A fellebbezésben:

•    meg kell jelölnie azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és
•    elő kell adnia, hogy a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.

Tehát nem elegendő, ha csupán azt írja a beadványában, hogy „megfellebbezem”: pontosan meg kell mondani, hogy mit és miért fellebbez meg, és mit kér a fellebbezése alapján:

•    megváltoztatást
•    részbeni megváltoztatást,
•    hatályon kívül helyezést vagy- keresetének helyt adást.

Munkaügyi perben a fellebbezésben meg kell jelölni az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően esedékessé vált (keletkezett):

•    elmaradt munkabér,
•    egyéb járandóság,
•    vagy keletkezett kár összege iránti igényét is.

Közigazgatási perben a fellebbezésben meg kell jelölnie:
 
•    a fellebbezéssel támadott ítélet számát,
•    a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér és
•    a döntésre vonatkozó határozott kérelmet.
 

A fellebbezést a másodfokú bírósághoz kell címeznie, de a határozatot hozó, elsőfokú bírósághoz kell benyújtania!
Ez azt jelenti, hogy a fellebbezési beadványon a másodfokú bíróságot kell feltüntetnie, aki elbírálja majd az ügyét. A beadványt viszont az első fokon eljáró bírósághoz kell benyújtania.
A fellebbezhető határozat mindig tartalmaz tájékoztatást a fellebbezés módjáról. Mindig figyelmesen olvassa el a tájékoztatást és az abban írt határidőket tartsa be! Az esetlegesen téves, vagy hibás tájékoztatás pedig soha nem eshet a fél terhére!
FIGYELEM! Amennyiben elektronikus kapcsolattartásra köteles, a fellebbezést is csak elektronikusan nyújthatja be (https://birosag.hu/nyomtatvanyok/egyeb-polgari-gazdasagi-kozigazgatasi-munkaugyi-peres/urlap-fellebbezesbirosagi)!
 

Amennyiben a másodfokú bíróság a fellebbezési határidőn belül megküldi azt az elsőfokú bíróságnak, akkor semmi.
Ha határidőn túl érkezik, akkor a fellebbezést az elsőfokú bíróság hivatalból visszautasítja és Ön nem terjeszthet elő sikeres igazolási kérelmet sem, mert mulasztása nem volt vétlen.
 

Igazolási kérelmet terjeszthet elő, amellyel együtt az elmulasztott perbeli cselekményt is pótolnia kell (adott esetben a fellebbezést)!

Az igazolási kérelemben:
•    elő kell adni mulasztásának okát és
•    mulasztása vétlenségét is valószínűsítenie kell (adott esetben célszerűen a kórházi zárójelentésével).

Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától vagy az elmulasztott határnaptól számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét.

FIGYELEM! A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet, azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a bíróság.
 

Az első fokú bírósághoz kell benyújtania, de a kérelmet a másodfokú bíróság fogja elbírálni.

Ennek három oka lehet, és a végzés indokolásából ki kell derülnie, hogy:

•    elkésett a fellebbezés,
•    kizárt a fellebbezés a határozattal szemben, vagy
•    ön nem hivatkozott a fellebbezésben anyagi vagy eljárási jogszabálysértésre, márpedig ebben az esetben a másodfokú tanács elnöke hivatalból utasítja vissza az ön fellebbezését.

A közigazgatási perben a fentieken túl akkor is elutasításra kerül a fellebbezés, ha:
•    ön nem volt jogosult az előterjesztésére,
•    olyan bírósági határozat ellen nyújtotta be azt, amely ellen a fellebbezést a törvény kizárja, vagy
•    ha ön elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy jogi képviselő útján jár el és a fellebbezését nem elektronikus úton nyújtották be vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztették el, ha ön elektronikus úton tart kapcsolatot és nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő a fellebbezését.

A másodfokú tárgyalás menete valóban rövid:

1. a bírói tanács egyik tagja (az úgynevezett előadó bíró) ismerteti az elsőfokú ítéletet,
2. ezután a fellebbező fél nyilatkozik, hogy fenntartja-e a fellebbezést,
3. majd a fellebbező fél ellenfele terjeszti elő a fellebbezéssel kapcsolatos kérelmét,
4. ezt követően a tanács elnöke a tárgyalást berekeszti és,
5. a tanács zárt tanácskozásban meghozza a döntést.

Másodfokon már nincs lehetőség hosszabb nyilatkozatok megtételére.
 

Erre a törvény nem ad lehetőséget. A végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Csak az ítélettel szemben benyújtott fellebbezés esetén kérhető tárgyalás tartása a másodfokú bíróságtól.

Főszabály szerint a másodfokú bíróság az ítéletét az első fokú bíróság útján kézbesíti.
Kivéve, ha a másodfokú bíróság határozathirdetésre halasztja el a tárgyalást, ebben az esetben ugyanis a kihirdetett határozatot a megjelölt határnapig írásba kell foglalni és a tanács elnöke a határozat kihirdetése után azt kézbesíti a határozathirdetésen megjelent feleknek.
FIGYELEM! Ha Önnek ügyvédje van és ő nem jelenik meg a határozathirdetésen, akkor önnek a tanács elnöke nem kézbesíti – mert törvény szerint nem kézbesítheti a határozatot.

Önmagában az a tény, hogy az ön más pereiben milyen döntés született, semmiféle hatással nincs a most folyamatban lévő ügyére. Az állandó bírói gyakorlat szerint e hivatkozása nem fog az elfogultsági kifogás sikeréhez vezetni.

A másodfokú bíróság az ügy jogerős befejezése után az összes iratot visszaküldi az elsőfokú bírósághoz, ezért bármilyen bejelentését az elsőfokú bíróságon kell megtennie. Kivétel, ha a másodfokú határozat (végzés vagy ítélet) kijavítását vagy kiegészítését kéri.
 

A másodfokú bíróság az ügy jogerős befejezése után az összes iratot visszaküldi az elsőfokú bírósághoz, ezért bármilyen bejelentését az elsőfokú bíróságon kell megtennie.
Kivétel, ha a másodfokú határozat (végzés vagy ítélet) kijavítását vagy kiegészítését kéri.

Közigazgatási perben a jogerős ítélet kézbesítésétől számított 30 napon belül felülvizsgálati kérelemmel élhet, amelyet a Kúria bírál el. A határidő elmulasztása esetén 15 napon belül lehet igazolási kérelemmel élni. A felülvizsgálati kérelmet jogi képviselő útján kell előterjeszteni, a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező akkor is, ha a korábban a fél személyesen járt el.
Ugyanakkor, ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta, a felülvizsgálat kizárt. Ha azonban a határozatot a Kúria hozta, a felülvizsgálat szintén kizárt.
Nem lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni, ha a fél a jogerős határozatnak csupán:
•    a kamatfizetésre,
•    a perköltségre,
•    a teljesítési határidőre vagy
•    a részletfizetésre vonatkozó rendelkezését tartja sérelmesnek.