A büntetőeljárás célja, hogy a bűncselekmények elkövetőjét elítéljék és megbüntessék. A büntetőeljárás a terhelt ellen folyik (akit a nyomozás során gyanúsítottnak, a bírósági szakaszban vádlottnak hívnak), a vádat a vádló, legtöbbször az ügyészség képviseli. A büntetőeljárás tehát az állam büntető hatalmának érvényesítését szolgálja.
A polgári eljárás ezzel szemben két fél (jogosult-kötelezett, felperes-alperes, stb.) között folyik, amikor az egyik személynek vagyoni vagy személyi jellegű igénye (ld. lentebb) van a másik féllel szemben és a bíróságot arra kéri, kötelezze ezt a másik felet pénzfizetésre, más cselekmény elvégzésére vagy valamilyen más magatartásra. A bíróság feladata itt tehát az, hogy két egyenrangú fél között igazságot tegyen.

A jogszabályok minden esetben meghatározzák, melyik fajta igényt pontosan milyen úton kell érvényesíteni. Az egyszerűbb és/vagy sürgősebb ügyekben a jogszabály úgy is rendelkezhet, hogy az eljárás során nincs tárgyalás: ez a nemperes eljárás. Ilyen volt például a fizetési meghagyásos eljárás (ma már a közjegyzők hatáskörébe tartozik), most is ilyenek meghatározott végrehajtási eljárások, a holttá nyilvánítás, általános meghatalmazás nyilvántartásba vétele, cégeljárás, felszámolás, stb.
Az a polgári eljárás, ahol tárgyalást is tartanak, polgári pernek minősül. Tárgyalást csak bíró tarthat.

A polgári per a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való eldöntését jelenti.
Az érvényesíthető vagyoni és személyi jogok igen tág körűek, ezért csak a legfontosabbakat lehet kiemelni: személyiségi jogok (jó hírnév megsértése miatti kártérítés, sajtó-helyreigazítás), dologi jogok (birtokvédelem, elbirtoklás, ráépítés, haszonélvezet, szomszédjogok, telki szolgalom), családjog (házasság felbontása, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés), kötelmi jog (szerződés érvénytelensége, szerződésszegés, zálogjog, kezesség, egyes szerződésekből eredő igények: adásvétel, kölcsön, biztosítás, vállalkozás, stb.), öröklési jog (végrendelet megtámadása, örökösök közötti jogvita, hagyatéki tartozások).
Speciális szabályok szerint folyik, de polgári pernek minősül a munkaügyi per (felmondás jogellenessége, munkabér iránti igény, társadalombiztosítási igények, stb.) és a közigazgatási per (közigazgatási határozatok megtámadása) is.

A bíróságoknak Magyarországon négy szintjük van, ezek közül az első két szint (járásbíróság és törvényszék) az, ahol megindulhatnak a polgári perek. A táblabíróságok és a Kúria csak az eljárás későbbi szakaszában járhatnak el (pl. fellebbezés, felülvizsgálati kérelem folytán). A bírósági szintet a hatáskör határozza meg. A helyi és a megyei bírósági szinten területenként több bíróság van, ezek között az illetékesség szabályai választanak.

A hatáskör és illetékesség szabályait a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. és a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény tartalmazza.