13/2012. (III. 24.) OBT határozat az Országos Bírói Tanács ideiglenes Szervezeti és működési szabályzatáról1
Az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 109. §-ában kapott felhatalmazás alapján - annak érdekében, hogy a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testületeként a Bszi. 103. §-ában meghatározott jogköreit gyakorolhassa - a következő - ideiglenes - Szervezeti és működési szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) fogadta el:
A szabályzat hatálya
1. § (1) A szabályzat hatálya az OBT tagjára, az OBH elnökére, az OBT munkáját segítő, ezen feladatra a munkáltató által kijelölt munkatársra, valamint az OBT tag munkáját támogató bírósági titkárra terjed ki. Az OBH-ban az OBT működésének biztosítását elsődlegesen az OBH Koordinációs és Szervezési Főosztálya (a továbbiakban: OBT iroda) látja el.
(2) A szabályzat rendelkezéseit az OBT által intézett valamennyi, törvény vagy egyéb jogszabály alapján a hatáskörébe tartozó ügy, általa folytatott eljárás, illetve ellátott tevékenység során alkalmazni kell.
(3) A szabályzat jogszabály eltérő rendelkezése hiányában alkalmazható.
Az OBT székhelye
2. § (1) Az OBT Bszi. 88. § (2) bekezdésében meghatározott székhelye az OBH Budapest, Szalay u. 16. szám alatti épülete.
(2) Az OBT megnevezésével és székhelyének feltüntetésével az (1) bekezdésben meghatározott épületen tájékoztató táblát kell kifüggeszteni.
Az OBT működése
3. § (1) Az OBT a feladat- és hatáskörét az elnök vezetésével és a tagok részvételével, testületként gyakorolja.
(2) Az OBT a hatáskörébe tartozó ügyekben ülésen határoz, azonban rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben más módon, ülésen kívüli szavazással is határozhat.
(3) Az ülésen kívüli határozathozatalra a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(4) Az OBT a hatékony működése érdekében munkabizottságokat hozhat létre.
(5) Az OBT meghatározott feladatok ellátására bármely tagját kijelölheti.
Az OBT elnöke és elnökhelyettese
4. § (1) Az OBT elnöke biztosítja az OBT jogainak gyakorlását, kötelezettségeinek teljesítését, valamint gondoskodik az OBT munkájának megszervezéséről.
(2) Az OBT elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében
a) képviseli az OBT-t az OBH-val, más állami szervekkel, illetve társadalmi és egyéb szervezetekkel való kapcsolatában;
b) képviseli az OBT-t a nemzetközi és az Európai Uniós kapcsolatokban;
c) összehívja az OBT ülését;
d) vezeti az üléseket, engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a jogszabályok és más kötelező szabályok betartására, valamint kihirdeti a szavazás eredményét;
e) az OBT ülésén a tanácskozás rendjének megtartása érdekében bármikor felszólalhat.
5. § (1) Az OBT elnöki tisztségét a tagok félévenként egymást váltva viselik oly módon, hogy elsőként a leghosszabb tartamú bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bíró tölti be a tisztséget, akit a további tagok a bírói szolgálati viszonyuk időtartamának csökkenő sorrendjében követnek.
(2) Az OBT elnökét - akadályoztatása esetén - teljes jogkörrel az elnökhelyettes helyettesíti.
(3) Az elnökhelyettesi tisztséget a tagok félévenként egymást váltva viselik oly módon, hogy elsőként a második leghosszabb tartamú bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bíró tölti be a tisztséget, akit a további tagok a bírói szolgálati viszonyuk időtartamának csökkenő sorrendjében követnek.
6. § (1) A leköszönő elnök (elnökhelyettes) a tisztségét a soros elnöknek (elnökhelyettesnek) a folyamatban lévő ügyekről történő írásbeli tájékoztatással adja át a tisztség átvételekor előre meghatározott időpontban.
(2) Az átadás-átvételi eljárást az elnöki tisztség időtartamának lejártát megelőző 8 napon belüli időpontban kell lefolytatni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti írásbeli tájékoztatónak tartalmaznia kell az elnöki tisztség betöltésének időszakára vonatkozóan az OBT működésére, tevékenységére vonatkozó részletes ismertetőt. Az írásbeli tájékoztatót a soros elnöknek való átadással egyidejűleg a leköszönő elnök az OBH elnökének is megküldi.
Az OBT tagja
7. § (1) Az OBT tagja jogosult és köteles az OBT munkájában részt venni, és ennek keretében - az igazolt távollét kivételével - köteles az OBT ülésén megjelenni.
(2) Az OBT munkájában való részvétel akadályát az OBT tag az elnöknek előzetesen köteles bejelenteni.
(3) Az ülésről történő távolmaradása esetén az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos véleményét vagy álláspontját az akadályközléssel egyidejűleg elektronikus úton az elnöknek megküldheti, azonban előzetesen nem szavazhat.
8. § (1) Az OBT tagja a feladatai ellátásához szükséges ismeretek megszerzése érdekében az OBT elnökétől, az OBH elnökétől, illetve bármely bíróság elnökétől - a (2) bekezdés szerinti korlátozással - felvilágosítást kérhet, illetve e szervezetek működésével kapcsolatos iratokba betekinthet. Ennek nyilvántartását az OBT iroda végzi.
(2) A felvilágosítás csak titok- vagy adatvédelmi indokkal írásban tagadható meg. Ebben az esetben a tájékoztatásnak ki kell térnie arra, hogy a kért felvilágosítás iránti kérelem mely titok- vagy adatvédelmi szabály miatt nem teljesíthető, továbbá, hogy milyen feltételek fennállta esetén jogosult az OBT tag az (1) bekezdésben meghatározott felvilágosítás kérésre vagy iratbetekintésre.
(3) Az OBT tagja köteles a tudomására jutott minősített adatot az arra vonatkozó szabályok szerint megőrizni.
9. § (1) Az OBT tagja részére az OBH elnöke által kiállított, az OBT tagságot igazoló belépőkártyát, illetve az OBT székhelyéül szolgáló épületben a szabad mozgást biztosító elektronikus kártyát kell biztosítani.
(2) Az OBT tagja az OBT rendelkezésére bocsátott helyiségeket tevékenységével összefüggésben korlátozás nélkül, míg az OBH hivatali helyiségeit az OBH elnöke által - a Bszi. 168. §-a alapján - kiadott szabályzat szerint jogosult használni.
(3) Az OBT tagja - szabad parkolóhely esetén - jogosult a használatában álló személygépkocsival az OBH rendelkezésére bocsátott parkolóhelyen parkolni. A szabad parkolóhely hiányában felmerült parkolási költség megtérítésére az OBT tag a munkáltatója és az OBH közötti külön megállapodáson alapuló elszámolási rend szerint jogosult.
10. § (1) Az OBT tagja részére az OBH elnöke hordozható számítógépet köteles biztosítani, mely eszköznek az igénylési, használati és visszaszolgáltatási rendjéről külön szabályzatban rendelkezik.
(2) Az OBT tagja a tagsági jogviszonyából eredő feladata ellátása érdekében, különösen az OBT ülésén történő részvétel esetén jogosult a szolgálati helye szerinti bíróság hivatali gépjárművét igénybe venni. Jogosult továbbá az OBT iroda és a szolgálati helye szerinti bíróság, informatikai, távközlési, valamint fénymásoló eszközeinek térítésmentes használatára.
Az OBT tag munkáját segítő bírósági titkát
11. § (1) Az OBT tagja a munkája hatékonysága biztosítása érdekében jogosult az általa kiválasztott bírósági titkár munkáját igénybe venni. Az igénybevételhez ezen bírósági titkár és munkáltatója írásbeli hozzájárulása szükséges.
(2) A bírósági titkár személyét az OBT tagnak az OBT irodán be kell jelentenie.
(3) A bírósági titkár részére az OBH elnöke által kiállított belépőkártyát kell biztosítani.
(4) A bírósági titkárt - értelemszerű alkalmazással - a 8. § és a 10. § (2) bekezdésben meghatározott jogosultságok megilletik, azonban gépjárműhasználatra csak az OBT tag gépjárműhasználata esetén jogosult.
Az OBT iroda
12. § (1) Az OBT adminisztratív feladatainak ellátását, az OBT tagok munkájának segítését, valamint az ügyiratok kezelését, továbbá az OBT működésének teljes körű dokumentálását az OBT iroda végzi.
(2) Az OBT iroda működésével összefüggésben felmerült költség az OBH-t terheli.
Az OBT iroda ügyvitele
13. § (1) Az OBT iroda ügyvitelére az OBH-ra vonatkozó iratkezelési és ügyviteli szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) Az OBT-nek érkező iratot az OBT iroda az OBT részére biztosított lajstromban haladéktalanul lajstromozza, és elintézésre az OBT elnökének nyomban megküldi vagy bemutatja.
(3) OBT ügyben az elnök rendelkezik kiadmányozási joggal. Az elnöki kiadmányt eredeti aláírással és az OBT körbélyegzőjével kell ellátni.
(4) Az OBT körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben az OBT teljes neve és székhelyének megjelölése.
Az OBT üléseinek helye
14. § (1) Az OBT rendes, illetőleg rendkívüli üléseit az OBH által erre a célra rendelkezésre bocsátott helyszínen tartja.
(2) Az OBT az ülését más helyszínen is megtarthatja, azonban, ha annak biztosítása az OBH vagy valamely bíróság elnökének a hatáskörébe tartozik, az OBT elnökének ezt írásban az ülés összehívásakor kell kezdeményeznie.
Az OBT ülésezési rendje
15. § (1) Az OBT a féléves ülésterve vagy ettől eltérve szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik.
(2) A féléves üléstervet az OBT elnöke a tisztség betöltésekor (átvételekor) az elnöki programja, illetve az OBT tagok javaslatai alapján terjeszti az OBT elé.
(3) Az üléstervet lehetőség szerint úgy kell összeállítani, hogy az OBT minden hónap harmadik hétfőjén rendes ülést tartson.
(4) Az üléstervről az előterjesztését követő 8 napon belül kell az OBT-nek határoznia.
(5) Az OBT ülése az OBH hivatali idejétől eltérő időpontban is megtartható, így különösen a hivatali idő után, hétvégén vagy munkaszüneti napon.
Az OBT ülése
16. § (1) Az OBT ülése a bírák számára nyilvános, kivéve, ha az OBT zárt ülés tartását rendeli el. Az OBT ülésén - ideértve a zárt ülést is - az OBT tagjain kívül részt vesz az OBH által delegált jegyzőkönyvvezető, tanácskozási joggal részt vesz az OBH elnöke és az igazságügyért felelős miniszter, valamint az OBT elnöke, az OBH elnöke és az igazságügyért felelős miniszter által meghívott eseti szakértő, továbbá az OBT elnöke által meghívott érdek-képviseleti szerv képviselője.
(2) Az OBT ülésén - akadályoztatása esetén - az igazságügyért felelős minisztert államtitkár, az OBH elnökét az OBH általános elnökhelyettese helyettesíti.
(3) Az OBT zárt ülést rendelhet el, különösen, ha az minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges, továbbá ha az ülésen meghallgatott személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt.
Az OBT ülés összehívása
17. § (1) Az ülést a kitűzött időpont és a napirend meghatározásával írásban, elektronikus úton kiküldött meghívó útján kell összehívni.
(2) A meghívó mellékleteként a napirendi pontokhoz kapcsolódó határozat-tervezetet, javaslatot, előkészítő anyagot vagy feljegyzést (a továbbiakban: előterjesztés) az OBT elnöke az OBT iroda közreműködésével legalább 8 nappal az ülés előtt a tagok rendelkezésére bocsátja.
(3) Rendkívüli ülés összehívását - a napirendre javasolt téma megjelölésével - bármely OBT tag kezdeményezheti az OBT elnökénél a tagok egyharmadának javasló támogatása mellett.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az ülést a kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra kell összehívni.
(5) Az ülés összehívásakor annak napirendjét - a zárt ülések napirendjének kivételével - az OBT hivatalos honlapján közzé kell tenni.
Határozatképesség
18. § (1) Az OBT akkor határozatképes, ha az ülésén tagjainak legalább kétharmada jelen van.
(2) Az ülés megnyitása után az OBT elnöke megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e, és azt az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi.
(3) Amennyiben az ülés nem határozatképes, az OBT elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását, ennek eredménytelensége esetén az ülést elhalasztja.
Az ülés vezetése
19. § (1) Az ülés napirendjének elfogadását követően az OBT elnöke a napirendi pontok sorrendjében vezeti le az ülést.
(2) A napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztést annak készítője adja elő az ahhoz érkezett írásbeli észrevételekkel együtt.
(3) Az OBT elnöke az előterjesztést vitára bocsátja, azonban az OBT dönthet úgy is, hogy arról vita nélkül határoz.
(4) A vitára bocsátást megelőzően az elnök meghatározhatja a hozzászólások időtartamát, azonban egy percnél rövidebb időkeretet egy hozzászólásra nem állapíthat meg.
Határozathozatal és közzététel
20. § (1) A vita lezárását követően az OBT elnöke határozathozatalt rendel el.
(2) Az OBT a határozatát szótöbbséggel hozza.
(3) A szavazatokat az OBT elnöke számolja össze.
(4) Szavazategyenlőség esetén az OBT elnökének szavazata dönt.
(5) Az OBT határozatát az OBT honlapján és a Bírósági Közlönyben kell kihirdetni, azonban arról az érintettek közvetlenül is értesíthetők
Jegyzőkönyv és összefoglaló
21. § (1) Az OBT üléséről az OBT iroda közreműködésével jegyzőkönyv készül.
(2) Bármelyik OBT tag kérésére a nyilatkozatát hangfelvételen kell rögzíteni.
(3) A hangfelvételt az OBT iroda - az ülés időpontjának és tárgyának megjelölésével - egy évig megőrzi.
(4) A bíróságok igazgatását és a bírák tevékenységét szélesebb körben érintő, a közérdeklődésre számot tartó döntésekről az OBT iroda összefoglalót készít. Az összefoglalóba kerülő napirendekről és az összefoglaló tartalmáról az OBT az ülésen határoz. A zárt ülésen tárgyalt napirendet az összefoglaló nem tartalmaz.
(5) A jegyzőkönyv a jelenlévők nevét, az elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontok tárgyalásának menetét, ezen belül a hozzászóló nevét, álláspontja lényegét, a szavazás tényét, módját és a szavazás eredményét, valamint a döntés szövegét tartalmazza.
(6) Az összefoglaló az ülésen tárgyalt napirendi pontok és döntések tömör összegzését tartalmazza.
A sajtótájékoztatás rendje
22. § (1) Az OBT tevékenységéről az OBT elnöke, az OBT elnökhelyettese vagy kijelölt sajtószóvivője jogosult sajtótájékoztatást adni. Ez a rendelkezés nem érinti az OBT tagok azon jogát, hogy az OBT jogszabályban meghatározott működési rendjéről, a tagok jogállásáról általános tájékoztatást nyújtson.
(2) Az OBT elnöke (elnökhelyettese) más OBT tagot is kijelölhet a sajtótájékoztatásra.
(3) A sajtótájékoztatásra jogosult gondoskodik az OBT működésével összefüggő információk összegyűjtéséről és közzétételéről, továbbá a sajtó képviselői rendelkezésére áll, ha azok felvilágosítást kérnek.
(4) A sajtótájékoztatásra jogosult a (3) bekezdésben írt feladata ellátása során felügyeli és segíti a sajtóanyagoknak az OBT hivatalos honlapján történő megjelenését.
23. § (1) Az OBT honlapján - a 17. § (5) bekezdésében meghatározottakon túl - közzé kell tenni az OBT féléves üléstervét és az ülésről készült összefoglalót, továbbá a Kúria elnökének és az OBH elnökének tisztségére jelölt személyről történő előzetes véleménynyilvánításnak a jegyzőkönyvét.
(2) Az intraneten kell közzétenni az OBT üléséről készült jegyzőkönyvet kivéve, ha az OBT zárt ülést tartott.
(3) Az OBT elnöke az OBT tevékenységéről havonta hírlevelet készít, melyet az intraneten tesz közzé.
24. § A sajtótájékoztatás rendjére egyebekben a bíróságok tájékoztatási tevékenységéről szóló 11/2010. OIT szabályzat rendelkezéseit kell - az OBT sajátosságait figyelembe véve - értelemszerűen alkalmazni.
Felhatalmazó rendelkezés
25. § (1) Az OBT felhatalmazza az OBH elnökét, hogy a 2. § (1) bekezdésben, a 8. §-ban, a 9. § (1) és (3) bekezdésében, a 10. §-ban, 11. §-ban, a 12. §-ban, a 14. § (1) bekezdésében, a 20. § (5) bekezdésében és a 21. §-ban szabályozott kérdésekben utasítást (szabályzatot) alkosson.
(2) Az OBT a jelen szabályzattól eseti döntésével eltérhet.
(3) Az OBT tagjai megválasztásának szabályairól az OBT a végleges Szervezeti és működési szabályzatában fog rendelkezni.
Záró rendelkezés
26. § (1) Ez a szabályzat 2012. március 24. napján lép hatályba, és a végleges SZMSZ hatályba lépésekor hatályát veszti.