Az a bíróság, amelynek az ügy eldöntésére hatásköre van és illetékességgel rendelkezik. 

Hatáskör: azt dönti el, hogy a különböző szintű bíróságok közül melyik szintű bíróság fog eljárni. Magyarországon a bírósági szervezet négy szintű:

• járásbíróságok
• törvényszékek
• ítélőtáblák
• Kúria

 
Illetékesség: arra ad választ, hogy az azonos szintű, azonos hatáskörű bíróságok közül konkrétan melyik bíróság jár el, hol kell a pert megindítani.
 
Polgári perben:  2018. január 1-től általános hatáskörben a törvényszék jár el. Ha mégis járásbíróság előtt kell megindítani a pert, azt a jogszabály kifejezetten kimondja. 
Így például járásbíróság jár el továbbra is többek között:

• házassági bontóperben
• a gondnokság alá helyezéssel vagy felülvizsgálatával kapcsolatos perekben
• a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben
• a gyermektartásdíj iránti perekben,
• származási (apaság megállapítása, vélelmének megdöntése) perekben, 
• örökbefogadás felbontását célzó perekben,
• a végrehajtási perekben,
• a jegyzői birtokvédelmi határozattal kapcsolatos perekben
• azokban az ügyekben, ahol a per tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg (például a szerződésekre, a kártérítésekre vonatkozó perek).

 
Főszabályként a pert a leendő alperes lakóhelye, székhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróságon kell megindítani, ez a bíróság illetékes. Ez alól vannak kivételek, az illetékes bíróság megtalálásában segít:
•    a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény
•    a www.birosag.hu honlap Bíróság kereső menüpontja
 
Munkaügyi perben: A munkaügyi perek elsőfokon a törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák, illetve felülvizsgálati fórumként a Kúria hatáskörébe tartoznak. 
Illetékesség szempontjából valamennyi típusú munkaügyi pert valamennyi törvényszék tárgyal és eljár abban. 
Az általános szabályok mellett a munkaügyi pert a munkavállaló megindíthatja azon törvényszék  előtt is, amelynek illetékességi területén:

• saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye van, vagy
• amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.

A munkavállaló számára kedvező új rendelkezés, hogy a munkáltató felperes a pert kizárólag a munkavállaló (alperes) belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg. Munkaügyi perben továbbra sincs helye illetékességi kikötésnek!
Ha a jogi személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes törvényszék jár el.
 
FIGYELEM! A 2018. január 1-je előtt munkaügyi perként definiált egyes pertípusokat (pl. közszolgálati jogviták, társadalombiztosítási, állami foglalkoztatási szerv ellátásával és támogatásával kapcsolatos eljárások) 2018. január 1-től a közigazgatási perrendtartás szabályai szerint intézik. 2020. április 1-től  e perekben nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el, melyek regionális illetékességgel rendelkeznek. 
 
Közigazgatási perben:  A közigazgatási perek elbírálása 2020. április 1-jével nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) hatáskörébe tartozik. 
 
Illetékesség szempontjából fontos információk:

Az illetékességi szabályok – vagyis az ügyek területi szempontú elosztása az azonos hatáskörű bíróságok között – is változnak:

• az ingatlannal kapcsolatos ügyekben az ingatlan fekvésének helye, míg 
• tevékenység bejelentése vagy engedélyezése esetében a tevékenység gyakorlásának a helye, tervezett helye, 
• a több, mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv tevékenysége esetében a felperes lakó-, illetve tartózkodási helye, székhelye, míg 
• mulasztás esetén a mulasztó közigazgatási szerv székhelye, 
• előbbiek hiányában a tevékenység megvalósulásának a helye (pl. határozathozatal helye) alapozza meg az illetékességet;
• speciális illetékességi ok, hogy a fővárosi székhelyű, de Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult közigazgatási cselekményeket úgy kell tekinteni, mintha Pest megyében valósultak volna meg, ezen ügyekben a Budapest Környéki Törvényszék lesz illetékes; 
• a Fővárosi Törvényszék több ügyben továbbra is kizárólagosan illetékes. 

Ha nem állapítható meg az illetékes bíróság, a kijelölés iránti kérelem bármelyik törvényszéknél előterjeszthető!
 

Keresetlevelet kell benyújtani (és nem feljelentést tenni). A keresetlevél rendszerint az első beadvány. Különbség van azonban abban, hogy járásbírósághoz vagy törvényszékhez nyújtja be a keresetlevelet: 
 
1.    Járásbíróságon kizárólag formanyomtatványon nyújthatja be a keresetét, nem fogalmazhatja, szerkesztheti meg önállóan. 
Fontos információk a formanyomtatvánnyal kapcsolatban:

• külön űrlapok vannak a személyállapoti, a vagyoni, a végrehajtási és a munkaügyi perekre
• a kitöltött, aláírt és két tanú aláírásával ellátott nyomtatványt minimum 3 példányban kell benyújtania (ahány peres fél van a perben, további egy példány a bíróságnak).

További információkat kaphat:

• a járásbíróságok polgári kezelőirodáin, vagy 
• a nyomtatványt és a kitöltési segédletet ide kattintva találja.

 
2.    Törvényszéken kötelező a jogi képviselet, azaz ügyvédet, ügyvédi irodát, kamarai jogtanácsost kell megbíznia. FIGYELEM! Ha nem jogi képviselő útján nyújtja be a keresetlevelet, a bíróság azonnal vissza fogja utasítani.
Amennyiben jövedelmi viszonyai azt nem teszik lehetővé, hogy ügyvédet fogadjon, igénybe veheti az állam által biztosított jogi segítséget, a kormányhivatalok jogi segítségnyújtó szolgáltatását. 
 

Munkaügyi pert a polgári, járásbírósági perek fent leírt szabályai szerint kell indítani.
A munkaügyi per megindítására szolgáló formanyomtatvány itt érhető el.

Keresetlevelet kell benyújtani (a polgári perrel egyezően).
A keresetlevél benyújtásának helye:

•    Főszabály: annál a közigazgatási szervnél kell benyújtani, amely megvalósította a felperes által vitatott cselekményt.
•    Ha a közigazgatási eljárás többfokú, az első fokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.
•    Kivétel: bizonyos pertípusoknál a bíróságnál kell benyújtani (ilyenkor a bíróság a keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az első fokon eljárt közigazgatási szervvel). Ilyen például:

- közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvita,

- ha a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgya nem a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának jogszerűsége.  
 
A keresetlevél benyújtásának határideje:

Főszabály: 30 nap - a közigazgatási határozat közlésétől, illetve a vitatott cselekményről való tudomásszerzéstől számítva (legfeljebb azonban a tudomásszerzéstől számított 1 éven belül).
  
FIGYELEM! A felperes nem mulaszt, ha a keresetlevelet a harmincadik napon ajánlott küldeményként postára adja. 
Kivétel: 15 vagy 8 vagy 3 nap – törvényekben meghatározott esetekben, amelyről a közigazgatási döntés tájékoztatni fogja.  

FIGYELEM! A keresetlevél benyújtásának helyére, és idejére vonatkozó főszabályok alól több kivételt is szabályoznak egyes törvények, ezért kiemelten fontos a közigazgatási döntés, az abban a jogorvoslat alapjaként meghivatkozott jogszabályi rendelkezések tanulmányozása és a körültekintő eljárás. 
 
Jogi képviselet:

Főszabály: nem kötelező

Kivétel:

•    a Fővárosi Törvényszék előtt annak kizárólagos illetékességébe tartozó egyes perekben,
•    a Kúria előtt és
•    a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perekben.

A keresetlevél benyújtásának módja:

A jogi képviselő nélkül eljáró fél a keresetlevelet benyújthatja formanyomtatványon (peres és nemperes eljárásban is) vagy nyomtatvány nélkül.

1. A keresetlevélben meg kell jelölnie:

a.) a bíróságot, amely el fog járni;
b.) a peres felek személyes adatait (nem természetes személy esetén az azonosításához szükséges adatokat); Ha törvényes vagy szervezeti képviselőként jár el, az erre vonatkozó részt is ki kell tölteni. c) a saját telefonszámát és az elektronikus levélcímét;
c.) a pontos kereseti kérelmet, azaz, hogy mit döntsön a bíróság.
FIGYELEM! Ha pénzt követel, az összegen túlmenően a kamat kezdő és befejező időpontját és a kamat mértékét is jelölje meg úgy, hogy egyértelmű legyen minden napra a követelés összege! Például: „Kötelezze a bíróság az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül X forintot, és annak Y-tól kezdődő késedelmi kamatát.”
d.) az érvényesíteni kívánt jogát, lehetőség szerint a hivatkozott jogszabályi rendelkezés megjelölésével;
Nem feltétlenül kell tehát paragrafusszámot megemlíteni, de ki kell derülnie, hogy igénye pontosan min alapul. 
e.) azokat a bizonyítékokat, amelyek az igényét alátámasztják
 
2. A keresetlevélhez csatolni kell:

a.) azokat a dokumentumokat, amelyek az 1.a) és 1.b) pontban írt adatok valódiságát igazolják
b.) az okirati bizonyítékokat a szükséges példányszámban.  
 
3. További fontos információk:

•    Ha szükséges, a keresetlevélen rója le a jogszabályoknak megfelelő mértékű illetéket.
•    A személyi igazolványát a tárgyaláson fel kell mutatnia.
•    A nyomtatványt és a kitöltési segédletet ide kattintva érheti el.
 
4. Munkaügyi perre vonatkozó további szabályok:

• alperesként a munkáltatóját kell megjelölnie
• a keresetlevélnek a fentieken túl tartalmaznia kell az alábbiakat is:

a.) a munkavállalói költségkedvezmény igénybe vételéhez meg kell jelölnie a per tárgyát képező jogviszonyában elért utolsó havi távolléti díja összegét.
b.) Ha a munkajogviszonya jogellenes megszüntetése jogkövetkezménye iránt kártérítés iránti pert kíván indítani, a keresetlevélben 

• az elmaradt jövedelme tételeit jogcímenként (bér, pótlék, cafetéria-juttatás stb.) és összegszerűen elkülönítve kell rögzítenie, továbbá 
• közölnie kell a tizenkét havi távolléti díja összegét is.

 
5. Közigazgatási perre vonatkozó külön szabályok:

A jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetét előterjesztheti:
•    formanyomtatványon (ide kattintva elérhető) 
•    nem formanyomtatványon – ez esetben keresetlevelének tartalmaznia kell:
a.) az eljáró bíróságot (ez a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyolc törvényszék egyike lesz);
b.) a felperes és az alperes nevét, címét (vagy székhelyét), és amennyiben ismert, a képviselőnek nevét, lakcímét, vagy székhelyét;
c.) a saját adóazonosító számát vagy cégjegyzék számát;
d.) le kell írni, hogy milyen közigazgatási tevékenységet vitat, és mit szeretne közigazgatási per tárgyává tenni, 
e.) meg kell jelölnie azt az időpontot, amikor a vitatott cselekményről tudomást szerzett;
f.) azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy éppen annak a bíróságnak van hatásköre és illetékessége (pl. a felperes lakóhelyét meg kell jelölni, vagy a közigazgatási elsőfokon eljáró hatóságnak a székhelyét kell megnevezni);
g.) mi az a jogsérelem, amely miatt a felperes a közigazgatási bírósághoz fordul 
A Pontos jogszabályi hivatkozást a bíróság nem vár el a jogi képviselő nélkül eljáró felperestől, de ebből ki kell derülnie, hogy miért tartja jogsértőnek az adott közigazgatási cselekményt a felperes)
h.) hogy a bíróságtól a felperes milyen döntés vár (határozott kereseti kérelem).
 
A keresetlevélhez csatolni kell azokat az okiratokat, bizonyítékokat is, amelyekre a felperes a perben hivatkozni kíván.
FIGYELEM! A közigazgatási per eljárási illetékét előzetesen nem kell leróni.
 

Polgári perben:
1) Ha papír alapú beadványként nyújtja be a keresetlevelet, célszerű illetékbélyegben megfizetnie az illetéket, és az egyik példányra ráragasztania.

2) Elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül is fizethet, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged.

3) Néhány perben lehetőség van arra is, hogy az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában, utólag döntsön.

FIGYELEM! Ebben az esetben az azonosításhoz feltétlenül szükséges a beadványon a bíróság nevének és a teljes ügyszámnak a feltüntetése. Ezek a bíróságtól érkezett végzések, idézések bal felső sarkában találhatók. A felek vagy az eljáró bíró nevét nem kell feltüntetni, bár ha az ügyszámban véletlenül elírás van, a felek neve segít a beazonosításban.

Munkaügyi perben:

A keresetlevél benyújtásakor nem kell az illetéket leróni. Az illetéket utólag, az eljárást befejező jogerős határozatban megjelölt félnek kell majd megfizetni, külön adóhatósági felhívásra.

Közigazgatási perben:
A keresetlevél benyújtásakor – a legtöbb közigazgatási per esetén – nem kell az illetéket leróni. A bíróság

ilyenkor az eljárást befejező határozatában rendelkezik az illetékről, megjelölve azt is, hogy azt milyen módonkell megfizetni.

Polgári és munkaügyi perben:

1) Törvényszéken kötelező a jogi képviselet, így az ügyvéd vagy jogtanácsos felelőssége, hogy a keresetlevél mindenben megfeleljen a törvényi előírásoknak.
2) Ha járásbíróságon, továbbá munkaügyi ügyben eljáró törvényszéken személyesen, vagy nem jogi képviselő meghatalmazott útján nyújtja be a keresetlevelét, hiányai esetén a bíróság hiánypótló végzést hoz, amiben felsorolja, hogy milyen kellékeket, adatokat, vagy nyilatkozatokat kell még pótolni.

FIGYELEM! Ha Ön a végzésben foglaltakat a megadott határidő alatt nem teljesíti, a bíróság a jogi problémáját nem tudja alaposan megvizsgálni, ezért a keresetlevelet visszautasítja. Olyan ok miatt azonban nem utasítható vissza a keresetlevél, ami a hiánypótló végzésben nem szerepel!

Közigazgatási perben:

Amennyiben közigazgatási perben a bíróság azt állapítja meg, hogy a keresetlevele hiányos, hiánypótlásra hívja fel, függetlenül attól, hogy személyesen, vagy jogi képviselővel jár el.

FIGYELEM! A bíróság a keresetlevelet hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja, ha:

• a keresetlevelében azt sem jelöli meg, hogy a támadott közigazgatási tevékenység az Ön számára milyen jogsérelmet jelent,
• Ön a hiánypótló végzésben foglaltakat a megadott határidő alatt nem teljesíti.
   

A keresetlevél visszautasítása nem azonos a kereset (a felperesi igény) elutasításával, tehát nem jelenti azt, hogy a bíróság az ügyet érdemben és véglegesen eldöntötte. A visszautasító végzéshez nem fűződik ún. jogerő.
Ha a visszautasító végzés jogerőre emelkedése előtt pótolja megjelölt hiányosságokat, nem kell új keresetlevél-nyomtatványt kitöltenie.

Ha később pótolja, újra be kell nyújtania a keresetlevél nyomtatványt, a korábbi hiányosságok nélkül.
FIGYELEM! Vannak olyan nem pótolható hiányok, amelyek véglegesen megakadályozzák a per megindulását. Ilyen például:

• a valamelyik alperes nem él a keresetlevél benyújtásakor, vagy
• a felperes a perindításra jogszabályban megállapított határidőt elmulasztotta, vagy
• már korábban jogerősen elbírált igényről (ítélt dologról) van szó.

Munkaügyi perben:
Ha a keresetlevelet meghatározott határidőn belül kell előterjesztenie és a keresetlevelét a bíróság visszautasította, azt a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt szabályszerű tartalommal még újra benyújthatja, ezen határidő elmulasztása után azonban már nem.

Közigazgatási perben:
Ha a hiánypótlási felhívás ellenére Ön a hiányokat a megadott határidőben nem pótolja, és emiatt a bíróság a keresetlevelét visszautasítja, a hiányok pótlására utóbb már nincsen lehetőség, és a hiánytalan keresetlevelet sem terjesztheti elő újra.
Kivétel: 
- ha jogi képviselő nélkül jár el, és elmulasztotta megjelölni, hogy a támadott közigazgatási tevékenység az Ön számára milyen jogsérelmet jelent,
- az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselője nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő, vagy
- ha nem elektronikus úton terjesztette elő a keresetlevelét, bár erre köteles lett volna.
Ha ezen hiányosságokat nyolc napon belül pótolja, akkor úgy kell tekinteni, mintha keresetlevelét már eredetileg is hiánytalanul adta volna be.
 

Polgári és munkaügyi perben:
Ez joghátránnyal nem jár, csak késedelemmel, mert az adott ügyet csak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság (l. megfelelő pont) jogosult elbírálni.
A bíróság ilyenkor kétféleképpen járhat el:
1. Ha ön a keresetet az ún. panasznapon, szóban adta elő

• a lakóhelye,
• székhelye,
• munkahelye szerinti vagy
• a perre illetékes járásbíróságon

azt a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzíti.
Ha a keresetet nem a perre illetékes bíróság rögzítette, azt az illetékes bírósághoz haladéktalanul megküldi.
2. Ha Ön nem a fenti bíróságok valamelyikén adta elő a keresetét, vagy a nyomtatványt rossz bírósághoz adta be, ez a bíróság áttételt elrendelő végzést fog hozni.

A végzést megküldi mindegyik félnek, így Önnek is, és csak a végzés jogerőre emelkedése után fogja az addig benyújtott iratok összességét (a bírósági aktát) megküldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak, ahol megkezdődhet a keresetlevél megvizsgálása, az esetleg szükséges hiánypótlás, és a perfelvétel. Az áttétel ugyan soron kívül történik, de a postázás és a fellebbezési határidő kötelező bevárása miatt 1-1,5 hónapos késedelemmel számolni kell, mielőtt a „jó” bírósághoz eljutna a keresetlevél.

Közigazgatási perben:
Mivel a keresetlevelet – fő szabály szerint – nem is a bíróságon, hanem az elsőfokú közigazgatási szervnél kell benyújtani, a keresetlevelet a közigazgatási szerv fogja felterjeszteni a bírósághoz és egyúttal már nyilatkozni is fog az abban foglaltakra.
Ha Ön ennek ellenére keresetlevelét 30 napon (vagy rövidebb törvényi határidőn belül) belül nem az elsőfokú közigazgatási szervnél, hanem a fellebbezést elbíráló másodfokú szervnél, vagy a bíróságnál nyújtja be, azt szintén határidőben érkezettnek kell tekinteni. Ebben az esetben azonban a bíróság nem vizsgálhatja érdemben a keresetlevelet, hanem azt egyszerűen meg kell küldenie az elsőfokú közigazgatási szervnek a szabályszerű felterjesztés érdekében.