29/2019. (IV.3.) OBT határozat
Év
2019
Dokumentum
Dokumentum szöveges átírata
29/2019. (IV.3.) OBT határozat
Az Országos Bírói Tanács a 2019. április 3. napján megtartott ülés összefoglalóját elfogadta.
A Juhász Andor-díjak adományozására a Kúria elnöke előterjesztést tett a kúriai bírák vonatkozásában, azonban az OBH elnökétől – az OBT kifejezett felhívása ellenére – nem érkezett előterjesztés az alsóbb szintű bíróságok bírái és igazságügyi alkalmazottai díjazására és címadományozásra. Az OBT három tagja tanulmányozta az iratokat, amelyből megállapítható, hogy a kollégiumok véleményezték a díjazottnak javasolt személyeket, amely alapján a bíróságok elnökei megtették előterjesztéseiket az OBH elnöke felé.
A 2011. évi CCII. törvény szerint kizárólag az OBT jogosult címek, díjak alapítására és adományozására, illetve szabályozza az adományozás rendjét. Az OBH elnöke nem szerepel ezen felsorolásban, így nem jogosult díjat adományozni, alapítani vagy ezt szabályozni. Az OBT a 87/2018. (IX.5.) OBT határozattal szabályozta a Juhász Andor-díjak adományozásának rendjét. Az OBH elnökének ezzel ellentétes módosított 6/2012. (IV.13.) OBH utasítása törvénysértő.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.) 76. § (9) bekezdése az OBH elnökének hatáskörébe utalja a díjak, címek adományozásának kezdeményezését, míg a Bszi. 103. § (3) bekezdés j) pontja az OBT jogaként szabályozza a díj és cím adományozását, illetve a hozzájárulást díj más által történő adományozásához. A sarkalatos törvény ebben a kérdésben az OBH elnökét és az OBT-t együttműködésre kötelezi.
Az ülésen az Országos Bírói Tanács úgy foglalt állást, hogy – kezdeményezés hiányában – nem dönt a címzetes törvényszéki, táblabírói és kúriai bírói címek, főtanácsosi és tanácsosi címek, Juhász Andor-díjak adományozásáról. A Kúria elnöke – mivel az alsóbb fokú bíróságok bírái ilyen módon a díjazásból kizárásra kerülnének – az előterjesztését nem tartotta fenn. Sajnálatos, hogy az OBH elnöke a javaslatok továbbításának megtagadásával elvonta a lehetőséget több száz bírótól és igazságügyi alkalmazottaktól, hogy az OBT döntése alapján szakmai munkájuk elismeréseként Juhász Andor díjban, állami kitüntetésben és díjazással együtt járó címadományozásban részesüljenek.
Ezért kizárólag az OBH elnökét terheli a felelősség.
Amennyiben az előterjesztések későbbi időben megérkeznének, az OBT – akár az adományozás rendjét szabályozó határozat módosításával – dönteni fog az adományozásokról.
Dr. Szabó Sándor OBT tag tájékoztatást adott a bírói illetményjavaslat állásáról. A MABIE és az OBH elnöke nyújtott be önálló javaslatot az Igazságügyi Minisztériumhoz, majd a MABIE a beérkezett javaslatok és észrevételek alapján módosította előterjesztését.
Az OBT tagjai felhívták a figyelmet, hogy a bruttó nemzeti átlagkereset ismét 11,3%-ot emelkedett, míg a bírói alapilletmény 2019-ben sem változott, az ügyészi illetményemelést pedig nem követte a bírói illetmények emelése. A hazai és nemzetközi összehasonlításban a rendkívül alacsony, méltatlan bírói illetmény veszélyezteti a bírói függetlenséget, amit a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke külön is szóvá tett. A központi igazgatás által biztosított nem rendszeres juttatások nem pótolhatják a kiszámítható és törvényben garantált magasabb illetményt. Az OBT tagjai arra is felhívták a figyelmet, hogy az OBH részéről tapasztalható kommunikáció – amely szerint bármi vagy bárki veszélyeztetheti az illetményemelést, illetve kizárólag az OBH elnöke terjeszthet elő illetményemelési javaslatot – megtévesztő és minden ténybeli alapot nélkülöz.
Az OBT elnöke beszámolt a Velencei Bizottság és a GRECO delegációjának látogatásáról és az ezeken elhangzottakról. Jelezte, hogy a Velencei Bizottság operatív működéséért felelős igazgatója a magyar sajtó részére adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „a jogállamiság szempontjából a legproblematikusabb az Országos Bírósági Hivatal elnökének szerepe; ez a magyar gyakorlat nagyon egyedülállónak számít, hisz míg az igazságügyi miniszter beszámolni tartozik a parlamentnek, az Országos Bírósági Hivatal elnöke senkinek sem tartozik felelősséggel”. Az országok korrupció elleni erőfeszítéseit vizsgáló GRECO a 2015- ös jelentésében már erős kritikával illette az OBH elnökének eredménytelenné nyilvánítási és kirendelési gyakorlatát, ezen kérdéseket az OBT több jelentésében vizsgálta és kifogásolta.
Az OBT megtárgyalta azt is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019. március 12. napján ítéletet hirdetett a Guðmundur Andri Ástráðsson kontra Izland (26374/18) ügyben. A Strasbourgi Bíróság szerint a bírák kinevezése és előmenetele kapcsán a kinevező személy vagy testület által megvalósított törvénysértések egyenes következménye a ’törvény által felállított’ bírósághoz való alapvető jog megsértése.
Az OBT elnöke beszámolt arról, hogy az Alapvető Jogok Biztosa az OBH elnökének felhívása alapján az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte az Alaptörvény és a Bszi. értelmezésére az OBT működőképessége kapcsán. Az OBT tagok az ülésen nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy a póttagok megválasztása azonnal megoldaná az OBH elnöke által felvetett jogértelmezési kérdéseket, így nem igazolható, hogy miért nem tesz semmilyen intézkedést a mielőbbi póttagválasztás érdekében. Az Országos Bírói Tanács ismételten felhívta az OBH elnökét, hogy haladéktalanul intézkedjen az iránt, hogy 2019. június 28. napjáig a küldöttértekezlet megtartásra kerüljön, amely megválasztja az OBT póttagjait. Felhívta arra is, hogy 2019. április 25. napjáig írásban tájékoztassa az OBT-t a fenti határidőnek megfelelő menetrendről és a megtett intézkedésekről.
Az OBH elnöke által kezdeményezett alkotmánybírósági eljárás és az Alkotmánybíróság döntése sem logikailag, sem jogilag nem előkérdése a póttagválasztásnak.
Az Országos Bírói Tanács a nemzetközi kapcsolatok körében 2019. április 26-án fogadja a Nemzetközi Bírói Egyesület vizsgálóbizottságát, amelyen dr. Fatalin Judit mellett dr. Rochlitz Zoltán vesz részt; 2019. április 29-én fogadja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság delegációját, amelyen dr. Fatalin Judit mellett dr. Matusik Tamás vesz részt; 2019. május 13-14. napján az OBT képviseletében dr. Rochlitz Zoltán vesz részt a Luxemburgban megrendezésre kerülő „Jogállamiság projekt zárókonferencia” nemzetközi rendezvényen.
Az Országos Bírói Tanács a 11/2019. (II.6.) OBT határozattal elfogadott és később kiegészített bizottsági jelentésben foglaltak közjogi következményei témájában folytatott megbeszélés eredményeként felkérte dr. Matusik Tamás OBT tagot írásos előterjesztés készítésére.
Az Országos Bírói Tanács a 2019. április 3. napján megtartott ülés összefoglalóját elfogadta.
A Juhász Andor-díjak adományozására a Kúria elnöke előterjesztést tett a kúriai bírák vonatkozásában, azonban az OBH elnökétől – az OBT kifejezett felhívása ellenére – nem érkezett előterjesztés az alsóbb szintű bíróságok bírái és igazságügyi alkalmazottai díjazására és címadományozásra. Az OBT három tagja tanulmányozta az iratokat, amelyből megállapítható, hogy a kollégiumok véleményezték a díjazottnak javasolt személyeket, amely alapján a bíróságok elnökei megtették előterjesztéseiket az OBH elnöke felé.
A 2011. évi CCII. törvény szerint kizárólag az OBT jogosult címek, díjak alapítására és adományozására, illetve szabályozza az adományozás rendjét. Az OBH elnöke nem szerepel ezen felsorolásban, így nem jogosult díjat adományozni, alapítani vagy ezt szabályozni. Az OBT a 87/2018. (IX.5.) OBT határozattal szabályozta a Juhász Andor-díjak adományozásának rendjét. Az OBH elnökének ezzel ellentétes módosított 6/2012. (IV.13.) OBH utasítása törvénysértő.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.) 76. § (9) bekezdése az OBH elnökének hatáskörébe utalja a díjak, címek adományozásának kezdeményezését, míg a Bszi. 103. § (3) bekezdés j) pontja az OBT jogaként szabályozza a díj és cím adományozását, illetve a hozzájárulást díj más által történő adományozásához. A sarkalatos törvény ebben a kérdésben az OBH elnökét és az OBT-t együttműködésre kötelezi.
Az ülésen az Országos Bírói Tanács úgy foglalt állást, hogy – kezdeményezés hiányában – nem dönt a címzetes törvényszéki, táblabírói és kúriai bírói címek, főtanácsosi és tanácsosi címek, Juhász Andor-díjak adományozásáról. A Kúria elnöke – mivel az alsóbb fokú bíróságok bírái ilyen módon a díjazásból kizárásra kerülnének – az előterjesztését nem tartotta fenn. Sajnálatos, hogy az OBH elnöke a javaslatok továbbításának megtagadásával elvonta a lehetőséget több száz bírótól és igazságügyi alkalmazottaktól, hogy az OBT döntése alapján szakmai munkájuk elismeréseként Juhász Andor díjban, állami kitüntetésben és díjazással együtt járó címadományozásban részesüljenek.
Ezért kizárólag az OBH elnökét terheli a felelősség.
Amennyiben az előterjesztések későbbi időben megérkeznének, az OBT – akár az adományozás rendjét szabályozó határozat módosításával – dönteni fog az adományozásokról.
Dr. Szabó Sándor OBT tag tájékoztatást adott a bírói illetményjavaslat állásáról. A MABIE és az OBH elnöke nyújtott be önálló javaslatot az Igazságügyi Minisztériumhoz, majd a MABIE a beérkezett javaslatok és észrevételek alapján módosította előterjesztését.
Az OBT tagjai felhívták a figyelmet, hogy a bruttó nemzeti átlagkereset ismét 11,3%-ot emelkedett, míg a bírói alapilletmény 2019-ben sem változott, az ügyészi illetményemelést pedig nem követte a bírói illetmények emelése. A hazai és nemzetközi összehasonlításban a rendkívül alacsony, méltatlan bírói illetmény veszélyezteti a bírói függetlenséget, amit a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke külön is szóvá tett. A központi igazgatás által biztosított nem rendszeres juttatások nem pótolhatják a kiszámítható és törvényben garantált magasabb illetményt. Az OBT tagjai arra is felhívták a figyelmet, hogy az OBH részéről tapasztalható kommunikáció – amely szerint bármi vagy bárki veszélyeztetheti az illetményemelést, illetve kizárólag az OBH elnöke terjeszthet elő illetményemelési javaslatot – megtévesztő és minden ténybeli alapot nélkülöz.
Az OBT elnöke beszámolt a Velencei Bizottság és a GRECO delegációjának látogatásáról és az ezeken elhangzottakról. Jelezte, hogy a Velencei Bizottság operatív működéséért felelős igazgatója a magyar sajtó részére adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „a jogállamiság szempontjából a legproblematikusabb az Országos Bírósági Hivatal elnökének szerepe; ez a magyar gyakorlat nagyon egyedülállónak számít, hisz míg az igazságügyi miniszter beszámolni tartozik a parlamentnek, az Országos Bírósági Hivatal elnöke senkinek sem tartozik felelősséggel”. Az országok korrupció elleni erőfeszítéseit vizsgáló GRECO a 2015- ös jelentésében már erős kritikával illette az OBH elnökének eredménytelenné nyilvánítási és kirendelési gyakorlatát, ezen kérdéseket az OBT több jelentésében vizsgálta és kifogásolta.
Az OBT megtárgyalta azt is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019. március 12. napján ítéletet hirdetett a Guðmundur Andri Ástráðsson kontra Izland (26374/18) ügyben. A Strasbourgi Bíróság szerint a bírák kinevezése és előmenetele kapcsán a kinevező személy vagy testület által megvalósított törvénysértések egyenes következménye a ’törvény által felállított’ bírósághoz való alapvető jog megsértése.
Az OBT elnöke beszámolt arról, hogy az Alapvető Jogok Biztosa az OBH elnökének felhívása alapján az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte az Alaptörvény és a Bszi. értelmezésére az OBT működőképessége kapcsán. Az OBT tagok az ülésen nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy a póttagok megválasztása azonnal megoldaná az OBH elnöke által felvetett jogértelmezési kérdéseket, így nem igazolható, hogy miért nem tesz semmilyen intézkedést a mielőbbi póttagválasztás érdekében. Az Országos Bírói Tanács ismételten felhívta az OBH elnökét, hogy haladéktalanul intézkedjen az iránt, hogy 2019. június 28. napjáig a küldöttértekezlet megtartásra kerüljön, amely megválasztja az OBT póttagjait. Felhívta arra is, hogy 2019. április 25. napjáig írásban tájékoztassa az OBT-t a fenti határidőnek megfelelő menetrendről és a megtett intézkedésekről.
Az OBH elnöke által kezdeményezett alkotmánybírósági eljárás és az Alkotmánybíróság döntése sem logikailag, sem jogilag nem előkérdése a póttagválasztásnak.
Az Országos Bírói Tanács a nemzetközi kapcsolatok körében 2019. április 26-án fogadja a Nemzetközi Bírói Egyesület vizsgálóbizottságát, amelyen dr. Fatalin Judit mellett dr. Rochlitz Zoltán vesz részt; 2019. április 29-én fogadja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság delegációját, amelyen dr. Fatalin Judit mellett dr. Matusik Tamás vesz részt; 2019. május 13-14. napján az OBT képviseletében dr. Rochlitz Zoltán vesz részt a Luxemburgban megrendezésre kerülő „Jogállamiság projekt zárókonferencia” nemzetközi rendezvényen.
Az Országos Bírói Tanács a 11/2019. (II.6.) OBT határozattal elfogadott és később kiegészített bizottsági jelentésben foglaltak közjogi következményei témájában folytatott megbeszélés eredményeként felkérte dr. Matusik Tamás OBT tagot írásos előterjesztés készítésére.