Perbeszéd helyett párbeszéd - Vitarendezés bírósági közvetítéssel
Bírósági közvetítői eljárásról

A bírósági közvetítés – vagy más néven mediáció – olyan konfliktuskezelő módszer, amelynek az a célja, hogy a bíróság előtt lévő vitás ügyben (alapügy) érintett felek mindegyike által elfogadható megállapodással feloldják a jogvitát és a mögötte húzódó konfliktust. Ebben segít nekik egy a vitában nem érintett harmadik személy, a bírósági közvetítő (mediátor). A tevékenységet speciális képzést kapott bírósági titkár vagy bíró végzi. Ezért az eljárásért sem illetéket, sem egyéb díjat nem kell fizetnie a feleknek. Csak azok a személyek kezdeményezhetnek bírósági közvetítői eljárást, akiknek a bíróságon folyamatban van polgári vagy közigazgatási peres vagy nemperes ügyük (az ismertető további részében alapügynek nevezzük) és ez a bírósági ügy nem tartozik a kizárt ügytípusok közé.

Gyorsan, kötetlen formában, a felek által időzített üléseken rendezhető a jogvita és a mögöttes konfliktus is. A vitás ügy rendezésére megállapodást írnak, amit a felek közös kérésére a bíróság jóváhagy, így annak ítélet hatálya lesz. A bíróság előtt lévő alapügyben illetékkedvezményt kaphatnak a felek, amelynek mértéke attól függ, hogy a bírósági eljárás mely szakaszában kötik a megállapodást.

A bírósági közvetítővel a felek közvetlenül kapcsolatba léphetnek telefon vagy e-mailen. Közreműködik a probléma minden oldalú feltárásában és hozzásegíti a feleket, hogy maguk találják meg a mindnyájuk számára elfogadható megoldásokat a konfliktus rendezésére. A megegyezéssel mindkét fél nyer.  Egyrészt gyorsan és költségkímélően megoldódhat a jogvita, másrészt a felek egymás iránti bizalma és a konfliktusban megromlott kapcsolata javulhat, akár teljesen helyre is állhat. A bírósági közvetítő nem vehet részt a bírósági alapügy intézésében és szigorú titoktartás köti az eljárás során tudomására jutott tények, adatok és vélemények vonatkozásában is. A megkötött megállapodást a közvetítő zárt szekrényben őrzi, rajta kívül más nem nézhet bele a felek kölcsönös hozzájárulása nélkül.

További előnye a bírósági közvetítői eljárásnak, hogy nem nyilvános, jegyzőkönyv sem készül. A bírósági közvetítői eljárásban elhangzottak nem jutnak az alapügyben eljáró bíró tudomására. Csak az a személy vehet részt a közvetítői üléseken, akiknek a részvételéhez minden fél hozzájárul. A jogi képviselők a felek segítőiként részesei az üléseknek, ha a felek ehhez hozzájárulnak.

A közvetítői eljárás gyors, akár hetek alatt lezajlik. Időzítése és az eljárási rendje rugalmas, a lehető leginkább a felek kéréséhez igazodik. A bírósági közvetítő telefonon és e-mailen kapcsolatba lép a felekkel. Közvetlen, oldott légkörben segít a konfliktus mibenlétének feltárásában, kérdésekkel segítve, hogy a felek maguk találják meg a megoldást.

Vannak olyan ügyek, amelyekben közvetítői eljárást nem lehet kezdeményezni.

Az alábbi vitákban zajlik a legtöbb bírósági közvetítői eljárás.

• családjogi vitákban, például a házasság felbontása és szülői felügyeleti jog gyakorlása iránt indult jogvitában, kapcsolattartás rendezése és vagyonmegosztás esetén
• szerződéses (pl.: devizahiteles perek!) és szerződésen kívüli jogvitákban (pl. kártérítés, szavatosság, birtokvita, szomszédjogokkal kapcsolatos ügyek)
• gazdálkodó szervezetek egymás közötti vitáiban
• munkaügyi vitákban, amelyekben a munkáltató és a dolgozó között rendezhetőek a munkabérrel, munkaviszonnyal, munkaszerződéssel kapcsolatos vitás kérdések
• közigazgatási perekhez kapcsolódóan, ha jogszabály nem zárja ki és a jogvita tárgya lehetővé teszi. Ilyen esetben a felek beleegyezésével a bíróság közvetítői eljárást rendelhet el.

Pénzbeli előnyök

A bírósági közvetítés lefolytatásáért nem kell illetéket fizetni a bíróságnak és óradíjat sem az eljáró bírósági közvetítőnek. Megállapodás esetén a felek az alapügyben 90%, 70% vagy 50%-os illeték kedvezményt kaphatnak. Ennek mértéke attól függ, hogy az alapügy mely szakaszban fejeződik be a megállapodás eredményeképpen.

Illetékkedvezmény

• 90% az illetékkedvezmény, ha a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig – közigazgatási perben legkésőbb az első tárgyalásig, tárgyaláson kívüli elbírálás esetén az ítélet meghozatala előtt – a felperes eláll a keresetétől, az eljárás szünetel, és az eljárás e szünetelés folytán megszűnik, a felek egyezséget kötnek, a felek az eljárás megszüntetését közösen kérik.
• 70% az illetékkedvezmény, ha a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát – közigazgatási perben az első tárgyalást – követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetve az eljárás megszüntetését a felek közösen kérik.
• 50% az illetékkedvezmény, ha a felek a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát – közigazgatási perben az első tárgyalást – követően egyezséget kötnek. Ha a felek a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát – közigazgatási perben az első tárgyalást – követően törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, és ezt követően a bíróság az egyezséget jóváhagyja. Ez esetben az egyébként fizetendő peres eljárás illetéke 50%-ának a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét kell megfizetni, feltéve, hogy a közvetítői eljárást törvény nem zárja ki, a fizetendő illeték mértéke azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál.

Nem bírósági közvetítő díjának beszámítása a peres illetékbe

Ha nincs bírósági pere folyamatban vagy ha nem bírósági közvetítőhöz kíván fordulni, az Igazságügyi Minisztérium honlapján található névjegyzékben szereplő közvetítők közül kérhet fel mediátort. Számukra megegyezés alapján díjat kell fizetni és felszámíthatják az eljárással járó költségeiket is. Ezekről érdemes a kapcsolat felvételkor tájékozódni.

• A megállapodáshoz kapcsolódó kedvezményeken kívül további illetékkedvezményt lehet érvényesíteni, ha a felek külső közvetítőhöz fordultak. A számára kifizetett bruttó óradíjából – maximum 50.000 Ft-tal csökkenthető a peres illeték. Például, ha a felek az első tárgyalást követően külső mediátornál (nem bírósági közvetítőnél) megállapodást kötöttek, amit a bíróság egyezség formájában jóváhagy, ebben az esetben a peres eljárás illetéke az 50% illetékmérséklésen túl tovább csökkenthető a külső mediátor bruttó munkadíjával, de maximum 50.000,- Ft-tal. A fizetendő illeték mértéke azonban nem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál. A külső mediátor 50.000,- Ft feletti díját és egyéb költségét a feleknek kell fizetniük.
• A perben engedélyezett költségmentesség nem terjed ki a bírósági közvetítői eljárásra.

Közvetítői eljárás bírósági alapügy nélkül

Egyezségi kísérlet

Ha esélyt lát arra, hogy ügyében egyeztetni tud az ellenérdekű féllel (felekkel) érdemes egyezségi kísérletre idéző bírósági eljárást kezdeményezni. Az Ön által javasolt egyezség tartalmát a bíróság megismerteti a másik féllel (felekkel). Ha az érintettek szeretnének módosítani a javasolt egyezség tartalmán és nem zárkóznak el az egyeztetéstől, bírósági közvetítői eljárás keretében át tudják beszélni az ügy minden részletét és együtt kialakíthatják a mindenki számára elfogadható megállapodás szövegét. A jogszabályba nem ütköző megállapodás a bíró jóváhagyásával szintén ítélet hatályú.

Ezért az eljárásért maximálisan 15.000 Ft illetéket kell fizetni vagy a pertárgy értékének 1 %-át.

Megállapodás jóváhagyása egyezségi kísérletben

Ha nem bírósági eljáráshoz kapcsolódóan, külső közvetítő közreműködésével született megállapodást kívánnak végrehajthatóvá tenni, erre bírósági nemperes eljárás keretében van lehetőségük. Illetéke maximum 15.000 Ft vagy a pertárgy érték 1%-a. A bíró törvényességi szempontból megvizsgálja a megállapodást és jóváhagyja a jogszabályba nem ütköző megállapodást. Így ez is ítélet hatályú lesz.

A bírósági közvetítői eljárás menete

A bírósági közvetítő segít a párbeszéd helyreállításában. Érdekek feltárásával, azok mentén folytatnak párbeszédet a felek a közvetítő segítségével.  A közösen kimunkált megállapodás azon részét, amiben a bírósághoz fordultak, az alapügyben eljáró bíró a felek kérésére perbeli egyezségbe foglalja és végzéssel jóváhagyja. A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek.  Ha nem tudnak írásbeli megállapodást létrehozni a közvetítői eljárásban, a bíróság a peres eljárást lefolytatja és határozatot hoz.

Közvetítőnél való megjelenésre kötelezés

Ilyenkor a bíró kötelezi a feleket a közvetítőnél való megjelenésre, hogy közösen meghallgassák az eljárásról, annak előnyeiről szóló tájékoztatást. A felek önkéntesen döntenek arról, hogy lefolytatják-e a közvetítői eljárást. A szülői felügyeleti jog gyors rendezését kívánja elősegíteni a bíró ezzel a kötelezéssel, amibe bele értendők a szülő-gyermek közötti kapcsolattartásra vonatkozó belföldi és a határon átnyúló szülői felügyelettel kapcsolatos jogviták is.

Kötelezés esetén a bíróság legfeljebb két hónapra felfüggeszti a per tárgyalását. Ha születik megállapodás (akár rész-megállapodás), azt a bíró, mint perbeli egyezséget jóváhagyja és rendelkezik a peres illeték mérsékléséről. Ha nem születik megállapodás, vagy a felek nem kívánnak közvetítői eljárást lefolytatni, a per folytatódik.

Bírósági közvetítés kezdeményezése

A bíróságok honlapjáról letölthető vagy az ügyfélfogadási irodákban hozzáférhető nyomtatványok között megtalálható a bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelem, illetve kérelem pótlap kettőnél több fél esetére. Saját kezűleg írt kérelemben is kérheti az eljárást a felek elérhetőségi adatainak feltüntetésével (név, cím, e-mail cím, telefonszám). A bíróság a kérelem benyújtását követően néhány napon belül felveszi a kapcsolatot a felekkel akár e-mailen vagy telefonon, hogy időpontot egyeztessen az első közvetítői megbeszélés megtartására. Ahhoz, hogy elinduljon a bírósági közvetítői eljárás, nyilatkozatot töltenek ki és írnak alá személyesen a felek a közvetítőnél.

Ügyvédek a bírósági közvetítői eljárásban

Az ügyvédek hatékonyan tudják támogatni ügyfelüket a közvetítői eljárásban is. Annál is inkább, mert az ügyvédekről szóló tv. 1. §-a kimondja, hogy az ügyvéd közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitájukat megegyezéssel intézzék el. Erre a megegyezésre teremt költséget nem növelő, gyors és rugalmas eljárási lehetőséget a bírósági közvetítés. Az ügyvéd képviselheti is ügyfelét a közvetítői eljárásban, azonban az első ülésen és a megállapodás aláírásakor a feleknek személyesen jelen kell lenniük.

Bírósági közvetítők elérhetősége

Országszerte a nagyobb bíróságokon bírósági titkárként vagy bíróként dolgoznak a bírósági közvetítők, akik speciális képzést követően végezhetik ezt a tevékenységet.

Ha kérdése van, érdeklődjön a bíróságon, vagy lépjen kapcsolatba az Önhöz legközelebb eső bíróságon eljáró közvetítővel, akiknek elérhetőségét az országos listán találja meg.