A bíróság határozatai

1. Milyen határozatokat hozhat a bíróság?

Polgári és munkaügyi perben:

A bíróság az ügy érdemében ítéletet hoz.
Minden más kérdésben végzéssel határoz, mint például:

  • a keresetlevél visszautasítása,
  • keresetlevél áttétele,
  • az eljárás megszüntetése,
  • az eljárás félbeszakadásának megállapítása,
  • az eljárás felfüggesztése,
  • az eljárás félbeszakadásának megállapítása, 
  • pénzbírság kiszabása,
  • részletfizetés utólagos engedélyezése, stb.

Speciális határozat a bírósági meghagyás, amit a bíróság a peren kívül hoz, ha az alperes a bírósági felhívásban megadott határidőn belül nem terjeszt elő írásbeli ellenkérelmet, a keresettel szemben nem védekezik. A bírósági meghagyás ítéletnek minősül, ha azzal szemben nem élnek ellentmondással.

Közigazgatási perben:

1. Keresetet elutasító döntés:
•    ha a felperes kereseti kérelmét nem tartja megalapozottnak, vagy
•    ha olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.
2. Keresetnek helyt adó ítélet:
Amikor a bíróság felperes kereseti kérelmét megalapozottnak tartja, az alábbi döntéseket hozhatja:
•    a közigazgatási cselekményt megváltoztatja
•    megsemmisíti
•    hatályon kívül helyezheti
•    szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi
•    a közigazgatási szervet marasztalja
•    a jogsértés tényét megállapítja.
A bíróság akkor állapítja meg ítéletben a jogsértés tényét, amennyiben sem megváltoztatás, sem megsemmisítés, és még marasztalás sem lehetséges, de emellett a felperesnek mégis fontos érdeke fűződik a megállapításhoz (vagy a jogsérelem így elhárítható).
A 2018. január 1-jét követően indult perekben amennyiben az ügy természete, a törvényi szabályozás megengedi és a tényállás tisztázott, a bíróság elsődlegesen a közigazgatási cselekményt megváltoztatja.
 

2. Mikor kérhetem a bírósági végzés vagy ítélet kijavítását?

Ha az név-, szám-, számítási hibát vagy más hasonló elírást tartalmaz.
A kijavítás fogalmába nem tartozik bele a már meghozott döntés megváltoztatása, ezt kijavítási kérelemmel nem érheti el, csupán az elírások (ha van ilyen) korrigálását.

Közigazgatási perben, amennyiben másodfokú vagy felülvizsgálati eljárás van folyamatban, a felsőbb bíróság saját eljárását az elsőfokú bíróság előtt folyamatban lévő kijavítási kérelem elbírálásáig fel is függesztheti.
 

3. Nem értek egyet a bíróság végzésével/ítéletével. Mit tehetek?

Polgári perben:
Jogorvoslati kérelemmel élhet. Az erről szóló tájékoztatást minden határozatnak tartalmaznia kell, a fellebbezési határidő és a címzett bíróság megjelölésével.

Elsőfokú határozat:
Az elsőfokú ítélet ellen minden esetben van helye jogorvoslatnak (fellebbezésnek).
Végzéssel szemben csak akkor van helye fellebbezésnek, ha a törvény azt kifejezetten megengedi, ellenkező esetben pedig a végzéssel szembeni sérelmét az eljárás legvégén meghozott határozattal szembeni fellebbezésében jelentheti be.
A bírósági meghagyással szemben ellentmondást lehet előterjeszteni.

Másodfokú határozat:
A fellebbezés alapján hozott másodfokú végzés, illetve ítélet ellen nincs helye további fellebbezésnek, ezek adott esetben felülvizsgálati kérelemmel támadhatók.

Munkaügyi perben nincs eltérés a polgári perhez képest.
Amennyiben a meghozott ítélettel szemben fellebbezésnek és felülvizsgálati kérelem előterjesztésének nincs helye és az ítélet indokolása hiányos vagy ellentmondásos, a fél 15 napon belül kérheti annak kiigazítását.

Közigazgatási perben: rendes vagy rendkívüli jogorvoslatot vehet igénybe.

Rendes jogorvoslat: a fellebbezés
A bíróság végzései és ítéletei nem minden esetben támadhatók fellebbezéssel. A bíróság köteles tájékoztatást adni határozata rendelkező részében a fellebbezési jogról:
- döntése ellen van-e helye fellebbezésnek és ha igen, azt
•    milyen határidőn belül,
•    mely bíróságnál,
•    milyen módon kell előterjeszteni.
Tanácsos, hogy a kifogásolt döntést ennek figyelembevételével figyelmesen olvassa el.
A közigazgatási perben hozott döntés elleni fellebbezést a Kúria bírálja el. A fellebbezési határidő általában 15 nap, de ettől eltérő is lehet.

Rendkívüli jogorvoslat: a felülvizsgálati kérelem és a perújítás
Amennyiben a bíróság ítélete fellebbezéssel nem támadható, a fél rendkívüli jogorvoslattal élhet.
A perújítási kérelem előterjesztésének határideje a támadott döntés közlésétől számított 6 hónap.
A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje a támadott döntés közlésétől számított 30 nap.