateher lehet megtévesztő, hiszen az a valóságostól alacsonyabb, mert úgy tekinti, hogy az ügyforgalom egy részét feldolgozzák azok a bírók, akik valójában nem végeznek ítélkező munkát.

Az ügyforgalmi trendelemzés kapcsán az OBT hangsúlyozta, hogy az egy adott év átlagos országos bírói munkaterhének meghatározásakor a Bszi. 76. § (4) bekezdés e) pontjának teljesítése során nem jön szóba, azonban a jövőre vonatkozó személyzeti döntések (szükséges bírói létszám meghatározása, pályázati előterjesztések elbírálása) esetén az alkalmazására vonatkozó szándék támogatandó.
Célszerűbbnek ítélte a trendelemzésekhez hosszabb idősorok használatát, s az átláthatóság érdekében egyértelmű meghatározását annak, hogy adott jellegű személyzeti döntések tekintetében a trendelemzés melyik módszer alkalmazásával történik.

Az OBT észrevétele szerint a bírói hatáskörbe tartozó feladatok teljeskörű számbevétele elvének maradéktalan érvényesítése érdekében szükség van az évtizedes gyakorlat megváltoztatására és valamennyi ítélkezési szinten a – kizárólag a bíró által intézhető és intézett – nemperes ügyeket is figyelembe kell venni a bírói munkateher mérése körében.

Az előterjesztés mellékletét képező Módszertani útmutatóban bemutatott elemzési módszertan vonatkozásában a számítás módja és menete nehezen volt rekonstruálható annak ellenére, hogy a számítási módnak bárki által elvégezhetőnek, ellenőrizhetőnek kellene lennie. Ily módon nem volt teljesen világos, hogy a kiindulási ügyforgalmi adatbázis mely konkrét ügyszakok esetében, mennyiben, milyen forrásból származó adatok alapján módosul, s az sem volt tisztázott, hogy a trendelemzés és az átlagszámítás módszere közül mikor, melyik az elsődleges.

Az OBT az előterjesztő által bemutatott munkateher mérési módszertan egyes elemeinek további részletezése érdekében – döntően a megtett észrevételekhez kötődő – kérdéseket is megfogalmazott.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének válaszirata

Az OBH elnöke 2023. november 9. napján kelt válasziratában egyetértett az OBT-vel abban, hogy a munkateher törtszámmal fejezhető ki, melynek számlálójában a munka mennyiségét kifejező adat szerepel, míg a nevezőben a munkát elvégző bírák számát kifejező létszámadat. Megállapította, hogy a tört nevezőjében szereplő létszámadat meghatározása tekintetében eltérés mutatkozik abban a megközelítésben, hogy az egyik koncepció szerint az osztó a dolgozó (vagy működő) bírói létszám lehet, míg más koncepció szerint a tárgyaló bírói létszám szerepelhet a nevezőben. Rögzítette, hogy 2021. évtől kezdődően a Létszámgazdálkodási Kabinet a működő bírói létszámot tekintette kiindulási pontnak, azonban a fél évente és évente kiadott egyéni bírói munkateher mutatók számításában változatlanul a tárgyaló tanácsszám szerepel osztóként.

Eldöntendő kérdésnek tekintette, hogy a jövőben a munkateher mérés módszertana teljes mértékben visszatér-e a valamennyi távollétet tartalmazó „tárgyaló tanács", mint osztó alkalmazásához, vagy elfogadja a „működő tanács” osztóként történő figyelembevételét, annak kifejtése mellett, hogy az OBT ezirányú álláspontjának megismerését követően a kérdés rugalmas kezelésére lát lehetőséget.

Az OBH elnöke nem osztotta azt az álláspontot, mely szerint három év adatsora alapján ritkán rajzolódik ki egyértelmű trend egy szervezeti egység működése szempontjából. Állítása szerint az elmúlt három esztendő tapasztalata épp az ellenkezőjét mutatja: alapvetően három év ügyforgalmi adatsora alkalmas a hosszútávú létszámgazdálkodási következtetések levonására. A hosszútávú idősorok vizsgálatát illetően úgy ítélte meg, hogy az számos esetben igen komoly kockázatot hordoz, elsődlegesen a háttérjogok, különösképpen a hatásköri, illetékességi szabályok megváltozása tükrében, mely során figyelembe kell venni a jelzett torzító körülményeket is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a súlyszámrendszer tényleges, országos hasznosítására csak 2021. évben, a Létszámgazdálkodási Kabinet megalakulásával került sor, azóta az új koncepció szerint a súlyszámrendszer meghatározó tényező a létszámgazdálkodás során és igen sok esetben pozitív irányú létszámeltérítést eredményez. Az új eljárási szabályok, a háttér anyagi jog megváltozásával párhuzamosan a súlyszámrendszerek felülvizsgálata folyamatosan indokolt és szükséges. Ennek megfelelően az elsőfokú büntető peres súlyszámrendszer felülvizsgálata 2023. évben lezajlott, az 2024. január 1. napjától új formában vezethető be a magyarországi bíróságokon. Ezzel párhuzamosan befejezés előtt áll a büntető fellebbviteli peres súlyszámrendszer kialakítása, annak bevezethetősége 2024. január 1. napjára datálható. 2024. évben az OBH elnöke a civilisztikai szakterület súlyszámrevízióját tervezi végrehajtani a háttérjogok megváltozására figyelemmel.

Kérdésre válaszolva ismertette, hogy az osztott perszerkezettel érintett polgári eljárások, illetőleg az előkészítő eljárás (büntető eljárás) valóban felvethetik a súlyszámdinamika kérdését, amit a Súlyszám Kabinet részletesen megvizsgált és elvetette azt. A Súlyszám Kabinet e körben végzett empirikus vizsgálatai azt mutatták, hogy lényeges metamorfózis nem áll be a kezdőirati attribútumok alapján meghatározott súlyszámérték, illetőleg a perfelvétel lezárása, illetve az előkészítő ülés után az ügyminőség tekintetében. Ugyanakkor a bíróság elé állításos ügyek tekintetében a Súlyszám Kabinet 2024. január 1. napjával javaslatot tett az OBH elnöke számára a -70%-os mutató törlése érdekében. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben az alapértelmezett súlyszámhoz viszonyítottan az eltérítő tényezők ugyanúgy érvényesülnek a bíróság elé állításos ügyekben is, mint a vádirattal érkező ügyek tekintetében.
Rámutatott, hogy a nemperes ügyek jelenleg súlyszámértékkel nem bírnak, kizárólag a peres ügyek súlyszámozottak. A nemperes ügyek vonatkozásában egyelőre mind elsőfokon, mind másodfokon pusztán a mennyiségi mutató a determináló tényező a létszámgazdálkodási döntések meghozatala szempontjából.

Egyetértett azzal a megjegyzéssel, hogy a közigazgatási szakág súlyszámrendszere revízióra szorul, melynek végrehajtását a szakág képviselőinek bevonásával 2024. évben kívánja biztosítani.

Megjegyezte, hogy a Létszámgazdálkodási Kabinetnek nem volt és nem is lehetett feladata olyan módszertan kidolgozása, amely nyomán a különböző szakágakban dolgozó bírák munkaterhe teljesértékűen összehasonlíthatóvá válik. Ilyen módszertant ezidáig nem sikerült más rendszerekben sem kialakítani. Ekként a jelenlegi szisztéma pontosítása, finomítása lehet a feladat, a különböző szintek és ügyszakok egységes elven alapuló összehasonlítási rendszerének kidolgozására nem lát reális alapot.

Az OBH elnöke lényeges megállapítást tett abban a tekintetben, hogy mivel az egyes törvényszékek munkaterhének elemzése – valamennyi szervezeti egység, valamennyi szakágára kiterjedően – évente átfogó konzultáció keretében zajlik, s ezt az ad-hoc előterjesztések vizsgálata kiegészíti, nem mellőzhető a törvényszéki elnökök belső létszámgazdálkodásának igazgatási vizsgálata sem.

A létszámgazdálkodás körében felmerülő intézkedések megtétele vagy annak hiánya csak a belső elemzések figyelmes végrehajtása során válik ismertté, s mindez természetesen a szervezeti egységben igényelt álláshely pályázatok kiírására közvetlen hatást gyakorolhat. Az esetlegesen elmaradt igazgatási intézkedéseket a Létszámgazdálkodási Kabinet köteles jelezni az OBH elnöke felé, aki a bíróságok igazgatásáról szóló 6/2015. (Xl.30.) OBH utasítás rendelkezései szerint végezhet további ellenőrzést.

Az OBH elnöke kérdésre válaszolva átiratában maga is indokoltnak ítélte leírható képletezés alkalmazását annak biztosítása érdekében, hogy már a pályázat kiírásának kezdeményezését megelőző időben mind a kiírást kezdeményező bírósági vezető, mind a Létszámgazdálkodási Kabinet számára ugyanazon adatsor és emellett a konkrét álláspályázat esetében figyelembe vett ugyanazon számítási módszertan – annak valamennyi elemére kiterjedően és előzetesen ismert módon – rendelkezésre álljon.

Az Országos Bírói Tanács döntése

Az OBT a 2023. november 13. napján tartott rendkívüli ülésén az 1. napirendi pontként tárgyalt, a bírói munkateher mérésére szolgáló módszereket érintő egyetértési jog gyakorlása tárgyában készült és a Tanács előzetes észrevételei és kérdései alapján kiegészített előterjesztést megvitatta.

A napirendi pont tárgyalását az Országos Bírói Tanács 2023. október 15. napjától hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának [a továbbiakban: SZMSZ] 18. § (2) bekezdésének értelmében szakkérdésnek tekintette és annak vizsgálatába az SZMSZ 18. § (1) bekezdése alapján eseti szakértőként bevonta dr. Örkényi Lászlót, a Fővárosi Ítélőtábla bíráját.

Az OBT a rendelkezésre állt írásbeli előterjesztés és válaszirat, valamint dr. Fazekas Sándor, az OBH Bírósági Koordinációs és Felügyeleti Főosztályának főosztályvezetője mint a Létszámgazdálkodási Kabinet tagja és az eseti szakértő egyaránt prezentációval egybekötött előadása, továbbá a tagok és a tanácskozási joggal rendelkezők hozzászólásai és nyilatkozatai alapján a Bszi. 103. § (2a) bekezdés bb) pontjában rögzített, az OBH elnökének a Bszi. 76. § (4) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében a bírói munkateher mérésére szolgáló módszerek meghatározására vonatkozó döntése tekintetében megillető egyetértési jogát akként gyakorolta, hogy a bírói munkateher mérésére szolgáló módszertan meghatározása tárgyában készített előterjesztésben foglaltakkal egyetértett azzal, hogy a bírói munkateher mérésére szolgáló módszereket érintően 2024. január 1. napját követő időszakra vonatkozóan az alábbi javaslatokat fogalmazta meg:

1. A bírói egyéni statisztikai elemzésen alapuló tárgyaló bíró/tanácsszám, mint létszám mutató használata mellőzhetetlen az átlagos országos bírói munkateher meghatározása során, ezért az átlagos bírói munkateher vetítési alapjának is az országosan egységes számítási módszertanon alapuló tárgyaló bírók/tanácsok számát kell venni.

A tárgyaló bíró/tanács fogalmát a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és feldolgozásáról szóló 8/2003. OIT szabályzat vezette be, egyúttal rendezte annak számítási módját (23. §) és tette a bírói munkateher mérés vetítési alapjává. A fogalmat az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok statisztikai tevékenységéről szóló 13/2018. (XII. 21.) OBH utasítás is átvette (29. §) és jelenleg is ezen alapul a bírói egyéni adatszolgáltatás és az OBH ezzel kapcsolatos adatközlései.

Az OBT megítélése szerint a tárgyaló bíró/tanács száma az egyetlen olyan bírósági létszámadat, amely a ténylegesen ítélkezési tevékenységet végző bírák számát mutatja. A többi, kevésbé tisztított létszámadat olyan bírókat is figyelembe vesz, akik valójában nem ítélkeznek, nem osztoznak az ítélkezés jelentette munkateherben. Márpedig az ítélkezés jelentette bírói munkaterhet azokra nézve kell meghatározni, akik e tevékenységet ténylegesen végzik.

A tárgyaló bíró/tanácsszám, mint létszám mutató használata ezért mellőzhetetlen az átlagos országos bírói munkateher – és egyébként minden más bírói munkateher mutató – meghatározása során

2. A kizárólag a bíró által intézhető és intézett nemperes ügyeket is figyelembe kell venni a bírói munkateher mérése körében. A nemperes ügyeket egy széleskörű szakmai konszenzuson alapuló korrekciós szorzóval kell a peres ügyek mellett beszámítani az ügyforgalomba.

A bírói hatáskörbe tartozó feladatok teljeskörű számbavétele elvének maradéktalan érvényesítése érdekében szükséges valamennyi ítélkezési szinten a – kizárólag a bíró által intézhető és intézett – nemperes ügyeket is figyelembe venni a bírói munkateher mérése körében. Helytelen azonban a nemperes ügyek egyszerű, számszerű hozzáadása a peres ügyekhez, ez ugyanis annak megállapítását rejtené magában, hogy egy nemperes ügy munkaigénye ugyanannyi, mint egy peres ügyé. Erre tekintettel a nemperes ügyeket egy úgynevezett korrekciós szorzóval kell a peres ügyek mellett beszámítani az ügyforgalomba. A korrekciós tényező mértékének meghatározása érdekében széleskörű szakmai konszenzus kialakítása indokolt.

3. A trendelemzés körében azonos és egységes módszertan kialakítása indokolt.

Annak érdekében, hogy a munkateher mérés vizsgálatával összefüggésben a mérvadó ügyforgalmi mutatók időszaki változásainak figyelembevétele valamennyi ítélkezési szinten és ügyszakban egységes módon, eltérések nélkül valósulhasson meg, nem mellőzhető a trendelemzés gyakorlatának valamennyi felmerülő esetben azonos alapokon, tényezőkön és körülményeken, valamint egységes módszertan megteremtésével történő kialakítása.

4. A súlyszámrendszer valamennyi peres és nemperes ügyszakra és valamennyi bírósági szintre történő, egységes alkalmazást igénylő kiterjesztése szükséges.

Egyrészt szűkebb értelemben annak érdekében, hogy a bírói hatáskörbe tartozó feladatok teljeskörű számbavétele elvének maradéktalan érvényesítése végett valamennyi ítélkezési szinten indokolt a kizárólag bíró által intézhető és intézett nemperes ügyek bírói munkateher mérése körében való figyelembevétele, másrészt tágabb körben és hosszabb távon azt célozva, hogy megnyíljon a különböző szakágakban dolgozó bírák munkaterhének objektív alapokon nyugvó összehasonlíthatósága, az OBT előremutató javaslatként fogalmazta meg a súlyszámrendszer valamennyi peres és nemperes ügyszakra és valamennyi bírósági szintre történő, egységes alkalmazása kiterjesztésének igényét.

5. Indokolt, hogy a bírói álláspályázatok kiírásának kezdeményezését megelőző időben mind a kiírást kezdeményező bírósági vezető, mind a Létszámgazdálkodási Kabinet számára ugyanazon adatsor és emellett a konkrét álláspályázat esetében figyelembe vett ugyanazon számítási módszertan – annak valamennyi elemére kiterjedően – rendelkezésre álljon. A számítási módnak transzparensnek, bárki által elvégezhetőnek és ellenőrizhetőnek kell lennie.

Az OBT és az OBH elnöke között egyetértést tükröző álláspont alakult ki abban a tekintetben, hogy az egyes álláspályázatok kiírásának kezdeményezését megelőző időben mind a kiírást kezdeményező bírósági vezető, mind a Létszámgazdálkodási Kabinet számára egy olyan előzetesen, ugyanazon adatsor és számítási módszertan alapján leírható számítási képlet álljon rendelkezésre, amely annak valamennyi elemére kiterjedően eleget tesz az objektivítás, az átláthatóság és az ellenőrizhetőség követelményének.


Budapest, 2023. november 13.

Dr. Matusik Tamás
az Országos Bírói Tanács elnöke