Ezt a többi fél köteles haladéktalanul bejelenteni, ilyenkor a bíróság az eljárás félbeszakadásáról hoz végzést. Ha a halálról/megszűnésről a bíróságot nem tájékoztatják és a per tovább folyik, minden egyes, haláleset után megtett cselekmény és meghozott határozat hatálytalannak minősül (tehát olyannak, mintha meg sem történt volna).

A félbeszakadás a per egészére vonatkozik. Nincs arra eljárásjogi lehetőség, hogy az élők között az tovább folytatódjon. Valamelyik peres fél halála ugyanis a törvény erejénél fogva idézi elő a félbeszakadást és egyben azt is, hogy azt követően a bíróság minden intézkedése - amely nem a félbeszakadással, vagy annak megszüntetésével kapcsolatos -,  és a felek minden perbeli cselekménye hatálytalan.

Ezzel nem segít, sőt, pénzbírságot is kockáztathat. A haláleset utáni perbeli cselekmények hatálytalansága mindig beáll, akkor is, ha akár évekkel később derül ki a haláleset.

Amennyiben a hat hónapi szünetelési idő letelt, akkor a per a törvény erejénél fogva megszűnik, ha ez másodfokon történt, akkor a megszűnésen túl az ítélet fellebbezéssel érintett része hatályát is veszíti. Ebben az esetben a törvény nem ad lehetőséget igazolási kérelem előterjesztésére. Miután érdemi döntés nem született a szünetelés folytán megszűnt ügyben, ha ön felperes volt, ismét benyújthatja a keresetlevelét, ha alperes volt, semmiféle teendője nincs egészen addig, amíg a felperes ismét meg nem indítja ön ellen a pert.

A bíróság az ügy érdemében ítélettel, minden más kérdésben végzéssel határoz. Ilyen más kérdés például a keresetlevél elutasítása, áttétele, a per megszüntetése, az eljárás félbeszakadásának megállapítása, a per tárgyalásának felfüggesztése, a félbeszakadás vagy jogutódlás megállapítása, pénzbírság kiszabása, részletfizetés utólagos engedélyezése, stb.
Speciális határozat a bírósági meghagyás, amit a bíróság a per első tárgyalásán hoz, ha az alperes nem jelent meg és előzetesen írásban nem védekezett. A bírósági meghagyás ítéletnek minősül.

A fellebbezési jogról szóló tájékoztatást minden határozatnak tartalmaznia kell, a fellebbezési határidő és a címzett bíróság megjelölésével.
A végzések nem minden esetben fellebbezhetők meg, ilyenkor a végzéssel szembeni sérelmét majd az eljárás legvégén meghozott határozat elleni fellebbezésében jelentheti be. A fellebbezhető végzéseket külön fellebbezéssel támadhatja meg.
Az elsőfokon hozott ítélet mindig fellebbezhető.
A bírósági meghagyással szemben ellentmondást lehet előterjeszteni.
A fellebbezés alapján hozott másodfokú végzés illetve ítélet ellen nincs helye további fellebbezésnek, ezek adott esetben felülvizsgálati kérelemmel támadhatók.

A bíró ebben az esetben tovább köteles folytatni az ügyet, sőt, ha a per ítélethozatalra megérett, az ítéletet is köteles meghozni. A pert tehát nem akasztja meg az elfogultságra alapított kizárási kérelem.

Önmagában az a tény, hogy az ön más pereiben milyen döntés született, semmiféle hatással nincs a most folyamatban lévő ügyére. Az állandó bírói gyakorlat szerint e hivatkozása nem fog az elfogultsági kifogás sikeréhez vezetni.