85/2023. (X. 4.) OBT határozat

jogszabálymódosítási javaslatról

Az Országos Bírói Tanács a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 103. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörében eljárva javaslatot tesz az igazságügyi miniszternél a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) módosítására az alábbiak szerint:

A Vht. 250. § (4) bekezdése a) pontja az alábbiak szerint módosul:
A Kar – az elnökség útján érdekképviseleti feladata érdekében:
megválasztja a fegyelmi bíróság szakülnökeit és vizsgálóbiztosait;

A Vht. 271/A. § hatályon kívül helyezésre kerül.
271/A.§
(1) A kar elnöksége a Hatóság elnökének előzetes egyetértésével a végrehajtók közül 4 évre az elsőfokú fegyelmi bírósághoz 12 végrehajtót szakülnöknek választ meg. A szakülnök a feladatát személyesen látja el.
(2) Szakülnöknek azt a bírósági végrehajtót lehet megválasztani, aki egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, feltéve, hogy vele szemben nem áll fenn a 275.§ szerinti valamely kizáró ok.
(3) A fegyelmi eljárásban a fegyelmi bírákat és a szakülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik.
(4) A szakülnöki tisztség megszűnik
a) a megválasztási időtartamának lejáratával,
b) a végrehajtói szolgálat megszűnésével,
c) a szakülnöki tisztségről való lemondással,
d) ha a fegyelmi bíróság a szakülnököt kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő mulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt – titkos szavazással, a fegyelmi bíróság tagjai legalább kétharmadának szavazatával – tagjainak sorából kizárta.

A Vht. 273. § (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) A fegyelmi bíróság fegyelmi bíró, szakülnök és vizsgálóbiztos tagjai működésük megkezdése előtt az Országos Bírói Tanács előtt esküt tesznek.
(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegéből és annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és legjobb tudásom szerint teljesítem.” Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: fegyelmi bíró, szakülnök, vizsgálóbiztos.”

A Vht. 274. § (2) bekezdése első mondata hatályon kívül helyezésre kerül.
Az elsőfokú fegyelmi bíróság 1 fegyelmi bíróból mint elnökből és 2 szakülnökből álló tanácsban jár el, a fegyelmi tanács munkáját az elnök vezeti.

Helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fegyelmi bíróság 3 fegyelmi bíróból álló tanácsban jár el, a fegyelmi tanács munkáját az elnök vezeti.”

A Vht. 274. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(4) A fegyelmi bíróság bírái szakülnökei és vizsgálóbiztosai e feladatukat ítélkezési, igazgatási, illetve végrehajtói, kari munkájuk mellett látják el, és fegyelmi bírósági tevékenységükkel arányos díjazásra jogosultak. A díjazás részletes szabályait a fegyelmi bírák esetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke szabályzatban állapítja meg, a szakülnökök a vizsgálóbiztosok esetében pedig a Kar hivatali szerve határozza meg.”

A Vht. 274. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(5) A fegyelmi bíróság megállapítja ügyrendjét, amelyet az Országos Bírói Tanács hagy jóvá és tesz közzé a bíróságok központi internetes honlapján. A jóváhagyott ügyrendet a Kar hivatali szerve is közzéteszi a Kar internetes honlapján. A fegyelmi bíróság ügyrendje tartalmazza az eljáró tanácsok összetételének - ideértve a végrehajtó szakülnökök kijelölésének -, a vizsgálóbiztosok beosztásának, továbbá az ügyelosztásnak a részletes szabályait, valamint az ügyviteli szabályokat.

A Vht. 275. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul:
Fegyelmi bíróként, szakülnökként, illetve vizsgálóbiztosként nem járhat el az,
a) aki fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt áll; ha az eljárás során a fegyelmi bíróság tagjának vagy a vizsgálóbiztosnak a felelősségét megállapították, fegyelmi bírói, szakülnöki, illetve vizsgálóbiztosi tevékenysége megszűnik,

A Vht. 282. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
A fegyelmi tanácsban az előadó szakülnök bíró feladatát a fegyelmi tanács elnöke által kijelölt szakülnök bíró látja el.

A Vht. 283. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
A tárgyalás megnyitása után az előadó szakülnök bíró ismerteti a fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozatot és indokait. Ezután a fegyelmi tanács elnöke meghallgatja az eljárás alá vont személyt.

A Vht. 284. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
Elsőként az előadó szakülnök bíró szavaz, utolsóként a fegyelmi tanács elnöke.

Indokolás

A fegyelmi felelősségre vonás a végrehajtói szolgálat és a végrehajtói szervezet felügyeletének egyik alapvető eleme. Gyors és következetes, pártatlan felelősségre vonás szükséges ahhoz, hogy a fegyelmi vétséget megvalósító eljárási szabálysértések, illetve a végrehajtói szolgálattal szembeni közbizalmat aláásó egyéb magatartások eredményesebben megelőzhetőek legyenek.

A végrehajtó fegyelmi felelőssége – akárcsak a bíróé – a közhatalom gyakorlásához fűződik.
Az Országos Bírói Tanács egyetért a gyors és következetes, valamint pártatlan felelősségre vonás iránti korábbi jogalkotói szándékkal, mely nem valósítható meg az egy bíró és két szakülnök igénybevételével felállított tanácsokon keresztül.

Abból a jogszabályi rendelkezésből kiindulva, hogy végrehajtás és a végrehajtók eljárásának a törvényességi ellenőrzése a Kar és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának joga és kötelessége, a fegyelmi eljárások kezdeményezésében ez a két szervezet a túlnyomó jogosítványokkal rendelkező szereplő, felmerül az összeférhetetlenség kérdése is. Éppen ezért nem indokolt, hogy a fegyelmi tanácsban olyan személy – a szakülnök – vegyen részt, aki ezeknek a szervezeteknek alárendelt.

Az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett bizalom megőrzése és az összeférhetetlenség kizárása is alátámasztja a 3 hivatásos bíróból álló tanácsösszetétel indokoltságát. Ezen túl a bírók rendelkeznek az anyagi és eljárási jog területén azzal a szaktudással, amely az ügyek gyors, szakszerű elintézéséhez kapcsolódó társadalmilag elvárt követelmény. A 2020. évi módosítást megelőző szabályozás abból indult ki, hogy a bírósági végrehajtói fegyelmi felelősségre vonás a bírói fegyelmi felelősségre vonáshoz, bírói szolgálati ügyekhez hasonló szabályozást, fórumrendszert igényel, mivel az önálló bírósági végrehajtók is az igazságszolgáltatási szervezet részei a bírákéval megegyező kötelmekkel, szakmai és fegyelmi felelősséggel.

Az Országos Bírói Tanács javaslata – egyezően a 2020. évi módosítást megelőző szabályozással – úgy szervezi újjá a munkát, hogy az ítélkezés tisztán bírói tanácsokkal, és végrehajtói vizsgálóbiztosi tárgyalás-előkészítéssel történik. A fegyelmi tárgyalások lefolytatása, a döntések meghozatala, azok írásba foglalása hatékonyabban tud működni a 3 fegyelmi bíróból álló fegyelmi tanácsok esetében. A végrehajtói kar önigazgatási jogosítványainak érvényre juttatása és a szakmai tapasztalat érvényesülése érdekében ugyanakkor vizsgálóbiztosként továbbra is önálló bírósági végrehajtó jár el.


Budapest, 2023. október 4.

Dr. Matusik Tamás
az Országos Bírói Tanács elnöke