59/2018. (V. 2.) OBT határozat
Győri Ítélőtábla összbírói értekezlete által 2018. február 8-án feltett kérdéseire adott válaszairól
I. Nem felel meg a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 132. § (4) bekezdésének, valamint a bíróságok igazgatásáról szóló 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás (a továbbiakban: ISz.) 19. § (7) bekezdésének az Országos Bírói Hivatal elnökének 2017. január 1. és 2018. február 5. közötti időszakban folytatott azon gyakorlata, amely során a kinevezési jogkörébe tartozó vezetői álláshelyére kiírt pályázat kapcsán az eredménytelenné nyilvánító döntését a véleményező szerv felé írásban nem indokolta meg.
Az Országos Bírói Tanács az Országos Bírósági Hivatal elnöke felé azzal a jelzéssel él, hogy a kinevezési jogkörébe tatozó vezetői álláshelyre kiírt pályázat kapcsán hozott eredménytelenné nyilvánítói döntését írásban indokolja meg a véleményező szervek számára is.
II. Nem felel meg a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény „17. Kirendelés” című pontjában található 31. § (2) bekezdésében támasztott követelményeknek az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2016-2017 években folytatott azon gyakorlata, hogy törvényszéki bírót ítélőtáblára ténylegesen nem az ügyteher egyenletes elosztásának biztosítására vagy szakmai fejlődésének érdekében, hanem szakmai vezető feladatok ellátása céljából, ilyen tartalmú megbízással rendeli ki.
Az OBT az OBH elnöke felé azzal a jelzéssel él, hogy a bírák kirendelése során fenti törvényi rendelkezéseknek megfelelően járjon el.
III. Nem felel meg bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 133. § (1) bekezdésében írt követelménynek az OBH elnökének 2016-2017. években folytatott azon gyakorlata, hogy egy vezetői pályázat másodszori eredménytelenné nyilvánítása esetén bírósági vezető megbízásáról nem a lehető legrövidebb időn belül, hanem jóval később intézkedik, és az egyéves megbízási időtartamot e megbízás kezdetétől számítja.
Az Országos Bírói Tanács azzal a jelzéssel él az Országos Bírósági Hivatal elnöke felé, hogy vezetői pályázat másodszori eredménytelenné nyilvánítása esetén a bírósági vezető megbízásáról késedelem nélkül intézkedjen. Az egyéves megbízási időtartamot e megbízás kezdetétől kell számítani.
Indokolás
A Győri Ítélőtábla összbírói értekezlete három kérdésben kérte az OBT állásfoglalását:
1. Megfelel-e a Bszi. 132. § (4) bekezdésének, valamint az ISz. 19. § (7) bekezdésében írtaknak az OBH elnöke által a bírósági vezetők kinevezésénél számos esetben - többek között a Győri Ítélőtábla három bírósági vezetői álláshelyre kiírt pályázata kapcsán is - alkalmazott gyakorlata, hogy a pályázatot eredménytelenné nyilvánító döntését egyik véleményező szerv felé sem indokolja meg írásban?
2. Megfelel-e a Bjt. 17. pont Kirendelés című pontjában támasztott követelménynek az OBH elnökének azon gyakorlata, hogy egy törvényszéki bírót egy ítélőtáblára ténylegesen nem az ügyteher egyenletes elosztásának biztosítására, vagy szakmai fejlődésének érdekében, hanem szakmai, vezetői feladatok ellátása céljából ilyen tartalmú megbízással rendel ki?
3. Megfelel-e a Bszi 133. § (1) bekezdésében írt követelménynek az OBH elnöke azon gyakorlata, hogy a vezetői pályázat második eredménytelenné nyilvánítása esetén a bírósági vezető megbízásáról nem a lehető legrövidebb időn belül, hanem jóval később - a Győri Ítélőtábla esetében több hónappal később - intézkedik, s az egy éves megbízási időtartamot e megbízás kezdetétől számítja?
Fenti kérdésekre adott válaszok indokai a következők:
I. A Bszi. 132. § (4) bekezdésének első mondata szerint a kinevezésre jogosult a véleményező szerv javaslatát figyelembe véve hozza meg döntését, míg a második mondata kimondja, hogy a kinevezésre jogosultat a véleményező szerv javaslata nem köti, azonban a javaslattól eltérő döntését írásban részletesen indokolni köteles.
Az ISz. 19. § (7) bekezdése - tartalmában megismételve a Bszi. rendelkezéseit - előírja, hogy a kinevezésre jogosultnak a véleménynyilvánító bírói testület javaslatától eltérő döntését írásban meg kell indokolnia, és azt megfelelő módon a tudomására kell hoznia a véleményező szervnek és az érintett pályázó(k)nak.
A 13/2013. (VI. 17.) AB határozat 4. pontja kimondta, hogy a Bszi. 77. § (2) bekezdés második mondatának alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság alkotmányos alapértékéből fakadó alkotmányos követelmény, hogy az OBH elnöke azokat a személyzeti jellegű intézkedéseket tartalmazó határozatait, amelyekkel szemben jogorvoslatnak van helye, köteles okszerűen, az érintett jogorvoslathoz való jogára is figyelemmel megindokolni.
Az OBH elnökére vonatkozó fentebb idézett Bszi.-beli és általa kiadott ISz.-ban írt rendelkezés, valamint az Alkotmánybíróság alkotmányossági követelményt megfogalmazó határozata alapján a kinevezési jogkörébe tartozó vezetői álláshelyek tekintetében a határozatát írásban indokolnia kell.
II. A Bjt. 31. § (2) bekezdése szerint a bírót a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében más szolgálati helyre lehet kirendelni. Az (5) bekezdés kimondja, hogy szakmai fejlődés elősegítése érdekében a bíró a törvényszék, az ítélőtábla és a Kúria elnökének kezdeményezésére, a törvényszékre, az ítélőtáblára, illetve a Kúriára kirendelhető.
A Bszi. 133. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy eredménytelen a pályázat, ha a kinevezésre jogosult egyik pályázatot sem fogadja el. Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni. A (2) bekezdés előírja, hogy az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást - legfeljebb egy évre - megbízás útján töltheti be.
A Bjt. 31. § (2) bekezdésében írt, a kirendelést szabályozó rendelkezései nem alkalmazhatók a Bszi. 133. § (1) bekezdésében szabályozott vezetői pályázat eredménytelensége esetén adható megbízás tekintetében, ugyanis a két jogintézmény más-más jogalkotói célt szolgál. A vezetői megbízás esetén nem tekinthető az ügyteher elosztását vagy a szakmai fejlődés elősegítését szolgáló oknak az OBH elnökének erre alapított kirendelése. (Az OBH elnöke a vezetői feladatok ellátása céljából eszközölt kirendeléseknél nem jelölte meg a Bjt. 31. § (2) bekezdésében meghatározott egyik okot sem, csupán a Bjt. 31. § (1) bekezdésére hivatkozott, ami a kirendelés lehetséges okait nem tartalmazza.)
III. A Bszi. 133. § (1) bekezdése szerint eredménytelen a pályázat, ha a kinevezésre jogosult egyik pályázatot sem fogadja el. Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni. A (2) bekezdés előírja, hogy az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást - legfeljebb egy évre - megbízás útján töltheti be.
Az ISz. 22. § (2) bekezdése kimondja, hogy eredménytelenné nyilvánítás esetén az új pályázat kiírása iránt 16. §-a szerint kell eljárni. Az ISz. 16. § (1) bekezdése előírja, hogy Bszi. 128. § (2)-(5) bekezdése szerinti kinevezésre jogosult a bírósági vezető megbízatási időtartamának lejárta vagy a vezetői tisztség más okból történő előre látható megszűnése előtt legalább kilencven nappal, illetve a vezetői tisztség Bszi. 138. § b)-e) és g) pontjában meghatározott okok miatti váratlan megszűnését követően a Bszi. 130. § (2) bekezdése szerint haladéktalanul intézkedik az álláshely betöltésére irányuló pályázat kiírásáról.
Az ISz. szerint a vezetői pályázat lejárta előtt három hónappal, illetve más esetekben haladéktalanul kell intézkedni az álláshely betöltése érdekében, amely a megbízás adását is magába foglalja. Az ISz. hivatkozó rendelkezései az OBH elnökére nézve is előírják az előzetes határidőhöz kötött, illetve az utólagos haladéktalan intézkedési kötelezettséget. Mindezekre figyelemmel nem felel meg a normatív kötelezettségeinek az az OBH elnöke általa folytatott gyakorlat, hogy nem haladéktalanul, hanem több hónappal később intézkedik a vezetői megbízásról.
A Bszi. és az ISz. rendelkezéseiből következően a vezetői álláshely megüresedése esetén foganatosított haladéktalan intézkedéstől indokolt számítani a legfeljebb egy éves megbízási időtartamot és nem a több hónappal később adott megbízás kezdőidőpontjától. A Bszi. egyértelműen megállapítható jogalkotói célja az, hogy a vezetői állásokat kinevezéssel töltse be az arra jogosult bírósági vezető, amihez képest a megbízásnak ideiglenesnek és lehetőleg a legrövidebb időtartamúnak kell lennie.
Az egy éves megbízás alatt is szükséges a vezetői pályázat kiírása.
Az OBT a határozatát az indokolással együtt fogadja el és teszi közzé.