38/2019. (VI.24.) OBT határozat
Az Országos Bírói Tanács nem tartja elfogadhatónak és követendőnek azt a korábbi OBT határozatokban megfogalmazott és az Országos Bírósági Hivatal elnöke által jelenleg is követett jogértelmezést, amely szerint bíró kirendelése alatt a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója között összeférhetetlenség nem áll fenn.
A bíró kirendelése kizárólag a sarkalatos törvényben felsorolt célok - az ügyteher egyenletes elosztása és a szakmai fejlődés elősegítése - miatt lehetséges. A kirendelés egyébként sem alkalmas az összeférhetetlenség feloldására, mert törvényi tilalom folytán egyes munkáltatói jogok megállapodás esetén sem delegálhatóak. Az összeférhetetlenség az együtt-alkalmazás más módon történő megszűnése mellett kizárólag az OBT döntésével oldható fel.
Az OBT ezért felhívja az OBH elnökét, hogy 2019. július 31-éig tegyen előterjesztést a Miskolci Törvényszék elnöke és hozzátartozója, a Győri Törvényszék elnökhelyettese és hozzátartozója, valamint a Gyulai Törvényszék elnöke és hozzátartozója esetében az összeférhetetlenség alóli felmentés megadása céljából, egyúttal intézkedjen a törvénysértő kirendelések megszüntetése érdekében. Felkéri továbbá, hogy az összeférhetetlenség feloldásának országos gyakorlatát vizsgálja felül.
INDOKOLÁS
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 41. §-a elvi éllel kimondja, hogy a bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének és helyettesének, csoportvezetőjének és helyettesének a hozzátartozója ugyanazon bíróságon, kollégiumban vagy csoportban bíróként nem működhet.
A Bjt. 42. § (1) bekezdése előírja, hogy a bíró köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. A Bjt. 42. § (2) bekezdése megköveteli, hogy az érintett bírák legkésőbb az összeférhetetlenségi ok keletkezésétől számított 30 napon belül kötelesek közös megállapodással kezdeményezni az összeférhetetlenségi ok megszüntetését, ennek elmaradása esetén a Bjt. 41. §-ban meghatározott bírósági vezetőt a kinevező 30 napon belül vezetői tisztségéből felmenti. A Bjt. 42. § (3) bekezdés első mondata rögzíti, hogy a Bjt. 41. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi esetben felmentést az OBT adhat.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 103. § (3) bekezdés h) pontja kimondja, hogy az OBT a személyzeti területen felmentést adhat a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében.
A Bjt. 42. § (3) bekezdés kimondja, hogy az összeférhetetlenség feloldásának kivételes módja az együtt-alkalmazási tilalom alóli felmentés. Erre akkor kerülhet sor, ha az összes körülményre figyelemmel megállapítható, hogy az adott vezetői állás betöltése más módon nem lehetséges. A döntés mérlegelésénél a meghatározó szempont a szolgálati érdek.
Az OBH elnöke a 152.E/2018. (11.23.) OBHE határozatában (miskolci járásbírósági bíró kirendelése), a 71 0.E./201 8. (X.8.) OBHE határozatában (győri járásbírósági bíró kirendelése), az 584/E./2018. (VIII.3.) OBHE határozatában (pécsi járásbírósági bíró kirendelése) és a 100.E/2019. (II.18.) OBHE határozatában (békéscsabai járásbírósági bíró kirendelése) a hozzátartozó kirendeléséről döntött az összeférhetetlenség feloldása céljából, és emiatt nem intézkedett a Bjt. 42. §-ában írt kötelezően alkalmazandó szabályok érvényesülése érdekében.
Az OBH elnöke az OBT korábbi gyakorlatára hivatkozott: a 12/2015. (11.1 0.) OBT határozatában a Kecskeméti Törvényszék elnöke, az 58/2015. (VI.9.) OBT határozat a Szekszárdi Törvényszék elnöke, az 59/201 5. (VI.9.) OBT határozat az Egri Járásbíróság elnöke, a 112/2015. (XII.8.) a Veszprémi Törvényszék elnöke esetében az OBT azt állapította meg, hogy a hozzátartozó más bíróságra történő kirendelésére figyelemmel a kirendelés időtartamáig összeférhetetlenség nem áll fenn.
Ez a jogi álláspont a következő okokból nem tartható fenn.
A Bjt. 31. § (2) bekezdése szerint bírót kizárólag a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében lehet más szolgálati helyre kirendelni. Az OBH elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők házastársait ténylegesen nem a törvényben meghatározott célokból, hanem az összeférhetetlenség látszólagos feloldása érdekében rendelte ki más szolgálati helyre.
A Bjt. 43. §-a felsorolja a munkáltatói jogkör gyakorlóit és egyes jogosítványait. A Bjt. 99. § (2) bekezdése kifejezetten rendelkezik arról, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlása mikor ruházható át. E szerint nem megengedett az, hogy törvényszéki elnök a munkáltatói jogokat akár törvényszéki, akár járásbírósági bíró esetében az ítélőtábla elnökére ruházza át. A Bszi. 143. §-ból és a 154. § (3) bekezdéséből az is egyértelmű, hogy a kirendelt bíró az eredeti szolgálati helyén gyakorolhatja a részvétel jogát az összbírói értekezleten, illetve a kollégium tagjaként.
A Bjt. több helyen szabályozza a munkáltatói jogkört gyakorló elnök azon jogosítványait, amelyek a kirendelés során nem ruházhatók át a kirendelés helye szerinti elnökre, ugyanakkor a bíró alapvető jogait és kötelezettségeit érintik. Ezek a jogosítványok a következők:
engedélyezheti, hogy a bíró csak a tárgyalási napjain végezze a munkáját a bíróságon, melyet csak ő vonhat vissza [Bjt. 53. § (1) és (2) bekezdése],
a szabadság kiadásának az időpontját - a bíró előzetes meghallgatása után a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg [Bjt. 55. § (4) bekezdés],
az értékelést megalapozó vizsgálat lefolytatását a törvényszék, ítélőtábla, Kúria elnöke rendeli el és a bíró munkáját a munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnöke értékeli [Bjt. 70. és 74. § (1) bekezdése],
a fegyelmi eljárás megindítását törvényszéki vagy járásbírósági bíró esetében a törvényszék elnöke kezdeményei az elsőfokú szolgálati bíróság elnökénél [Bjt. 106. § (2) bekezdés c) pont],
a bíró a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével a munkáltatónak okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik, továbbá tőle az okozott személyiségi jogsértés miatt sérelemdíjat a munkáltató követelheti, a bizonyítási kötelezettség is a munkáltatót terheli [Bjt. 131 . § (2) bekezdése],
a munkáltató dönt a bíró a kártérítési, illetve a sérelemdíj megtérítése iránti igényéről [Bjt. 142. § (1) bekezdése],
a bíró idegennyelv-ismereti pótlékra való jogosultságát a munkáltató rendelkezése alapozza meg [Bjt. 179. § (1) bekezdése],
a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult arra, hogy a bíró részére kiegészítő pótlékot, illetve képzettségi pótlékot állapítson meg, ez két olyan pótlék, mely a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelésétől függően adható [Bjt. 181 . és 182. §],
a munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége kapcsán is fontos jogosítványokkal rendelkezik, mert a 198. §-ában meghatározott időponttól függetlenül is kötelezheti a bírót vagyonnyilatkozat tételére, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója veti össze a vagyonnyilatkozatot a legutolsó vagyonnyilatkozattal; a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi az ellenőrzési eljárást az [Bjt. 200. §-a]
Fentiekre figyelemmel az OBT felhívta az OBH elnökét a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében jelenleg is fennálló összeférhetetlenség vonatkozásában az OBT felé szükséges előterjesztések megtételére, egyúttal a hozzátartozók nem törvényes kirendelésének megszüntetésére.
Szükséges továbbá, hogy az összeférhetetlenség feloldásának országos gyakorlata felülvizsgálatra kerüljön.
Budapest, 2019. június 24.