Az a bíróság, amelynek az ügy eldöntésére hatásköre van és illetékességgel rendelkezik. 

Hatáskör: azt dönti el, hogy a különböző szintű bíróságok közül melyik szintű bíróság fog eljárni. Magyarországon a bírósági szervezet négy szintű:

• járásbíróságok
• törvényszékek
• ítélőtáblák
• Kúria

 
Illetékesség: arra ad választ, hogy az azonos szintű, azonos hatáskörű bíróságok közül konkrétan melyik bíróság jár el, hol kell a pert megindítani.
 
Polgári perben:  2018. január 1-től általános hatáskörben a törvényszék jár el. Ha mégis járásbíróság előtt kell megindítani a pert, azt a jogszabály kifejezetten kimondja. 
Így például járásbíróság jár el továbbra is többek között:

• házassági bontóperben
• a gondnokság alá helyezéssel vagy felülvizsgálatával kapcsolatos perekben
• a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben
• a gyermektartásdíj iránti perekben,
• származási (apaság megállapítása, vélelmének megdöntése) perekben, 
• örökbefogadás felbontását célzó perekben,
• a végrehajtási perekben,
• a jegyzői birtokvédelmi határozattal kapcsolatos perekben
• azokban az ügyekben, ahol a per tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg (például a szerződésekre, a kártérítésekre vonatkozó perek).

 
Főszabályként a pert a leendő alperes lakóhelye, székhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróságon kell megindítani, ez a bíróság illetékes. Ez alól vannak kivételek, az illetékes bíróság megtalálásában segít:
•    a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény
•    a www.birosag.hu honlap Bíróság kereső menüpontja
 
Munkaügyi perben: A munkaügyi perek elsőfokon a törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák, illetve felülvizsgálati fórumként a Kúria hatáskörébe tartoznak. 
Illetékesség szempontjából valamennyi típusú munkaügyi pert valamennyi törvényszék tárgyal és eljár abban. 
Az általános szabályok mellett a munkaügyi pert a munkavállaló megindíthatja azon törvényszék  előtt is, amelynek illetékességi területén:

• saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye van, vagy
• amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.

A munkavállaló számára kedvező új rendelkezés, hogy a munkáltató felperes a pert kizárólag a munkavállaló (alperes) belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg. Munkaügyi perben továbbra sincs helye illetékességi kikötésnek!
Ha a jogi személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes törvényszék jár el.
 
FIGYELEM! A 2018. január 1-je előtt munkaügyi perként definiált egyes pertípusokat (pl. közszolgálati jogviták, társadalombiztosítási, állami foglalkoztatási szerv ellátásával és támogatásával kapcsolatos eljárások) 2018. január 1-től a közigazgatási perrendtartás szabályai szerint intézik. 2020. április 1-től  e perekben nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el, melyek regionális illetékességgel rendelkeznek. 
 
Közigazgatási perben:  A közigazgatási perek elbírálása 2020. április 1-jével nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) hatáskörébe tartozik. 
 
Illetékesség szempontjából fontos információk:

Az illetékességi szabályok – vagyis az ügyek területi szempontú elosztása az azonos hatáskörű bíróságok között – is változnak:

• az ingatlannal kapcsolatos ügyekben az ingatlan fekvésének helye, míg 
• tevékenység bejelentése vagy engedélyezése esetében a tevékenység gyakorlásának a helye, tervezett helye, 
• a több, mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv tevékenysége esetében a felperes lakó-, illetve tartózkodási helye, székhelye, míg 
• mulasztás esetén a mulasztó közigazgatási szerv székhelye, 
• előbbiek hiányában a tevékenység megvalósulásának a helye (pl. határozathozatal helye) alapozza meg az illetékességet;
• speciális illetékességi ok, hogy a fővárosi székhelyű, de Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult közigazgatási cselekményeket úgy kell tekinteni, mintha Pest megyében valósultak volna meg, ezen ügyekben a Budapest Környéki Törvényszék lesz illetékes; 
• a Fővárosi Törvényszék több ügyben továbbra is kizárólagosan illetékes. 

Ha nem állapítható meg az illetékes bíróság, a kijelölés iránti kérelem bármelyik törvényszéknél előterjeszthető!
 

Keresetlevelet kell benyújtani (és nem feljelentést tenni). A keresetlevél rendszerint az első beadvány. Különbség van azonban abban, hogy járásbírósághoz vagy törvényszékhez nyújtja be a keresetlevelet: 
 
1.    Járásbíróságon kizárólag formanyomtatványon nyújthatja be a keresetét, nem fogalmazhatja, szerkesztheti meg önállóan. 
Fontos információk a formanyomtatvánnyal kapcsolatban:

• külön űrlapok vannak a személyállapoti, a vagyoni, a végrehajtási és a munkaügyi perekre
• a kitöltött, aláírt és két tanú aláírásával ellátott nyomtatványt minimum 3 példányban kell benyújtania (ahány peres fél van a perben, további egy példány a bíróságnak).

További információkat kaphat:

• a járásbíróságok polgári kezelőirodáin, vagy 
• a nyomtatványt és a kitöltési segédletet ide kattintva találja.

 
2.    Törvényszéken kötelező a jogi képviselet, azaz ügyvédet, ügyvédi irodát, kamarai jogtanácsost kell megbíznia. FIGYELEM! Ha nem jogi képviselő útján nyújtja be a keresetlevelet, a bíróság azonnal vissza fogja utasítani.
Amennyiben jövedelmi viszonyai azt nem teszik lehetővé, hogy ügyvédet fogadjon, igénybe veheti az állam által biztosított jogi segítséget, a kormányhivatalok jogi segítségnyújtó szolgáltatását. 
 

Munkaügyi pert a polgári, járásbírósági perek fent leírt szabályai szerint kell indítani.
A munkaügyi per megindítására szolgáló formanyomtatvány itt érhető el.

Keresetlevelet kell benyújtani (a polgári perrel egyezően).
A keresetlevél benyújtásának helye:

•    Főszabály: annál a közigazgatási szervnél kell benyújtani, amely megvalósította a felperes által vitatott cselekményt.
•    Ha a közigazgatási eljárás többfokú, az első fokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.
•    Kivétel: bizonyos pertípusoknál a bíróságnál kell benyújtani (ilyenkor a bíróság a keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az első fokon eljárt közigazgatási szervvel). Ilyen például:

- közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvita,

- ha a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgya nem a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának jogszerűsége.  
 
A keresetlevél benyújtásának határideje:

Főszabály: 30 nap - a közigazgatási határozat közlésétől, illetve a vitatott cselekményről való tudomásszerzéstől számítva (legfeljebb azonban a tudomásszerzéstől számított 1 éven belül).
  
FIGYELEM! A felperes nem mulaszt, ha a keresetlevelet a harmincadik napon ajánlott küldeményként postára adja. 
Kivétel: 15 vagy 8 vagy 3 nap – törvényekben meghatározott esetekben, amelyről a közigazgatási döntés tájékoztatni fogja.  

FIGYELEM! A keresetlevél benyújtásának helyére, és idejére vonatkozó főszabályok alól több kivételt is szabályoznak egyes törvények, ezért kiemelten fontos a közigazgatási döntés, az abban a jogorvoslat alapjaként meghivatkozott jogszabályi rendelkezések tanulmányozása és a körültekintő eljárás. 
 
Jogi képviselet:

Főszabály: nem kötelező

Kivétel:

•    a Fővárosi Törvényszék előtt annak kizárólagos illetékességébe tartozó egyes perekben,
•    a Kúria előtt és
•    a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perekben.

A keresetlevél benyújtásának módja:

A jogi képviselő nélkül eljáró fél a keresetlevelet benyújthatja formanyomtatványon (peres és nemperes eljárásban is) vagy nyomtatvány nélkül.

1. A keresetlevélben meg kell jelölnie:

a.) a bíróságot, amely el fog járni;
b.) a peres felek személyes adatait (nem természetes személy esetén az azonosításához szükséges adatokat); Ha törvényes vagy szervezeti képviselőként jár el, az erre vonatkozó részt is ki kell tölteni. c) a saját telefonszámát és az elektronikus levélcímét;
c.) a pontos kereseti kérelmet, azaz, hogy mit döntsön a bíróság.
FIGYELEM! Ha pénzt követel, az összegen túlmenően a kamat kezdő és befejező időpontját és a kamat mértékét is jelölje meg úgy, hogy egyértelmű legyen minden napra a követelés összege! Például: „Kötelezze a bíróság az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül X forintot, és annak Y-tól kezdődő késedelmi kamatát.”
d.) az érvényesíteni kívánt jogát, lehetőség szerint a hivatkozott jogszabályi rendelkezés megjelölésével;
Nem feltétlenül kell tehát paragrafusszámot megemlíteni, de ki kell derülnie, hogy igénye pontosan min alapul. 
e.) azokat a bizonyítékokat, amelyek az igényét alátámasztják
 
2. A keresetlevélhez csatolni kell:

a.) azokat a dokumentumokat, amelyek az 1.a) és 1.b) pontban írt adatok valódiságát igazolják
b.) az okirati bizonyítékokat a szükséges példányszámban.  
 
3. További fontos információk:

•    Ha szükséges, a keresetlevélen rója le a jogszabályoknak megfelelő mértékű illetéket.
•    A személyi igazolványát a tárgyaláson fel kell mutatnia.
•    A nyomtatványt és a kitöltési segédletet ide kattintva érheti el.
 
4. Munkaügyi perre vonatkozó további szabályok:

• alperesként a munkáltatóját kell megjelölnie
• a keresetlevélnek a fentieken túl tartalmaznia kell az alábbiakat is:

a.) a munkavállalói költségkedvezmény igénybe vételéhez meg kell jelölnie a per tárgyát képező jogviszonyában elért utolsó havi távolléti díja összegét.
b.) Ha a munkajogviszonya jogellenes megszüntetése jogkövetkezménye iránt kártérítés iránti pert kíván indítani, a keresetlevélben 

• az elmaradt jövedelme tételeit jogcímenként (bér, pótlék, cafetéria-juttatás stb.) és összegszerűen elkülönítve kell rögzítenie, továbbá 
• közölnie kell a tizenkét havi távolléti díja összegét is.

 
5. Közigazgatási perre vonatkozó külön szabályok:

A jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetét előterjesztheti:
•    formanyomtatványon (ide kattintva elérhető) 
•    nem formanyomtatványon – ez esetben keresetlevelének tartalmaznia kell:
a.) az eljáró bíróságot (ez a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyolc törvényszék egyike lesz);
b.) a felperes és az alperes nevét, címét (vagy székhelyét), és amennyiben ismert, a képviselőnek nevét, lakcímét, vagy székhelyét;
c.) a saját adóazonosító számát vagy cégjegyzék számát;
d.) le kell írni, hogy milyen közigazgatási tevékenységet vitat, és mit szeretne közigazgatási per tárgyává tenni, 
e.) meg kell jelölnie azt az időpontot, amikor a vitatott cselekményről tudomást szerzett;
f.) azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy éppen annak a bíróságnak van hatásköre és illetékessége (pl. a felperes lakóhelyét meg kell jelölni, vagy a közigazgatási elsőfokon eljáró hatóságnak a székhelyét kell megnevezni);
g.) mi az a jogsérelem, amely miatt a felperes a közigazgatási bírósághoz fordul 
A Pontos jogszabályi hivatkozást a bíróság nem vár el a jogi képviselő nélkül eljáró felperestől, de ebből ki kell derülnie, hogy miért tartja jogsértőnek az adott közigazgatási cselekményt a felperes)
h.) hogy a bíróságtól a felperes milyen döntés vár (határozott kereseti kérelem).
 
A keresetlevélhez csatolni kell azokat az okiratokat, bizonyítékokat is, amelyekre a felperes a perben hivatkozni kíván.
FIGYELEM! A közigazgatási per eljárási illetékét előzetesen nem kell leróni.
 

Polgári perben:

Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles felek 2024. január 1. napjától a bírósági eljárási illetéket az alábbi módon fizethetik meg:

• 1. Bírósági Fizetési Portálról indított utalással (az EFER számla közbeiktatásával),
• 2. Közvetlen banki átutalással, vagy
• 3. Készpénz-átutalási megbízás („sárga csekk”) használatával.

Illetékfizetés esetén annak a bíróságnak a készpénz-átutalási megbízását („sárga csekkjét”) kell használni, amely előtt az eljárási illeték lerovása szükséges. Járásbíróság/kerületi bíróság esetén pedig azon törvényszékét, amelynek az illetékességi területéhez a járásbíróság/kerületi bíróság tartozik.

2024. január 1. napjától minden járásbíróságon, kerületi bíróságon, törvényszéken, ítélőtáblán és a Kúrián beszerezhető lesz az adott bíróság saját illetékbevételi számlaszámát tartalmazó „sárga csekk.”

FIGYELEM! Ebben az esetben az azonosításhoz feltétlenül szükséges a beadványon a bíróság nevének és a teljes ügyszámnak a feltüntetése. Ezek a bíróságtól érkezett végzések, idézések bal felső sarkában találhatók. A felek vagy az eljáró bíró nevét nem kell feltüntetni, bár ha az ügyszámban véletlenül elírás van, a felek neve segít a beazonosításban.

Munkaügyi perben:

A keresetlevél benyújtásakor nem kell az illetéket leróni. Az illetéket utólag, az eljárást befejező jogerős határozatban megjelölt félnek kell majd megfizetni, külön adóhatósági felhívásra.

Közigazgatási perben:
A keresetlevél benyújtásakor – a legtöbb közigazgatási per esetén – nem kell az illetéket leróni. A bíróság

ilyenkor az eljárást befejező határozatában rendelkezik az illetékről, megjelölve azt is, hogy azt milyen módonkell megfizetni.

Polgári és munkaügyi perben:

1) Törvényszéken kötelező a jogi képviselet, így az ügyvéd vagy jogtanácsos felelőssége, hogy a keresetlevél mindenben megfeleljen a törvényi előírásoknak.
2) Ha járásbíróságon, továbbá munkaügyi ügyben eljáró törvényszéken személyesen, vagy nem jogi képviselő meghatalmazott útján nyújtja be a keresetlevelét, hiányai esetén a bíróság hiánypótló végzést hoz, amiben felsorolja, hogy milyen kellékeket, adatokat, vagy nyilatkozatokat kell még pótolni.

FIGYELEM! Ha Ön a végzésben foglaltakat a megadott határidő alatt nem teljesíti, a bíróság a jogi problémáját nem tudja alaposan megvizsgálni, ezért a keresetlevelet visszautasítja. Olyan ok miatt azonban nem utasítható vissza a keresetlevél, ami a hiánypótló végzésben nem szerepel!

Közigazgatási perben:

Amennyiben közigazgatási perben a bíróság azt állapítja meg, hogy a keresetlevele hiányos, hiánypótlásra hívja fel, függetlenül attól, hogy személyesen, vagy jogi képviselővel jár el.

FIGYELEM! A bíróság a keresetlevelet hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja, ha:

• a keresetlevelében azt sem jelöli meg, hogy a támadott közigazgatási tevékenység az Ön számára milyen jogsérelmet jelent,
• Ön a hiánypótló végzésben foglaltakat a megadott határidő alatt nem teljesíti.
   

A keresetlevél visszautasítása nem azonos a kereset (a felperesi igény) elutasításával, tehát nem jelenti azt, hogy a bíróság az ügyet érdemben és véglegesen eldöntötte. A visszautasító végzéshez nem fűződik ún. jogerő.
Ha a visszautasító végzés jogerőre emelkedése előtt pótolja megjelölt hiányosságokat, nem kell új keresetlevél-nyomtatványt kitöltenie.

Ha később pótolja, újra be kell nyújtania a keresetlevél nyomtatványt, a korábbi hiányosságok nélkül.
FIGYELEM! Vannak olyan nem pótolható hiányok, amelyek véglegesen megakadályozzák a per megindulását. Ilyen például:

• a valamelyik alperes nem él a keresetlevél benyújtásakor, vagy
• a felperes a perindításra jogszabályban megállapított határidőt elmulasztotta, vagy
• már korábban jogerősen elbírált igényről (ítélt dologról) van szó.

Munkaügyi perben:
Ha a keresetlevelet meghatározott határidőn belül kell előterjesztenie és a keresetlevelét a bíróság visszautasította, azt a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt szabályszerű tartalommal még újra benyújthatja, ezen határidő elmulasztása után azonban már nem.

Közigazgatási perben:
Ha a hiánypótlási felhívás ellenére Ön a hiányokat a megadott határidőben nem pótolja, és emiatt a bíróság a keresetlevelét visszautasítja, a hiányok pótlására utóbb már nincsen lehetőség, és a hiánytalan keresetlevelet sem terjesztheti elő újra.
Kivétel: 
- ha jogi képviselő nélkül jár el, és elmulasztotta megjelölni, hogy a támadott közigazgatási tevékenység az Ön számára milyen jogsérelmet jelent,
- az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselője nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő, vagy
- ha nem elektronikus úton terjesztette elő a keresetlevelét, bár erre köteles lett volna.
Ha ezen hiányosságokat nyolc napon belül pótolja, akkor úgy kell tekinteni, mintha keresetlevelét már eredetileg is hiánytalanul adta volna be.
 

Polgári és munkaügyi perben:
Ez joghátránnyal nem jár, csak késedelemmel, mert az adott ügyet csak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság (l. megfelelő pont) jogosult elbírálni.
A bíróság ilyenkor kétféleképpen járhat el:
1. Ha ön a keresetet az ún. panasznapon, szóban adta elő

• a lakóhelye,
• székhelye,
• munkahelye szerinti vagy
• a perre illetékes járásbíróságon

azt a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzíti.
Ha a keresetet nem a perre illetékes bíróság rögzítette, azt az illetékes bírósághoz haladéktalanul megküldi.
2. Ha Ön nem a fenti bíróságok valamelyikén adta elő a keresetét, vagy a nyomtatványt rossz bírósághoz adta be, ez a bíróság áttételt elrendelő végzést fog hozni.

A végzést megküldi mindegyik félnek, így Önnek is, és csak a végzés jogerőre emelkedése után fogja az addig benyújtott iratok összességét (a bírósági aktát) megküldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak, ahol megkezdődhet a keresetlevél megvizsgálása, az esetleg szükséges hiánypótlás, és a perfelvétel. Az áttétel ugyan soron kívül történik, de a postázás és a fellebbezési határidő kötelező bevárása miatt 1-1,5 hónapos késedelemmel számolni kell, mielőtt a „jó” bírósághoz eljutna a keresetlevél.

Közigazgatási perben:
Mivel a keresetlevelet – fő szabály szerint – nem is a bíróságon, hanem az elsőfokú közigazgatási szervnél kell benyújtani, a keresetlevelet a közigazgatási szerv fogja felterjeszteni a bírósághoz és egyúttal már nyilatkozni is fog az abban foglaltakra.
Ha Ön ennek ellenére keresetlevelét 30 napon (vagy rövidebb törvényi határidőn belül) belül nem az elsőfokú közigazgatási szervnél, hanem a fellebbezést elbíráló másodfokú szervnél, vagy a bíróságnál nyújtja be, azt szintén határidőben érkezettnek kell tekinteni. Ebben az esetben azonban a bíróság nem vizsgálhatja érdemben a keresetlevelet, hanem azt egyszerűen meg kell küldenie az elsőfokú közigazgatási szervnek a szabályszerű felterjesztés érdekében.