65/2022. (IX. 7.) OBT határozat
jogszabálymódosítási kezdeményezésről


Az Országos Bírói Tanács kezdeményezi az OBH elnökénél, hogy a Bszi. 76.§ (1) bekezdés d) pontjában foglalt jogkörében eljárva javasolja az igazságügyi miniszternek az alábbi, bíróságokat érintő jogszabálymódosítások kezdeményezését.


A törvénymódosítás általános indokolása


Az Alaptörvény 25. cikk (5) bekezdése szerint a bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács és más bírói önigazgatási szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.

A Bszi. mindezt úgy képezi le, hogy a 76.§ (1) bekezdésében szabályozza a központi igazgatás generális jogköreit, míg a (2)-(10) bekezdéseiben a központi igazgatás egy-egy speciális részterületét. Az OBH elnöke a központi igazgatással párhuzamba állítható helyi igazgatásban nem vesz részt.

A Bszi. ezen generális és speciális központi igazgatási feladatkörökhöz igazítja az OBT felügyeleti tevékenységét, valamint azokat a részterületeket, ahol maga is részt vesz a bíróságok központi igazgatásában. Leggyengébb és leggyakoribb jogköre a véleményezés, míg az erősnek mondható egyetértési joga csak két esetben van.

Az OBH elnökének feladatai

 A Bszi. 76.§ (1) bekezdés a) pontja szerint az OBH elnöke kialakítja és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot.

A stratégiai program fontossága miatt javasoljuk, hogy arról előzőleg, évente tájékoztassa az OBT-t, amely véleményezi azt.

 A Bszi. 76. § (3) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy az OBH elnöke év közben a Kúria előirányzatait a fejezetébe tartozó költségvetési szervekhez – a költségvetési szervek létszám-előirányzatának változása miatt szükséges átcsoportosítások kivételével – a Kúria elnökének egyetértésével csoportosíthatja át.

Javasoljuk az OBT költségvetése tekintetében az OBT egyetértését az átcsoportosításhoz hasonlóan a Kúria költségvetéséhez, valamint, hogy az OBT a központi költségvetés bírósági fejezetén belül önálló címet kapjon.

 A Bszi. 76. § (5) bekezdés j) pontja szerint az OBH elnöke dönt arról, hogy a bíróság hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése olyan mértékű-e, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges. Noha ennek előfordulása a gyakorlatban nem jellemző, javasoljuk ehhez az OBT egyetértésének kikötését.

 A Bszi. 76. § (8) bekezdés a) pontja alapján az OBH elnöke félévente tájékoztatja a tevékenységéről az OBT-t.

A tájékoztatás tartalmát eddig egyoldalúan az OBH elnöke határozta meg, esetenként az OBT egyes kérdéseire a szükséges tájékoztatást elmulasztotta, ezért javasoljuk, hogy a tájékoztató tartalmát az OBT határozza meg és amennyiben a tájékoztató hiányos, az OBT-nek lehetősége legyen annak kiegészítését kérni.

 A Bszi. 77.§ (2) bekezdése szerint az OBH elnöke határozatait csak a szükséghez képest köteles indokolni. Az OBH elnökének egyedi ügyben hozott határozatai olyan jelentőséggel bírnak, hogy nem tartozhat az OBH elnök diszkrecionális jogkörébe annak eldöntése, hogy mely határozatait indokolja meg. Ezért javasoljuk, hogy az OBH elnökét minden határozatát érintően indokolási kötelezettség terhelje.

 A Bszi. nem rendelkezik az OBH elnökének egyes kérdésekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről, ez azonban elengedhetetlen a hatékony felügyelethez, ezért javasoljuk a Bszi. 76.§ (8) bekezdésének kiegészítését azzal, hogy az OBH elnöke az OBT felhívására 15 napon belül tájékoztatást ad azzal, hogy a határidő meghosszabbítható legyen.

 A Bszi. nem teszi kötelezővé, hogy az OBH elnöke az OBT ülésein részt vegyen. Tapasztalataink szerint a felügyelet hatékonyabban valósul meg, ha az ülésen az OBH elnöke személyesen vagy képviselője útján részt vesz és a felmerülő kérdésekre érdemi választ ad, ezért javasoljuk az OBT üléseken az OBH elnökének vagy bíró elnökhelyettesének kötelező részvételét.

Az OBT jogállása és feladatai

 Az OBT alkotmányos testületként nem rendelkezik jogi személyiséggel, a legegyszerűbb szerződéseket sem kötheti meg, munkáltatói jogokat nem gyakorolhat, perindítási joga nincs. Nem tudja biztosítani a működéshez szükséges legelemibb adminisztratív, tárgyi, technikai feltételeket sem. A jelenlegi szabályozás mellett a felügyelt személynek kiszolgáltatott helyzetben van, ezért javasoljuk, hogy az OBT jogi személy legyen, amelynek székhelye Budapest.

 A Bszi. csak azt tartalmazza, hogy póttagválasztást kell kiírni, ha a póttagok létszáma 5 fő alá csökken és az OBT zavartalan működése nem biztosítható. A központi igazgatás folyamatos felügyelete érdekében javasoljuk, hogy póttagválasztásra akkor kerüljön sor, ha az OBT létszáma – bírósági szinttől függetlenül – a határozatképességhez szükséges 10 fő alá csökken.

 Az OBT működőképességét nagyban nehezíti a rotációs elnöki rendszer, mire az elnök – aki nem is feltétlenül volt elnökhelyettes – betanul a feladatok elvégzésébe, már a következő váltja őt. Javasoljuk az OBT elnöki tisztség betöltésének szabályait olyan módon megváltoztatni, hogy az OBT titkos szavazással 2 évre megválasztja elnökét és elnökhelyettesét, és sem az elnök, sem az elnökhelyettes nem lehet a Kúria elnöke. Javasoljuk szabályozni a helyettesítést az elnök, elnökhelyettes akadályoztatása esetére.

 A Bszi. 76. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az OBH elnöke meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén a bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor. Javasoljuk, hogy az OBT képviselője is részt vehessen a bizottsági üléseken.

 Pontosítani kell a póttagválasztás szabályait, mert nem egyértelmű, hogy a póttagok szavazási fordulónként a kapott szavazatok arányában foglalják el a helyüket és lépnek elő taggá, valamint ki kell egészíteni a választás szabályait is azzal, hogy póttagválasztás esetén a jegyzőkönyvet az OBT elnökének is meg kell küldeni.

 A Bszi. 103. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az OBT ellenőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él. Az OBT hatékony felügyeleti eszközeinek bővítése érdekében javasoljuk, hogy az OBT kifejezetten és határidő tűzésével felhívhassa intézkedés megtételére az OBH elnökét, és ennek eredményéről tájékoztatást kérhessen. Továbbá kezdeményezhesse az OBH elnökének meghallgatását az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságánál.

 A Bszi. 103. § (1) bekezdés b) pontja az OBT részére biztosítja, hogy indítványozza az OBH elnökénél a jogalkotás kezdeményezésére irányuló javaslat megtételét. Ez esetben viszont kizárólag az OBH elnökének egyetértésével jogosult jogalkotást kezdeményezni, ami nem megfelelő és ahogy az OBT múltbéli kísérletei is mutatják, nem is hatékony. Javasoljuk, hogy ehelyett – azonosan az OBH elnökével – az OBT is önálló jogalkotás kezdeményezési előterjesztéssel fordulhasson az arra jogosulthoz.

 A Bszi. 103. § (1) bekezdés c) pontja úgy szól, hogy az OBT véleményezi az OBH elnöke által kiadott szabályzatokat, ajánlásokat. Javasoljuk ezt pontosítani azzal, hogy a véleményezésre a kibocsátást megelőzően kell sort keríteni.

 A Bszi. 103. § (2) bekezdés c) pont alapján az OBT véleményezi az egyéb juttatások részletes feltételeit és mértékét. Javasoljuk ugyancsak előzetes véleményezés előírását, amely magában foglalja az adható juttatás keretösszegét, a személyenként adható jutalom maximális összegét és az elosztás részletes feltételeit.

 Javasoljuk, hogy a Bszi. 103. § (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetés véleményezéséről határozatát – az átláthatóság növelése érdekében – az OBT az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának is küldje meg.

 A Bszi. 103. § (2) bekezdés b) pontja alapján az OBT ellenőrzi a bíróságok gazdálkodását. A jelenlegi gyakorlat megtartása mellett a jogszabályhely pontosítása olyan módon, hogy az OBT a bíróságok mellett az OBH elnökének gazdálkodását is évente ellenőrzi.

 A Bszi. az OBH elnökének jogává teszi, hogy döntsön a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha az nem a törvényszék és az illetékességi területén működő járásbíróság között, vagy a törvényszék területén működő járásbíróságok között történik. Ez ugyancsak a bírói jogállást érintő és jelenleg kontroll nélküli hatáskör, mely indokolttá teszi a legfőbb bírói önigazgatási szerv egyetértésének beszerzését, ezért javasoljuk az OBT ezen jogának rögzítését.

 A Bszi. 76.§ (6) bekezdés c) pontja alapján elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők vizsgálatát. Az egyes vizsgálatok megállapításai az egész szervezetet érintik, ezért javasoljuk, hogy az OBH elnöke évente tájékoztassa az OBT-t a lefolytatott vizsgálatokról, hogy azt az OBT véleményezhesse.

 Az OBT Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 22.§ a) pontja alapján a feladatkörével összefüggő egyes kiemelkedő tevékenységek, teljesítmények elismerésére kitüntető címet, díjat, oklevelet, plakettet vagy más elismerést (a továbbiakban: elismerés) alapíthat és adományozhat, ezért javasoljuk a Bszi. 103.§ (3) bekezdés j) pontjának ennek megfelelő kiegészítését.

 A Bszi. 103. § (2a) bekezdésében írt feladatokat javasoljuk kiegészíteni az elektronikus kapcsolattartás és informatikai biztonság kérdéseinek vizsgálatára, és e körben véleményezési jogkört biztosítani az OBT-nek.

 A Bszi. 103. § (3) bekezdés a) pontja kizárólag az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelölt személy kapcsán írja elő az előzetes véleménynyilvánítást. Javasoljuk az OBH és a Kúria elnökhelyettesének előzetes véleménynyilvánítását is előírni. A helyetteseket az elnökhöz hasonlóan a köztársasági elnök nevezi ki és akadályoztatás esetén – vagy az OBH elnök mandátumának lejártakor – korlátozások nélkül gyakorolhatják az elnök jogait.

 A szolgálati bíróságok előtti eljárásban az OBH elnöke ügyfélként van jelen, ez indokolja, hogy a szolgálati bírák képzése és díjazásának, vagy tárgyalási kedvezményének megállapítása az OBH-tól kerüljön át az OBT-hez.


Az OBT tagok jogállásának megerősítése

 Javasoljuk összeférhetetlenségi szabály megalkotását, amely szerint nem lehet az OBT tagja az OBH elnökének munkáltatói jogkörébe tartozó bírósági vezető és ezek közeli hozzátartozója. Rendelkezzen arról is, hogy amennyiben a tagot később nevezik ki ilyen tisztségre, OBT tagsága a törvény erejénél fogva megszűnik. Átmeneti szabály rendelkezzen az összeférhetetlenség felszámolásáról 30 napos határidő tűzésével.

 Javasoljuk annak előírását, hogy az OBT tagjai kizárólag az OBT egyetértésével fogadhasson el az OBH elnökétől igazgatási feladattal történő megbízást, ide nem értve az oktatási és tudományos tevékenységet.

 Javasoljuk, hogy fegyelmi eljárás kezdeményezésére, bírói alkalmatlansági eljárás megindítására és ugyancsak a mentelmi jog felfüggesztésének kezdeményezésére csak a Tanács legyen jogosult. Ugyancsak fontos védelmi eszköz, hogy az OBT tagja csak hozzájárulásával legyen kirendelhető és hogy az OBT tag bíróvizsgálatára tagsága idején ne kerüljön sor.

 Javasoljuk az OBT tag ítélkezési tevékenység alóli mentesítése vonatkozásában annak rögzítését, hogy azt az OBT Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Amennyiben ezt akár a munkáltató, akár az OBH elnöke állapítja meg, alkalmas lehet az OBT tag felügyeleti tevékenységének korlátozására.

 Javasoljuk annak előírását, hogy az OBT tagság megszűnése esetén a volt tagot – feltéve, hogy legalább 5 évig betöltötte a tisztséget – automatikusan eggyel magasabb bírósági szintre kell beosztani, illetve – a tag választása szerint – magasabb szintnek megfelelő címadományozás mellett eredeti ítélkezési helyén hagyni azzal, hogy az OBT ítélőtáblai szintről bekerült tagja csak címadományozásra jogosult.


Bírák és bírósági vezetők kinevezése

 A Bszi. 76. § (5) bekezdés a) pontja értelmében az OBH elnökének jogkörébe sorolja a bírói álláspályázatok kiírását. Különösen fontos, hogy az álláshelyek létesítése és átcsoportosítása, valamint a pályázatok kiírása átláthatóan, objektív alapokon és ellenőrizhetően történjen. Javasoljuk ezért, hogy a törvényszék és ítélőtábla elnöke, illetve a bírói tanács elnöke az OBT-hez fordulhasson, ha az OBH elnöke a kezdeményezés ellenére a pályázatot nem írja ki. Fontos továbbá, hogy a pályázat kiírásáról való döntésre és az elbírálásra egyaránt szigorú határidők vonatkozzanak.

 Bírói pályázatok esetében javasoljuk, hogy ha az OBT a rangsortól való eltérés tekintetében nem ért egyet az OBH elnökének vagy a Kúria elnökének előterjesztésével, az OBH elnöke ne tehessen újabb előterjesztést és ne dönthessen utólag eredménytelenné nyilvánításról. Ezen lehetőségek a gyakorlatban kizárólag az OBT döntésének megkerülésére, kijátszására szolgálhatnak, így nem az átlátható igazságszolgáltatást szolgálják. Az eredménytelenné nyilvánítás okának már sokkal előbb ki kellett derülnie, az pedig elvárható, hogy a kinevező válasszon a második és harmadik helyen rangsorolt között és indokait írja le az előterjesztésébe.

 Javasoljuk, hogy az OBT egyetértési jogot gyakorolhasson, ha az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke a bírói pályázatot eredménytelenné kívánja nyilvánítani, kivéve, ha az eredménytelenné nyilvánítás oka az, hogy nem érkezett pályázat. Ez megfelelő kontrollt jelentene az eredménytelenné nyilvánítás felett, amelyre a gyakorlatban sok esetben - az OBT által is megállapítva – visszaélésszerűen került sor. Javasoljuk szigorú törvényi határidő előírását az OBH elnökének az eredménytelenné nyilvánítás esetére is.

 Javasoljuk előírni és egyértelműsíteni, hogy az OBH nem jogosult a bírói tanácsok által megállapított pontszámok megváltoztatására, és nem lehet eljárási hibának tekintheti, ha a bírói tanács a pontokat a KIM rendelet szerint adható pont alsó és felső határértéke között állapította meg. Ez nem lehet ezáltal eredménytelenné nyilvánítási ok sem.

 Javasoljuk szigorú határidők előírását az OBH elnökének a vezetői pályázatok kiírására: 90 nappal a lejárat előtt törvényi kötelezettsége legyen a pályázat kiírása, a bírói pályázattal azonos 8 munkanapos határidő vonatkozzon a véleményezés kezdeményezésre és a 15 napos a döntésre.

 Javasoljuk az OBT egyetértési jogának kikötését ahhoz, ha az OBH elnöke a vezetői pályázatot eredménytelenné kíván nyilvánítani annak ellenére, hogy van a véleményező szerv által támogatott pályázó. Ilyen módon kizárható, hogy az OBH elnöke a bírói önigazgatás megkerülésével döntsön bírósági vezetői állásról, és az eredménytelenné nyilvánítás indokai ellenőrizhetővé válnak az OBT által. Ha az OBT nem ért egyet a kinevezés megtagadásával, az OBH elnöke köteles lenne betölteni az egyébként támogatott pályázóval a vezetői álláshelyet.

 Eredménytelen pályázatot követően a megbízással történő betöltésre érvényesüljön korlátozás: kizárólag az adott bíróságról bízhat meg bírót a vezetői feladatok ellátásával, és csak olyan bírót, aki a törvényi feltételeknek egyébként megfelel, és törvényi kötelezettsége legyen az OBH elnökének egyidejűleg az új vezetői pályázat kiírása.

Képzés

 Javasoljuk, hogy a szolgálati bírák képzését az OBT szervezze meg, annak érdekében, hogy a szolgálati bíróságok a lehető legnagyobb mértékben függetlenedjenek az OBH elnökétől, aki eljárásukban ügyfélként jár el. Ugyanez indokolja, hogy a szolgálati bíráknak járó pótlék vagy tárgyalási kedvezmény mértékét az OBT határozza meg.


Szövegszerű javaslatok


A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása:

A Bszi. 4.§-ának módosítása:
A bíróságok a központi költségvetéséről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet alkotnak. E fejezeten belül a Kúria és az Országos Bírói Tanács önálló címet alkot.

A Bszi. 76. § (1) bekezdés a) pontjának módosítása és kiegészítése:
76. § (1) Az OBH elnöke általános központi igazgatási feladatkörében
a) kialakítja és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot, és erről évente előzetesen tájékoztatja az OBT-t;
g) személyesen vagy bíró helyettese útján részt vesz az OBT ülésein.

A Bszi. 76. § (3) bekezdés c) pontjának módosítása:
(3) Az OBH elnöke a bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében
c) ellátja a fejezetet irányító szerv vezetőjének feladatait a központi költségvetésről szóló törvény bíróságok fejezete tekintetében azzal, hogy év közben a Kúria és az OBT előirányzatait a fejezetébe tartozó költségvetési szervekhez - a költségvetési szervek létszám-előirányzatának változása miatt szükséges átcsoportosítások kivételével - a Kúria elnökének és az OBT egyetértésével csoportosíthatja át,

A Bszi. 76.§ (6) bekezdésének módosítása:
[…]
c) elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vizsgálatát és arról évente tájékoztatja az OBT-t,

A Bszi. 76. § (8) bekezdés a) pontjának pontosítása és kiegészítése:
(8) Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében
a) félévente az OBT által előzetesen meghatározott tartalmi kereteken belül tájékoztatja a tevékenységéről az OBT-t,
[…]
g) az OBT felhívására 15 napon belül tájékoztatást ad a feladatkörébe tartozó intézkedésekről vagy a bíróságokkal kapcsolatos adatokról. A határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható.

A Bszi. 77.§ (2) bekezdésének módosítása:
Az OBH elnökének határozatait az érintettekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell közölni. Az OBH elnöke a határozatait a szükséghez képest indokolja indokolni köteles.

A Bszi. 86.§ (3) a) pontjának módosítása:
(3) Az OBH
a) előkészíti az OBH elnökének határozatait és gondoskodik azok végrehajtásáról, [valamint ellátja az OBT működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat.]

A Bszi. 88. §-ának módosítása és kiegészítése:
(1) Az OBT a bíróságok központi igazgatásának független felügyeleti testülete. Az OBT a felügyeleti feladatai mellett e törvény szerint közreműködik a bíróságok igazgatásában.

(2) Az OBT jogi személy, székhelye Budapest.
(5) Az OBT saját internetes honlappal rendelkezik.

A Bszi. 89. §-ának módosítása:
[(2) Az OBT elnöki tisztségét a tagok félévenként egymást váltva viselik oly módon, hogy elsőként a leghosszabb tartamú bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bíró tölti be a tisztséget, akit a további tagok a bírói szolgálati viszonyuk időtartamának csökkenő sorrendjében követnek.
(3) Az OBT elnökét - akadályoztatása esetén - az elnökhelyettes helyettesíti. Az elnökhelyettesi tisztséget a tagok félévenként egymást váltva viselik oly módon, hogy elsőként a második leghosszabb tartamú bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bíró tölti be a tisztséget, akit a további tagok a bírói szolgálati viszonyuk időtartamának csökkenő sorrendjében követnek.]
(2) Az OBT elnökét - akadályoztatása esetén - az elnökhelyettes helyettesíti. Az elnök és elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén, ideértve azt az esetet, ha az elnöki és elnökhelyettesi tisztség sincs betöltve, az elnöki feladatokat a leghosszabb tartamú bírói szolgálati viszonnyal rendelkező választott bíró tag látja el.
(3) Az OBT elnökét és elnökhelyettesét választott bíró tagjai közül titkos szavazással két évre választja.
(4) Az elnök tisztsége megszűnik
a) lemondással,
b) az OBT választott bíró tag tisztségének megszűnésével [111. §],
c) ha nem gyakorolhatja az OBT tagságból eredő jogait és kötelességeit [110. § (4) bekezdése],
d) tisztségtől való megfosztással.
(5) Az OBT elnöke az OBT-hez intézett nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(6) Tisztségtől való megfosztással szűnik meg az OBT elnökének megbízatása, ha 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált. A tisztségtől való megfosztásról az OBT tagjai kétharmadának szavazatával dönt.
(7) Az elnöki tisztség megszűnése – a (4) bekezdés b) és d) pontját kivéve – a tagi tisztséget nem érinti. Az új elnököt a soron következő ülésen, de legkésőbb 30 napon belül meg kell választani.
(8) Az elnökhelyettes tisztségének megszűnésére a (4)-(7) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.
(9) Az elnök és elnökhelyettes újraválasztható.


Új szakasz beiktatása 89/A. § számon:
89/A. § (1) Az OBT elnöke
a) összehívja és vezeti az OBT üléseit,
b) vezeti és képviseli az OBT-t,
c) gondoskodik az OBT működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,
d) gondoskodik a működési és ügyviteli szabályok megtartásáról,
e) meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén a bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor.

A Bszi. 90. § (2) bekezdés kiegészítése az alábbi ponttal:
(2) Nem választható az OBT tagjává az,
[…]
h) aki az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozik, illetve ezen személyek a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozója.

A Bszi. 92. § pontosítása két önálló bekezdésben:
92. § (1) Ha a póttagok létszáma 5 alá csökkent és az OBT zavartalan működése vagy a 91. § (1) bekezdésben meghatározott felső határok érvényesülése nem biztosítható, a póttagok létszámát - 60 napon belül, választás tartásával - 14 főre kell kiegészíteni olyan módon, hogy ezzel az OBT tagjainak száma is teljes legyen.
(2) Az OBT működése akkor nem biztosított, ha tagjainak száma – függetlenül a 91. § (1) bekezdés szerinti szintek képviseletétől – 10 fő alá csökkent.

A Bszi. 100. § módosítása:
(2) A küldöttek korelnöke a küldöttértekezleten történt választás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül megküldi az OBH elnökének, aki azt haladéktalanul továbbítja a Kúria elnökének, az OBT elnökének, valamint az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek.

A Bszi. 103. § (1) bekezdés módosítása:
(1) Az OBT az általános központi igazgatás területén
a) ellenőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él, valamint indokolt esetben kezdeményezheti az OBH elnökének meghallgatását az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságánál, amely döntése előtt meghallgatja az OBT képviselőjét is,
aa) egyedi ügyben felhívhatja az OBH elnökét a szükséges tájékoztatás 15 napon belüli megadására, továbbá intézkedés megtételére, melynek eredményéről az OBH elnöke az OBT-t a megjelölt határidőn belül tájékoztatja.
ab) előzetesen meghatározza az OBH elnöke féléves tájékoztatójának tartalmi kereteit. Amennyiben az OBT az OBH elnöke tájékoztatóját nem fogadja el, az OBH elnöke azt 30 napon belül – a kért tartalommal – kiegészíti.
b) [indítványozza az OBH elnökénél a 76. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt jogkör gyakorlását,] a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tehet javaslatot a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál,
c) előzetesen véleményezi az OBH elnöke által kiadott szabályzatokat, ajánlásokat,
e) megalkotja és elfogadja a bírák Etikai Kódexét és közzéteszi azt a központi honlapon,
f) képviselője útján meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén a bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor.

A Bszi. 103. § (2) bekezdés módosítása:
(2) Az OBT a költségvetés területén
a) véleményezi a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót, amelyet megküld az Országgyűlés elnökének is,
b) évente ellenőrzi a bíróságok a Kúria kivételével a Bíróságok fejezet gazdálkodását, és
c) előzetesen véleményezi [az egyéb juttatások részletes feltételeit és mértékét] a bírák és igazságügyi alkalmazottak illetményen felüli juttatásainak keretösszegét, a személyenként adható maximális összeget, elosztásának részletes feltételeit.

A Bszi. 103. § (2a) bekezdés módosítása:
(2a) Az OBT a statisztikai adatgyűjtés, az ügyelosztás, az elektronikus ügyintézés, az informatikai biztonság és a munkatehermérés területén
[…]
b) évenként véleményezi az elektronikus ügyintézés helyzetét és szervezésének kereteit, valamint az informatikai biztonság fenntartását,
c) statisztikai adatgyűjtés céljából vagy a bíróság egészét érintő kérdésben közvetlenül a bírákhoz és igazságügyi alkalmazottakhoz fordulhat.


A Bszi. 103. § (3) bekezdésének módosítása:
(3) Az OBT a személyzeti területen
a) személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít az OBH elnökének, elnökhelyettesének és a Kúria elnökének, illetve elnökhelyettesének tisztségére jelölt személyéről,
c) egyetértési jogot gyakorol azon pályázatok elbírálása során, amelyekben az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni, vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény 20.§ (1) bekezdés b) pont ba-be) alpontjában megjelölt okból eredménytelenné kívánja nyilvánítani,
ca) egyetértési jogot gyakorol, ha az OBH-ba való hivatali beosztás megszűnését követően a bíró hozzájárult a hivatali tevékenységet megelőző szolgálati helyétől eltérő szolgálati helyre való beosztásához,
[...]

j) az OBH elnökének kezdeményezése alapján „címzetes törvényszéki bíró”, „címzetes táblabíró”, „címzetes kúriai bíró”, „kúriai tanácsos” címet, igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi címet adományozhat, [továbbá az OBH elnökének kezdeményezésére] javaslatot tehet kitüntetés adományozására, díjat, oklevelet, plakettet adományozhat, illetve díj, plakett, oklevél más általi adományozásához hozzájárulhat, továbbá saját díjat, oklevelet, plakettet alapíthat,
[…]
m) egyetértési jogot gyakorol, ha az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény 20. § (1) bekezdés ba-be) alpontjában megjelölt okokból pályázatot kíván eredménytelenné nyilvánítani.
n) egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének döntéséhez, ha a bíróság hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése olyan mértékű, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges [76. § (5) bekezdés j) pont].
o) egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének azon döntésével kapcsolatban, amellyel dönt a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha a kirendelés nem a törvényszék és az illetékességi területén működő járásbíróság között vagy a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok között történik,
p) évente közzéteszi véleményét az OBH elnök kinevezési jogkörébe tartozó vezetők vonatkozásában lefolytatott vizsgálatokkal kapcsolatban.

A Bszi. 103. § (4) bekezdésének módosítása:
(4) Az OBT a képzés területén
c) megszervezi a szolgálati bírák képzését.


A Bszi. 103.§ az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:
(6) Ha az OBT megállapítja, hogy az OBH elnökének valamely intézkedése vagy mulasztása jogszabályba ütközik – a jelzés helyett vagy mellett – felhívhatja a szükséges intézkedés megtételére vagy amennyiben az lehetséges, a jogsértő intézkedés megváltoztatására. Az OBH elnöke a felhívástól számított 30 napon belül megteszi a szükséges intézkedést és erről további 15 napon belül tájékoztatja az OBT-t.

A Bszi. 104. § (1) bekezdésének módosítása:
(1) Az OBT költségvetését a bíróságok költségvetési fejezetben önálló címben kell meghatározni. Az OBT saját költségvetésével önállóan gazdálkodik. Az OBT a tárgyévet megelőzően meghatározza tárgyévi költségvetését, amelyről ezt követően megállapodik az OBH elnökével. [Az OBT költségvetése az OBH költségvetésén belül elkülönítetten jelenik meg. Az OBT működésének technikai feltételeit az OBH biztosítja.]
(1a) Az OBT működésének tárgyi és személyi feltételeit az OBT költségvetéséből kell biztosítani ideértve a tagok részére járó költségtérítést, kiküldetési díjat. Az OBT tag munkáltatója által kifizetett összeget az OBT évente utólagosan költségvetési átcsoportosítással téríti meg.
(1b) Az OBT a gazdálkodásáról a Szervezeti és Működési Szabályzatában rendelkezik.

A Bszi. 108.§ módosítása és kiegészítése:
(1) A központi honlapon közzé kell tenni az OBT éves üléstervét és a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet, összefoglalót, továbbá a Kúria elnökének és az OBH elnökének tisztségére jelölt személyről történő előzetes véleménynyilvánításnak a jegyzőkönyvét.
(2) Az intraneten kell közzétenni az OBT üléséről készült jegyzőkönyvet, kivéve, ha az OBT zárt ülést tartott.

A Bszi. 110. § módosítása és kiegészítése:
(3) Az OBT választott tagja ellen a tagsága ideje alatt folytatott tevékenysége vagy mulasztása miatt a tisztsége megszűnésétől számított 3 éven belül [fegyelmi eljárás csak az OBT hozzájárulásával indítható] fegyelmi eljárást és bírói alkalmatlanságának megállapítása iránti eljárást az OBT kezdeményezhet.
(3a) Az OBT választott tagjának soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatára kizárólag az OBT hozzájárulásával kerülhet sor, kivéve, ha a vizsgálatot maga a bíró kérte.
(3b) Ha az OBT választott tagjának soron következő vizsgálata az OBT tagsága idejére esik, a vizsgálatra kizárólag a tagság megszűnését követően kerülhet sor.
(3c) Az OBT tag kizárólag hozzájárulásával rendelhető ki.
[…]
(6) Az OBT tagja igazgatási feladattal történő megbízást vagy egyéb, díjazással járó tevékenységre való felkérést – az oktatási és tudományos tevékenységet kivéve – csak az OBT előzetes hozzájárulásával fogadhat el.

A Bszi. 111. § módosítása és kiegészítése:
(1) Az OBT választott bíró tagjának a tisztsége megszűnik:
[…]
e) ha a 90. § (2) bekezdés d) [és] e) és h) pontjában szabályozott ok a tagság fennállása alatt következett be, és az 30 napon belül nem szűnt meg,
[…]
(3) Ha az OBT választott bíró tagjának tisztsége megszűnik, és előtte a tisztséget legalább 5 évig ellátta, őt - választása szerint - az illetékességi területének megfelelő eggyel magasabb szintű bíróságra kell beosztani vagy soron kívül a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény 174. § szerinti címadományban kell részesíteni. Az OBT táblabíró tagja kizárólag címadományban részesíthető.

A Bszi. 112. § módosítása és kiegészítése:
(3) Az OBT választott tagját a tagságából eredő feladatai ellátásához szükséges az OBT szervezeti és működési szabályzatában meghatározott mértékben mentesíteni kell a bírói munka alól.
(4) Az OBT tag részére a beosztása szerinti szolgálati hely bíróságának elnöke – az OBT tag egyetértésével - egy fő jogi végzettségű segítő igazságügyi alkalmazottat biztosít.
(5) Az OBT tagja igazgatási feladattal - az oktatási és tudományos tevékenységet kivéve - csak az OBT egyetértésével bízható meg.

A Bszi. 113. § (1) bekezdésének pontosítása:
113. § (1) Az OBT póttagja - a 91. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – szavazási fordulónként, a kapott szavazatok sorrendjében lép a választott tag helyébe.

A Bszi. 130. § módosítása:
(2) A pályázatot a Kúria elnökhelyettesi állására a Kúria elnöke, a többi vezetői állásra a kinevezésre jogosult írja ki. A pályázatnak a vezetői tisztség elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell. A kinevezésre jogosult a bírósági vezető megbízatási időtartamának lejárta, vagy a vezetői tisztség más okból történő előre látható megszűnése előtt legalább kilencven nappal, a vezetői tisztség Bszi. 138. § b)-e) és g) pontjában meghatározott okok miatti váratlan megszűnését követően haladéktalanul intézkedik az álláshely betöltésére irányuló pályázat kiírásáról.
A Bszi. 131. § módosítása és két önálló bekezdésre tagolása:
(1) A kinevezésre jogosult a pályázatra nyitva álló határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kezdeményezi a (2) bekezdés szerinti vélemény beszerzését.
(3) A (2) bekezdés szerinti véleményt a véleményező szerv vezetője 8 munkanapon belül megküldi a kinevezésre jogosultnak.

A Bszi. 132. § módosítása:
(1) A kinevezésre jogosult a pályázókat a 131. § szerinti vélemények megküldését követő 8 munkanapon belül meghallgatja.
[…]
(6) Ha az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke olyan pályázót kíván kinevezni, aki a véleményező szerv többségi támogatását nem nyerte el, a kinevezés előtt az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke beszerzi az OBT előzetes véleményét a pályázóról. Az írásos javaslatot a kinevezésre jogosult a meghallgatást követő 8 munkanapon belül megküldi az OBT-nek. Az OBT a javaslatról 15 napon belül határoz. A pályázó kinevezésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kinevezéssel az OBT egyetért.

A Bszi. 133. § módosítása és kiegészítése:
(1) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevezésre jogosult egyik pályázatot sem fogadja el. Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni. A pályázat eredménytelenségéről a kinevezésre jogosult legkésőbb a meghallgatást követő 8 munkanapon belül dönt.
(2) Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást - legfeljebb egy évre - megbízás útján töltheti be, a pályázat ismételt kiírásával egyidejűleg. A kinevezésre jogosult kizárólag az adott bíróságon szolgálati jogviszonyban álló, a kinevezési feltételeknek megfelelő személyt bízhat meg.
(3) Ha a bíróság elnöke és elnökhelyettese egyidejűleg 2 hónapot meghaladóan akadályoztatva van a feladatai ellátásában - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az OBH elnöke az adott bíróság bírósági vezetői közül valamely vezetőt az elnöki vagy elnökhelyettesi feladatok ellátásával megbízhat legfeljebb 6 hónapra. Ha a tisztség nincs betöltve, az OBH elnöke a megbízással egyidejűleg köteles a pályázat kiírására.
(4) Az OBH elnökének vagy a Kúria elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetében, ha van olyan pályázó, aki a véleményező szerv vagy szervek többségi támogatását elnyerte, a pályázat eredménytelenné nyilvánításához az OBT egyetértése szükséges. Ez esetben az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke az eltérés indokait tartalmazó írásos javaslatát az egyetértés beszerzése céljából megküldi az OBT-nek. Ha az OBT a javaslattal nem ért egyet, a pályázat nem nyilvánítható eredménytelennek.



A Bszi. 171/A. § módosítása és kiegészítése:
(1) A Magyar Igazságügyi Akadémia ellátja a bírák, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek képzését, a bírák és igazságügyi alkalmazottak nemzetközi képzését, és ellátja az egységes központi fogalmazóképzés feladatait.
(1a) A Magyar Igazságügyi Akadémia tagja az Európai Igazságügyi Képzési Hálózatnak.
(3) A Magyar Igazságügyi Akadémiát igazgató vezeti, aki felel a központi oktatási terv végrehajtásáért. A Magyar Igazságügyi Akadémia [vezetője] igazgatója főosztályvezetői besorolásnak megfelelő javadalmazásra jogosult.

A Bszi. 197/F. § beiktatása:
197/A. § (1) E törvénynek a … törvény hatályba lépésekor hatályos 111. § (1) bekezdés e) pontja alapján az összeférhetetlenséggel érintett tagnak, póttagnak a hatálybalépéstől számított 30 napja van az összeférhetetlenség megszüntetésére, ennek hiányában az ezt követő napon tagsági jogviszonya megszűnik.
(2) A törvény 130-134. §-át a … törvény hatályba lépésekor még el nem bírált pályázatokra kell alkalmazni.
(3) Az OBT elnökét és elnökhelyettesét e törvény szerint a … törvény hatályba lépését követő 15 napon belül kell megválasztani.
(4) Az OBH elnöke és az OBT elnöke a … törvény hatályba lépését követő 30 napon belül megállapodnak az OBT költségvetésének módosításáról a feladataihoz és működésének feltételeihez igazodóan, amelyet az OBH elnöke a hatálybalépést követő 60 napon belül átcsoportosít az OBT részére.


A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása:


A Bjt. 3.§-nak módosítása, a (4a) bekezdés hatályon kívül helyezése:
(4a) Ha az Alkotmánybíróság tagja az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint kérelmezte bíróvá történő kinevezését, őt a köztársasági elnök pályázat kiírása nélkül határozatlan időre bíróvá kinevezi.

A Bjt. 8.§-nak módosítása:
(1) a) a 3.§ (4) és (4a) bekezdésében,



A Bjt. 9. § módosítása és kiegészítése:
(3) Az OBH elnöke a bírói szolgálati viszony megszűnéséről való tudomásszerzést követő 15 napon belül tájékoztatja a bíróság elnökét, hogy a megüresedő bírói álláshelyre pályázatot ír ki, vagy a pályázatot nem írja ki, az álláshelyet másik bírósághoz csoportosítja át, a megüresedő álláshely betöltésére irányuló pályázat kiírásáról legkésőbb a tudomásszerzést követő [6 hónapon] 45 napon belül dönt, vagy az álláshelyet a törvény alapján pályázat kiírása nélkül tölti be.
(4) Ha az OBH elnöke a (2) bekezdés szerinti értesítés ellenére nem írja ki a pályázatot, a bíróság elnöke vagy a bírói tanács az OBT-hez fordulhat. Az OBT az OBH elnökének meghallgatását követően felhívhatja az OBH elnökét a pályázat kiírására. Ha az OBT az OBH elnökével egyetért, erről a bíróság elnökét, illetve a bírói tanács elnökét tájékoztatja.

A Bjt. 14. § kiegészítése:
(5) Nem tekinthető eljárási szabálysértésnek, ha a bírói tanács a pontokat a 14. § (5) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott ponthatárok között állapította meg.

A Bjt. 15. § kiegészítése:
(8) A bírói tanács által - a törvényes keretek között – mérlegeléssel megállapított pontokon módosítani nem lehet.

A Bjt. 18. § módosítása:
(4) Ha a javasolt pályázó nem bíró, úgy az OBH elnöke az első három helyen rangsorolt pályázó pályázatát a javasolt pályázó megjelölésével és az eltérés indokait tartalmazó írásos javaslatával egyetértés beszerzése céljából megküldi az OBT-nek. Az OBT a javaslatról 15 napon belül határoz. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával egyetért, az OBH elnöke a pályázót a köztársasági elnökhöz 8 munkanapon belül kinevezésre felterjeszti. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával nem ért egyet, az OBH elnöke az első helyen rangsorolt pályázót, ha az nem bíró, a köztársasági elnökhöz 8 munkanapon belül kinevezésre felterjeszti, ha bíró, 8 munkanapon belül áthelyezi. [vagy az OBT felé új javaslatot tesz, vagy a pályázatot eredménytelenné nyilvánítja.]
(5) Ha a javasolt pályázó bíró, úgy az OBH elnöke az első három helyen rangsorolt pályázó pályázatát a javasolt pályázó megjelölésével és az eltérés indokait tartalmazó írásos javaslatával egyetértés beszerzése céljából megküldi az OBT-nek. Az OBT a javaslatról 15 napon belül határoz. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával egyetért, az OBH elnöke a bírót 8 munkanapon belül áthelyezi. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával nem ért egyet, az OBH elnöke az első helyen rangsorolt pályázót, ha az bíró, 8 munkanapon belül áthelyezi, ha nem bíró, a köztársasági elnökhöz 8 munkanapon belül kinevezésre felterjeszti. [vagy az OBT felé új javaslatot tesz, vagy a pályázatot eredménytelenné nyilvánítja.]

A Bjt. 20. § kiegészítése:
(3) Az OBH elnöke vagy kúriai pályázat esetén a Kúria elnöke legkésőbb 8 munkanapon belül dönthet a pályázat eredménytelenné nyilvánításáról a (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerint.
(4) A 20. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt érvénytelenségi ok esetén az eredménytelenné nyilvánításról az OBH elnöke vagy kúriai pályázat esetén a Kúria elnöke dönt, a 20. § (1) bekezdés ba-be) alpontjában megjelölt érvénytelenségi ok esetén az OBT egyetértési jogot gyakorol.
(5) A 20. § (1) bekezdés ba-be) alpontjában megjelölt érvénytelenségi ok esetén az OBH elnöke vagy kúriai pályázat esetén a Kúria elnöke az eredménytelenné nyilvánításra vonatkozó írásos javaslatát megküldi az OBT-nek. Az OBT a javaslatról 15 napon belül határoz. Ha az OBT a javaslattal egyetért, a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja. Ha az OBT a javaslattal nem ért egyet, erről indokolt határozatot hoz. Ebben az esetben az OBH vagy a Kúria elnöke javaslatot tesz a rangsor első helyén lévő pályázó kinevezésére vagy áthelyezésére, amennyiben a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja az állást betölteni indokolt javaslatát egyetértés beszerzése végett megküldi az OBT-nek.

A Bjt. 32.§ (1) bekezdésének módosítása:
[…]
c) az OBT hozzájárulását.

A Bjt. 58. § (4) bekezdés módosítása:
A bíró – hozzájárulásával – más szolgálati helyre is beosztható, ha ahhoz az OBT előzetesen hozzájárult.

A Bjt. 69/A.§-ának módosítása:
Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezető, továbbá a Kúria elnökének kinevezési jogkörébe tartozó határozott időre kinevezett vezető és a Kúria elnökhelyettese, valamint az OBH bíró elnökhelyettese a kinevezésének, az OBT választott bíró tagja a tagságának tartama alatt, az OBH-ba, minisztériumba és a Kúriára beosztott bíró a beosztásának tartama alatt mentesül a rendszeres bírói értékelés alól.

A Bjt. 102.§ (4) bekezdés módosítása:
A szolgálati bíróság tagja – szolgálati bírói tevékenységével arányos – díjazásra vagy tárgyalási kedvezményre jogosult. A díjazás, valamint a tárgyalási kedvezmény részletes szabályait az OBH elnöke szabályzatban OBT határozza meg.


A Bjt. 174. § kiegészítése:
(4) Tisztsége megszűnésével egyidejűleg, ha azt legalább 5 évig betöltötte, az OBT tagja a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény 111. § (3) bekezdése szerinti magasabb szintű bíróságra történő beosztás helyett - választása szerint - járásbírósági bíróként „címzetes törvényszéki bíró”, törvényszéki vagy címzetes törvényszéki bíróként „címzetes ítélőtáblai bíró” címre, ítélőtáblai vagy címzetes ítélőtáblai bíróként címzetes kúriai bíró címre és ennek megfelelő javadalmazásra jogosult. Az OBT táblabíró tagja csak címadományban részesülhet.


Budapest, 2022. szeptember 7.



dr. Bohli Eszter
az Országos Bírói Tanács elnöke