Peres eljárás: tárgyalás, bizonyítás, eljárásjogi korlátok

1. Én nem kaptam idézést a tárgyalásra, csak az ügyvédem. Ez miért van?

Ha önnek van ügyvédje, a bíróság az idézést és a határozatait (így az ítéletet is) kizárólag az ügyvédje részére kézbesítheti. A per eseményeiről Önnek az ügyvédje ad tájékoztatást.

Önnek csak akkor küld idézést a bíróság, ha Önt személyesen kívánja meghallgatni. Ha Ön peres fél, vagy beavatkozó, a tárgyaláson részt vehet függetlenül attól, hogy megidézte-e a bíróság vagy sem.

2. Engem alperesként idéztek, ez számomra nagyon sértő. Ki szabja meg, hogy én felperes vagy alperes vagyok?

A polgári perrendtartás szabályai szerint:

  • ha Ön indította a pert, akkor Ön felperes,
  • ha Ön ellen indították a pert, akkor Ön alperes.

Ha Ön ellen pert indítanak, akkor köteles a perben alperesként részt venni.
Ha Ön indít pert bárki ellen, annak a személynek (vagy személyeknek) is kötelessége a perben állni, így ez a szabály mindenkinek lehetőséget ad arra, hogy követelést bíróság előtt, törvényes úton érvényesíthesse.

Munkaügyi perben fél lehet az a szakszervezet, munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy üzemi, közalkalmazotti tanács is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.

3. Mit vigyek magammal tárgyalásra?

1. Egy fényképes, személyazonosságát igazoló igazolványt, amely lehet:

 

  • személyi igazolvány,
  • útlevél vagy
  • jogosítvány.

2. A lakcímkártyáját
3. Az adóazonosító jelét tartalmazó okiratot.
4. Amennyiben képviselőként jár el és még nem csatolta meghatalmazását,

  • az eljárási szabályoknak megfelelő meghatalmazását és
  • azokat az okiratokat, amelyek meghatalmazotti jogosultságát (pl. hozzátartozói, munkavállalói, stb. viszonyát) igazolják.

5. Célszerű

  • az idézést
  • a rendelkezésére álló periratokat
  • más okiratokat

FIGYELEM! Csak érvényes igazolvánnyal igazolhatja magát, kérjük győződjön meg iratai érvényességéről!
A személyes adataiban, idézhető címében a per során bekövetkezett változásokat köteles bejelenteni a bíróság felé.
 

4. Nincs kiírva a tárgyalóteremre az aznapi beosztás / hiányzik az én tárgyalásom. Mit tegyek?

Haladéktalanul jelezze az adott bíróság kezelőirodáján vagy tájékoztató irodáján. Amennyiben az idézést magával viszi, a kezelőiroda hatékonyabban tud Önnek segíteni. Az aznapra kitűzött tárgyalásnak szerepelnie kell a jegyzéken.

Emellett ellenőrizze, hogy az idézés alapján a megfelelő dátum szerint, az eljáró (az idézést kibocsátó) bíróság előtt jelent meg. Ez különösen akkor lehet fontos, ha azonos utcában vagy épületben több bírósági szervezet működik. Ha az adatok helyesek úgy a bíróság kezelőirodáján (ügyfélcentrumában) is kérhet tájékoztatást, de a tárgyalótermek ajtajánál külön ív (a tárgyalási jegyzék) is tartalmazza az aznapra kitűzött tárgyalásokat. Ha a tárgyalóterem száma az idézésben feltüntetetthez képest módosul, azt a bíróság a tárgyalási ív mellett feltünteti.
 

5. Miért nem elég, ha csak az igazat mondom?

A polgári perben a nyilatkozatokat meghatározott időben és tartalommal kell előadni, így nem mindegy mikor és hogyan mondja vagy írja le az igazságot. A bíró minden esetben tájékoztatja a személyesen eljáró feleket ezen jogairól és kötelezettségeiről.

A bíróságnak és a feleknek is figyelniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték a per első szakaszában rendelkezésre álljon. Így a felek kötelezettségei az alábbiak:

  • a felek kötelesek előmozdítani az eljárás feszes lefolytatását és befejezését;
  • a felperes és az alperes is köteles a perben jelentős tényekről nyilatkozatot tenni;
  • a felek kötelesek bizonyítékaikat a bíróság rendelkezésére bocsátani;
  • a felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni (igazmondási kötelezettség), valamint
  • minden fél a perbeli jogait és kötelezettségét jóhiszeműen köteles gyakorolni.

A fontos tények valóságnak megfelelő elmondása nem elegendő, ha azt a másik fél kétségbe vonja, vitatja. Ilyenkor a tényeket be is kell bizonyítani. Erre szolgálnak a tanúk, az okiratok, a szakértő.
Ha a bizonyítás elmarad, vagy sikertelen, ennek következményeit az a fél viseli, akinek érdekében áll, hogy az általa állított tényeket a bíróság valóságosnak fogadja el.

A bíróság döntése kialakítása során a perben jelentős tényeket,

  • a felek tényállításainak,
  • a felek perben tanúsított magatartásának,
  • a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és
  • egyéb peradatoknak

az egybevetése, egyenként és összességében történő értékelése alapján a meggyőződése szerint állapítja meg.

FIGYELEM! Igazat mondani tehát a perben kötelező, ezt a törvény írja elő. Mindig figyelmesen olvassa el a bírósági tájékoztatókat és pontosan kövesse a bíró utasításait, tájékoztatásait!
Aki a perben valótlanságot állít, azt a bíróságnak kötelező pénzbírsággal sújtania. Ha a fél szavahihetősége elvész, annak az ügy kimenetelére is a legtöbb esetben döntő hatása lesz.
 

6. Mit jelent a bizonyítás?

A bizonyítás a peres eljárás egyik legfontosabb része, mert az objektíve valós tényállás kiderítésére itt kerül sor. A bizonyítás az ítéleti tényállás (ítéletben szereplő tényállás) megállapítása érdekében zajlik. A bíróság ennek révén tud jogi következtetéseket levonni és az ügyet - a bizonyítékok alapján - eldönteni.

Maga a bizonyítási eljárás az érdemi tárgyaláson folyik és több cselekményből áll:

  1. felek meghallgatása,
  2. tanúk meghallgatása,
  3. szakértői vélemény beszerzése,
  4. okiratok ismertetése, megtekintése,
  5. szemle, stb.

Vannak bizonyítás nélkül elfogadható tények, mint például- az ellenérdekű fél által beismert,

  • a felek által egyezően előadott,
  • az ellenfél által bírói felhívás ellenére nem vitatott tények.

E mellett vannak köztudomású tények is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van, ezt sem kell bizonyítani.

7. Hogyan kell bejelentenem, ha tanú meghallgatását kérem?

A tanúvédelmi szabályok szerint csak a tanú nevét írhatja le a beadványában, vagy mondhatja el a tárgyaláson.

A tanú címét minden esetben 1 példányban, írásban kell mellékelnie/átnyújtania, lehetőleg zárt borítékban, a cím tehát nem hangozhat el nyilvánosan. A címet csak az eljáró bíró és a postázást végző munkatársa jogosult megismerni. A tanú hozzájárulása nem kell ahhoz, hogy tanúként bejelentse a bíróságon. Ha ismeri személyesen a meghallgatni kért tanút, előzetesen beszerezheti hozzájárulást, megkérdezheti mit tud az ügyről, de a tanút semmilyen módon nem befolyásolhatja!

Munkaügyi perben, ha a megidézni kért tanú kiskorú, be kell jelenteni

•    az életkorát,
•    törvényes képviselője nevét és címét is.

8. Mi történik, ha valamelyik fél a per alatt meghal vagy cég megszűnik?

Ezt a többi fél köteles haladéktalanul bejelenteni, ilyenkor az eljárás rendszerint félbeszakad (ha a perrel érintett jogviszony engedi a jogutódlást).

FIGYELEM! Ha a halálról/megszűnésről a bíróságot nem tájékoztatják és a per tovább folyik, minden egyes, haláleset után megtett cselekmény és meghozott határozat hatálytalannak minősül (tehát olyannak, mintha megsem történt volna).
 

9. És ha nem jelentem be a fél halálát, hogy tovább folyjon a per?

Ezzel nem segít, sőt, pénzbírságot is kockáztathat.

FIGYELEM! A haláleset utáni perbeli cselekmények hatálytalansága mindig beáll, akkor is, ha akár évekkel később derül ki a haláleset.

10. Sokan vagyunk a perben és az egyik – sokadrendű – alperes meghalt. Miért nem folytatható az élők között addig is a per?

Attól függ, hogy a pertársak perbenállása kötelező-e (például a közös tulajdon megszüntetése iránti perben) vagy sem.

  1. Ha pertársak perbenállása kötelező, akkor a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig az eljárás félbeszakad az egész perre vonatkozóan. Ez esetben minden perbeli cselekmény és intézkedés hatálytalan, kivéve az eljárás folytatása érdekében tett intézkedéseket, bejelentéseket.
  2. Ha a pertársak perbenállása nem kötelező, lehetőség van a per részleges félbeszakadására: ha pertársaság csak célszerűségi alapon áll fenn, akkor a bíróság a 2018. január 1-jét követő perekben (és csak azokban!) külön folytathatja a pert és dönthet részítélettel a többi pertárs vonatkozásban.

11. Közösen kértük a tárgyaláson a bíróságtól, hogy szüneteljen az eljárás. A jegyzőkönyvben írt négy hónap már eltelt. Mit tehetek, hogy az ügy folytatódjon?

FIGYELEM! Ha eltelt a négy hónap és ezalatt az idő alatt egyik fél sem kérte a folytatást, a per a törvény erejénél fogva megszűnik. Miután érdemi döntés nem született a szünetelés folytán megszűnt ügyben, ha Ön felperes volt, ismét benyújthatja a keresetlevelét, ha alperes volt, semmiféle teendője nincs egészen addig, amíg a felperes ismét meg nem indítja Ön ellen a pert.

Szünetelésre egy perben legfeljebb 3 alkalommal kerülhet sor a felek közös kérelmére. A szünetelés alatt a határidők megszakadnak. Ha a szünetelés a másodfokon történt, akkor a megszűnésen túl az ítélet fellebbezéssel érintett része hatályát is veszíti. Ebben esetben a törvény nem ad lehetőséget igazolási kérelem előterjesztésére.

12. Nagyon régen folyamatban van a per, amit indítottam. Úgy látom, hogy nemigen történik benne semmi, csak húzódik. Tehetek ez ellen valamit?

Igen, két lehetősége is van:

 

  1. Jogában áll az eljárás elhúzódása miatti kifogást benyújtania, amit – azok után, hogy az elsőfokú bíróság számot ad az ön által megjelölt mulasztások tárgyában – a másodfokú bíróság bírál el. Számoljon vele, hogy noha a kifogás elintézése soron kívüli, ebben az esetben is „húzódik az ügy”, mert a bíró nyilatkozata után az iratot felterjesztik a másodfokú bíróságra, amelyik tárgyaláson kívül hozza meg a döntését, majd írásba foglalás után küldi vissza az iratokat az elsőfokú bíróságra.
  2. Gyorsabb ügyintézéssel jár, ha a bíróság elnökétől kéri soronkívüliség elrendelését. Ez a kérelem az ügy menetét nem akasztja meg.
     

13. Szerintem a bíró elfogult, engem nem hagy szóhoz jutni, bezzeg az ellenfelem annyit beszélhet, amennyit akar. Mit tehetek?

Jogában áll „elfogultsági kifogást” (szabatosan: kizárás iránti kérelmet) benyújtania, ha megrendült a bizalma az eljáró bíróban. Ezt a kérelmét - amennyiben a bíró maga nem kéri az ügy másik bíróra átosztását - a bíróságmásik tanács fogja elbírálni és a kérelme csak akkor vezethet sikerre, ha olyan igazolható (és nem szubjektív) körülményeket tud előadni, amelyek a bíró pártatlanságát valóban megkérdőjelezik. Önmagában az a tény, hogyaz Ön megérzése szerint a perbeli ellenfele több előadást tehet a tárgyalásokon, mint Ön, nem vezet a kifogás sikeréhez, mert ennek a körülménynek más - a tényállás tisztázása szempontjából - lényeges oka lehet.

14. Mi történik az „elfogultsági kifogás” benyújtása esetén a peremmel?

A pert nem akasztja meg az elfogultsági kifogás, a bíró ebben az esetben tovább köteles folytatni az ügyet, sőt,ha a per ítélethozatalra megérett, az ítéletet is köteles meghozni

15. Nem vagyok elégedett az eljáró bíró pervezetésével és a magatartásával sem, ezt meg is írtam a bíróság elnökének. Ilyenkor mi történik?

A bíróság elnökének nincs a perbe semmiféle beleszólása, a bírók az ítélkezési tevékenységük során függetlenek. Az ön kérelmét értékelheti elfogultsági kifogásnak vagy arra is lehetősége van a bíróság elnökének, hogy a bíró magatartásával kapcsolatban vizsgálatot rendeljen el, de ez a folyamatban lévő ügyre semmiféle hatással nincs.

16. Szerintem a folyamatban lévő perhez nekem is közöm van, hogyan érhetném el, hogy annak részese legyek?

Amennyiben ön bizonyítani tudja, hogy a mások között folyó per mikénti eldöntéséhez önnek jogi (!) érdeke fűződik, akkor kérheti a beavatkozás engedélyezését.

E kérelemben meg kell jelölnie:

  • a jogi érdeket és
  • azt, hogy melyik félhez (a felpereshez vagy az alpereshez) kíván beavatkozóként csatlakozni.

A közigazgatási perben is lehetőség van arra, hogy akinek ehhez jogi érdeke fűződik, valamelyik fél pernyertességét támogassa, de ezt a polgári perrel szemben nem a perbe történő beavatkozásnak, hanem érdekeltként történő perbelépésnek hívjuk.

A bíróság hivatalból is vizsgálja, hogy például a megelőző (közigazgatási) eljárás adatai alapján kinek az érintettsége merülhet fel, és ő(ke)t per megindulásáról, valamint az érdekeltként történő perbelépés lehetőségéről értesíti. Elképzelhető nagyszámú érintett esetén (környezetvédelem, hatásterület), hogy a közigazgatási perben eljáró bíróság a közigazgatási szerv honlapján/a helyben szokásos teszi közzé az értesítést, ekkor tehát nem címzett értesítést kap.
 

17. Engem már nem érint a jogvita, szeretnék „kiszállni” a perből, hogyan érhetem ezt el?

Polgári perben:
Ha Ön a per felperese, úgy „szállhat ki”, hogy eláll a keresetétől.
Ha az elállás az alperes érdemi ellenkérelmének megtörténte után történik, ahhoz az alperes hozzájárulása is szükséges.

Ha az alperes az elálláshoz:

  • nem járul hozzá, a per tovább folytatódik.
  • hozzájárul, a perköltséget az alperes részére önnek kell megfizetnie (kivéve, ha az alperes nem kér perköltséget).

Ha Ön a per alperese, nincs eljárásjogi lehetősége arra, hogy kiszálljon a perből, mert a felperes a per ura, ő dönti el, hogy önnel szemben a keresetétől eláll-e vagy sem.

Munkaügyi perben:
Felperesként az eljárás bármely szakaszában elállhat a keresetétől, azaz „kiszállhat” a perből és ehhez még az alperes hozzájárulása sem szükséges.
Alperesként nincs lehetősége arra, hogy kiszálljon a perből, mivel a per ura a felperes és ő dönti el, hogy eláll-e a keresetétől vagy sem.

Közigazgatási perben:
A felperes keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül, a tárgyalás berekesztéséig elállhat. Az elállás a tárgyalást megelőzően írásban vagy a tárgyaláson szóban is bejelenthető. Ha a bíróság nem tart tárgyalást, elállni a bíróság ítéletének meghozataláig lehet.
A peres felek egyezséget is köthetnek, és a marasztalásra irányuló perben az eljárás szünetelését is kérhetik. Utóbbi esetben a per 4 hónap szünetelés után megszűnik, amennyiben a felek nem kérik annak folytatását. Ez alatt az idő alatt van idejük a feleknek egyezkedni vagy gondolkodni az ügy sorsa felől.
A közigazgatási pernek közérdekvédelmi funkciója is van, és nem csak az egyéni sérelmek orvoslására szolgál. Emiatt abban az esetben, ha a bíróság hivatalbóli vizsgálatot vagy bizonyítást rendelt el, a felperes elállása esetén is a per csak akkor szüntethető meg, ha az időközben értesített ügyészség az erre megállapított határidőn belül nem lép be a perbe.