60/2018. (V. 2.) OBT határozat
a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete által 2018. II. 5-én előterjesztett kezdeményezése tárgyában tett megállapításokról
Az Országos Bírói Tanács megvizsgálta az Országos Bírósági Hivatal elnökének a 2017. január 1-től 2018. február 5-ig terjedő időszakban a bírói, illetve a bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítása körében folytatott eddigi gyakorlatát és az alábbi megállapításokat teszi:
I. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke az egyedi személyzeti ügyben hozott határozatait a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) előírásainak, illetve a 13/2013. (VI. 17.) AB határozatban meghatározott alkotmányos követelménynek megfelelően nem indokolta meg.
Nem tekinthető az eredménytelenné nyilvánítás megfelelő indokának az, ha az írásban megjelölt okok nem olyanok, amelyek a Bszi. rendelkezései szerint a pályázat eredménytelenné nyilvánítására okot adhatnak, illetve nem teljesítik a 13/2013. (VI. 17.) AB határozatban meghatározott alkotmányos követelményeket.
II. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének a pályázók, illetve a véleményező testületek felé fennálló tájékoztatási kötelezettsége teljesítése nem ellenőrizhető, illetve a látszólag teljesített tájékoztatások nem időben és nem alakszerűen történtek meg.
III. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörébe tartozó vezetői pályázatok elbírálásának folyamata nem átlátható, mert indokolási kötelezettségét nem teljesítette, illetve indokolásában az iratokkal nem alátámasztott okot jelölte meg.
IV. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke által elbírált bírói pályázatok irataiból nem állapítható meg, hogy melyek azok az álláshely kiírása után utóbb bekövetkezett munkaszervezési vagy egyéb okok, amelyek miatt már nem indokolt a továbbiakban az álláshely betöltése, különösen arra tekintettel, hogy volt olyan álláshely, amelyet a pályázat fenti okkal történő eredménytelenné nyilvánítása után ismételten kiírt az OBH elnöke.
A határozat indokolását az OBT szerkesztett formában közzéteszi.
Indokolás
A Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete 2018. február 5. napján kezdeményezte, hogy az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) tűzze napirendre és vizsgálja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökének a bírói, illetve a bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítása körében folytatott eddigi gyakorlatát.
Az OBT a 20/2018. (II. 22.) OBT határozatával megalakította „az Országos Bírósági Hivatal elnökének a bírói és a bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítási gyakorlatát vizsgáló bizottságot” azzal, hogy a bizottság a 2017. január 1-től 2018. február 5-ig terjedő időszakban meghozott OBH elnöki döntéseket vizsgálja.
Az ülésen az OBT állást foglalt abban a körben, hogy a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete által feltett kérdés alapján törvényesen mely időszak vizsgálható, mert az összbírói értekezlet a 2012. január hó 1. napjától folytatott gyakorlat vizsgálatát kérte. Az OBT ülésén kialakított álláspont szerint - arra tekintettel, hogy a 2017 évet megelőző időszak e körben folytatott OBH elnöki tevékenységet az előző OBT már értékelte - a vizsgálat kizárólag a 2017. január hó 1. napja után elbírált pályázatokra vonatkozhat, záró időpontja pedig a törvényszék összbírói értekezlete kérdése előterjesztésének időpontjához igazodó.
A bizottság a fent írtakra tekintettel a 2017. január hó 1. napjától 2018. február hó 5. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan vizsgálta a bírósági igazgatásban a törvényesség, a kiszámíthatóság és a szakmaiság érvényre jutását, különös figyelemmel a 13/2013. (VI. 17.) AB határozatban foglalt alkotmányos követelmény teljesülésére. A bizottság célzottan a fenti időszakban elbírált, eredménytelenné nyilvánított bírói és bírósági vezetői pályázatok elbírálási gyakorlatát elemezte, így az eredménytelen pályázat okait, a döntés indokolását.
A bizottság az alábbi kérdésekben kérte az OBH elnökétől a válaszadást:
2017. január hó 1. napja és 2018. február hó 5. napja között mely bírósági vezetői és bírói pályázatokat nyilvánított eredménytelenné, az eredménytelenné nyilvánításoknak mi volt a konkrét indoka.
Tájékoztatást kért a kollégium és összbírói értekezlet szavazásának eredményéről, illetve a bírói pályázatok esetében az eredménytelenné nyilvánított pályázattal érintett bírák bírói tanács által felállított rangsorban betöltött helyéről, pontszámáról, illetve arról is, volt-e az adott bíróság vezetője részéről indítvány arra, hogy az OBH elnöke a rangsor 2. vagy 3. helyén álló pályázóval töltse be az álláshelyet. Az OBH elnöke ezzel egyetértett-e, javaslatot tett-e az OBT irányába egyetértési jog gyakorlása érdekében.
Amennyiben az eredménytelenné nyilvánítás a 2011. évi CLXII. tv. (a továbbiakban Bjt.) 20. § b) pont bb), bc), bd) és be) pontja alapján történt, a bírói pályázatok esetében annak közlését is kérte a bizottság, hogy a pályázat elbírálása során az elbírálási folyamatban résztvevők milyen eljárási szabálysértést követtek el, a bírói tanács a 15. § (2) és (2a) bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségét milyen mulasztásával vagy rövid indokolásával szegte meg, a pályázat kiírását követően mely olyan, a munkaszervezést, a munkaterhelést vagy a költségvetést érintő változás következett be, amely igazgatási szempontból utóbb indokolatlanná tette az álláshely betöltését.
Amennyiben ezen okokra történt hivatkozás, az eredménytelenné nyilvánítást követően az adott bíróságra a bírói vagy vezetői álláshelyre helyre az OBH elnöke mikor írt ki új pályázatot, más bírói álláshelyre azonos ügyszakban írt-e ki pályázatot, esetlegesen történt-e a be nem töltött álláshelyre kirendelés, ha igen, milyen időtartamra, bekövetkezett-e valamilyen változás az adott bíróságon betölthető bírói álláshelyeket illetően. A bíró kirendelésére mennyi időre, honnan és milyen indokkal került sor.
Esetlegesen a pályázat kiírását követően merült-e fel olyan körülmény, amelynek eredményeként az álláshelyet a törvény alapján pályázat kiírása nélkül (8. §) volt szükséges betölteni.
Kérdésként fogalmazta meg a bizottság, hogy a 2016-2017 években eredménytelenné nyilvánított bírósági vezetői pályázatokat az OBH elnöke írásban megindokolta-e a véleményező szervek (szakmai kollégium, összbírói értekezlet) felé. Tájékoztatást kért arról is, hogy 2016-2017 években milyen vezetői kirendelések történtek, ezeknek mi volt az indoka. Amennyiben törvényszéki bírót rendelt ki ítélőtáblai szintre vezetői feladattal történő megbízással, az kirendelés keretében történt-e, milyen időtartamra.
Annak közlését is kérte, hogy a vizsgált időszakban mely bíróságokat érintően, mely vezetői pályázatok esetében fordult elő második eredménytelenné nyilvánítás, az OBH elnöke mikor bízott meg vezetőt, a megbízás meddig tartott, mikor írta ki az új pályázatot, a vezetői álláshelyet mikor töltötték be pályázat útján.
Előfordult-e, hogy más bírósági szintről bízott meg vezetőt?
A bizottság tagjai a vizsgált időszakra eső elnöki iratokat 2018. április hó 11. napján tanulmányozták, melyről feljegyzést készítettek, azt a bizottság a jelentéséhez mellékletként csatolta, az OBH adatközlésében foglaltakkal kiegészítve.
A bizottság kiemelte, hogy a vizsgálat célja kizárólagosan a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletei által feltett kérdésekre történő válaszadás volt, így az nem terjedt ki a Bszi. 103. § (3) bekezdés f) pontjában írt, az OBT általános központi igazgatás területén végzett feladatára, miszerint évente közzéteszi véleményét az OBH, valamint a Kúria elnökének a bírói, valamint a bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról. Az OBT ezen feladatának - a munkatervben írtaknak megfelelően - későbbi időpontban tesz eleget.
A bizottság rögzítette az irányadó jogszabályokat is.
A 2017. évi és a 2018. január hónapot érintő eredménytelenné nyilvánított pályázatoknál a vizsgálat arra irányult, hogy az átláthatóság, törvényesség miként érvényesült, illetve a határozatok indokolása megtörtént-e, az megfelelt-e az alkotmányos követelményeknek.
Az OBH-tól kapott tájékoztatás és a Bírósági Közlönyben megjelenő OBHE határozatok alapján 2017-ben 15 bírói és 8 vezetői pályázat volt eredménytelen, további 2 vezetői pályázatot 2018. január hónapban nyilvánított eredménytelenné az OBH elnöke, a vizsgálat kizárólagosan e pályázatokat érintette.
A vezetői pályázatokra a 2017. évre kiadott tájékoztató füzet szerint 5 esetben nem volt pályázó, 1 esetben az OBH elnökének mérlegelési jogán alapuló eredménytelenség állt fenn, míg 2 esetben a véleményező testületek támogatásának a hiánya vezetett eredménytelenséghez.
2018-ban további 2 pályázatot nyilvánított eredménytelenné.
Az OBH által kiadott tájékoztató füzet, illetve a bizottságnak 2018. április hó elején megküldött adatközlés szerint a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetői álláshelye esetében mérlegelésen alapuló eredménytelenség állt fenn, a közeljövőben lejáró elnöki kinevezésre tekintettel nem tűnt célszerűnek kollégiumvezető kinevezése. Az elnöki iratok bizottság általi tanulmányozását követően az OBH az indokot javította, az helyesen az iratban is szerepelő ok, azaz a pályázati kiírás és az OBH elnöke elé terjesztés között eltelt idő.
A bírói pályázatok esetében a közlés szerint 4 álláshelyre nem érkezett pályázat, 6 esetben eljárási szabálysértés történt, 5 esetben munkaszervezési ok miatt történt eredménytelenné nyilvánítás.
A bizottság a feljegyzésben és az adatközlésben foglaltak összegzésével jelentést készített, amelynek megvitatását az OBT napirendre tűzte. A 2018. május 2-ai ülésre szóló meghívóval együtt mellékletként az OBH elnöke részére megküldte, melyre az OBH elnöke észrevételt nem tett.
Vizsgált vezetői pályázatok:
Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője (2017)
Az első kiírásra nem érkezett pályázat, a második pályázatot 2017. február hó 17. napján írta ki az OBH elnöke. Az egyedüli pályázó a kollégium szavazása során 52,3% támogatást kapott, a május hó 22-i összbírói értekezleten támogatottsága 68,3% volt. A Fővárosi Törvényszék elnöke 2017. június hó 1. napján terjesztette fel az OBH-ba az összbírói értekezlet jegyzőkönyvét. 2017. június hó 21. napján az OBH elnöke a pályázatot eredménytelenné nyilvánította, majd másnap a pályázót egy évre megbízta a kollégiumvezetői feladat ellátásával.
A fentebb hivatkozottak szerint az első alkalommal megküldött tájékoztató más eredménytelenséget eredményező indokot közölt, mint amely az elnöki iratban szerepelt, utóbb az indokot az OBH az elnöki irat tartalmának megfelelően javította.
A pályázót a véleménynyilvánító testületek a kollégiumvezetői álláshelyre alkalmasnak találták. A hivatkozott indok a pályázati kiírás és az OBH elnöke elé terjesztés között eltelt idő. Az összbírói értekezlet jegyzőkönyvének felterjesztésével kapcsolatos határidő (8 nap) nem jogvesztő, a pályázat kiírása és az elbírálás között nem telt
el olyan hosszú idő, amely a pályázat eredménytelenné nyilvánítását indokolta volna (kiírás 2017. február 17., a jegyzőkönyv felterjesztése 2017. június hó 1. napja).
A pályázat kapcsán indokolt határozat nem állt rendelkezésre. Nem átlátható, hogy a pályázat miért lett eredménytelen arra is figyelemmel, hogy az OBH is módosította a tájékoztatást.
Budapest Környéki Törvényszék elnökhelyettes (2017)
Az eredménytelenné nyilvánítás nem kifogásolható, mert a pályázó az összbírói értekezlet támogatását nem nyerte el.
Budapest Környéki Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője (2017)
Az eredménytelenné nyilvánítás oka igazgatási tapasztalat és a véleményező testületek támogatásának hiánya, az eredménytelenné nyilvánítás nem vitatható.
Az OBH elnökének határozata érdemi indokolást nem tartalmazott, a törvényszék elnökének írt levél ezt nem pótolja.
Fővárosi Törvényszék elnöke (2018)
A pályázó a véleményező szervek támogatását megkapta, hosszú igazgatási tapasztalattal rendelkezett. Az OBH elnökének indokolt határozata nem volt, a határozat meghozatalát követően egy nappal levélből értesült a pályázó arról, hogy „nem alakította ki a tárgyi és emberi erőforrások felhasználásának módszereit, a problémák felszámolása a törvényhozás, a kormányzat és a központi igazgatás támogatásának eredményei, a 2017ben megkezdett reformjai is azt igazolják, hogy nem tud megfelelni a bíróság előtt álló kihívásoknak, a digitális bíróság, az új eljárási törvények, a jogkereső ügyfelek színvonalas kiszolgálása olyan új kihívások, amelyek korszakváltást követelnek 2018-tól a Fővárosi Törvényszék életében.”
Az OBH elnöke a Fővárosi Törvényszék elnöke munkájával kapcsolatban a Bszi. 76. § (6) bekezdés c) pont szerint jogkörébe tartozó vezetői vizsgálatot nem végezte el. A pályázó az OBH VIKI projektjének vezetője volt.
Nincs mód az indokok tárgyilagosságának ellenőrzésére, a döntés nem átlátható.
Budapest Környéki Törvényszék PKM kollégiumvezető (2018)
A véleményező szervek támogatását a pályázó megkapta, kinevezését a törvényszék elnöke is javasolta. Az eredménytelenné nyilvánítás napján indokolt az OBH elnöke a törvényszék elnöke felé, mely szerint az ország második legnagyobb törvényszékének szakmai vezetése olyan kihívást jelent, amely igazgatási tapasztalat nélkül is nehéz. A Budapest Környéki Törvényszék problémákkal küzd, amelynek koordinálása csak tapasztalt vezetőtől várható, a meghallgatáson elhangzottak nem voltak meggyőzőek.
Az indokolás nem jelent meg az OBH elnökének határozatában, döntése nem átlátható.
Vizsgált bírói pályázatok
A 15 eredménytelen bírói pályázat közül 4 esetben nem volt pályázat, 6 esetben eljárási szabálysértés történt, míg 5 esetben munkaszervezési ok állt fenn.
Az eredménytelenné nyilvánítás nem minden esetben feleltethető meg azon okkal, amelyet a döntés tartalmaz.
5 pályázat esetében hivatkozott az OBH elnöke a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintő változásra, amelyek igazgatási szempontból utóbb indokolatlanná tette az álláshely betöltését. Az OBH közlése szerint 4 esetben az álláshelyet utóbb nem írta ki az OBH elnöke, egy esetben (Fővárosi Törvényszék B.94. számú álláshely) megszüntette.
Fővárosi Törvényszék gazdasági ügyszakos bírói álláshelye: (2017.OBH.XXIX.B.94.)
Az iratból megállapíthatóan az eredménytelenné nyilvánítás oka a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintő változás, amely igazgatási szempontból utóbb indokolatlanná tette az álláshely betöltését.
Ezzel szemben az OBH adatközlése szerint az eredménytelenné nyilvánítás oka az, hogy a szakmai kollégium és a bírói tanács egyik pályázót sem támogatta, a kollégiumvezető a pályázat eredménytelenné nyilvánítását indítványozta, az álláshelyet utóbb az OBH elnöke a 2017. február hó 3. napján kelt OBH elnöki határozattal megszüntette.
Az iratanyagból nem tűnt ki az OBH adatközlésében foglalt ok. Amennyiben a másik ok valós, úgy a határozat indokolásából az sem derült ki, hogy 5 hónap alatt milyen körülmény merült fel a pályázat kiírása és az álláshely megszüntetése között.
Budapest Környéki Törvényszék gazdasági ügyszakos bírói álláshely: (2017.OBH.XXIX.B.104.)
Az eredménytelenné nyilvánítás oka a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintő változás, amely igazgatási szempontból utóbb indokolatlanná tette az álláshely betöltését.
Az irattanulmányozás alapján az volt megállapítható, hogy az OBH elnöke a pályázatot már azt megelőzően eredménytelenné nyilvánította, mint ahogy a pályázati határidő lejárt volna. Pályázat nem volt, az OBH elnöke a Budapest Környéki Törvényszékre a pályázati határidő lejárta előtt beosztott egy bírót.
Az OBH adatközlésében foglaltak szerint az OBH-ba beosztott bíró beosztását az OBH elnöke megszüntette, a bírót erre, a korábbival azonos szintű álláshelyre osztotta be.
Pesti Központi Kerületi Bíróság gazdasági ügyszakos bíró: (2017.OBH.XXIX. B.69.)
Az OBH elnöke adatközlése szerint a Fővárosi Törvényszék elnöke, valamint a PKKB elnöke a pályázat eredménytelenné nyilvánítására tett javaslatot, utóbb az álláshelyet nem írta ki az OBH elnöke.
Az iratban hivatkozott ok a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintő változás, amely igazgatási szempontból utóbb indokolatlanná tette az álláshely betöltését.
2017 szeptemberében előterjesztés érkezett az álláshely újabb kiírására, amely október hó 18. napján megtörtént, 2018. február hó 1. napján az álláshelyet betöltötték.
Az elnöki iratból megállapítottak nem egyeznek az OBH elnöke közlésével, a közölt indok az irat alapján nem igazolható, arra is figyelemmel, hogy az álláshelyet utóbb az OBH elnöke kiírta és betöltötte.
Fővárosi Ítélőtábla 2 büntető bírói álláshelye: (2017.OBH.XXIX.B.13 és B.81)
A 68. számú álláshelyre benyújtott pályázatot eredménytelenné nyilvánító 322.E/2017. (V. 22.) OBHE határozat előtt három nappal a 300.E/2017. (V. 19.) OBHE határozattal egy másik, a Fővárosi Ítélőtábla 83. számú álláshelyére írt ki pályázatot az OBH elnöke, majd azt eredménytelenné nyilvánította. Ezt követően egy hónapon belül a 68. számú álláshelyre írt ki egy újabb pályázatot az OBH elnöke, mely a pályáztatást követően a Fővárosi Törvényszék egyik bírájával töltöttek be.
Az 515.E/2017. (VII. 20.) OBHE határozattal egy másik, a Fővárosi Ítélőtábla 73. számú álláshelyére is pályázatot írt ki az OBH elnöke. Az 589.E/2017. (IX. 6.) OBHE határozattal a 83. számú helyre kiírt pályázatot eredménytelenné nyilvánította, majd ezt követően egy nappal ugyanerre az álláshelyre a Szegedi Ítélőtábla bíráját rendelte ki ítélkezési tevékenységre azzal, hogy a Szegedi Ítélőtáblán nem folytat a továbbiakban ítélkező tevékenységet. A kirendelést utóbb 2018. augusztus hó 31. napjáig meghosszabbította. A kirendelés ténye arra utal, hogy a munkateherre figyelemmel szükségesnek tartotta az OBH elnöke a megüresedett bírói álláshelyen a jelenlétet, de azt nem pályázattal, hanem kirendelés útján töltötte be.
Mindez alátámasztja, hogy a hivatkozott indok „a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintő változás, amely igazgatási szempontból utóbb indokolatlanná tette az álláshely betöltését” nem fogadható el.
A Fővárosi Ítélőtábla elnöke az első pályázat esetében a pályázat eredménytelenné nyilvánítására tett javaslatot. A második pályázatnál elsődlegesen a pályázati rangsor 2. helyén álló pályázó áthelyezésére tett a Fővárosi Ítélőtábla elnök javaslatot, másodlagosan a pályázat eredménytelenné nyilvánítását kérte a Bjt. 20. § (1) bekezdés bd) pontjára hivatkozással.
A Fővárosi Ítélőtábla elnökének javaslatában írtak kizárják egymást, mert amennyiben a pályázat a bírói tanács által 2. helyen rangsorolt pályázóval véleménye szerint is betölthető lett volna, nem értelmezhető, hogy egyidejűleg arra is utal, hogy a pályázat eredménytelenné nyilvánítását a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintő változásra tekintettel kérte.
A Bírósági Közlönyben megjelent tájékoztatás szerint a 11.SZ/2018. (I. 26.) OBHE határozattal az OBH elnöke kijelölte a Fővárosi Ítélőtáblát kollégiumvezető-helyettesi tisztséggel rendelkező bírósággá, a fent hivatkozott álláshelyet a táblázatban közölt adat szerint 2018. január hó 1-i hatállyal a 13.SZ/2018. (I. 26.) OBHE határozattal kollégiumvezető-helyettesi álláshellyé alakította át.
Ugyanakkor a másik álláshelyet a fent levezetettek szerint betöltötték (a tájékoztatásban az szerepel, hogy nem töltötték be, azonban a táblázat szerint 2017. október hó 15. napjától áthelyezéssel betöltötték).
Az 589.E/2017. (IX. 6.) OBHE határozat utal arra is, hogy a Fővárosi Ítélőtábla elnökének kezdeményezésére történt az eredménytelenné nyilvánítás.
Az eljárási folyamatban résztvevők eljárási szabálysértésére történt hivatkozások:
Az Esztergomi Járásbíróságra, a Váci Járásbíróságra, a Gödöllői Járásbíróságra és a Budaörsi Járásbíróságra kiírt polgári bírói álláshelyek esetében a bírói tanács a fiatalkorúak ügyeinek szakjogásza végzettséget szakirányú végzettségként értékelve 10 ponttal pontozta, melyet pontozási hibaként értékelt az OBH elnöke. A pályázat elbírálója szerint a végzettség nem szakirányú, ezért 5 pont lett volna adható, mely pontozási hiba a rangsorra kihatott, ezért a pályázatokat az OBH elnöke eredménytelenné nyilvánította.
A Soproni Járásbíróság polgári ügyszakos (2017.OBH.XXIX.B.76.) és a Fonyódi Járásbíróság büntető ügyszakos (2017.OBH.XXIX.B.71.) álláshelyei esetében az OBH elnöke közlése szerint az eredménytelenség oka az érvénytelen hatósági erkölcsi bizonyítvány volt. Ezzel szemben az iratvizsgálat adatai alapján az volt megállapítható, hogy a pályázatok érdemben elbírálhatóak lettek volna.
Utóbb az OBH elnöke valamennyi álláshelyre új pályázatot írt ki.
Összefoglaló vélemény:
Az OBH elnöke adatközlésében azt hangsúlyozta, hogy a pályázati eljárás lényege, hogy a kiválasztási folyamat során a legjobbak, legrátermettebbek kerüljenek vezetői pozícióba. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eredménytelenné nyilvánítás törvényi lehetősége ennek a kiválasztásnak a felelősségét a kinevező kezébe teszi, akinek a döntése az adott bírósági szervezet egészére kihat. Eképpen az eredménytelenné nyilvánítás joga a kinevezőtől nem vitatható el, a kinevezés elmaradása kifogás tárgyát nem képezheti.
A Bjt. 7. § (2) bekezdése szerint a kiválasztás során garantálni kell, hogy a bírói álláshelyet nyilvános és valamennyi - a jogszabályi, valamint a pályázati felhívásban meghatározott feltételeket teljesítő - pályázó számára egyenlő esélyt biztosító, e törvényben szabályozott pályázati eljárás eredményeként a legalkalmasabb jelölt nyerje el.
A kinevezésre jogosult a pályamű elbírálásánál köteles figyelembe venni az abban foglaltak megvalósíthatóságát, ütemezését, újító jellegét és a pályázati felhívásban foglaltakkal fennálló összhangját, a pályázó meghallgatása alapján értékelnie kell különösen a pályázó felkészültségét, igazgatási vezetői tapasztalatát, bírói gyakorlatát, bírói munkája vizsgálatának eredményét, a pályázó központi és helyi igazgatási feladatokban, valamint a közösségi életben való részvételét. [igazgatási szabályzat 18. § (1)-(2) bekezdés]
Az OBH elnöke a pályázatot - a pályázati anyag, valamint a pályázó személyes meghallgatása, továbbá a véleményező szerv javaslata alapján - valamely pályázó kinevezésével vagy a pályázat eredménytelenné nyilvánításával bírálja el. [Bszi. 132. § (2) bekezdés].
A véleményező szerv javaslatát figyelembe véve hozza meg döntését, annak javaslata ugyan nem köti, azonban a javaslattól eltérő döntését írásban részletesen indokolni köteles. [Bszi. 132. § (4) bekezdés].
Ezen szabály jelentősége el nem vitatható, ugyanis a véleményező szervektől eltérő döntés egyúttal a véleményezők álláspontjának elvetését jelenti. A véleményező szakmai testületek ismerik a pályázó szakmai előéletét, képességeit, a köz érdekében végzett tevékenységét, melyről a kinevező közvetlen tapasztalattal csak elvétve rendelkezik.
Megállapítható, hogy a Fővárosi Törvényszék elnökének eredménytelen pályázatának indokaként megjelölt „a pályázó elképzelései nem felelnek meg a kihívásoknak” ok tárgyilagosan nem ítélhető meg.
Tény ugyanakkor, hogy a véleményező szervek a pályázót alkalmasnak ítélték meg a feladat ellátására. Az OBH elnöke - erre irányuló törvényi kötelezettsége ellenére - nem rendelte el az elnök igazgatási tevékenységének vizsgálatát.
A további vezetői pályázatok - a Budapest Környéki Törvényszék elnökhelyettesi és Büntető Kollégiumának vezetői álláshelye kivételével - elbírálása ugyancsak nem átlátható.
A bírói pályázatoknál nem állapítható meg, hogy mi az az álláshely kiírása után utóbb bekövetkezett munkaszervezési vagy egyéb ok, amely miatt a továbbiakban már nem indokolt az álláshely betöltése. Az ok valóságtartalma ellenőrizhetetlen. Erre utal az elnöki iratokban foglaltak és a közölt adatok eltérése is.
A bírói pályázatok esetében kifogásolható a 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet szerinti szakirányú szakjogászi végzettség pontozása a polgári álláshelyre pályázók esetében. A rendelet melléklete szerint a szakirányú szakjogászi végzettség 10 ponttal, míg az egyéb szakjogászi végzettség 5 ponttal honorálható. Polgári bíró esetében a vizsgált, és egyben kifogásolt esetekben a bírói tanácsok a fiatalkorúak szakjogásza végzettséget szakirányúnak tekintve 10 ponttal pontozták, az OBH elnökének álláspontja szerint az polgári bírói álláshely esetében 5 ponttal értékelendő.
Az eltérő pontszámítás nem minősíthető olyan eljárási hibának, amelyet a Bjt. az elbírálási folyamatban felsorol. A 10 ponttal értékelés a jogszabályi keretek között történt, eljárási hiba nem volt. Azon pályázatok esetében, ahol emiatt eljárási hibára hivatkozva nyilvánította eredménytelenné a pályázatot az OBH elnöke, a döntés a jogszabály szövegével nem összeegyeztethető.
A Soproni és a Fonyódi Járásbíróság bírói álláshelyeire benyújtott pályázatok érdemben elbírálhatóak lettek volna.
Az egyedi ügyben hozott személyi döntések kapcsán indokolt határozat nem született. A tájékoztatási kötelezettség megvalósulása vagy nem ellenőrizhető, vagy nem határidőben, és nem alakszerűen történt. Az utóbb kiküldött levél nem pótolja a törvényben írt kötelezettség teljesítését.
A Bjt. szabályaiból és a 13/2013. (VI. 17.) AB határozatból is az vezethető le, hogy a Bjt. indokolási kötelezettséget előíró rendelkezése szó szerinti megismétlése nem elegendő a pályázat eredménytelenségének indokolásaként.
A pályázók és a véleményező testületek felé fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése nem volt ellenőrizhető, a látszólag teljesített tájékoztatások nem időben és nem alakszerűen történtek meg.