72/2022. (X.5.) OBT határozat az Országos Bírósági Hivatal elnökével szembeni jelzéssel élésről
Év
2022
Dokumentum
Dokumentum szöveges átírata
72/2022. (X.5.) OBT határozat
az Országos Bírósági Hivatal elnökével szembeni jelzéssel élésről
Az Országos Bírói Tanács a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 103. § (1) bekezdés a) pontja alapján jelzéssel él az Országos Bírósági Hivatal elnöke felé és egyben felhívja, hogy a Bszi. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján tegye lehetővé az Országos Bírói Tanács tagjai részére, hogy az OBH elnöke által a Fővárosi Törvényszéken a 6/SZ./2022. (I. 28.) számú határozatával elrendelt célvizsgálat iratanyagába rövid határidőn belül betekinthessenek.
I n d o k o l á s:
2022 elején sajtónyilvánosságot kapott információk szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kapcsolatait felhasználva igyekezett közbenjárni a Fővárosi Törvényszék elnökénél annak érdekében, hogy egy magyar bírót távolítsanak el pozíciójából. A Végrehajtói Kar elnöke személyes találkozót kért és kapott dr. Tatár-Kis Pétertől, a Fővárosi Törvényszék elnökétől. Egyes információk szerint ennek során dr. Tatár-Kis Péter egy pesti központi kerületi bírósági bíró szakmai „ellehetetlenítésére” tett ígéretet.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2022. január 28-án a 6/SZ./2022. (I. 28.) számú határozatával igazgatási célvizsgálatot rendelt el a Fővárosi Törvényszéken és valamennyi kerületi bíróságon a teljes 2021. évre különböző bejelentések és panaszok eljárásának, valamint a konkrét bíróval szembeni bejelentést követő folyamat vizsgálatára. A vizsgálat elkészítésével megbízott bizottság elnökének dr. Ribai Csillát, a Fővárosi Ítélőtábla elnökét jelölte ki. A vizsgálati jelentés elkészítésének határideje 2022. április 15. napja volt.
Az Országos Bírói Tanács a 2022. február 2-i nyilatkozatában kifejtette, hogy függetlenül attól, hogy ezután érte-e retorzió az adott bírót, elfogadhatatlannak tartja, ha egy bírósági vezető valóban egy bíró „ellehetetlenítéséről” egyeztetett, ez ügyben bárkivel találkozott, különösen, ha egy ilyen megállapodás szerint cselekedett.
Az OBT álláspontja szerint egy fentiekre vonatkozó dokumentált információ a fegyelmi eljárás szolgálati bíróság előtti megindítását önmagában is megalapozhatja, ezt egy alapos és átfogó igazgatási vizsgálat sem helyettesítheti. Ezért az Országos Bírói Tanács a célvizsgálat elrendelését – különösen annak indokolatlanul hosszú időtartamát – nem tartotta elegendőnek. Rámutatott, hogy amennyiben jelen ügyben nem indul a fegyelmi felelősség kérdését előtérbe helyező és azt vizsgáló, törvényben szabályozott eljárás is az elrendelt igazgatási vizsgálat mellett, akkor az önkényes vezetői magatartás következmények nélkülisége a magyar bírói karra kedvezőtlen, dermesztő hatással lehet, szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelemmel járhat. Ez pedig közvetlen és valóságos veszélyét jelenti a külső befolyástól is mentes, független ítélkező munkának.
Az OBH elnöke ezt követően 2022. február 4-én sajtóközleményt adott ki. Ebben kifejtette, hogy az Alaptörvény 26. cikkének (1) bekezdése deklarálja a bírák függetlenségét – ennek tiszteletben tartása a bírósági vezetők részéről is alapvető jelentőségű. A Bszi. 76. § (6) bekezdésének b) pontja alapján elrendelt igazgatási célvizsgálat a jelenleg rendelkezésre álló információkalapján szükséges és egyben egyelőre elégséges eszköze a bíróságok függetlensége és pártatlansága védelmének. Éppen a bírói függetlenség védelme – és a tisztességeseljáráshoz való jog – indokolja, hogy fegyelmi eljárás kezdeményezésére ne csupán a sajtóban megjelent információk, hanem szabályozott eljárás során megállapított tények alapján kerüljön sor. A célvizsgálat lefolytatása ekként elengedhetetlen bármely esetlegestovábbi eljárás és intézkedés megtételéhez – erre figyelemmel fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezése jelenleg még idő előtti volna. A célvizsgálat lezárásának végső határideje úgy került meghatározásra, hogy egyesetleges fegyelmi eljárás a törvényes határidőben megindítható legyen.
Az OBH elnöke az OBT 2022. június 13-i ülésén úgy nyilatkozott, hogy az időközben befejeződött célvizsgálat eredményeként elkészült jelentés olyan adatokat és információkat tartalmaz, amelyekre tekintettel azokat a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alapján biztosított jogkörében eljárva „korlátozott terjesztésű” minősítéssel látta el, így ezt meghaladó tájékoztatást nem áll módjában adni. Kérdésre válaszolva az OBH elnöke úgy nyilatkozott, hogy az iratok OBT tagok általi tanulmányozása sem lehetséges, ennek részletes jogi indokait a későbbiekben írásban fejti ki, ugyanakkor zárt ülésen hajlandó további kérdésekre válaszolni.
Az OBH elnökének válaszára tekintettel a Tanács a kérdés további tárgyalását a 2022. július 6-i ülésén tervezte folytatni zárt ülés keretében. Az OBT ezen ülésén azonban az OBH elnöke nem jelent meg, helyettesítéséről sem gondoskodott. Az ülésen az Országos Bírói Tanács felhívta az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy küldje meg az általa 6/SZ./2022. (I. 28.) számú határozattal a Fővárosi Törvényszéken elrendelt igazgatási célvizsgálat eredményét korlátozott terjesztésűvé nyilvánító határozatot és az annak alapjául szolgáló minősítési javaslatot, továbbá biztosítson iratbetekintést az arra igényt tartó OBT tagok számára.
Az OBT fenti megkeresésére válaszában az OBH elnöke arra hivatkozott, hogy a Tanácsnak a kérdés vizsgálatára nincs hatásköre, így az érdemi válaszadást megtagadta.
Az OBT a 2022. szeptember 7-i ülésén elfogadta a 64/2022. (IX. 07.) OBT határozatát, amelyben a Bszi. 112. (l) bekezdés a) pontja alapján felkérte az OBH elnökét, hogy a 6/SZ./2022. (I. 28.) számú határozatával a Fővárosi Törvényszéken elrendelt igazgatási célvizsgálat irataiba az OBT eziránt igényt bejelentő tagjai számára az iratbetekintést 2022. szeptember 20. napjáig tegye lehetővé. Amennyiben erre nem biztosít lehetőséget, úgy az OBT közölte, hogy megfontolja, hogy a Bszi. 103. (l) bekezdés a) pontja alapján az OBH elnökével szemben ismételten jelzéssel éljen.
Ezt követően két OBT tag jelezte, hogy a Bszi. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján be szeretne tekinteni a célvizsgálat iratanyagába, amelyet az OBT elnöke levélben is jelzett az OBH elnökének, aki azonban az OBT elnökének levelét a kért határidőig válaszra sem méltatta.
Az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése már többedszer fogalmazta meg, hogy az Országos Bírói Tanács számára továbbra is kihívást jelent, hogy ellensúlyozza az Országos Bírósági Hivatal elnökének a bíróságok igazgatása tekintetében fennálló hatásköreit. Az Országos Bírói Tanácsot számos strukturális korlát akadályozza abban, hogy hatékonyan felügyelje az OBH elnökének tevékenységét.
Az OBH elnökének mostani magatartása is világosan rámutat arra, hogy az OBT mennyire eszköztelen egy OBH elnöke általi téves jogértelmezéssel és/vagy hallgatásával szemben. Az OBH mindenkori elnökével szemben objektíve nem képes kellő féket és ellensúlyt képezni annak ellenére, hogy a Bszi. indokolása is expressis verbis leszögezi, hogy az OBH elnöke sem működik kontroll nélkül, mert – elmozdíthatósága mellett – felette véleményező és „figyelemfelhívó” jogkört gyakorol az OBT.
A Bszi. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján az OBT tagja jogosult az OBH működésével kapcsolatos iratokba betekinteni, továbbá az OBH elnökétől adatokat, tájékoztatást kérni.
Az OBH jelenlegi elnöke azzal, hogy az Országos Bírói Tanács tagjainak nem tette lehetővé, hogy tanulmányozhassák az általuk kért, az OBH működésével kapcsolatos iratokat, ismételten, immár harmadszor sértette meg a Bszi. 112. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat.
A Bszi. 103. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az OBT az általános központi igazgatás területén ellenőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él.
Jelen esetben – figyelemmel arra, hogy az OBH elnöke fenti mulasztásával ismételten, a 64/2022. (IX.07.) OBT határozatban foglaltak ellenére is megsértette az őt felügyelni jogosult OBT tagjainak biztosított irattanulmányozási jogot, következésképpen e körben ellehetetlenítette a tevékenységét felügyelni jogosult alkotmányos szerv érdemi munkáját – indokolttá vált, hogy a Bszi. 103. § (1) bekezdés a) pontja alapján az Országos Bírói Tanács jelzéssel éljen és felhívja az Országos Bírósági Hivatal elnökét a törvényes működés mielőbbi helyreállítására.
Budapest, 2022. október 5.
dr. Bohli Eszter
az Országos Bírói Tanács elnöke