A Szegedi Királyi Ítélőtábla 1891-ben jött létre. Illetékességi körébe hat törvényszék: a nagybecskereki, a nagykikindai, a szabadkai, a szegedi, az újvidéki és a zombori tartozott, vagyis Torontál, Bács-Bodrog, Csanád és Csongrád megye peres ügyeiben bíráskodott a szegedi tábla. Összesen 29 járásbíróság ítélkezett a Szegedi Ítélőtábla működési területén.
Nagy eseménynek számított a királyi ítélőtábla megnyitása a XIX. század végén. Szegeden fellobogózták a várost, s tisztelgés gyanánt felvonult a csaknem teljes városi magisztrátus. A kiskörúti épületből kocsisor indult a belvárosi plébánia templomba, ahol Rózsa Ferenc apátplébános celebrált misét. A menet élén Sélley Sándor táblaelnök és Lobmayer István főügyész haladt, talpig díszmagyarban. Megjelent az ünnepségen Kállay Albert főispán, Pálfy Ferenc polgármester és Rainer József főkapitány is. A mise után a tömeg a királyi tábla pénzügyi palotai épületébe vonult át, ahol a díszteremben megjelentek a felekezetek képviselői is. A díszterembe bevonultak a bírák, élükön Sélley Sándor elnökkel és Bernáth Géza, valamint Gottl Ágoston tanácselnökkel.
Az ítélőtábla ítélkező tevékenysége 1891. május 12-én kezdődött meg, és – bár több épületben, de egészen 1950-ig működött, amikor az 1950. évi IV. tv 4. § (1) bekezdése 1950. december 31-i hatállyal megszüntette az akkor már „felsőbíróságnak” nevezett ítélőtáblákat.
Több, mint ötven évet kellett arra várni, hogy a rendszerváltozást követően, a honi igazságügyi reform keretében ismét létrejöjjön az ítélőtáblák rendszere. A 2002. évi XXII. törvény, amely az országos ítélőtáblai rendszer létrehozása mellett foglalt állást, kimondta: 2003. január 1-től három tábla, a fővárosi, a szegedi és a pécsi áll fel Magyarországon, amelyek az év július 1-től kezdik meg tényleges működésüket, míg a Debreceni és a Győri Ítélőtáblán 2004. július 1-től indul meg a szervezeti kiépítés, és ott 2005. január 1-től ítélkeznek majd.
A 2003-as megalakulást követően egészen 2005-ig, az új, saját épület elfoglalásáig az alapvető feladatot elsősorban a munka megszervezése illetőleg ezzel párhuzamosan az új épület megvásárlása, átalakítása, kialakítása jelentette. A Szegedi Ítélőtáblán az ítélkezés 2003. július elsején kezdődött meg, és kezdetben különösen nagy gondot jelentett az ítélőtábla elhelyezése, ugyanis a Széchenyi téri Igazságügyi palota már az 1990-es évek derekán is rendkívül zsúfolt volt. A XIX. század végén épített ház adott otthont ugyanis a Csongrád Megyei- és a Szegedi Városi Bíróságnak, de itt voltak a Szegedi Katonai Ügyészség, a Csongrád Megyei Főügyészség és a Szegedi Városi Ügyészség irodái, tárgyalótermei is.
Végül is 6-8 ingatlan közül az egykori Tisza Füszért székház mellett döntött a Szegedi Ítélőtábla vezetése. A Sóhordó utcai, XIX. század végén eredetileg dohányelosztónak épült, egykori Füszért központot 2003. szeptember 4-én a magyar állam vásárolta meg és a Szegedi Ítélőtábla vagyonkezelésébe adta. Az épület átalakítására és bővítésére dr. Heidrich Gábor a Szegedi Ítélőtábla első elnöke az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalával egyetértésben előminősítéses, nyílt közbeszerzési eljárást írt ki.
Az ingatlan megvásárlására, felújítására és átalakítására 1 milliárd forintot biztosított az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. Ezt a pénzt a Parlament által, a bírósági fejezetnek szánt költségvetésből különítették el. Az épület megvásárlására 260 millió forintot költött a táblabíróság, a fennmaradó 740 millió forintból történt a teljes felújítás és átalakítás. Az épület berendezésére, informatikai eszközeire a dologi költségvetésben biztosított 150 millió forintot fordíthatta az ítélőtábla.
Az épület és környezete átalakításához segítséget nyújtott Szeged önkormányzata is. Ötmillió forintot fordított az épület körüli elavult közvilágítás rendszer átépítésére, a Dugonics utcában felújította a teljes aszfaltburkolatot, az épület körül több mint 20 parkolóhelyet biztosított, átvállalta, s a jövőben fedezi az épület körül kiépített díszkivilágítás üzemeltetési költségeit a szegedi önkormányzat. Mindezeken túl gyors és szakszerű hatósági munkát végzett az önkormányzat az építési engedélyezési eljárás és más hatósági eljárások lefolytatása során.
A Szegedi Ítélőtábla nettó alapterülete 2450 négyzetméter. A földszinti rész az ügyféltér, ahol három tárgyalóterem, ügyvédi iratolvasó, a kezelőirodák és egyéb helyiségek találhatók. A fogva tartottak külön útvonalon közelíthetik meg a tárgyalótermet. Az épületben ezek mellett dísztermet, könyvtárat és 60 dolgozószobát rendeztek be. A mozgássérültek akadálymentesen juthatnak be az épületbe, amely klimatizált.
A Szegedi Ítélőtábla 62 dolgozója (21 bíró és 41 igazságügyi alkalmazott) 2005 áprilisának utolsó hetében vette birtokba az épületet. A táblabíróság épületének ünnepélyes megnyitóját május 13-án, pénteken tartották, amikor a Magyar Köztársaság miniszterelnöke és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke adta át a táblabíróság épületét. Az ünnepi műsorban két áriát énekelt el Gregor József Kossuth-díjas operaénekes, zongorán kísérte Koczka Ferenc karnagy.
Az első tárgyalást négy nappal később, május 17-én tartották az új épületben – dr. Hegedűs István büntető tanácsa hozott jogerős ítéletet Békés megyei vádlottak ügyében. A Szegedi Ítélőtáblán kezdettől fogva három büntető és három polgári ügyszakos tanács ítélkezett. A táblára a 2003. július 1-i megalakulásától számítva 14 és fél év alatt, 2017. december 31-ig összesen 30.768 db ügyérkezett, melyből a bírák 30.304 db-ot fejeztek be.
Főbejárat Timpanonban lévő felírat: IGAZSÁGNAK
A főbejárati előcsarnok „ Justítia ” 3-es bronz szobor alkotója: Bánvölgyi László hódmezővásárhelyi szobrász, restaurátor (16 éves leányáról mintázta )Az épület ablakfülkéjében: Lucius Annaeus Seneca idézet: Veritas Nunquam Perit ( Az Igazság sohasem vész el)
