58/2012. (IX. 17.) OBT határozat az eljáró bíróság kijelölésénél figyelembe veendő elvekről1
Az Országos Bírói Tanács a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. tv. 103. § (2a) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az eljáró bíróság kijelölésénél figyelembe veendő elvek kapcsán, az Országos Bírósági Hivatal elnöke által ezen határozat elfogadásáig alkalmazott 3/2012. (II. 20.) OBH elnöki ajánlás eddigi gyakorlatának megfelelően, azt folytatva, továbbra is biztosítva az ügyek pártatlan és ésszerű időn belül történő elbírálását, hangsúlyozva a jogintézmény kivételes alkalmazásának szükségességét, az alábbi elveket határozta meg:
1. Kijelölés a törvényszék hatáskörébe tartozó elsőfokú peres ügyben, illetve ítélőtáblán indult másodfokú peres ügyben kezdeményezhető.
2. A kijelölés akkor kezdeményezhető, ha a kijelölésre irányuló indítvány benyújtását megelőző naptári félév utolsó napján (december 31., illetve június 30.) az indítványozó bíróságon a kijelöléssel érintett civilisztikai (polgári és gazdasági) vagy büntető ügyszakban
a) az egy bíróra (tanácsra) jutó folyamatban lévő peres ügyek száma alapján meghatározott munkateher az országos átlagot több mint 10%-kal;
b) a törvényszékeken a két éven túl folyamatban maradt peres ügyek, az ítélőtáblákon az 1 éven túl folyamatban maradt peres ügyek összes, az adott ügyszakban folyamatban lévő ügyhöz viszonyított aránya;
c) az adott ügyszakban folyamatban lévő kiemelt jelentőségű ügyek teljes ügyhátralékhoz viszonyított aránya az országos átlagot
- a három feltétel vonatkozásában egyidejűleg - meghaladta.
3. A bíróságok a 4. pontban meghatározottak szerint jelölhetőek ki.
Kizárólag olyan bíróság jelölhető ki, amelynek az indítvány benyújtását megelőző naptári félév utolsó napján (december 31., illetve június 30.) a kijelöléssel érintett civilisztikai vagy büntető ügyszakban, az 1. pontban meghatározott ítélkezési szinteken és ügyszakokban
a) az egy bíróra (tanácsra) jutó folyamatban lévő peres ügyek száma alapján meghatározott munkateher az országos átlag legfeljebb 90%-át;
b) a törvényszékeken a két éven túl folyamatban maradt peres ügyek, az ítélőtáblákon az 1 éven túl folyamatban maradt peres ügyek összes, az adott ügyszakban folyamatban lévő ügyhöz viszonyított aránya;
c) az adott ügyszakban folyamatban lévő kiemelt jelentőségű ügyek teljes ügyhátralékhoz viszonyított aránya az országos átlagot
- a három feltétel, annak hiányában legalább az a) és a b) pont vonatkozásában egyidejűleg - nem érte el.
4. Az OBH a kijelöléssel érintett bíróságok sorrendjét az alábbiak szerint állítja össze:
a) a kijelölésre irányuló indítvány benyújtását megelőző naptári félév utolsó napján az adott bíróságon azonos ügyszakban egy bíróra (tanácsra) jutó folyamatban maradt peres ügyek száma alapján,
b) a kijelölésre irányuló indítvány benyújtását megelőző naptári félév utolsó napján az adott bíróságon az adott ügyszakban folyamatban maradt, törvényszékek esetében két éven túli, ítélőtáblák esetében egy éven túli peres ügyek aránya alapján, valamint
c) a kijelölésre irányuló indítvány benyújtását megelőző naptári félév utolsó napján az adott bíróságon az adott ügyszakban folyamatban lévő kiemelt jelentőségű ügyek aránya alapján
ügyszakonként 2-2 kimutatást állít össze, amely tartalmazza a kijelölhető törvényszékek és ítélőtáblák fenti adatait és sorrendjét, valamint a kijelölés kezdeményezésére jogosult bíróságokat. Első helyre a legkedvezőbb ügyhátralék mutatóval rendelkező bíróság kerül, amennyiben a két (egy) éven túli, valamint a kiemelt ügyek aránya is kedvezőbb az országos átlagnál.
Az így elkészített, összesített kimutatásokból törvényszékek esetén legfeljebb a sorrendben a legkedvezőbb tíz, ítélőtáblák esetén legfeljebb a legkedvezőbb három helyen álló bíróság jelölhető ki a kialakult sorrend betartásával.
5. A kijelölés során a 3. és 4. pont szerint kijelölhető bíróságokat az indítvánnyal érintett ügyek érkezési sorrendjében kell kijelölni. Több ügy egy bíróságra egyazon határozatban csak az ügyek szoros személyi vagy tárgyi összefüggése esetén jelölhető ki. A kijelöléssel érintett bíróság elnökének véleményét be kell szerezni. Ha a kijelöléssel érintett bíróság elnökének indokolt véleménye alapján olyan adatok merülnek fel, vagy egyéb releváns körülmények állapíthatók meg amelyek indokolják az adott bíróság vonatkozásában a kimutatásban szereplő sorrendtől történő eltérést, akkor a soron következő bíróságot kell kijelölni.
6. Az OBH félévente, az ügyforgalmi adatok feldolgozását követően összeállítja a 3. és 4. pont szerint kijelölhető bíróságok listáját és azt a megfelelő módon közzéteszi. A kijelölést félévente, az összesített kimutatások szerint a legkedvezőbb, a 3. pontban meghatározott adatokkal rendelkező bíróságnál kell újrakezdeni.
7. Az OBH félévente, az ügyforgalmi adatok feldolgozását követően összeállítja azoknak a bíróságoknak listáját (ügyszakok szerint), amelyek az adott időszak adatai alapján kijelölést kezdeményezhetnek.
8. A kijelölt bíróság az elfogadott ügyelosztási rend alapján osztja ki az ügyet.