Fellebbezés és egyéb perorvoslatok

1. Mit írjak bele a fellebbezésbe?

A fellebbezésben:

  • meg kell jelölnie azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és
  • elő kell adnia, hogy a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.

Tehát nem elegendő, ha csupán azt írja a beadványában, hogy „megfellebbezem”: pontosan meg kell mondani, hogy mit és miért fellebbez meg, és mit kér a fellebbezése alapján:

  • megváltoztatást
  • részbeni megváltoztatást,
  • hatályon kívül helyezést vagy- keresetének helyt adást.

Munkaügyi perben a fellebbezésben meg kell jelölni az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően esedékessé vált (keletkezett):

  • elmaradt munkabér,
  • egyéb járandóság,
  • vagy keletkezett kár összege iránti igényét is.

Közigazgatási perben a fellebbezésben meg kell jelölnie:

 

  • a fellebbezéssel támadott ítélet számát,
  • a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér és
  • a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet.
     

2. Hova kell címeznem a fellebbezésemet?

A fellebbezést a másodfokú bírósághoz kell címeznie, de a határozatot hozó, elsőfokú bírósághoz kell benyújtania!
Ez azt jelenti, hogy a fellebbezési beadványon a másodfokú bíróságot kell feltüntetnie, aki elbírálja majd az ügyét. A beadványt viszont az első fokon eljáró bírósághoz kell benyújtania.
A fellebbezhető határozat mindig tartalmaz tájékoztatást a fellebbezés módjáról. Mindig figyelmesen olvassa el a tájékoztatást és az abban írt határidőket tartsa be! Az esetlegesen téves, vagy hibás tájékoztatás pedig soha nem eshet a fél terhére!
FIGYELEM! Amennyiben elektronikus kapcsolattartásra köteles, a fellebbezést is csak elektronikusan nyújthatja be (https://birosag.hu/nyomtatvanyok/egyeb-polgari-gazdasagi-kozigazgatasi-munkaugyi-peres/urlap-fellebbezesbirosagi)!
 

3. Mi történik, ha a másodfokú bírósághoz adom be a fellebbezésemet?

Amennyiben a másodfokú bíróság a fellebbezési határidőn belül megküldi azt az elsőfokú bíróságnak, akkor semmi.
Ha határidőn túl érkezik, akkor a fellebbezést az elsőfokú bíróság hivatalból visszautasítja és Ön nem terjeszthet elő sikeres igazolási kérelmet sem, mert mulasztása nem volt vétlen.
 

4. Elmulasztottam a fellebbezési határidőt, mert kórházban voltam, mit tegyek?

Igazolási kérelmet terjeszthet elő, amellyel együtt az elmulasztott perbeli cselekményt is pótolnia kell (adott esetben a fellebbezést)!

Az igazolási kérelemben:
•    elő kell adni mulasztásának okát és
•    mulasztása vétlenségét is valószínűsítenie kell (adott esetben célszerűen a kórházi zárójelentésével).

Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától vagy az elmulasztott határnaptól számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét.

FIGYELEM! A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet, azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a bíróság.
 

5. Hova kell beadnom az igazolási kérelmet, ha fellebbezési határidőt mulasztottam el?

Az első fokú bírósághoz kell benyújtania, de a kérelmet a másodfokú bíróság fogja elbírálni.

6. Fellebbeztem az ítélet ellen, de nem idézést kaptam másodfokú tárgyalásra, hanem egy a fellebbezésemet hivatalból visszautasító végzést a másodfokú bíróságtól. Ez miért történt?

Ennek három oka lehet, és a végzés indokolásából ki kell derülnie, hogy:

•    elkésett a fellebbezés,
•    kizárt a fellebbezés a határozattal szemben, vagy
•    ön nem hivatkozott a fellebbezésben anyagi vagy eljárási jogszabálysértésre, márpedig ebben az esetben a másodfokú tanács elnöke hivatalból utasítja vissza az ön fellebbezését.

A közigazgatási perben a fentieken túl akkor is elutasításra kerül a fellebbezés, ha:
•    ön nem volt jogosult az előterjesztésére,
•    olyan bírósági határozat ellen nyújtotta be azt, amely ellen a fellebbezést a törvény kizárja, vagy
•    ha ön elektronikus kapcsolattartásra köteles és a fellebbezését nem elektronikus úton nyújtotta be.

 

7. Nagyon rövid volt a másodfokú tárgyalás, pedig azt gondoltam, hogy még sok mindent elmondhatok és tanúkat is bejelentettem.

A másodfokú tárgyalás menete valóban rövid:

1. a bírói tanács egyik tagja (az úgynevezett előadó bíró) ismerteti az elsőfokú ítéletet,
2. ezután a fellebbező fél nyilatkozik, hogy fenntartja-e a fellebbezést,
3. majd a fellebbező fél ellenfele terjeszti elő a fellebbezéssel kapcsolatos kérelmét,
4. ezt követően a tanács elnöke a tárgyalást berekeszti és,
5. a tanács zárt tanácskozásban meghozza a döntést.

Másodfokon már nincs lehetőség hosszabb nyilatkozatok megtételére.
 

8. Végzés ellen terjesztettem elő fellebbezést, kértem, hogy a másodfokú bíróság tartson tárgyalást, de nem tette. Mi a teendő?

Erre a törvény nem ad lehetőséget. A végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Csak az ítélettel szemben benyújtott fellebbezés esetén kérhető tárgyalás tartása a másodfokú bíróságtól.

9. A másodfokú bíróság meghozta az ítéletét, amelyet ott, a másodfokú bíróságon szerettem volna átvenni, de erre nem adtak lehetőséget. Miért?

Főszabály szerint a másodfokú bíróság az ítéletét az első fokú bíróság útján kézbesíti.
Kivéve, ha a másodfokú bíróság határozathirdetésre halasztja el a tárgyalást, ebben az esetben ugyanis a kihirdetett határozatot a megjelölt határnapig írásba kell foglalni és a tanács elnöke a határozat kihirdetése után azt kézbesíti a határozathirdetésen megjelent feleknek.
FIGYELEM! Ha Önnek ügyvédje van és ő nem jelenik meg a határozathirdetésen, akkor önnek a tanács elnöke nem kézbesíti – mert törvény szerint nem kézbesítheti a határozatot.

10. Elfogultsági kifogást jelentettem be a másodfokú tanács ellen, mert más pereimben már ellenem döntöttek, miért lenne ez most másként?

Önmagában az a tény, hogy az ön más pereiben milyen döntés született, semmiféle hatással nincs a most folyamatban lévő ügyére. Az állandó bírói gyakorlat szerint e hivatkozása nem fog az elfogultsági kifogás sikeréhez vezetni.

11. Ha bármi bejelentenivalóm van a másodfokú határozat meghozatala után, azt hová kell megküldenem?

A másodfokú bíróság az ügy jogerős befejezése után az összes iratot visszaküldi az elsőfokú bírósághoz, ezért bármilyen bejelentését az elsőfokú bíróságon kell megtennie. Kivétel, ha a másodfokú határozat (végzés vagy ítélet) kijavítását vagy kiegészítését kéri.
 

12. Nem értek egyet a jogerős, másodfokú határozatban foglaltakkal. Mit tehetek?

A másodfokú bíróság az ügy jogerős befejezése után az összes iratot visszaküldi az elsőfokú bírósághoz, ezért bármilyen bejelentését az elsőfokú bíróságon kell megtennie.
Kivétel, ha a másodfokú határozat (végzés vagy ítélet) kijavítását vagy kiegészítését kéri.

Közigazgatási perben a jogerős ítélet kézbesítésétől számított 30 napon belül felülvizsgálati kérelemmel élhet, amelyet a Kúria bírál el. A határidő elmulasztása esetén 15 napon belül lehet igazolási kérelemmel élni. A felülvizsgálati kérelmet jogi képviselő útján kell előterjeszteni, a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező akkor is, ha a korábban a fél személyesen járt el.
Ugyanakkor, ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta, a felülvizsgálat kizárt. Ha azonban a határozatot a Kúria hozta, a felülvizsgálat szintén kizárt.
Nem lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni, ha a fél a jogerős határozatnak csupán:
•    a kamatfizetésre,
•    a perköltségre,
•    a teljesítési határidőre vagy
•    a részletfizetésre vonatkozó rendelkezését tartja sérelmesnek.