Az igazságszolgáltatásnak 2018. január 1. napjától három önálló szabályrendszerrel rendelkező ága van: 

1. büntető, 
2. közigazgatási, és 
3. polgári bíráskodás, ezen belül
   • munkaügyi,
   • gazdasági és
   • cég- és civiljogi szakág.

A büntetőeljárás szigorúan szabályozott keretek között folyik, célja az állam büntető hatalmának érvényesítése.  A bíróság azt dönti el, hogy a bűncselekmény elkövetésével vádolt személy bűnös vagy ártatlan.  

Indulhat hivatalból és kérelemre (feljelentés) is, magában foglalja a nyomozási, az ügyészségi és a bírósági szakaszt. A bíróság előtt a vádat általában az ügyészség képviseli.

A polgári eljárás ezzel szemben jellemzően két egyenrangú fél (jogosult-kötelezett, felperes-alperes stb.) között folyik, akik jogvitájukat a bíróság előtt kívánják rendezni.  

A bíróság a kérelem alaposságát vizsgálja meg, és annak eredményességétől függően ad jogvédelmet, vagy utasítja el a kérelmet. A jogvédelem a fél személyének (személyiségi jogainak) és vagyonának (vagyoni jogainak) védelmére irányulhat.

Kizárólag kérelemre indulhat. Az eljárást kezdeményező fél az, aki úgy érzi, hogy sérelem érte, és jogai védelme érdekében kéri a bírósági eljárás lefolytatást. 

A közigazgatási eljárás tárgya a közigazgatás tevékenysége (így döntései) jogszerűségének vizsgálata.  A per során – szemben a polgári perrel – nem két magánérdek ütközik össze, hanem a magánérdekkel szemben megjelenik a közérdek. Az egymással szemben álló felek között jelentős eltérés van. A többnyire alperesi pozícióba kerülő közigazgatási szerv ugyanis a sérelmezett tevékenységére (döntésének meghozatalára) specializálódott szervezet, amelyet a vonatkozó jogi szabályozásban jártas szakemberek működtetnek és képviselnek. A szervvel szemben jogait érvényesíteni kívánó nehezebb helyzetben van, hiszen az ügyre vonatkozó közigazgatási szabályozást kevésbé ismerheti.

A közigazgatási peres eljárás speciális alapelvei ezért a közérdeket, a felek perbeli esélyegyenlőségének (fegyveregyenlőségének) és az ügyfelek hatékony jogvédelmének egyidejű biztosítására hivatottak.

A közérdek biztosítására – szigorúan meghatározott körben – a bíróság részére a hivatalbóli eljárás lehetősége is biztosított - a közigazgatási perrendtartás szerint. 

A polgári eljárás két fajtája - polgári peres és nemperes eljárások – közti legfontosabb különbségek az alábbiak:  

Az eljárás célja: a peres eljárás célja a felek jogvitájának eldöntése. A nemperes eljárás célja a polgári jogok érvényesítése és elismertetése. A nemperes eljárás gyorsabb és egyszerűbb szabályok alapján zajlik.  

Felek: peres eljárásban mindig két ellenérdekű fél van. Nemperes eljárásban előfordulhat, hogy csak egy fél van (pl. cégbejegyzés, holtnak nyilvánítás).

Eljárás menete: peres eljárásban a bíróság tárgyaláson dönt, a feleket meghallgatja és bizonyítást vesz fel. Nemperes eljárásban nincs tárgyalás, nincs személyes meghallgatás és a bizonyítás is csak szűk körben, meghatározott cselekmények tekintetében megengedett.  

Eljáró hatóság: peres eljárásban mindig bíróság dönt, véglegesen. Nemperes eljárásban a bíróság mellett bizonyos esetekben közjegyző is eljárhat (pl. hagyatéki ügyek, fizetési meghagyás stb.)

Azt, hogy egy ügy peres vagy nemperes útra tartozik, minden esetben jogszabály dönti el.

A leggyakoribb nemperes eljárások:

• cégügyek (pl. cégnyilvántartás, végbejegyzés, felszámolás, civil szervezetek nyilvántartása) - előzetes bizonyítás
• apaság vélelmének megdöntése
• halál tényének megállapítása, holtnak nyilvánítás  

A polgári perben 

• a természetes személyek (azaz az emberek), valamint
• a természetes személyek és a nem természetes személyek (jogi személyek állami szervek, civil szervezetek stb.) közötti vitát dönt el a bíróság.

A jogvita tárgya változatlanul vagyoni és személyi jogi igény lehet, amelyeket a perben egységesen anyagi jogi igényeknek nevezünk. Ezek lehetnek: 

• a természetes személyek jogai (pl. cselekvőképesség korlátozásának szabályai, a személyiségi jogok védelme), 
• a nem természetes személyek jogai és kötelezettségei (pl. cégek alapítása és működése), 
• családjogi kapcsolatok (pl. házasság felbontása, érvénytelensége, szülői felügyelet rendezése, kiskorú gyermek tartása, gyermek származása, örökbefogadás felbontása), 
• dologi jogok (pl. birtoklás, tulajdonjog, elbirtoklás, zálogjog, használati jogok), 
• kötelmi jogok (pl. jognyilatkozatok, képviselet, szerződés létrejötte, érvénytelensége, szerződésszegés, egyes konkrét szerződésfajták: adásvétel, csere, ajándékozás, vállalkozás, megbízás, használati szerződések, kölcsön, stb.) és
• öröklési jog (pl. végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága, öröklési szerződés, hagyatéki

tartozások). 

Ezen kívül polgári pernek minősülnek: 

• a munkaügyi perek (pl. felmondás jogellenessége, munkabér és törvényen alapuló igény), -       a végrehajtási perek, 
• a jegyző birtokvédelmi határozata elleni per, valamint 
• kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perek (közérdekű és társult perek).

2018. január 1-től nem tartoznak a polgári perek közé a közigazgatási perek, azokra külön eljárási törvény vonatkozik.

A közigazgatási perben a bíróság a közigazgatás törvényességét ellenőrzi.

Tárgya lehet bármilyen közigazgatási tevékenység és jogszabályban megállapított kötelezettség elmulasztása. A bíróság a közigazgatási pert sajátos eljárási szabályok szerint folytatja le, amelyeket a Közigazgatási perrendtartás tartalmaz, de alkalmazandók a Polgári perrendtartás meghatározott szabályai is.

Közigazgatási perben vizsgálja a bíróság például:

• az adóhatóság, 
• a közbeszerzési hatóság, 
• az építéshatóság, 
• a kisajátítási hatóság, 
• a gyermekvédelmi hatóság, 
• a környezetvédelmi hatóság vagy
• az ingatlan-nyilvántartási hatóság döntéseinek törvényességét, esetleges mulasztásaikat.

Közigazgatási perben az alábbi igények érvényesíthetőek:

• közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése, vagy megváltoztatása;
• közigazgatási cselekmény elmulasztásának a megállapítása;
• közigazgatási cselekmény megvalósításának a megtiltása;
• közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés;
• közigazgatási szerződéses jogviszonnyal, vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés;
• közigazgatási tevékenységgel megvalósult jogsértés tényének a megállapítása, 
• közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek
• közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatban felmerült igények.

A munkaügyi perek közé 2018. január 1-jétől kizárólag a munkaviszonyból eredő munkaügyi igények érvényesítése tartozik. Ilyen például:  

• a munkabérrel kapcsolatos perek
• a munkavégzéshez kapcsolódó egyéb juttatásokkal kapcsolatos perek
• a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos perek (felmondás érvénytelensége stb.)
• a kollektív megállapodással, üzemi szerződéssel kapcsolatos per

Munkaviszonynak minősül például:

• a munkaszerződés alapján végzett munka
• a közalkalmazotti jogviszony
• meghatározott szolgálati jogviszony (pl. igazságügyi alkalmazott, ügyészségi alkalmazottak) - a közfoglalkoztatás
• a sporttörvény alapján végzett munka
• a felsőoktatásban résztvevő hallgatóként végzett (diákmunka)
• a középiskolásként szakképzés alatt munkaszerződés alapján végzett munka és
• a szövetkezeti tagként végzett munka.