45/2020. (III. 23.) OBT határozat
az Országos Bírói Tanács Szervezeti és Működési Szabályzatának egységes szerkezetben történő közzétételéről
Az Országos Bírói Tanács a 124/2018. (XII. 5.) OBT határozattal elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatát és annak a 23/2020. (III. 4.) OBT határozattal elfogadott, 2020. április 1. napjától hatályos módosítását egységes szerkezetben közzéteszi.
„Az Országos Bírói Tanács Szervezeti és működési szabályzata
Az Országos Bírói Tanács a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 109. §- ában kapott felhatalmazás alapján - annak érdekében, hogy a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testületeként a Bszi. 103. §-ában meghatározott jogköreit szervezetileg függetlenül és befolyásmentesen gyakorolhassa - a következő Szervezeti és működési szabályzatot fogadta el:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) A Szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) hatálya az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) tagjára, az OBT tag munkáját segítő igazságügyi alkalmazottra, az OBT Iroda munkatársaira, a bizottság tevékenységében résztvevőkre, a tanácskozási joggal résztvevőkre, valamint az OBT ülésre meghívottakra terjed ki.
(2) A szabályzat rendelkezéseit az OBT által intézett valamennyi ügy, általa folytatott eljárás, illetve ellátott tevékenység során alkalmazni kell.
(3) A szabályzat jogszabály eltérő rendelkezése hiányában alkalmazandó.
II. fejezet
Az OBT szervezete és működése
Az OBT székhelye
2. § (1) Az OBT székhelye Budapest V. kerület, Markó utca 16. szám.
(2) Az OBT Iroda működési helye Budapest V. kerület, Szalay utca 16. szám.
Az OBT működése
3. § (1) Az OBT a feladat- és hatáskörét az elnök vezetésével és a tagok részvételével, testületként gyakorolja.
(2) Az OBT a hatáskörébe tartozó ügyekben ülésen határoz, azonban rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben ülésen kívül, elektronikus szavazással is határozhat.
(3) Az ülésen kívüli határozathozatalra a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy
a) a szavazást az OBT elnöke a tagok egyharmadának kezdeményezése nélkül is elrendelheti,
b) a tagok legalább egyharmadának tiltakozása esetén ülésen kívül határozat nem hozható,
c) a tagok és a tanácskozási joggal rendelkezők részére a napirenden szereplő kérdést, valamint az ahhoz kapcsolódó előterjesztést és mellékleteit, továbbá a meghozott határozatot elektronikus úton kell továbbítani,
d) az OBT Iroda részére a tag szavazatát zárt elektronikus rendszerben kell eljuttatni.
(4) Az OBT a szakszerű és hatékony működése érdekében bizottságot hozhat létre.
(5) Az OBT működését a költségvetése biztosítja, a gazdálkodás szabályait külön szabályzatban állapítja meg.
(6) A költségvetés felhasználásáról alkalmanként 300.000. Ft-ig az OBT elnöke, azt meghaladóan az OBT dönt.
Az OBT elnöke
4. § (1) Az OBT elnöke biztosítja az OBT jogainak gyakorlását és kötelezettségeinek teljesítését, valamint gondoskodik az OBT munkájának megszervezéséről.
(2) Az OBT elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében
a) képviseli az OBT-t az Országos Bírósági Hivatallal (a továbbiakban: OBH), más állami szervekkel, illetve társadalmi és egyéb szervezetekkel való kapcsolatában, és az OBT nevében megállapodást köt;
b) képviseli az OBT-t a nemzetközi és az Európai Uniós kapcsolatokban;
c) összehívja az OBT ülését;
d) vezeti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a jogszabályok és más kötelező szabályok betartására, valamint kihirdeti a szavazás eredményét;
e) előkészíti az OBT költségvetését;
f) az OBT ülésén a tanácskozás rendjének megtartása érdekében bármikor felszólalhat.
5. § (1) A leköszönő elnök a tisztségét a hivatalba lépő elnöknek a folyamatban lévő ügyekről szóló - (3) bekezdés szerinti - írásbeli tájékoztatóval adja át.
(2) Az átadás-átvételi eljárást az elnöki tisztség időtartamának lejártát megelőző 8 napon belüli időpontban kell lefolytatni.
(3) Az írásbeli tájékoztatónak tartalmaznia kell az elnöki tisztség megszűnésekor folyamatban lévő ügyek esetében a szükséges intézkedések megtételére vonatkozó javaslatait.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben írt rendelkezéseket kell alkalmazni a megszűnt mandátumú OBT elnöke és a megalakuló OBT elnöke közötti átadás-átvételi eljárásra azzal, hogy azt az alakuló ülést követő 8 napon belüli időpontban kell lefolytatni.
Az OBT tagja
6. § (1) Az OBT tagja jogosult és köteles az OBT munkájában részt venni, ideértve az OBT ülésén való megjelenést is.
(2) Az OBT munkájában való részvétel akadályát az OBT tag az elnöknek előzetesen köteles bejelenteni.
(3) Az OBT tag az ülésről történő távolmaradása esetén az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos véleményét vagy álláspontját - az akadályközléssel egyidejűleg - elektronikus úton az OBT elnökének megküldheti, aki azt az ülésen ismerteti. A távolmaradó OBT tag nem szavazhat.
7. § Az OBT tagja az általa vállalt központi igazgatási feladatot, illetve ilyen feladatként az OBH elnöke által létrehozott munkacsoportban a részvételét az OBT-nek késedelem nélkül bejelenti.
8. § Az OBT tagjai az OBT rendelkezésére bocsátott helyiségeket - a tevékenységükkel összefüggésben - korlátozás nélkül, míg az OBH és a bíróságok hivatali helyiségeit az OBH elnökének rendelkezései szerint és az adott bíróság elnöke által - a Bszi. 168. §-a alapján - kiadott szabályzat szerint jogosultak használni.
9. § Az OBT tagját - a feladatellátásához - az OBT költségvetése terhére az OBH elnökétől internet- előfizetéssel együtt hordozható számítógép, tablet, illetve mobiltelefon illeti meg.
Az OBT tag munkáját segítő igazságügyi alkalmazott
10. § (1) Az OBT tagja a feladatellátása hatékonyságának biztosítása érdekében jogosult elsősorban bírósági titkár, vagy más igazságügyi alkalmazott segítségét igénybe venni. Az OBH elnöke erről az adott bíróság elnöke útján gondoskodik. Az érintett személyt illetően az OBT tag a munkáltatói jogkör gyakorlójával egyeztet.
(2) A segítő igazságügyi alkalmazott nevét és elérhetőségét az OBT tagnak az OBT Irodán be kell jelentenie.
Az OBT Iroda
11. § (1) Az OBT adminisztratív feladatainak ellátását, az OBT tagok munkájának segítését, az ügyiratok kezelését, valamint az OBT működésének teljes körű dokumentálását az OBT Iroda végzi. Az OBT Iroda által ellátandó feladatokat az OBT határozza meg.
(2) Az OBT Iroda vezetőjét az OBT a tagjai közül kettő évre jelöli ki. A kijelölés bármikor visszavonható.
(3) Az OBT Iroda adminisztratív munkatársait az OBH biztosítja.
Az OBT Iroda ügyvitele
12. § (1) Az OBT Iroda ügyvitelére a bírósági elnöki ügyekre vonatkozó iratkezelési és ügyviteli szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) Az OBT-nek érkező iratot az OBT Iroda haladéktalanul érkezteti, és elintézésre az OBT elnökének nyomban megküldi vagy bemutatja.
(3) OBT ügyben az elnök rendelkezik kiadmányozási joggal. Az elnöki kiadmányt eredeti aláírással és az OBT körbélyegzőjével kell ellátni. A panaszügyintézés, a külföldi kiküldetések és az ülések technikai előkészítése körében az OBT Iroda vezetője önálló aláírási joggal rendelkezik.
(4) Az OBT körbélyegzője: körben az OBT teljes neve és székhelyének megjelölése.
(5) Az OBT Iroda működésének és ügyvitelének részletes szabályait az OBT külön szabályzatban állapítja meg.
Az OBT üléseinek helye
13. § (1) Az OBT az üléseit rendszerint a székhelyén tartja.
(2) A székhelyen kívüli helyszín biztosításáról az OBH elnöke gondoskodik az OBH hivatali helyiségében, vagy a bíróság épületében. Ezt az igényt az üléstervben, de legkésőbb az ülést megelőzően 30 nappal az OBT elnöke bejelenti.
Az OBT ülésezési rendje
14. § (1) Az OBT az ülésterve szerint ülésezik, amelytől eseti határozatával eltérhet.
(2) Az üléstervet az OBT elnöke az OBT tagok javaslataira figyelemmel terjeszti az OBT elé.
(3) Az üléstervet lehetőség szerint úgy kell összeállítani, hogy az OBT minden hónap első szerdáján rendes ülést tartson.
(4) Az OBT ülése a bíróságok hivatali idejétől eltérő időpontban is megtartható.
Az OBT ülése
15. § (1) Az OBT ülésén a jegyzőkönyvvezetőt az ülés előtt az OBT Iroda munkatársai vagy az OBT munkáját segítő igazságügyi alkalmazottak közül az OBT elnöke jelöli ki.
(2) Az OBT-nek a zárt ülést elrendelő határozatában meg kell jelölnie a nyilvánosság kizárásának törvényi okát és határoznia kell a tanácskozási joggal rendelkezők részvételi jogáról. A tanácskozási joggal rendelkezők között a részvétel biztosítása tekintetében nem tehető különbség.
(3) Az OBT ülésen meghallgatott személyiségi jogainak védelme érdekében zárt ülés csak az érintett kérelmére rendelhető el.
Az OBT ülés összehívása és napirendje
16. § (1) Az OBT ülését a kitűzött időpont és a napirend meghatározásával írásban, elektronikus úton kiküldött meghívó útján kell összehívni.
(2) A meghívó mellékleteként a napirendi pontokhoz kapcsolódó határozat-tervezetet, javaslatot, előkészítő anyagot vagy feljegyzést (a továbbiakban: előterjesztés) az OBT elnöke - az OBT Iroda közreműködésével - legalább 8 nappal az ülés előtt bocsátja a tagok és a meghívottak rendelkezésére.
(3) A napirendi javaslat alapjául szolgáló előterjesztések az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdése alapján az előterjesztések elfogadásáig nem nyilvánosak, mely tényt az előterjesztéseken és az ahhoz kapcsolódó valamennyi okiraton az OBT elnökének fel kell tüntetnie.
(4) Az ülést megelőző 8 napon belül érkezett kezdeményezést és előterjesztést az OBT elnöke abban az esetben küldi meg a (2) bekezdésben meghatározott határidő figyelmen kívül hagyásával az OBT tagok és az állandó tanácskozási joggal résztvevők részére, ha az ügyrendi bizottság a kezdeményezés vagy az előterjesztés haladéktalan napirendre vételét támogatja.
(5) Rendkívüli ülést kell összehívni - a napirendre javasolt téma megjelölésével - ha azt az OBT tagjainak egyharmada kezdeményezi az OBT elnökénél.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben az ülést a kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belüli, haladéktalan intézkedést igénylő esetben 5 napon belüli időpontra kell összehívni.
(7) Az ülés összehívásakor annak napirendjét az OBT elnökének intézkedése alapján az OBT hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(8) A Kúria teljes ülése, illetve az ítélőtábla vagy a törvényszék összbírói értekezlete által kezdeményezett, az OBT feladatkörébe tartozó kérdésnek az OBT napirendjére vételéről és az OBT általi megtárgyalásáról, az OBT-nek a következő ülésén kell határoznia.
(9) Ha az OBT nem veszi napirendre a teljes ülés vagy az összbírói értekezlet által kezdeményezett kérdést, akkor a határozatának az elutasítás ténybeli és jogi indokait is meg kell adnia.
Az OBT határozatképessége
17. § (1) Az ülés megnyitása után az OBT elnöke megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi.
(2) Amennyiben az ülés nem határozatképes, az OBT elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását, ennek eredménytelensége esetén az ülést el kell halasztania.
Az OBT ülés vezetése
18. § (1) Az ülés napirendjének elfogadását követően az OBT elnöke a napirendi pontok OBT által elfogadott sorrendjében vezeti le az ülést.
(2) A napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztést az OBT elnöke, az arra kijelölt OBT tag vagy a bizottság elnöke adja elő, az ahhoz érkezett írásbeli észrevételekkel együtt.
(3) Az OBT elnöke az előterjesztést az előadását követően vitára bocsátja.
(4) A vitára bocsátást megelőzően az OBT - az ügyrendi bizottság javaslata alapján - meghatározhatja a vita időtartamát és a hozzászólások időkeretét. Az időkeret túllépésekor az OBT elnöke a hozzászólótól megvonhatja a szót.
(5) A vitát az OBT elnöke zárja le, azt megelőzően azonban az előterjesztő előadhatja a vita során elhangzottakkal kapcsolatos álláspontját.
Eseti szakértő
19. § (1) Az OBT ülésén eseti szakértőnek kizárólag azt a személyt lehet tekinteni, aki valamely szakkérdésben különleges ismerettel rendelkezik.
(2) Az OBT az adott napirend tárgyalása során dönt arról, hogy valamely kérdést szakkérdésnek tekint.
Határozathozatal, határozat és közzététel
20. § (1) Az OBT a hatáskörébe tartozó ügyben - amennyiben jogszabály eltérő szavazati arányt nem ír elő - a leadott szavazatok több mint a felével elfogadott határozattal dönt, amelynek a meghozatalát a vita lezárását követően az OBT elnöke rendeli el.
(2) Az OBT a határozatát - a (4) bekezdésben írt eset kivételével - nyílt szavazással hozza. A tagok által leadott szavazatokat az OBT elnöke számolja össze és rögzíti a jegyzőkönyvben.
(3) Név szerinti szavazással hozza meg az OBT a határozatát az ülésen jelenlévő tagok egyharmadának indítványára.
(4) Titkos szavazással hozza meg az OBT a határozatát, amennyiben ezt - bármely OBT tag indítványa alapján - az OBT elrendeli. Titkos szavazáshoz az 1. számú melléklet szerinti név nélküli szavazólapot kell használni. A szavazólapokat az OBT Iroda a jegyzőkönyv mellékleteként, a határozat számával jelölten elzárva őrzi.
(5) Az OBT a 16. § (9) bekezdés szerinti kérdésben és a Bszi. 103. § (3) bekezdésében meghatározott személyzeti ügyekben hozott határozatát indokolni köteles.
(6) Az OBT a határozatában az OBH elnökét határidő meghatározásával hívja fel tájékoztatásra, adatszolgáltatásra, az észrevételei vagy álláspontja kifejtésére.
(7) Ha az OBH elnöke a felhívásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, vagy nem kéri a határidő meghosszabbítását, úgy az OBT határozata ezt a tényt is tartalmazza.
(8) Az OBT - kivételesen indokolt esetben - egy alkalommal engedélyezheti a határozatában előírt határidő meghosszabbítását.
(9) Az OBT határozatairól indokolt esetben az érintetteket közvetlenül értesíti.
Az OBT ülés jegyzőkönyve és összefoglalója
21. § (1) Az OBT üléséről a kijelölt jegyzőkönyvvezető és az OBT Iroda közreműködésével jegyzőkönyv, illetve hangfelvétel készül. A jegyzőkönyvet az OBT elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(2) A hangfelvételt az OBT Iroda - az ülés időpontjának megjelölésével - egy évig köteles megőrizni.
(3) Az OBT ülésről készült összefoglaló szövegét az ülés berekesztését megelőzően az OBT elnöke terjeszti elő.
A sajtótájékoztatás rendje
22. § (1) Az OBT tevékenységéről az OBT elnöke, vagy a kijelölt sajtószóvivő jogosult sajtótájékoztatást adni.
(2) Az OBT elnöke más OBT tagot is kijelölhet az (1) bekezdés szerinti sajtótájékoztatásra.
(3) Az OBT elnöke köteles gondoskodni az OBT működésével összefüggő sajtótájékoztatásról, mely során biztosítja a sajtóanyagok közzétételét az OBT hivatalos honlapján.
23. § (1) Az OBT honlapja a bíróságok központi honlapjának részeként, de attól elkülönülten működik.
(2) Az OBT honlapjának szerkezetét és tartalmát az OBT határozza meg, melynek a biztosítása érdekében az OBT elnöke és az OBT Iroda vezetője a felülethez - rendszergazdai jogosultságokkal - korlátozás nélkül hozzáférhet.
(3) Az OBT honlapját az OBT Iroda kezeli. A honlapra megjelentetés céljából tartalmakat kizárólag az OBT határozata vagy az OBT elnökének rendelkezése alapján lehet feltölteni, illetve eltávolítani.
(4) A 22. § (3) bekezdésében írt kötelezettségének teljes körű teljesítése érdekében önálló honlapot működtet. A honlap webcíme: orszagosbiroitanacs.hu
A kötelező közzététel rendje
24. § Az OBT honlapján - a 16. § (7) bekezdésében és a 20. § (9) bekezdésében meghatározottakon túl - az OBT elnökének intézkedése alapján haladéktalanul közzé kell tenni a Bszi. 108. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott közérdekű adatokat.
III. fejezet
Az OBT bizottsága
A bizottságok általános szabályai
25. § (1) Az OBT a Bszi. 103. §-ában meghatározott jogkörei gyakorlása érdekében döntés-előkészítő, illetve ehhez kapcsolódóan vizsgáló, elemző, javaslattevő, tanácsadó és véleményező feladat ellátására - állandó vagy eseti - bizottságot hozhat létre.
(2) A bizottság létesítéséről rendelkező határozatban meg kell határozni a bizottság
a) nevét,
b) tevékenységének célját,
c) feladatát,
d) az eseti bizottság megbízatásának időtartamát,
e) az elnökét és tagjait.
(3) Az eseti bizottság megbízatásának időtartamát az OBT határozatával módosíthatja.
(4) Az OBT ülés és a napirendi javaslat előkészítését az állandó bizottságként működő ügyrendi bizottság végzi. Az ügyrendi bizottság tagja az elnök, az elnökhelyettes, valamint egy erre kijelölt OBT tag.
A bizottság összetétele
26. § (1) A bizottság tagja lehet
a) az OBT bizottságba delegált tagja,
b) az OBT által felkért bíró vagy nyugalmazott bíró, illetve igazságügyi alkalmazott vagy nyugalmazott igazságügyi alkalmazott,
c) az OBT felkérése alapján valamely bíróság elnöke által kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott,
d) az OBT által felkért bírói vagy igazságügyi alkalmazotti érdekképviseleti szerv képviselője.
(2) A bizottság elnökének és tagjainak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felkéréséről egyidejűleg tájékoztatni kell a felkért bíró vagy igazságügyi alkalmazott munkáltatóját.
27. § (1) A 26. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott felkértnek a felkérést írásban vagy jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal kell elfogadnia, mely nyilatkozatát bármikor indokolás nélkül visszavonhatja.
(2) A bizottság tagjainak nyilvántartását az OBT Iroda vezeti.
(3) Az elnök és a tag felkérését az OBT bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja.
28. § (1) Ha a bizottság feladatának ellátásához különleges szakértelem szükséges, az OBT a létesítő határozatban, vagy a bizottság saját hatáskörben, megfelelő szakismerettel rendelkező szakértőt kérhet fel véleménynyilvánításra, mellyel egyidejűleg titoktartási nyilatkozat tételét is előírhatja.
(2) A szakértő felkérését az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményező bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja.
A bizottság működése
29. § (1) A bizottság a tevékenységét ülésen, vagy azon kívül, az elnök vezetésével, a tagok és a szakértők részvételével, testületként gyakorolja.
(2) A bizottság a döntéseit szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
30. § (1) A bizottság ülését az elnök készíti elő és hívja össze.
(2) Az OBT, illetve a bizottság tagjainak egyharmada, de legalább két fő, az elnöknél - a javasolt napirend megjelölésével - kezdeményezheti soron kívüli ülés összehívását. A kezdeményezés alapján az elnök az ülést soron kívül köteles összehívni.
31. § (1) A bizottság ülését az elnök vezeti.
(2) Az elnök engedélyezi a felszólalásokat, lebonyolítja a szavazást, megállapítja a bizottság határozatát.
(3) Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag teljes jogkörrel helyettesíti.
Az emlékeztető
32. § (1) Az ülésről és az ülésen kívüli határozatról az OBT bizottságba delegált tagját segítő igazságügyi alkalmazott - a tanácskozás lényegét és a határozatokat magában foglaló - emlékeztetőt készít, melyben a kisebbségben maradó tagok véleményét is rögzíti.
(2) Az emlékeztető a tagok részére kiadott feladatokat és azok határidejét, valamint a tagok által ellátott feladatokat is rögzíti.
(3) Az emlékeztetőt a tagoknak és az OBT Irodának - az elkészültét követően haladéktalanul - elektronikus úton kell megküldeni.
A bizottság előterjesztése
33. § Az elnök az OBT által meghatározott időpontban, illetve az eseti bizottság megbízatásának leteltekor, a feladat teljesítéséről az OBT részére előterjesztést készít, amely tartalmazza
a) a bizottság által elvégzett tevékenységet,
b) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait,
c) annak bemutatását, hogy a bizottság a b) pont szerinti megállapításait milyen indokokra alapította,
d) bizottság javaslatát az OBT határozatra.
34. § Ha a bizottság a tevékenysége során észleli, hogy jogszabályalkotás vagy módosítás, illetve közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadása vagy módosítása szükséges, akkor ezt az előterjesztés tartalmazza.
A bizottság működésének feltételei
35. § A bizottság működésének tárgyi és technikai feltételeit az OBT költségvetéséből kell biztosítani.
A bizottság tagjának jogosultságai
36. § A bizottság tagjának az üléseken való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségét meg kell téríteni. A bizottság tagjainak - kivéve az OBT tagokat - és a szakértőnek a díjazásáról az OBT esetenként külön határoz.
IV. fejezet
Az OBT bíró tagjai és póttagjai jelölésének, valamint választásának részletes szabályai
A küldöttek jelölése
37. § (1) A küldöttek személyére bármely bíró írásban tehet javaslatot a szolgálati helye szerinti
a) törvényszék elnökénél a törvényszék és az adott törvényszéken belül működő járásbíróság,
b) ítélőtábla elnökénél az ítélőtábla, valamint
c) a Kúria elnökénél a Kúria bírái közül.
(2) A Kúriára, az OBH-ba, továbbá az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró a beosztását közvetlenül megelőző szolgálati helye szerinti bíróság elnökénél tehet javaslatot a beosztását közvetlenül megelőző szolgálati helye szerinti - törvényszék, valamint az adott törvényszéken belül működő járásbíróság bírái, - ítélőtábla bírái közül.
(3) A bíró javaslattételi lehetősége nem korlátozható. Ilyennek kell tekinteni azt a rendelkezést, amelyik azt írja elő, hogy a jelölést valamelyik szervezeti egység, csoport vagy bírói testület döntésének kell megelőznie.
38. § (1) A javaslat megtételére legkésőbb a küldöttválasztó összbírói értekezlet vagy teljes ülés (továbbiakban: küldöttválasztó összbírói értekezlet) napját megelőző 6. napon kerülhet sor.
(2) A javaslatot tevő bíró a javaslatáról írásban haladéktalanul tájékoztatja a javasolt bírót, valamint a 37. § (1) és (2) bekezdése szerinti bíróság elnökét.
(3) A javasolt bíró - a (2) bekezdés szerinti értesítését követően - legkésőbb az értekezlet előtt 5 nappal, írásban, a Pp. 325. § (1) bekezdése szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratban köteles nyilatkozni a küldötté jelölés elfogadásáról, illetve a Bszi. 90. § (2) bekezdés a)-g) pontjában írt kizáró okok ismeretéről és esetleges fennállásáról (1. sz. melléklet).
39. § (1) A javasolt bíró az elfogadó nyilatkozatát és a szakmai önéletrajzát elektronikus úton is köteles eljuttatni a 37. §-ban meghatározott bíróság elnökéhez (2. sz. melléklet).
(2) A bíróság elnöke a részére eljuttatott valamennyi önéletrajzot a helyben szokásos módon - különösen elektronikus formában, körözés útján vagy helyi kézbesítéssel - a bírák részére haladéktalanul hozzáférhetővé teszi. A közzététel módjáról a bírákat tájékoztatni kell.
A küldöttválasztó összbírói értekezlet
40. § (1) A küldöttválasztó összbírói értekezletre az írásbeli meghívót a kitűzött időpontot megelőzően legalább 8 nappal korábban kell kiadni.
(2) A küldöttválasztó összbírói értekezleten a bíróság elnöke látja el a levezető elnöki feladatokat.
(3) Amennyiben a bíróság elnökét küldöttnek jelölik, és azt elfogadja, úgy a helyettesítési rend szerint következő bírósági vezető látja el a levezető elnöki feladatokat.
41. § (1) A küldöttválasztó összbírói értekezleten a jelöltek szóban megerősíthetik a jelölés elfogadását, vagy a jelöléstől visszaléphetnek.
(2) A küldöttválasztó összbírói értekezlet valamennyi résztvevője - a levezető elnök biztosította időkereten belül - felszólalhat.
A küldöttválasztó összbírói értekezlet jegyzőkönyve
42. § (1) A küldöttválasztó összbírói értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A levezető elnök javaslatára az értekezlet - a küldöttnek nem javasolt bírák közül - jegyzőkönyvvezetőt és 2 jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
(3) A küldöttválasztó jegyzőkönyv 1 példányát a bíróság elnöke az elkészültét követően haladéktalanul köteles megküldeni az OBH elnökének.
A küldöttválasztó összbírói értekezlet határozatképessége
43. § (1) A küldöttválasztó összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele részt vesz, melyet a levezető elnök a bírák által aláírt jelenléti ív alapján állapít meg.
(2) A megismételt küldöttválasztó összbírói értekezletre a jelenlévő bírákat a levezető elnök szóban hívja meg, míg a távolmaradt bírák esetében a 40. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
A küldöttek száma
44. § A megválasztható küldöttek számáról a küldöttválasztó összbírói értekezlet határozatképességének megállapítását követően a levezető elnök ad tájékoztatást. A törvényszéken a tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a küldöttek közül legalább egynek járásbírósági bírónak kell lennie.
A küldöttválasztó összbírói értekezlet szavazatszámláló bizottsága
45. § (1) A küldöttválasztó összbírói értekezlet - a levezető elnök javaslatára - a küldöttnek nem javasolt bírák közül legalább három tagból álló küldöttválasztó értekezleti szavazatszámláló bizottságot választ.
(2) A küldöttválasztó összbírói értekezleti szavazatszámláló bizottság a tagjai közül elnököt választ.
A küldöttválasztó szavazólap
46. § (1) A 37. § (1) és (2) bekezdése szerint jelölt bírák nevét tartalmazó előkészített küldöttválasztó szavazólapokat a levezető elnök a szavazatszámláló bizottság részére átadja.
(2) A küldöttválasztó szavazólapon a jelölt bírákat - törvényszék esetében a törvényszék, illetve járásbíróság szerinti sorrendben és csoportosításban - vezetéknevük ábécé sorrendjében kell feltüntetni.
A küldöttválasztó összbírói értekezlet szavazási rendje
47. § (1) A küldöttválasztó összbírói értekezleten a szavazás titkosan - a 46. §-ban írtaknak megfelelő - előre nyomtatott küldöttválasztó szavazólapon urna igénybevételével történik.
(2) Érvényesen szavazni csak a levezető elnök rendelkezése alapján elkészített - bírósági elnöki bélyegzővel ellátott - szavazólapon lehet. A szavazólapon - a Kúriát és az ítélőtáblákat ide nem értve - a törvényszéki és a járásbírósági jelölteket külön-külön, a vezetéknevük szerinti abc sorrendben kell feltüntetni (3. sz. melléklet).
(3) Egy küldöttválasztó szavazólapon legfeljebb a megválasztható küldöttek számával egyező számú jelöltet lehet „támogatom” választási lehetőséggel megjelölni.
(4) A (3) bekezdés szerint megjelölt jelöltek számán túl a fennmaradó jelöltek neve mellett tetszőleges számú „nem támogatom” választási lehetőség megjelölése lehetséges.
48. § (1) Szavazni a jelölt neve melletti egyik körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.
(2) Érvénytelen az a szavazat, amely a 47. § (2)-(4) bekezdésében és a 48. § (1) bekezdésben írtaknak nem felel meg, továbbá ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelölt nevét kihúzták, illetve további nevet hozzáírtak.
49. § (1) A küldöttválasztó szavazólapot a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja előtt urnába kell helyezni.
(2) Ha a szavazó a szavazatnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a bizottság elnöke bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt a jegyzőkönyv számára rögzíti. A bizottság elnöke a rontott szavazólap helyett újat - személyenként - csak egyszer adhat ki.
(3) Valamennyi szavazat urnába helyezését követően a szavazatszámláló bizottság összesíti a szavazatokat.
A küldöttválasztó összbírói értekezlet szavazási eredményének kihirdetése
50. § (1) A szavazatok összesítésének eredményét - a küldöttértekezletre delegált küldöttek nevét - az értekezleten a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.
(2) Szavazategyenlőség esetén az azonos számban támogatott jelöltek közül az lesz küldött, aki kevesebb számú „nem támogatom” szavazattal rendelkezik.
(3) A szavazást addig kell folytatni, amíg a sorrend megállapíthatóvá válik.
A küldöttek önéletrajzának eljuttatása az OBH elnökének
51. § (1) A küldöttek a szakmai önéletrajzaikat, a bíróság elnöke útján elektronikus formában kötelesek megküldeni az OBH elnökének.
A küldöttértekezlet korelnökének felkérése
52. § (1) Az OBH elnöke a korelnök részére a Bszi. 97. § (2) bekezdése szerinti felkérés mellékleteként megküldi a küldöttek szakmai önéletrajzait a jelöléshez szükséges csoportosításban az ítélőtáblai, a törvényszéki és a járásbírósági bírósági küldöttek abc sorrend szerinti névsorát a bírák ügyszaka, szolgálati helye és annak regionális elhelyezkedése megjelölésével.
(2) A korelnöknek az (1) bekezdésben írt feladatai ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket a szolgálati helye szerinti bíróság elnöke biztosítja.
A jelölőbizottság felkérése
53. § (1) Az OBH elnöke az 52. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint kéri fel a legidősebb kúriai, ítélőtáblai, törvényszéki illetve járásbírósági küldötteket a jelölőbizottsági tagsági feladatok ellátására.
(2) A jelölőbizottság a tagok felkérését követő nyolc napon belül az OBT Irodán ülést tart, amelyre a meghívókat a tagoknak a Kúria jelölőbizottsági tagja küldi ki elektronikus úton. Az ülést a tagok részvétele nélkül - az előre bejelentett távollét kivételével - nem lehet megtartani.
(3) A jelölőbizottság a tagjai közül elnököt választ.
(4) A jelölőbizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a tagoknak a jelöléssel kapcsolatos álláspontját és a jelölés tárgyában hozott határozataikat. Az ülésről készült jegyzőkönyvet a küldöttértekezleti jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni.
(5) A jelölőbizottsági tagoknak a feladatai ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket a szolgálati helyük szerinti bíróság elnöke biztosítja.
A küldöttértekezlet összehívása
54. § (1) A küldöttválasztó értekezlet összehívása a korelnök aláírásával ellátott, a küldöttek részére elektronikus úton kézbesített meghívóval történik. A meghívóban a korelnök tájékoztatást ad a jelölőbizottság összetételéről.
(2) A korelnök a küldöttek részére a meghívó mellékleteként megküldi a küldöttek szakmai önéletrajzát, valamint az 52. § (1) bekezdése szerinti névsort.
A jelölőbizottság javaslatának megküldése
55. § A jelölőbizottság elnöke a küldöttértekezlet előtt legalább három nappal elektronikus úton megküldi a korelnöknek és a küldötteknek a jelölőbizottság által tagoknak és póttagoknak ajánlott személyekre vonatkozó javaslatát.
A küldöttértekezleti jegyzőkönyv
56. § (1) A küldöttértekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A korelnök javaslatára a küldöttértekezlet - a jelenlévők közül - jegyzőkönyvvezetőt és 2 jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
(3) A jegyzőkönyvet a korelnök az ülést követő 3 napon belül megküldi az OBH elnökének, aki azt hiteles másolatban haladéktalanul továbbítja a Kúria elnökének, valamint az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek.
(4) A jegyzőkönyvet a bíróság intranetes honlapján közzé kell tenni.
A küldöttértekezlet határozatképessége
57. § (1) A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele megjelent, amit a korelnök a küldöttek által aláírt jelenléti ív alapján állapít meg.
(2) Határozatképtelenség esetén, annak megállapításával egyidejűleg, a korelnök a küldöttértekezletet 15 napon belüli időpontra ismételten összehívja.
(3) A megismételt küldöttértekezletre a jelenlévő küldötteket a korelnök szóban hívja meg, míg távolmaradt küldöttek esetében az 54. § (2) és (3) bekezdésében írtak értelemszerű alkalmazásával jár el.
(4) A megismételt küldöttértekezlet - a korelnök által a jelenléti ív alapján megállapított jelenlévők számától függetlenül - határozatképes.
A küldöttértekezlet szavazatszámláló bizottsága
58. § (1) A küldöttértekezlet - a korelnök javaslatára - a Kúria 3 legfiatalabb bírójából álló szavazatszámláló bizottságot választ.
(2) A küldöttértekezlet szavazatszámláló bizottsága a tagjai közül elnököt választ.
Javaslattétel a küldöttértekezleten a tagok és a póttagok személyére
59. § (1) A küldöttértekezleten kezdetén az OBT választott bíró tagjainak és a póttagjainak személyére a jelölőbizottság által tett javaslatot a jelölőbizottság elnöke szóban ismerteti és indokolja.
(2) A jelölőbizottság javaslattételét követően a jelölőbizottság által javasolt személyek nyomban nyilatkoznak a javaslat elfogadásáról. A nyilatkozatot a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) Ezt követően bármely küldött további javaslatot tehet az OBT választott bíró tagjainak és a póttagjainak személyére. A javasolt személynek a javaslat elfogadásáról a javaslatot követően szóban nyomban nyilatkoznia kell a (2) bekezdésben foglaltak szerint.
A küldöttértekezlet szavazólapjának elkészítése
60. § (1) Amennyiben további jelölést már nem tesznek, a javasolt személyek küldöttértekezlet szavazólapjára történő felvételének elfogadásáról a küldöttértekezlet titkosan nyilvánít véleményt az erre a célra készített, előre nyomtatott jelölőlap használatával.
(2) A jelölőbizottság a jelölőlapon minden olyan javasolt személyt, aki a javaslatot elfogadta, ábécé sorrendben felvesz.
(3) A jelölőlapon a küldöttek a javasolt személyeknek küldöttértekezlet szavazólapjára történő felvételének támogatásáról a jelölt neve mellett elhelyezett körben egymást keresztező vonalak húzásával nyilatkoznak. A jelölőlapon korlátlan számú jelölt támogatható.
(4) A küldöttértekezlet szavazólapjára azt a javasolt személyt kell felvenni, akit a jelenlévő küldötteknek legalább egyharmada támogatott a (3) bekezdés szerinti véleménynyilvánítás során.
(5) Amennyiben nincs minden bírósági szinten megfelelő számú tagnak és póttagnak jelölt személy, a jelölést az 59. § (3) bekezdésétől ismét folytatni kell.
(6) A (3) bekezdés szerinti véleménynyilvánítás eredményének kihirdetését követően a jelöltek nyilatkoznak a Bszi. 99. § (2) bekezdés szerinti kizáró ok fennállásáról, majd a küldöttértekezleti szavazólapra a tagoknak és póttagoknak jelölteket - ítélőtáblai, törvényszéki illetve járásbírósági csoportosításban - vezetéknevük ábécé sorrendjében kell felvenni.
(7) A küldöttértekezleti szavazólapok megfelelő példányszámú sokszorosítását a helyszínen az OBH munkatársai végzik el, és adják át a jelölőbizottságnak.
A küldöttértekezleti szavazás
61. § (1) A küldöttértekezleti szavazás titkosan, előre nyomtatott szavazólapon, elkülönített szavazóhelyiségben, urna igénybevételével történik. A szavazóhelyiségben négy elkülönített szavazófülkét kell biztosítani. A szavazóhelyiségben kizárólag a szavazatszámláló bizottság tagjai és a szavazatukat éppen leadó küldöttek lehetnek jelen.
(2) Érvényesen szavazni csak a jelölőbizottság által elkészített küldöttértekezleti szavazólapon lehet, amelyet a jelölt a szavazatszámláló bizottság tagjától az elkülönített szavazóhelyiségben kap meg, és a szavazóhelyiségből nem vihet ki.
(3) A küldöttértekezleti szavazatot bírósági szintenként legfeljebb a törvényben maghatározott számú - 1 ítélőtáblai, 6 törvényszéki, 7 járásbírósági - jelölt neve mellett elhelyezett körben egymást keresztező vonalak húzásával lehet megtenni.
(4) Bírósági szintenként a (3) bekezdésben meghatározott számúnál több szavazat leadása esetén a küldöttértekezleti szavazat érvénytelen.
62. § (1) A szavazatszámláló bizottság gondoskodik róla, hogy a küldöttek szavazatukat a szavazófülkében zavartalanul adhassák le, és a szavazatszámláló bizottság előtt a szavazóhelyiségben elhelyezett szavazóurnába elhelyezhessék.
(2) Ha a szavazó a küldöttértekezleti szavazatnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy szavazatát elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt a jegyzőkönyv számára rögzíti. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat - személyenként - csak egyszer adhat ki.
(3) A szavazást a szavazatszámláló bizottság elnöke zárja le, és a szavazatszámláló bizottság összesíti a szavazatokat.
A küldöttértekezleti szavazás eredményének megállapítása és kihirdetése
63. § (1) A küldöttértekezleten leadott szavazatok összesítése alapján a szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság állapítja meg, és az elnöke hirdeti ki.
Az OBT első ülésének összehívása
64. § Az OBT tagjainak és póttagjainak a megválasztását követő 15 napon belül az OBT első ülését a leghosszabb tartamú bírói szolgálati viszonnyal rendelkező tag hívja össze.
Póttagválasztás
65. § (1) Ha a Bszi. 92. § alapján a póttagok létszámát ki kell egészíteni, az OBT elnöke haladéktalanul felhívja a bírósági elnököket a küldöttválasztó összbírói értekezlet összehívására. A póttagválasztásra a 40-64. § rendelkezéseit a (2)-(6) bekezdések szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A bíróság elnöke a küldöttválasztó értekezletet a felhívás kézhezvételétől számított 15. és 30. nap közötti időszakon belüli időpontra köteles összehívni.
(3) A bíróság elnöke a megválasztott küldöttek személyéről a küldöttválasztó értekezlettől számított 8 munkanapon belül tájékoztatja az OBH elnökét és az OBT elnökét.
(4) Az OBH elnöke az időben legutolsó küldöttválasztó értekezlet jegyzőkönyvének megküldését követő 8 napon belül intézkedik a korelnök és a jelölőbizottság felkérése iránt, és személyükről értesíti az OBT elnökét.
(5) A korelnök a küldöttértekezletet legkésőbb a (4) bekezdés szerinti felkéréstől számított 30 napon belüli időpontra hívja össze.
(6) Póttagválasztás esetén annyi póttagot kell választani, és a küldöttértekezleti szavazást addig kell folytatni, amíg az Országos Bírói Tanács póttagjainak száma a Bszi. 91. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott felső határt minden bírósági szinten eléri.
V. fejezet
Záró rendelkezések
66. § Az OBT a jelen szabályzattól az ülésen jelenlévő tagok kétharmadának indítványára eseti döntésével eltérhet.
Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
67. § Ez a szabályzat a kihirdetését követő napon lép hatályba, mellyel egyidejűleg az OBT 116/2018. (IV. 04.) OBT számú határozattal elfogadott Szervezeti és működési szabályzata hatályát veszti.
SzMSz melléklete külön dokumentumban található
A VESZÉLYHELYZETI KABINET AJÁNLÁSAI
A Veszélyhelyzeti Kabinet I. sz. jogértelmezési ajánlása a bírák és igazságügyi alkalmazottak részére a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet által elrendelt ítélkezési szünet idejére fizetendő díjazásról
1. A bíróságon kívüli munkavégzés keretében foglalkoztatottak, és azok is, akik ilyen módon nem foglalkoztathatók, jogosultak az illetményükre, feltéve, hogy a foglalkoztatásuk elmaradásának egyetlen oka az, hogy a bíróság a foglalkoztatási kötelezettségének a rendkívüli ítélkezési szünet okán nem tud eleget tenni.
2. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 168/A. § (1) bekezdés f) pontja és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) 96/A. § (1) bekezdés f) pontja alapján, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső okot kivéve nem tesz eleget, a bírót és az igazságügyi alkalmazottat is megilleti az illetménye. Így az állásidőre vonatkozó szabályok szerint lehetőség van azon bírák és igazságügyi alkalmazottak díjazására, akik bíróságon kívüli munkavégzés keretében nem foglalkoztathatók.
3. Abban az esetben, ha a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott azért marad távol a munkavégzés helyétől, mert iskoláskorú gyermeke van, vagy a veszélyeztetett korcsoportba tartozik, ez a tény a munkavégzési kötelezettsége alól nem mentesíti. A munkavégzés elmulasztásának kizárólagos oka csak az lehet, ha a munkáltató annak ellenére nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének, hogy a munkavállaló teljesíti rendelkezésre állási kötelezettségét.
A Veszélyhelyzeti Kabinet II. sz. jogalkotási kezdeményezésre vonatkozó ajánlása a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosításának szükségességéről
Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet 1. §-a alapján a Kormány a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el.
A rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése érinti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben (a továbbiakban: Bjt.), valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben (a továbbiakban: Iasz.) meghatározott egyes, a bírák, illetve igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyára vonatkozó határidőket. A rendkívüli ítélkezési szünet határozatlan időtartamára figyelemmel e határidők teljesítése akadályba ütközik.
A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Veszélyhelyzeti Kabinet egyhangúlag
javasolja
az Országos Bírósági Hivatal elnökének, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés d) pontja alapján kezdeményezze az igazságügyi miniszternél
1. a határozott időre kinevezett bírák szolgálati jogviszonyának tartamára vonatkozó rendelkezések módosítását, tekintettel arra, hogy a határozatlan kinevezéshez szükséges javaslattételt megalapozó vizsgálat lefolytatása a rendkívüli ítélkezési szünet okán akadályba ütközik (Bjt. 23-25. §),
2. a rendszeres és soron kívüli bírói vizsgálatok határidejét meghatározó rendelkezések módosítását, mivel azok határidőn belül történő lefolytatása a rendkívüli ítélkezési szünet okán akadályba ütközik [Bjt. 71. § (1) bek.],
3. a bírák vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítésére vonatkozó határidőt megállapító szabály módosítását, mivel a Bjt. 198. §-a által rögzített határidő a rendkívüli ítélkezési szünet alatt nem teljesíthető, és
4. az igazságügyi alkalmazottak teljesítményértékelésének lefolytatására irányadó határidőt megállapító törvényi rendelkezés módosítását, mivel a rendkívüli ítélkezési szünet határozatlan idejére figyelemmel az Iasz. 54/A. § (1) bekezdése szerinti határidő megtartása akadályba ütközhet.
A Veszélyhelyzeti Kabinet III. sz. ajánlása veszélyhelyzet idején a bírák és igazságügyi alkalmazottak bírósági épületekben tartózkodásának szabályairól
1. A Bszi. 16. § b)-e) pontban meghatározott bíróságokon valamennyi bíró és igazságügyi alkalmazott kötelezettsége az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány terjedésének megakadályozása és lassítása.
2. Az Országos Bírósági Hivatal, illetve a bíróságok elnökeinek intézkedésein túlmenően a járvány terjedésének megfékezésében kiemelt jelentőségű az egyéni felelős magatartás, ezért alapvető, hogy a járvány bírósági szervezeten belüli megjelenésének csökkentése és terjedésének megelőzése érdekében a legfontosabb óvintézkedéseket valamennyi bíró és igazságügyi alkalmazott betartsa.
3. A bírósági munkavégzés során az 1. és 2. pontban írtakat az alábbiak szerint szükséges teljesíteni:
a) az alapvető higiéniai szabályok fokozott betartása, gyakori és alapos kézmosás, papírtörlő, kézfertőtlenítő használata;
b) egyéni védőeszközök - maszk, gumikesztyű - lehetőség szerinti használata és amennyiben lehetséges, naponta legalább két alkalommal történő cseréje, különös tekintettel a kezelőirodai munkatársakra;
c) személyes kontaktus kerülése, emberi érintkezések csökkentése, az egymás közötti legalább 2 méteres távolság betartása;
d) amennyiben lehetséges a közös helyiségek, irodák rendszeres időközönkénti szellőztetése;
e) az étkezésre szolgáló helyiségekben, teakonyhákban egyszerre csak egy személy tartózkodhat, a közösségi étkezés nem engedélyezett;
f) az elektronikus kézszárítók használata változatlanul nem lehetséges.
A Veszélyhelyzeti Kabinet IV. sz. jogértelmezési ajánlása a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet által elrendelt rendkívüli ítélkezési szünetben a bírák és igazságügyi alkalmazottak foglalkoztatásának egyes kérdéseiről
1. A munkáltatói jogkört gyakorlóknak kimutatást kell készíteniük a bíróságon, illetve a bíróságon kívül foglalkoztatottakról, valamint a részben a bíróságon kívül foglalkoztatottakról, továbbá azokról, akik vonatkozásában a foglalkoztatási kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni.
2. A bíróságon foglalkoztatottak esetében munkaidő-nyilvántartást kell vezetni, ami valamennyi bírót és igazságügyi alkalmazottat érint.
3. A bíróságon kívül foglalkoztatottak minden munkahetükről tevékenységi kimutatást kötelesek vezetni, amit hetente, a hét utolsó munkanapján közvetlen vezetőjüknek kell megküldeniük elektronikusan. A jelentéstételi kötelezettség elmulasztása a bíróságon kívüli munkavégzésre vonatkozó szóban vagy írásban, illetve egyedileg vagy kollektíven kiadott engedély visszavonásával járhat.
4. Azon bírák és igazságügyi alkalmazottak esetében, akiknél a munkáltatói jogkör gyakorlója indokoltnak találja, az évi rendes szabadság azon részét - amellyel mint munkáltató rendelkezik - kiadhatja.
5. A szabadságot követően vagy annak időtartama alatt, ha a bíró, illetve az igazságügyi alkalmazott jelzi, hogy ismét munkába áll - és a bíróság a foglalkoztatási kötelezettségének eleget tud tenni - úgy az érintett számára a bíróságon vagy azon kívüli munkavégzést kell biztosítani.
A Veszélyhelyzeti Kabinet V. számú ajánlása a rendkívüli ítélkezési szünet ideje alatt a papíralapú iratok kezelésének különleges szabályairól
Az új típusú koronavírus a fertőzött felületek és tárgyak megérintésével a kézre kerülhet, majd az arc, a szem, a száj, az orr érintésével bejuthat a szervezetbe. Jelenleg nem ismert, hogy pontosan mennyi ideig marad fertőzőképes a vírus a különböző felületeken, ezért az általa okozott légúti fertőzés megelőzése és a betegség tömeges elterjedésének megakadályozása érdekében, a rendkívüli törvénykezési szünet idejére - az alábbi - különleges iratkezelési szabályok betartása szükséges.
1. Az ügyfeleket a bíróság honlapján tájékoztatni kell az iratkarantén bevezetéséről azzal, hogy a rendkívüli ítélkezési szünet idején jogszabály alapján halaszthatatlanul intézendő ügyek papíralapú iratain az ügy tárgyát (pl. távoltartás, kényszerintézkedés) jól látható kiemeléssel tüntessék fel. A tájékoztatásnak azt is tartalmaznia kell, hogy beadványaikat elsődlegesen elektronikus úton kell a bírósághoz eljuttatniuk.
2. Az iratkaranténra vonatkozó előírásokat alkalmazni kell a bírósági szervezeten belüli küldeményekre és az ügyfelektől érkező küldeményekre (iratokra) egyaránt.
3. a) A postán és a kézbesítő útján kézbesített, illetve a bíróság gyűjtőládájában elhelyezett iratok átvétele során maszkot és kesztyűt kell viselni.
b) Valamennyi átvett iratot - az esetleges boríték felbontása nélkül - papírzsákba vagy papírdobozba kell elhelyezni, amelyet az iratok érkezési dátumának feltüntetése mellett le kell zárni. (Iratkarantén)
c) A lezárt papírzsákot vagy papírdobozt hét nap eltelte után lehet felbontani, majd az iratokat haladéktalanul az iratkezelést végző irodához kell eljuttatni.
d) Az iraton az iktatáskor a papírzsákon vagy papírdobozon rögzített érkezési dátumot kell feltüntetni.
4. Az iratkarantén előírásait nem lehet alkalmazni azokra az iratokra, amelyekről a boríték felbontása nélkül, vagy az átvétel során egyszerű rátekintéssel megállapítható, hogy olyan ügyre vonatkoznak, amelyek a rendkívüli ítélkezési szünet ideje alatt halaszthatatlan ügyintézés alá esnek. (pl. távoltartás, letartóztatás). Ezeket az iratokat a legnagyobb körültekintéssel, szájmaszkban, kesztyűben, a higiéniai előírások betartásával kell kezelni.
5. Az iratkaranténba nem helyezhető iratokat a szervezeti egység vezetőjének intézkedése alapján, egy erre kijelölt és más célra nem használt helyiségben egy kizárólag erre a célra biztosított lapolvasóval az iratot védőeszközök viselése mellett digitalizálni kell, és a digitalizált iratra vonatkozóan kell elvégezni az iratkezelés következő fázisait. Az eljárás során folyamatosan gondoskodni kell az eszközök megfelelő fertőtlenítéséről. A papír alapon történő munkavégzéshez, a digitalizált irat kinyomtatott példányát kell használni. Ezt követően kell az iratot a 3. pont szerint elhelyezni és tárolni.
6. A halaszthatatlan ügyintézés alá eső ügyek iratainak felterjesztéséhez iratexportot kell alkalmazni. A jogorvoslat során eljáró bírósági kezelőirodának a kinyomtatott felterjesztő lapból és az elsőfokú eljárás további szükséges iratainak kinyomtatásával kell előállítania az eljárás papíralapú iratait.
7. A bíróságon kívüli munkavégzéssel járó iratmozgás lehető legkisebbre csökkentése érdekében elvárt az elektronikus iratkezelés lehetőségeinek legteljesebb kihasználása. Erre figyelemmel lehetőség szerint mellőzni kell azoknak az iratoknak a mozgatását, amelyek a BIIR vagy az ÍTR használatával elektronikusan elérhetők. Ezen felül ki kell használni a fénymásolásban és a szkennelésben adódó lehetőségeket is annak érdekében, hogy az eredeti (és ezért a bírósági iratkezelésbe szükségképpen visszakerülő) iratok elvitele, majd visszahozatala a legkisebb mértékre szoruljon. Különösen kerülendő az olyan nagyobb terjedelmű iratok elvitele, amelyekben előre látható, hogy halaszthatatlan intézkedésre lesz szükség.
8. A bíróságon kívüli munkavégzés során az iratok visszaszállításakor valamennyi visszahozott irat úgy minősül, mintha az közvetlen kézbesítéssel érkezett volna. Ebből következően a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott által az otthoni munkavégzés céljából használt, majd visszaszállított iratokra megfelelően alkalmazni kell az iratkaranténra vonatkozó előírásokat.
9. a) A bíráknak és az igazságügyi alkalmazottaknak az orvos által kiállított keresőképtelenségi igazolásokat elektronikus úton (e-mailben) kell eljuttatniuk a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjüknek.
b) A keresőképtelenségi igazolást be kell szkennelni vagy le kell fényképezni és az 1. számú melléklet szerinti nyilatkozat, továbbá a gyermek ápolása címén igénybe vett táppénz esetén a 2. számú melléklet szerinti nyilatkozat kíséretében az elnöki irodához, vagy más e célra megadott email címre meg kell küldeni. A fentiek szerint benyújtott valamennyi igazolást, nyilatkozatot és a kapcsolódó adatlapot egy fájlba szkennelve haladéktalanul meg kell küldeni a bírósági gazdasági hivatal email címére. A rendkívüli ítélkezési szünet megszűnését követően a munkavállaló köteles a rendkívüli ítélkezési szünet alatt a munkáltatóhoz elektronikus úton eljuttatott keresőképtelenségi igazolásainak eredeti, papír alapú példányát is benyújtani.
c) Amennyiben a dokumentum elektronikus úton történő megküldésének akadálya van, úgy a dokumentumokat postai úton kell megküldeni, ez esetben a borítékon jól látható kiemeléssel fel kell tüntetni, az „EP IGAZOLÁS” jelzést. Ez esetben megfelelően alkalmazni kell az iratkaranténra vonatkozó előírásokat.
Az ajánlás melléklete külön dokumentumban található.
A Veszélyhelyzeti Kabinet VI. sz. ajánlása a szolgálati viszonnyal, valamint az igazgatási intézkedésekkel és döntésekkel kapcsolatosan keletkezett kiadmányok elektronikus kézbesítéséről szóló OBHE elnöki határozat kiadására
A Veszélyhelyzeti Kabinet javasolja, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontjában írt jogkörénél fogva határozatban rendelje el a rendkívüli ítélkezési szünet idejére valamennyi, a bírói és igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonnyal, valamint az igazgatási intézkedésekkel és döntésekkel kapcsolatosan keletkezett kiadmány elektronikus kézbesítését.
A Veszélyhelyzeti Kabinet VII. sz. ajánlása az Országos Bírósági Hivatal elnöke által a rendkívüli ítélkezési szünettel összefüggésben meghozott egyes határozatok hatályban tartásáról
Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet 1. §-a alapján a Kormány a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el.
E jogszabályi rendelkezés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján 2020. március 30. napján hatályát veszti. Ettől függetlenül azonban a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet - figyelemmel az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésére - a veszélyhelyzet megszűnését megállapító újabb kormányrendelet meghozataláig hatályos.
Mindezek alapján a veszélyhelyzet 2020. március 30. napját követően is - a Kormány eltérő rendeletalkotása hiányában - változatlanul fennáll, ezért szükséges a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet 1. §-ban foglaltakra tekintettel meghozott, rendkívüli ítélkezési szünettel összefüggő OBHE határozatok hatályban tartása.
A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Veszélyhelyzeti Kabinet egyhangúlag
ajánlja
az Országos Bírósági Hivatal elnökének, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontja alapján a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet 1. §-ban foglaltakra tekintettel meghozott, rendkívüli ítélkezési szünettel összefüggő OBHE határozatok határozott időtartamra történő hatályban tartása iránt intézkedjen.
A Veszélyhelyzeti Kabinet VIII. számú ajánlása a kijárási korlátozás idején a személyes munkavégzésre kötelezett bírák és igazságügyi alkalmazottak részére biztosítandó lakhelyelhagyási igazolásról
A kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. §-a szerint a lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására csak a Rendelet által meghatározott alapos indokkal kerülhet sor. E korlátozás a Rendelet 20. § (1) bekezdése alapján 2020. március 28. napjától 2020. április 11. napjáig hatályos.
A Rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja szerint a munkavégzés a kijárás alapos indokát képezi.
A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Veszélyhelyzeti Kabinet egyhangúlag
ajánlja
a bírák és igazságügyi alkalmazottak esetében munkáltatói jogkört gyakorló bírósági vezetőknek, hogy a kijárási korlátozás idején a Rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapos ok igazolásaként a személyes munkavégzésre kötelezett bírák, illetve igazságügyi alkalmazottak részére elektronikus úton a jelen ajánlás Mellékletét képező formanyomtatványt állítsák ki.
Az ajánlás melléklete külön dokumentumban található.
A Veszélyhelyzeti Kabinet IX. számú ajánlása veszélyhelyzetben a bírák és igazságügyi alkalmazottak bírósági épületben tartózkodását nyilvántartó elektronikus rendszer bevezetéséről és működtetéséről
A bíróságoknak a kihirdetett veszélyhelyzetben kiemelt kötelezettsége a rendelkezésre álló igazgatási eszközökkel az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány további terjedésének megakadályozása, illetve visszaszorítása érdekében a bírák és igazságügyi alkalmazottak közötti személyes kontaktusok számának a csökkentése.
Erre figyelemmel a Veszélyhelyzeti Kabinet egyhangúlag
ajánlja
a bírák és igazságügyi alkalmazottak esetében munkáltatói jogkört gyakorló bírósági vezetőknek, hogy
1. a papír alapú, írásbeli aláíró ív használatát függesszék fel, és helyette
2. a bíráknak és az igazságügyi alkalmazottaknak a munkaidő nyilvántartását és a bírósági épületben várható tartózkodásának időszakát - heti bontásban, nap és időtartam pontos megjelölésével - nyilvántartó elektronikus rendszerben vezessék.
Az elektronikus nyilvántartó rendszer létrehozására javasolt a Mellékletben szereplő Google Táblázatok modulja. E rendszeren keresztül lehetséges a bírósági épületben végzett munkavégzés nyilvántartása oly módon, hogy a bíróságon tartózkodó bíró és igazságügyi alkalmazott ezen alkalmazásban rögzíti a bent tartózkodásának tényét naponta, de akár napszakonként is (délelőtt/délután).
A korábban bevezetett elektronikus nyilvántartó rendszerek változatlanul alkalmazhatók.
Az elektronikus nyilvántartó rendszer által előre lehet tervezni az épületben tartózkodások napjait és időtartamát, elkerülve a dolgozók tömeges munkahelyen történő munkavégzését, ezáltal a személyes kontaktusok minimálisra szoríthatók, így ez a tömeges megbetegedések kockázatát is jelentős mértékben csökkenti.
Az ajánlás melléklete külön dokumentumban található.
A Veszélyhelyzeti Kabinet X. számú ajánlása az Országos Bírósági Hivatal elnökének a 43.SZ/2020. (III. 27.) OBHE határozattal hatályban tartott határozatainak felülvizsgálatáról
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 43.SZ/2020. (III. 27.) OBHE határozatával megállapította, hogy egyes, a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel elrendelt veszélyhelyzetre figyelemmel meghozott határozatai hatvan napig hatályban maradnak.
A Magyar Közlöny 59. számában a Kormány kihirdette a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet), amely a bírósági eljárásokat, de a bírósági igazgatás egyes kérdéseit is kiemelten érinti. A Rendelet 2020. március 31. napján 15 órakor hatályba lépett.
A 43.SZ/2020. (III. 27.) OBHE határozattal hatályban tartott határozatok egyes rendelkezései olyan tárgykört érintenek, amelyekre nézve a Rendelet szabályozást ad és együttesen nem alkalmazhatók.
Mindezek alapján a Veszélyhelyzeti Kabinet (a továbbiakban: Kabinet) egyhangúlag
ajánlja
az Országos Bírósági Hivatal elnökének, hogy a 43.SZ/2020. (III. 27.) OBHE határozattal hatályban tartott határozatait - a Rendelet szabályozására figyelemmel - vizsgálja felül annak figyelembevételével, hogy a Kabinet a Rendelet hatályba lépését követően is fenntartja korábbiakban közzétett ajánlásait.
A Veszélyhelyzeti Kabinet XI. számú ajánlása a veszélyhelyzet idején a bírák tevékenység-kimutatásának rendjéről
Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vtr.) 1. §-a 2020. március 15. napjától a bíróságokon ítélkezési szünetet hirdetett ki.
A Vtr. 2020. március 30. napján az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján hatályát vesztette, így ettől a naptól a bíróságokon megszűnt a rendkívüli ítélkezési szünet.
A Magyar Közlöny 59. számában kihirdetett, a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir.), a veszélyhelyzet idejére speciális eljárásjogi rendelkezéseket határoz meg. A Veir. 2020. március 31. napján 15 órakor hatályba lépett. Ettől az időponttól a bíróságok ítélkezési tevékenységüket a Veir. által meghatározott eljárásjogi rendelkezések keretei között folytatják.
Mindezek alapján a Veszélyhelyzeti Kabinet egyhangúlag
ajánlja
a bírák esetében munkáltatói jogkört gyakorló bírósági vezetőknek, hogy a veszélyhelyzet idején
1. a bírák tevékenységéről külön kimutatást
ne vezessenek, helyette
2. a BIIR-rendszerben és a tárgyalási naplóban, az adott ügyhöz kapcsolódóan nyilvántartott intézkedéseket tekintsék a bíró esetében elvégzett tevékenységnek.
A Veszélyhelyzeti Kabinet XII. számú jogértelmezési ajánlása a bírák vagyonnyilatkozat-tételi eljárásainak lefolytatásáról
A Magyar Közlöny 59. számában kihirdetett, a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir.), a veszélyhelyzet idejére a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) egyes rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó speciális szabályokat határoz meg.
A Veir. 14. § (5) bekezdése szerint a Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
A Bjt. 198. §-a szerint a bíráknak a vagyonnyilatkozatot az eskü letételét megelőzően, ezt követően a kötelezettség esedékessé válásának évében március hó 31. napjáig kell megtenni.
Mindezek alapján a Veszélyhelyzeti Kabinet egyhangúlag
ajánlja
a bírák esetében munkáltatói jogkört gyakorló bírósági vezetőknek, hogy a Veir. 14. § (5) bekezdése alapján a folyamatban lévő vagyonnyilatkozat-tételi eljárásokban a soron következő eljárási cselekményeket a veszélyhelyzet megszűnését követően tegyék meg.
A Veszélyhelyzeti Kabinet XIII. számú ajánlása a bírósági épületekben tartózkodás veszélyhelyzet idején irányadó szabályainak meghatározásáról
Magyarország igazságügyi minisztere a 2020. március 31. napján kelt, II-K/64/13/(2020) számú, az Országos Bírósági Hivatal elnökének címzett tájékoztatásában kifejezésre juttatta, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir.) megalkotását elsődlegesen a bírósági és hatósági eljárásokban résztvevők életének és egészségének megóvása indokolta.
Ennek megfelelően megállapítható, hogy a jogalkotói szándék arra irányul, hogy a bíróságok ne az ügyfelek személyes közreműködésével intézzék a folyamatban lévő ügyeket, illetve személyes közreműködéssel kizárólag a haladéktalan ügyintézést igénylő eljárási cselekményeket végezzék el.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Veir. egységes alkalmazása érdekében adta ki a veszélyhelyzet idején a bíróságok működéséről és a bírósági épületek használati rendjéről szóló 47.SZ./2020. (IV. 1.) OBHE határozatát.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 168. §-a alapján a bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. A bíróság elnöke - a járásbíróság esetében a törvényszék elnöke - e körben megállapítja a bírósági épület használatának rendjét, meghatározza a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, valamint megalkotja az ezekről szóló szabályzatot, amelyet az érintett bíróság - járásbíróság esetén a törvényszék - honlapján közzé kell tenni. A szabályzatot a bíróság elnökének az OBH elnöke által meghatározott követelményeknek megfelelően kell elkészítenie.
Mindezekre figyelemmel a bírák és igazságügyi alkalmazottak egészségének megóvása, valamint a járványügyi intézkedések maradéktalan betartása érdekében - a 47.SZ/2020. (IV. 1.) OBHE határozatban és az igazságügyi miniszter tájékoztatásában foglaltakat irányadónak tekintve - a Veszélyhelyzeti Kabinet egyhangúlag
ajánlja
a bírósági vezetőknek, hogy
1. a Bszi. 168. §-ban foglaltak alapján a veszélyhelyzet idejére vonatkozóan adjanak ki a bírósági épületben tartózkodás rendjét meghatározó szabályzatot, amely
2. a 47.SZ/2020. (IV. 1.) OBHE határozat 3-4. pontjaiban meghatározott követelményekre figyelemmel a bírósági épületben tartózkodás jelenlegi általános rendjét alapul véve, a fentiekben hivatkozott jogalkotói célokkal összhangban álló veszélyhelyzeti szabályokat állapít meg.
A Veszélyhelyzeti Kabinet XIV. számú ajánlása az Országos Bírósági Hivatal elnöke által a 25.SZ/2020. (II. 19.) OBHE határozattal elrendelt igazgatási vizsgálat határidejének módosításáról
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 25.SZ/2020. (II. 19.) OBHE határozatával valamennyi folyamatban lévő öt éven túli ügy igazgatási vizsgálatát rendelte el. A vizsgálatot a törvényszékek elnökeinek - a bíróság szakmai vezetőinek bevonásával - 2020. február 27. napjától számított 60 napon belül kell lefolytatniuk. A vizsgálattal összefüggő jelentéstétel határideje 2020. május 8. napja.
A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet 11. § (4) és (5) bekezdése kizárólag a vezetői vizsgálatokra nézve állapítja meg az eljárások nyugvását, az igazgatási vizsgálatokra nem.
Ennek megfelelően az öt éven túli ügyek igazgatási vizsgálatáról szóló 25.SZ/2020. (II. 19.) OBHE határozat rendelkezései - melynek a hivatkozott normatív alapja a Bszi. 76. § (6) bekezdés b) pontja, illetve a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról szóló 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás (Igsz.) 63. § (3) bekezdése - változatlanul kötelezőek.
A veszélyhelyzetre figyelemmel azonban a bírósági igazgatási feladatok közül elsőbbséget kell élveznie a haladéktalanul intézendő feladatoknak, amelyekhez képest más - halasztható - igazgatási kötelezettségek teljesítése időben későbbre kerülhet.
Mindezekre figyelemmel a Veszélyhelyzeti Kabinet egyhangúlag
ajánlja
az Országos Bírósági Hivatal elnökének, hogy a 25.SZ/2020. (II. 19.) OBHE határozat módosításával a vizsgálat lefolytatásának a határidejét 60 nappal hosszabbítsa meg, továbbá a törvényszéki elnökök jelentéstételének végső határidejét június 30-i időpontban határozza meg.