Önnek jogában áll igazolási kérelmet előterjesztenie, amellyel együtt az elmulasztott perbeli cselekményt (adott esetben a fellebbezést) is pótolnia kell. Az igazolási kérelemben elő kell adni mulasztásának okát és mulasztása vétlenségét (adott esetben célszerűen a kórházi zárójelentésével) is valószínűsítenie kell.

Az igazolási kérelmet ebben az esetben a másodfokú bíróság bírálja el, azonban azt önnek az első fokú bírósághoz kell benyújtani az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 napon belül. Három hónapon túl igazolási kérelemnek nincs helye, ha e határidőn túl terjeszti azt elő, akkor érdemi vizsgálat nélkül utasítja el azt a bíróság.

A fellebbezésben elő kell adni, hogy az első fokú bíróság ítéletének/végzésének megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja, tehát nem elegendő, ha csupán azt írja a beadványában, hogy „megfellebbezem”.

Nem tehette, ugyanis a Polgári Perrendtartás erre nem ad lehetőséget. A végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy jogerős befejezése után az összes iratot visszaküldi az első fokú bírósághoz, ezért bármilyen bejelentését az első fokú bíróságon kell megtennie.
Kivétel, ha a másodfokú határozat (végzés vagy ítélet) kijavítását vagy kiegészítését kéri.

Akkor kérheti, ha az név-, szám-, számítási hibát vagy más hasonló elírást tartalmaz.
A kijavítás fogalmába nem tartozik bele a már meghozott döntés megváltoztatása, ezt kijavítási kérelemmel nem érheti el, csupán az elírások (ha van ilyen) korrigálását.

Akkor kérhet kiegészítést, ha a döntés nem terjedt ki valamennyi kérelemre, ellenkérelemre, illetve olyan kérdésre, amelyben a bíróságnak kötelező döntenie (például illeték, perköltség).
A végzés, illetve ítélet kiegészítése iránti kérelmet mindig ahhoz a bírósághoz kell benyújtania, amelynek döntése ön szerint hiányos.

A másodfokú bírósághoz kell címeznie, de az első fokú bírósághoz kell beadnia, erről a fellebbezhető határozat mindig tartalmaz tájékoztatást.

Amennyiben a fellebbezési határidőn belül a másodfokú bíróság megküldi azt az első fokú bíróságnak, akkor semmi nem történik, de ha az első fokú bírósághoz a fellebbezés a határidőn túl érkezik, akkor azt az első fokú bíróság hivatalból el fogja utasítani és ön nem terjeszthet elő sikeres igazolási kérelmet sem, mert mulasztása nem volt vétlen.

Ennek három oka is lehet, ahogy a végzés indokolásából ki is derül: vagy elkésett a fellebbezés, vagy kizárt (az adott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek), vagy ön nem hivatkozott a fellebbezésben anyagi, vagy eljárási jogszabálysértésre, márpedig ebben az esetben a másodfokú tanács elnöke hivatalból utasítja el az ön fellebbezését.

A másodfokú tárgyalás valóban rövid, hiszen a bírói tanács egyik tagja, az úgynevezett előadó bíró ismerteti az első fokon keletkezett iratokat (illetve csak az ítéletet), ezután a fellebbező fél nyilatkozik hogy fenntartja-e a fellebbezést, majd a fellebbező fél ellenfele terjeszti elő a fellebbezéssel kapcsolatos kérelmét. Ezt követően a tanács elnöke a tárgyalást berekeszti és a tanács zárt tanácskozásban meghozza a döntést. Másodfokon már nincs lehetőség hosszabb nyilatkozatok megtételére és bizonyítási indítvány előterjesztésére sem, illetve lehetőség éppen van, de annak a másodfokú bíróság nem adhat helyt, mert a Polgári Perrendtartás másodfokú eljárásban már nem enged bizonyítást.

A másodfokú bíróság ítéletének szabályszerű kézbesítése az első fokú bíróság útján történik.
A kivétel az, ha a másodfokú bíróság határozathirdetésre halasztja el a tárgyalást, ebben az esetben törvény szerint a kihirdetett határozatot a megjelölt határnapig írásba kell foglalni és a tanács elnöke a határozat kihirdetése után azt kézbesíti a határozathirdetésen megjelent feleknek. Fontos: erre az esetre is igaz, hogy amennyiben önnek ügyvédje van, és ő nem jelenik meg a határozathirdetésen, akkor önnek a tanács elnöke nem kézbesíti - mert törvény szerint nem kézbesítheti a határozatot.