105/2023. (XI.13.) OBT határozat

egyetértési jog gyakorlásáról


Az Országos Bírói Tanács a bírósági szintenként és ügyszakonként a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének 2023. évi meghatározásával egyetért azzal, hogy 2024. január 1. napját követő időszakra vonatkozóan az alábbi javaslatokat fogalmazza meg:

1. Szükséges az átlagos országos munkateher bírósági szintenként és ügyszakonként történő meghatározása a nemperes eljárásokra vonatkozóan is.

2. Az Országos Bírói Tanács felkéri az Országos Bírósági Hivatal Elnökét a Statisztikai Szabályzatnak a nemperes eljárásokra is kiterjedő, a Bszi. 76. § (4) bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettség teljesítéséhez illeszkedő módosítására.



INDOKOLÁS


A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény [a továbbiakban: Bszi.] – az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény 23. § (5) bekezdése alapján megállapított és 2023. június 1. napjától hatályos 76. § (4) bekezdés e) pontja szerint az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel kapcsolatos feladatkörében meghatározza és szükség esetén évente felülvizsgálja az OBT egyetértésével a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapokat és módszereket, legalább évente egy alkalommal áttekinti a munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulását, valamint bírósági szintenként és ügyszakonként meghatározza a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhét.

E rendelkezéssel összefüggésben a Bszi. 103. § (2a) bekezdése a 2023. évi X. törvény 30. § (4) bekezdése folytán 2023. június 1. napjától hatályba lépett b) ponttal egészült ki, melynek bb) alpontja értelmében az OBT a statisztikai adatgyűjtés, az ügyelosztás és a munkatehermérés területén egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének a 76. § (4) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapok és módszerek meghatározására, továbbá a munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulásának áttekintésére, valamint bírósági szintenként és ügyszakonként a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének meghatározására vonatkozó döntése tekintetében.
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének előterjesztése

Az Országos Bírósági Hivatal [a továbbiakban: OBH] elnöke a 2023. szeptember 26. napján kelt 2023.OBH.III.A.22/4. sorszámú iratba foglaltan előterjesztést tett az Országos Bírói Tanács [a továbbiakban: OBT] részére 2023. évben peres és nemperes szakterületeken az országos bírói munkateher meghatározására.

Az OBH elnöke kiemelte, hogy a 2021. évtől bevezetésre került új statisztikai elemzési módszertan a klasszikus ügyforgalmi és egyéni bírói munkateher elemzésen túlmenően különböző, az ítélkezési munkát árnyaltabban vizsgáló és értékelő szempontokat is figyelembe vesz. Ilyen módon az ügyek munkaigényességét tükröző súlyszámértékeket vizsgálja és figyelembe veszi az optimális bírói létszám meghatározásakor az egyes szervezeti egységek esetében. Komplex módon elemzi a fellebbviteli szakágak bírói munkaterhét, továbbá kialakította az ún. „optimális bírói munkateher” kategóriáját, amely az ügyforgalmi adatok, az azt kiegészítő súlyszámértékek és a működő tanácsok száma összevetése során viszonyítási pontként értékelt.

Az „optimális bírói munkateher” az új statisztikai elemzési módszertanban „viszonyítási pont, elérni kívánt cél”, mely átlagos súlyszámérték esetén a különböző ítélkezési szinteken, különböző ügyszakokban szakmailag elfogadott és teljesíthetőnek tartott, az időszerű ítélkezést biztosító peres és nemperes ügyek érkezési/befejezési/folyamatban maradt volumenét jeleníti meg.

Tájékoztatta az OBT-t a 2023. évben a különböző szakágakban és különböző ítélkezési szinteken meghatározott, havi optimális érkezési/befejezési/folyamatban maradt ügyek mutatóiról.

Kifejtette, hogy az előterjesztésben meghatározott értéktartományok szakmai konszenzuson alapulnak, azok nem tekinthetők objektívnek, s azok éves felülvizsgálata a változó jogszabályi környezetben minden esetben indokolt. A bemutatott érkezési/befejezett/folyamatban maradt peres (nemperes) ügyek meghatározása mögött a teljesíthetőség szempontja áll, hogy az ítélkezés időszerűsége és szakszerűsége hatékonyabban biztosítható legyen az új típusú elemzés és létszámgazdálkodás tükrében.

Az Országos Bírói Tanács előterjesztéshez fűzött észrevételei

Az Országos Bírói Tanács az előterjesztés tárgyalását a 2023. október 4. napjára összehívott rendes ülésén tűzte napirendre, azonban az előterjesztés tárgyi súlyára és a bírák és bírói tanácsok munkaterhe szempontjából kiemelkedőnek minősülő jelentőségére tekintettel – a bírói munkateher mérésére szolgáló módszertan meghatározásával és a Kúria, az ítélőtáblák és a törvényszékek szükséges bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámának meghatározásával kapcsolatos egyetértési jog gyakorlására vonatkozó napirendi pontok alapjául szolgáló előterjesztések tárgyalását is érintően – úgy határozott, hogy az említett napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket külön, a 2023. november 13. napjára kitűzött rendkívüli ülésen vitatja meg.

Az Országos Bírói Tanács úgy ítélte meg, hogy a rendkívüli ülésre történő minél alaposabb felkészülés céljából, a bírósági szintenként és ügyszakonként a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének meghatározásával kapcsolatos egyetértési jog gyakorlása iránti napirendi pont hatékony megvitatása érdekében az Országos Bírósági Hivatal elnöke, mint előterjesztő irányába észrevételek megfogalmazása indokolt.

Az OBT a 2023. október 5. napján kelt 2023.OBT.XI.23/5. számú átiratban ellentmondásosnak ítélte, hogy az előterjesztés címében az „országos bírói munkateher” szerepel, de az valójában az OBH által – törvényi kötelezettség nélkül – bevezetett „optimális bírói munkateher” értékeket tartalmazza. A Bszi. előterjesztés által is hivatkozott 76. § (4) bekezdés e) pontja alapján az OBH-nak valójában a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhét kellett volna bírósági szintenként és ügyszakonként meghatároznia a fentiek szerint a 2022. év lezárt adatai alapján.

Ezzel együtt az OBT üdvözlendőnek tartotta az optimális bírói munkateher értékének rendszeres meghatározását, amelynek deklarált célja, hogy az érkező ügyek száma az optimálisnak tartott tartományban maradjon.

Mindazonáltal az OBT értékelése szerint téves és a bírói munkateher egyenletes elosztásának megvalósítása szempontjából félrevezető az optimális értéknek az országos átlag helyett viszonyítási pontként való alkalmazása az álláspályázatok elbírálása során. Ha ugyanis a kérelem elutasítása és az álláshely elvonása esetén az érintett ügyszakban az optimális érték fölé emelkedne a bírói munkateher, akkor a pályázatot kiírják és az álláshelyet betöltik akkor is, ha a bírói munkateher még elutasítás esetén is az országos átlag alatt maradna. Pedig előfordulhat, hogy az adott pillanatban számos olyan szervezeti egység van az országban, amelynek valamelyik ügyszakában a bírói munkateher meghaladja nemcsak az optimális értéket, hanem az országos átlagot is.

Az OBT sajnálatosnak tartotta, hogy a numerikus értékekhez nem tartozik mértékegység, ily módon közvetlenül nem állapítható meg, hogy azok mit fejeznek ki. Csak a szöveges indokolásból lehet kikövetkeztetni azt, hogy vélhetően az egy működő tanácsra, havi, minden bizonnyal 12 havi átlagban jutó érkezett/befejezett/folyamatban maradt ügyek számát jelenti.

Az észrevételek körében kifejtettek szerint helytelen, hogy az optimális érték számos esetben intervallumként került meghatározásra, nem pedig konkrét értékként. Optimális értékként elegendő egyetlen konkrét, egyúttal maximálisnak tekinthető érték meghatározása. Vélhetően ennek a megjelölt intervallumok középértékével kellene megegyeznie.

E mellett megtévesztő volt az optimális értékeknek a működő tanácsra vetített meghatározása. A megadott értékek ugyanis így valójában azt jelentik, hogy 12 havi átlagban hány ügyet kellene érkezettként figyelembe vennie és adott esetben befejeznie egy olyan bírónak, aki csak az adott ügyszakban és ítélkezési szinten dolgozik teljes állásban és nem végez semmilyen igazgatási tevékenységet, így azokban a hónapokban is, amikor szabadságon, kötelező képzésen van vagy beteg.

Az OBT felhívta a figyelmet arra, hogy a fent kifejtettekre tekintettel helyesebb lenne a megadott értékeket tárgyaló tanácsra vetített értékeknek tekinteni.

Összefoglalva tehát úgy ítélte meg, hogy az optimális munkatehernek az országos átlagos bírói munkateher, a szükséges bírói létszám meghatározása, vagy az álláspályázati előterjesztések elbírálása során nem lehet szerepe.

Az OBT ezért felkérte az OBH elnökét, hogy az előterjesztést az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok statisztikai tevékenységéről szóló 13/2018. (XII. 21.) OBH utasítás 29. §-a szerint kalkulált tárgyaló bíró/tanács vetítési alapként való figyelembevételével pontosítsa a tekintetben, hogy az a 2022. év lezárt adatai alapján bírósági szintenként és ügyszakonként a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének meghatározását tartalmazza.
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének válaszirata

Az OBH elnöke 2023. november 9. napján kelt válasziratában rámutatott arra, hogy a Bszi. 76. § (4) bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettsége minden esztendőben teljesítésre kerül, az egyéni bírói munkateher adatai a Kp lntra neten hozzáférhetőek. Az ezzel összefüggő legutóbbi tájékoztatás a 2023. november 8. napján megtartásra került OBT ülésen hangzott el, ilyen módon a törvényi kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, az átlagos munkateher adatok hozzáférhetők mindenki számára.

Hangsúlyozta, hogy a Kúria, az ítélőtáblák és a törvényszékek szükséges bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámának meghatározásával összefüggő, szervezeti egységekre lebontott kimutatás természetesen statikus adat és nagyon sok esetben nem igazodik a Bszi. 76. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározottakhoz. A munkateher aránytalanságok felszámolása folyamatosan zajlik, az álláshelyek átcsoportosítása, megszüntetése, rendszeresítése hosszú folyamat eredménye lehet csak, ilyen módon a Bszi. 76. § (4) bekezdésének e) pontjában meghatározottak alapján közölt adatsorok és a jelenlegi létszámkimutatás között mechanikus megfeleltetés semmiképpen nem biztosítható. A közzétett adatok azt tükrözik, hogy az átlagos munkateher meghatározó módon közelít az optimálisnak tartott munkateher mutatóhoz számos szakágban, számos szervezeti egységben, s ez önmagában tükrözi az új létszámgazdálkodási rend hatékonyságát és sikerességét, azonban a teljes megfeleltetés csak hosszútávon biztosítható.

Az Országos Bírói Tanács döntése

Az OBT a 2023. november 13. napján tartott rendkívüli ülésén a 2. napirendi pontként tárgyalt, a bírósági szintenként és ügyszakonként a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének 2023. évi meghatározását érintő egyetértési jog gyakorlása tárgyában készült és a Tanács előzetes észrevételei és kérdései alapján kiegészített előterjesztést megvitatta.

A napirendi pont tárgyalását az Országos Bírói Tanács 2023. október 15. napjától hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának [a továbbiakban: SZMSZ] 18. § (2) bekezdésének értelmében szakkérdésnek tekintette és annak vizsgálatába az SZMSZ 18. § (1) bekezdése alapján eseti szakértőként bevonta dr. Örkényi Lászlót, a Fővárosi Ítélőtábla bíráját.

Az OBT a rendelkezésre állt írásbeli előterjesztés és válaszirat, valamint dr. Fazekas Sándor, az OBH Bírósági Koordinációs és Felügyeleti Főosztályának főosztályvezetője, mint a Létszámgazdálkodási Kabinet tagja és az eseti szakértő egyaránt prezentációval egybekötött előadása, továbbá a tagok és a tanácskozási joggal rendelkezők hozzászólásai és nyilatkozatai alapján a Bszi. 103. § (2a) bekezdés bb) pontjában rögzített, az OBH elnökének a Bszi. 76. § (4) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében a bírósági szintenként és ügyszakonként a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének 2023. évi meghatározására vonatkozó döntése tekintetében megillető egyetértési jogát akként gyakorolta, hogy az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett azzal, hogy 2024. január 1. napját követő időszakra vonatkozóan az alábbi javaslatokat fogalmazza meg:

1. Szükséges az átlagos országos munkateher bírósági szintenként és ügyszakonként történő meghatározása a nemperes eljárásokra vonatkozóan is.

Tekintettel arra, hogy a Bszi. 76. § (4) bekezdés e) pontjának a bírósági szintenként és ügyszakonként a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének meghatározására vonatkozó harmadik fordulata az átlagos munkateher meghatározását illetően semmiféle korlátozást nem tartalmaz, ebből következően az OBH elnökére telepített törvényi kötelezettség –- a bírói hatáskörbe tartozó feladatok teljeskörű számbavétele elvének maradéktalan érvényesítése érdekében –- kiterjed a kizárólag a bíró által intézhető és intézett nemperes ügyek körére is.

2. Az Országos Bírói Tanács felkéri az Országos Bírósági Hivatal Elnökét a Statisztikai Szabályzatnak a nemperes eljárásokra is kiterjedő, a Bszi. 76. § (4) bekezdés a) e) pontjában foglalt kötelezettség teljesítéséhez illeszkedő módosítására.

A Bszi. 76. § (4) bekezdés e) pontjába foglalt rendelkezés maradéktalan érvényesülése érdekében szükséges az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok statisztikai tevékenységéről szóló 13/2018. (XII. 21.) OBH utasítás [Statisztikai Szabályzat] nemperes eljárásokra is kiterjedő módosítása azon okból, hogy a tárgyaló bíró/tanácsszám szerinti mutató a nemperes eljárások vonatkozásában is meghatározhatóvá váljék.


Budapest, 2023. november 13.



Dr. Matusik Tamás
az Országos Bírói Tanács elnöke