Pályázati kiírás

Mailáth György Tudományos Pályázat

Pályázati kiírás 2025

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet. A pályázat bírósági és joghallgatói tagozaton kerül megrendezésre polgári jogi, büntetőjogi, munka- és közigazgatási jogi, valamint bírósági általános igazgatási és hivatástörténeti szekcióban.

A pályázatok postára adási határideje: 2025. október 3.

A pályázatokat postán vagy személyesen az 1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6. szám alatt lehet benyújtani.

 

2025-ben az alábbi témakörökben várjuk a pályamunkákat:

Polgári Jogi Szekció

  1. Digitális technológiák és eszközök alkalmazása a polgári eljárásokban (Elektronikus kapcsolattartás, elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével történő bizonyításfelvétel, egyszerűsített telekommunikációs jelenlét)
  2. Adatvédelem a bírósági eljárásokban (GDPR és az Infotv. érvényesülése a polgári perekben, adatvédelmi kifogás jogintézménye)
  3. A mesterséges intelligencia alkalmazása a polgári igazságszolgáltatásban
  4. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (DÁPtv.) hatása a polgári igazságszolgáltatásra
  5. A szakértői bizonyítás elméleti és gyakorlati kérdései a polgári eljárásokban a változó jogszabályi környezet tükrében
  6. A magánszakértő útján történő bizonyítás
  7. Költségek a polgári perben a jogszabályi változásokra és a bírói gyakorlatra figyelemmel (Perköltség és annak elemei, díjszámítás, mérlegelési jogkör szabadsága)
  8. Költségek előlegezése a külföldi elemet tartalmazó polgári perben
  9. Határokon átnyúló jogviták elméleti és gyakorlati kérdései (Kézbesítés, bizonyításfelvétel)
  10. A polgári peres eljárás elhúzódásának következményei, a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény (Pevtv.) alkalmazásának tapasztalatai
  11. Kereset, keresethalmazat, kereset és ellenkérelem-változtatás dogmatikai elemzése
  12. A jogerő fogalma és annak összehasonlító elemzése a rPp. és az új Pp. szabályozásában
  13. Méltányosság és mérlegelési jogkör gyakorlása a polgári ítélkezésben
  14. Ideiglenes intézkedés a személyi állapotot érintő perekben
  15.  A bírósági letét fajtái és kezelése
  16. A perkoncentráció alapelvének megvalósulása a polgári peres eljárásban
  17. A megállapítási kereset fogalma
  18. A mediáció, mint a konfliktuskezelés alternatív eszköze
  19. A végrehajtási jog elévülése a bírósági gyakorlat tükrében
  20. A választójogból való kizárás tárgyában hozott döntés szempontjai a gondnoksági perekben
  21. A cselekvőképesség részleges korlátozása, az ügycsoportok meghatározásának elmélete és gyakorlata a gondnoksági perekben
  22. A gyermek jogellenes elvitele, a figyelmeztető jelzés elhelyezése és felülvizsgálata iránti eljárás
  23. Családon belüli erőszak, veszélyeztető magatartás és a bíróság jelzési, intézkedési kötelezettsége a polgári peres és nemperes eljárásokban
  24. A gyermekek polgári eljárásban történő meghallgatása (Ítélőképesség fogalma, szakértő bevonásának szükségessége és további sajátos eljárásjogi kérdések elemzése)
  25. Az élettársi kapcsolat szabályozásának változásai
  26. A gyermekkel való kapcsolattartás anyagi és eljárásjogi kérdései
  27. Gyermekjogok az egészségügyben
  28. Gyermektartás és a rendkívüli kiadások megítélése a bírói gyakorlat tükrében
  29. A személyiség polgári jogi védelme a bírói gyakorlat tükrében
  30. A digitális vagyon jogi megítélése, értékelése és annak jogi sorsa
  31. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése
  32. Vadkár
  33. Határon átnyúló öröklési jogviták
  34. A devizahiteles perek gyakorlatának változása az Európai Unió Bíróságának döntései tükrében
  35. A kényszertörlési eljárás fejlődéstörténete napjainkig
  36. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény által bevezetett változások és azok hatása a polgári jogi bíráskodásra
  37. A közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adásával, a biztosítékadás eljárásjogi kérdései
  38. Az építményi jog dogmatikai és gyakorlati kérdései
  39. A haszonélvezeti joggal – mint vagyoni értékű joggal – kapcsolatos kérdések a házassági vagyonjogban
  40. Társasházi közgyűlési határozat érvénytelensége iránti perek gyakorlata

Büntetőjogi Szekció

  1. A bűnügyi együttműködés nemzetközi és uniós dimenziói
  2. A gyülekezési jog védelme a bűncselekmények és szabálysértések tényállásszerűségével szemben
  3. Az elektromos rollerek megjelenése a közlekedési bűntetőjogban
  4. A zaklatás és a kapcsolati erőszak bűncselekmények összehasonlítása, ezekkel szembeni fellépés eszközei és ezek gyakorlati hatékonysága
  5. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elhatárolási kérdései a bírói gyakorlat tükrében
  6. A rágalmazás és becsületsértés gyakorlata, annak jogi problémái
  7. Az eutanázia büntetőjogi megítélése az 1980-as évektől napjainkig
  8. Az emberi méltóság és az alapvető szabadságjogok védelmének büntetőjogi aspektusai az Alkotmánybíróság érvelésének tükrében
  9. A kapcsolati erőszak tényállása a családon belüli erőszak elleni harcban
  10. A pénzmosás ítélkezési gyakorlatának változásai és az anyagi jog változása, az alapbűncselekmény bizonyítási kérdései
  11. Az emberkereskedelem ítélkezési gyakorlatának változásai
  12. A büntetőeljárásban az elektronikus technológiák és eszközök alkalmazásával kapcsolatos kihívások
  13. A tisztességes eljárás elvének érvényesülésével kapcsolatos kihívások a büntetőeljárásban
  14. Megalapozatlanság kiküszöbölésének lehetősége a fellebbviteli eljárásban, külön figyelemmel a korlátozott felülbírálattal, illetve teljes felülbírálattal érintett ügyek közti különbségekre
  15. Titkosszolgálati eszközökkel beszerzett bizonyítékok felhasználása a bűntetőeljárásban
  16. A büntetéskiszabás korlátai: a mértékes indítvány és a súlyosítási tilalom
  17. Az online térben a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények
  18. Bűnügyi felügyelet a gyakorlatban
  19. Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében
  20. A vádlott személyes jelenlétével kapcsolatos szabályok érvényesülése a tárgyalási szakaszban
  21. A perújítás gyakorlati kérdései
  22. Anyagi igazság és valóság megállapítása a büntetőeljárásban
  23. A szakértői bizonyítás rendszere, a magánszakértői vélemény és felhasználási lehetőségei
  24. A polgári jogi igény — az elbírálás során az elsőfokú és a másodfokú eljárásban alkalmazandó polgári perrendtartási szabályok és elvek, valamint  az előterjesztés polgári jogi joghatásai
  25. A forum regit actum és a locus regit actum elvének érvényesülése az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében
  26. Kockázatelemzés és annak kihatása a büntetés-végrehajtási bíró feladataira a Büntetés-végrehajtási törvény változása tükrében
  27. A mesterséges intelligencia felhasználásának büntetőjogi aspektusai, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazhatósága az igazságszolgáltatás működése során
  28. A digitális forradalom hatása a bűnözésre, a büntetőjogra és a büntetőeljárásjogra, ideértve a kiberbűnözéssel és a kriptovalutákkal kapcsolatos jogalkalmazási kérdéseket
  29. A 12-14. év közötti bűnelkövetőkkel szembeni jogkövetkezmények bírói gyakorlata, a felelősségmegállapítás szempontjai
  30. Az állatkínzás bűncselekményének aktuális anyagi- és eljárásjogi kérdései, a bűncselekménnyel kapcsolatos bírói gyakorlat
  31. A közérdekű munka büntetés és a jóvátételi munka intézkedés összehasonlítása, kiszabásuknak és végrehajtásuknak gyakorlati problémái
  32. Tárhelyszolgáltatás megszüntetése intézkedés alkalmazási köre és gyakorlati problémái
  33. A bűnszervezetben való elkövetés megállapításának kérdései
  34. A katonai büntetőjog aktuális anyagi- és eljárásjogi kérdései

Munkajogi és Közigazgatási Jogi Szekció

  1. A Kp. tárgyi hatályának határán – a közigazgatási bírói út legújabb kérdései
  2. Az uniós jog alkalmazása az energetikai ügyekben
  3. Általános és ágazati jog szerinti panaszjog a közigazgatási perekben, elhatárolások
  4. Az uniós jog alkalmazása a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő jogvitákban
  5. A pénzügyi felügyeleti ügyekben felmerült uniós jogi kérdések
  6. A hatásköri bíráskodás tapasztalatai
  7. A közigazgatási szervek közötti hatásköri viták, a bírósági kijelölés
  8. Véleménynyilvánítás és polgári engedetlenség a munkajogban
  9. A munkavállaló egészségügyi okból való alkalmatlansága a jogalkalmazás és az Alkotmánybíróság határozatai tükrében
  10. Az egyenlő bánásmód sérelmével kapcsolatos bizonyítási szabályok, különös tekintettel a szexuális zaklatásra
  11. A kamarai állásfoglalás kötőerejének megítélése a Kúria 11/2024. számú Jogegységi határozatának fényében
  12. A hatóságok közötti lojális együttműködés a versenyjog területén
  13. A jogsérelem orvoslása közigazgatási perekben
  14. Az azonnali jogvédelem eszközei és gyakorlata a közigazgatási perekben
  15. Gyermekvédelmi kérdések a közigazgatási perekben
  16. Az önálló munkaügyi bíráskodás jövője az intézményrendszer változásai és a munkajogi tárgyú jogszabályalkotás tükrében
  17. Az elkülönült munkaügyi bíráskodás létjogosultsága és jelentősége a polgári perrendtartás szabályrendszerében
  18. Az ügyvezetői munkaszerződés létrejötte, megszüntetése
  19. Az üzleti titok védelme a munkajogban
  20. A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége és az állásidő
  21. Munkaidő, pihenőidő a magyar bírósági, alkotmánybírósági gyakorlatban és az Európai Unió Bírósága gyakorlatában
  22. Jognyilatkozat pótlása a munkaügyi perekben
  23. Bennfentes kereskedelem jogalkalmazási gyakorlata
  24. Az emberi jogok szerepe a közigazgatási bíráskodásban
  25. Személyiségi jogsérelem a marasztalási perekben az Mt. rendelkezéseire figyelemmel
  26. A bírósági közvetítés akadályai, avagy korlátozott közvetítés a közigazgatási perekben
  27. Iparbiztonsági ügyek a közigazgatási bíróság előtt
  28. Az új ingatlan-nyilvántartási törvény első évének gyakorlati tapasztalatai
  29. Keresethalmazat a közigazgatási perben
  30. Személyiségi jogsértések munkajogi aspektusai — sérelemdíj a munkajogi gyakorlatban
  31. Munkaidő-szervezés egyes kérdései - heti és napi pihenőidő kiadásának problematikája
  32. Platformalapú munkavégzés lehetséges irányai a platform irányelv tükrében, valamint a platformalapú foglalkoztatás minősítése a bírói gyakorlatban, különös tekintettel a Kúria Mfv.VIII.10.091/2023/7. számú ítéletére
  33. Külföldi munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémák, valamint a joghatóság, jogválasztás kérdése a munkaügyi perekben
  34. Érvénytelenség a munkajogban és annak jogkövetkezményei
  35. Az Alkotmánybíróság munkaügyi tárgyú döntéseinek bemutatása, elemzése
  36. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának munkajogot érintő esetjoga – a legújabb döntések elemzése
  37. Az egyesbírói és a tanácsban való eljárás szabályozási és jogalkalmazási anomáliái (Kp. 8. §)
  38. A közigazgatási bírák adminisztrációs terhei csökkentésének lehetséges módjai
  39. A bírósághoz való hozzáférés továbbfejlesztésének lehetséges módjai a közigazgatási perekben
  40. A keresetváltoztatás útvesztői a közigazgatási perekben
  41. A helyben lakás fogalma és annak  igazolása a földforgalmi ügyekben
  42. A fogyasztói árak szabályozásával kapcsolatos ügyek az EUB előtt
  43. A földforgalmi ügyek legújabb kérdései
  44. Az állami digitalizáció hatása a közigazgatási bírósági eljárásban
  45. Gyermekvédelem a közigazgatási ítélkezés tükrében
  46. Munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzéssel kapcsolatos jogviták a közigazgatási bíróság előtt

Általános Igazgatási és Hivatástörténeti Szekció

  1. A közigazgatási bíráskodás rendszerváltás utáni hatásköri rendszerei
  2. A bírói életpálya előtt álló új kihívások, az utánpótlás kérdése az új szabályok tükrében
  3. A bírák és bírósági eljárások védelmének lehetséges szabályozási irányai
  4. A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény hatása a bíróságokra
  5. Az igazságügyi alkalmazottak vétkes kötelezettségszegésének munkáltatói megítélése
  6. A bírák vétkes kötelezettségszegése
  7. A Kúria joggyakorlat egységesítő tevékenységének jogtörténeti fejlődése
  8. A fogalmazói lét múltja és jövője
  9. Az igazságügyi alkalmazottak motiválásának lehetséges eszközei, különös tekintettel a jegyzők bírósági szervezeten belüli megtartására
  10. A bírósági életpálya egykor és ma – összehasonlító jogtörténeti áttekintés, valamint a bíróvá válás lehetséges modelljei
  11. A bírósági határozatok közérthetősége
  12. A bíró és a bíróság kizárásának alakulása a kezdetektől napjainkig
  13. A mesterséges intelligencia szerepe, haszna és veszélyei a bírói igazgatásban, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény (Dáptv.) alkalmazásával kapcsolatos aktualitások
  14. Az automatikus szignálás és az ügyteher arányos eloszlása
  15. Az ügyek nehézségének mérési eszközei, a súlyszámrendszer problémái
  16. A home office munkavégzés és a bírósági munka összefüggései
  17. Generációk a munkahelyen
  18. A bírói illetmény modelljei az Európai Unió tagállamaiban, a bírói függetlenség anyagi oldala
  19. A szubjektív és objektív integritássértés
  20. A végrehajtási ügyintézők szerepe a bírósági szervezetben
  21. A bírósági szervezet digitalizációja és annak hatása az igazságszolgáltatás hatékonyságára
  22. A bírói kiválasztási rendszer összehasonlító elemzése nemzetközi modellek és a hazai gyakorlat tükrében
  23. A bírói függetlenség versus igazgatási, ellenőrző és irányító feladatok
  24. A bírák fegyelmi felelőssége és a fegyelmi bíráskodás Magyarországon
  25. Bíróságok és a média kapcsolata igazgatási szempontból
  26. A bíró erkölcsi dilemmái – az ítélkezésre hatást gyakorló objektív és szubjektív tényezők
  27. A bírói véleménynyilvánítás szabadsága
  28. A bíróságok HR rendszereinek digitalizációja és hatása a munkafolyamatokra Képzési és továbbképzési programok hatása a bírósági dolgozók teljesítményére
  29. Az igazságügyi alkalmazotti fluktuáció megakadályozása
  30. A teljesítményértékelés továbbfejlesztésének lehetőségei az igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban
  31. A bírói hivatás társadalmi megítélésének alakulása az 1900-as évek elejétől 2025. tavaszáig
  32. A munkaügyi bíráskodás hatásköri változásai 1945-től napjainkig és fenntartásának indokai

 

Részvételi feltételek:

A pályázat

  • bírósági és
  • joghallgatói tagozaton

kerül meghirdetésre.

A bírósági tagozaton a bírósági szervezet tudományos fokozattal nem rendelkező tagjai, míg a joghallgatói tagozaton a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő magyar és külföldi hallgatók nyújthatnak be pályaművet, magyar nyelven.

Nem vehetnek részt a pályázaton a pályaműveket értékelő bíráló bizottságok tagjai, továbbá a bíráló bizottsági tagok Ptk. szerinti hozzátartozói.

A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei:

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

A pályázónak törekednie kell az általa választott témakör, valamint az ahhoz kapcsolódó vitatott kérdések feltárására, az elérhető hazai, illetőleg nemzetközi szakirodalom minél szélesebb körű feldolgozására, az idézett források pontos feltüntetésére, a hivatkozási rend megtartására.

A pályaművekben külön fel kell tüntetni mind a választott témakört, mind pedig a dolgozat címét.

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a megadott témák átfogó jellegűek. Az egyes témákon belül résztémák kidolgozására is lehetőség van.

A pályázatok benyújtásának formai követelményei:

a) Általános követelmények:

  • A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).
  • A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell elkészíteni.
  • A pályamunkát tartalmazó fájl elnevezése a következő legyen: Mailáth_2025_Jelige.
  • A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.
  • A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.
  • Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.
  • A hivatkozás rendjére az IJOTEN szerkesztési útmutatójának 4.1. – 5.8.2.5. pontjaiban foglaltak értelemszerűen irányadóak. Az IJOTEN szerkesztési elvek az alábbi linken elérhetők: https://ijoten.hu/uploads/szerzoi_utm_2018_januartol.pdf.

b) Benyújtás technikai tudnivalói:
A pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:

  • a választott, maximum három szóból álló jeligét,
  • szekciót,
  • tagozatot,
  • a választott téma számát és megnevezését.

A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.

A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni:

  • „Mailáth György Tudományos Pályázat 2025”,
  • a jeligét.

A nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni:

  • a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot),
  • kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül),
  • közepes méretű borítékot.

Közepes méretű borítékban kell elhelyezni:

  • a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén),
  • nyilatkozatot, amelyben hozzájárul a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez,
  • nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti,
  • nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn,
  • nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette.

Pályamunkák elbírálása:

A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakmai tudású bíráiból álló Bíráló Bizottságok értékelik és tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak, illetve különdíj odaítélésére. A díjak odaítéléséről az OBH elnöke dönt.

Pályamunkák díjazása:

A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:

  1. hely: oklevél, nettó 300.000 forint és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)
  2. hely: oklevél és nettó 200.000 forint
  3. hely: oklevél és nettó 150.000 forint  

      Különdíj: oklevél és nettó 150.000 forint

A bírósági fogalmazók felvételi rendjéről szóló szabályzatról szóló 3/2016 (II.29.) OBH utasítás 32.§ (1) bekezdés h) pontja alapján az első helyezett 8, a második helyezett 6, a harmadik helyezett és a különdíjat szerző joghallgató (fogalmazói álláshelyre pályázó) pedig 4 többletpontban részesül.

 Pályamunkák publikálása:

Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban jelenteti meg, de a szerzőnek – a pályázat elbírálását követően – lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.