91/2020. (VII. 1.) OBT határozat
a bíróságok 2021-es központi oktatási tervére vonatkozó javaslatról
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 103. § (4) bekezdés a) pontja alapján az Országos Bírói Tanács a bíróságok 2021. évi központi oktatási tervével kapcsolatban a következő javaslatokat fogalmazza meg:
A korábbi gyakorlatnak megfelelően javasolja országos szintű, központi szakmai képzések meghirdetését a Magyar Igazságügyi Akadémián. A helyi szinten megtartott képzések a helyi tapasztalatcserét teszik csak lehetővé, míg az országos központi képzések a jogegység irányába is hatnak.
Hasznosnak tartaná, ha többségbe kerülnének a szabadon választott képzések. Ezek előnye, hogy a képzésen már eleve motivált bírák vesznek részt, akik maguk választhatják meg, mely területen kívánnak továbbképzést kapni. Ezzel szemben a kvóta alapján kötelezővé tett képzések résztvevői kevésbé motiváltak, noha egyes témák (pl. jogszabályváltozásokra történő felkészítés) esetében ezek létjogosultsága sem vitatható. Kívánatos lenne, ha minden magyar bíró évente legalább egyszer részt tudna venni egy, a Magyar Igazságügyi Akadémián szervezett képzésen. Az oktatáshoz való hozzáférést a jelentkezők számára egyenlő eséllyel és egyenlő feltételekkel kell biztosítani.
Javasolja a korábban többször sikeresen megszervezett bírói kompetencia-fejlesztő tréningek, valamint a többmodulos, kötelező, perszimulációt is magában foglaló titkári képzések újbóli bevezetését.
Az Országos Bírói Tanács a más hivatásrendek képzésbe történő bevonását fontosnak tartja, ez lehetőséget biztosít arra, hogy ügyészek, ügyvédek, közjegyzők, szakértők közös képzés keretei között vitathassanak meg szakmai kérdéseket bírákkal. A Bszi. 171/A. § (4) és (5) bekezdése alapján az Országos Bírósági Hivatal elnökének törvényi lehetősége van arra, hogy külön megállapodást kössön az igazságügyi miniszterrel és a legfőbb ügyésszel a képzéseket illetően.
Az Országos Bírói Tanács javasolja, hogy a központi oktatásokon résztvevő előadók kiválasztása tisztán szakmai alapon történjen. Kívánatos lenne az eddigi előadók felülvizsgálata annak érdekében, hogy elsősorban ne a kevesebb tárgyalótermi tapasztalattal rendelkező bírósági vezetők vegyenek részt az oktatásban. Ezzel kapcsolatban indokolt lenne egy olyan nyilvános előadói adatbázis létrehozása, amely transzparensen tartalmazná az adatbázisba való bekerülés feltételeit. Ezzel kapcsolatban a folyamatos minőségbiztosítást is meg kell oldani. Az oktatói tevékenységre történő jelentkezés legyen önkéntes, az igazgatási vezetők ne válogassanak a jelentkezők között.
Javasolja olyan szakmai képzések és konzultációk megszervezését, amelyek a speciális jogterületeken eljáró bírák országos gyakorlatának egységesítését célozzák. Így különösen a nyomozási bírák, a büntetés-végrehajtási bírák, a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekményeket tárgyaló bírák, valamint a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti nemperes eljárásokat intéző bírák képzését.
Kívánatosnak tartaná, ha a külföldi programokon való résztvevők kiválasztása is átlátható, minden jelentkező számára egyenlő esélyeket biztosító módon történne.
Fontos lenne a Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatói pályázatának mielőbbi kiírása annak érdekében, hogy az intézmény vezetésére jelentkező személyek képzésre vonatkozó koncepciói mielőbb ismertté váljanak.
Az Országos Bírói Tanács véleménye szerint a Magyar Igazságügyi Akadémiát elsősorban a szakmai képzések és nem a reprezentációs események és igazgatási tanácskozások színterévé kell tenni.