89/2012. (XI. 19.) OBT határozat
a Balkáni Igazságügyi Együttműködésben a magyar fél álláspontjáról
Az Országos Bírói Tanács, mint a balkáni térség országai igazságszolgáltatási irányító testületei regionális együttműködése körében a magyar igazságszolgáltatás képviseletét ellátó fél a nemzetközi együttműködés keretében felállított Balkáni Irodával kapcsolatban a magyar álláspontot elfogadta.
A magyar fél álláspontját tartalmazó kérdőív a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
Melléklet az 89/2012. (XI. 19.) OBT határozathoz
KÉRDŐÍV
a balkáni térség országai igazságszolgáltatási irányító testületei regionális együttműködési kereteiről
1. Milyen legyen a szervezet jogi státusza? Milyen státuszban és irányvonalak, célok mentén folytassa munkáját?
1.1. Milyen legyen a szervezet jogi státusza?
d, Jelenlegi modell
Ennek értelmében marad a jelenlegi együttműködési forma változtatás nélkül, melynek keretében a formailag változatlan működés mellett, tartalmilag akár az eddigi gyakorlattal azonos, akár attól eltérő módon kerül sor előre meghatározott témák megtárgyalására.
Összefoglalva, a bírói szervek közti együttműködés intézményesítésének módját az elérni kívánt célnak kell meghatároznia. Amennyiben az alapítók a bírói függetlenség érvényesítését tartják elsődlegesnek, akkor a nemkormányzati szervezeti modell lenne a követendő. Amennyiben az elsődleges cél az, hogy a felállítandó szervezet széles körű kiváltságokkal és mentességekkel rendelkezzen, akkor a hagyományos vagy kvázi nemzetközi szervezeti forma alkalmazása ajánlott.
1.2. Ha a nemzetközi egyesületi forma létrehozását támogatja, akkor a szükséges anyagi források megteremtése céljából milyen szervezettől, milyen jogcímen igénylendő támogatással tartja működtethetőnek a nemzetközi testületet?
Nem támogatja.
1.3. Milyen státuszban és irányvonalak, célok mentén folytassa munkáját?
Válaszjavaslatok:
A szervezet célja a balkáni régió igazságszolgáltatási tanácsai, illetve igazságszolgáltatási irányító testületei közötti, valamint e szervezetek és az igazságszolgáltatás tagjai közötti együttműködés és a kölcsönös megértés erősítése.
Ezen belül:
- a tagok struktúráira és hatásköreire vonatkozó információk elemezése és kicserélése,
- az igazságszolgáltatás megszervezése és működésére vonatkozó tapasztalatok cseréje,
- a szakképzésre, gyakorlatra, valamint az EU intézményeihez és egyéb nemzeti vagy nemzetközi szervezetekhez történő indítványtételre vonatkozó szabályozások kialakítása,
- együttműködés a balkáni régión kívüli igazságszolgáltatási irányító testületekkel, illetve az Európai Unió igazságügyi szerveivel, más nemzetközi szervezetekkel.
Egyetért-e a válaszjavaslattal:
a, igen
2. A szervezetnek nincs egy munkafolyamatokra és munkafeltételekre vonatkozó belső szabályzata. Van-e szükség egy a tevékenységek szervezését és a felelősök meghatározását feltáró vizsgálat készítésére?
b, nem
3. Hogyan kivitelezhető, hogy a szervezet hatékonyan folytassa működését, valamint, hogy a tagjai szoros kapcsolatban álljanak egymással év közben is? Van-e szükség ilyenfajta kapcsolattartásra?
a, igen
4. Jobb-e, ha a szervezet tagjai az évenkénti egy találkozás helyett bizonyos témák megtárgyalásához kisebb csoportokat hívnak össze és a speciálisabb ügyekben részletes tanulmányokat készítenek?
Eddigi gyakorlattól eltérő válasz esetén, mindenképpen kérjük a választ kifejteni a megjegyzés rovatban.
c, Maradjon az évenkénti egyszeri találkozás és bizonyos témák megtárgyalásához kisebb csoportok összehívására kerüljön sor év közben.
5. A szervezet munkájának megszervezésére szükséges-e állandó irodát létesíteni? Amennyiben igen, hol legyen a székhelye és milyen struktúrája legyen?
a, igen
6. Az állandó iroda vezetőjét milyen választási eljárással és milyen hosszú időre szavazzák meg?
a, E tárgyban történő döntés az iroda működtetését vállaló ország hatáskörébe tartozik.
7. A szervezet hatékonyabb működése érdekében, valamint, hogy a szükséges támogatások egyetlen országnak se jelentsenek terhet, helyénvaló-e tagdíjat beszedni a koordinációs iroda fenntartási költségeinek és a személyzet fizetésének fedezésére? Amennyiben nem, milyen forrásból fedezhetőek a koordinációs iroda fenntartásával járó költségek?
b, nincs tagdíj
Milyen forrásból fedezhetőek a koordinációs iroda fenntartásával járó költségek?
Működtető ország saját költségvetése, továbbá nemzetközi alapok felkutatása.