„ Az igazságnak és a szépnek élt.

Hit lakta szívét és nagy akarat.

Tett és ösztönzött: szebb jövőt rendelt.

Minden java a nemzeté maradt.”

(idézet Ráth György síremlékéről)

Ráth György dr. (Szeged, 1828. május 6 – Budapest, 1905. július 7.)

Jogász, múzeumi főigazgató, jogi és művészettörténeti író, könyv- és régiséggyűjtő, táblai tanácselnök, főrendiházi tag.

Élete és munkássága

Fivéreivel együtt meghatározó szerepet játszottak Magyarország ipari, kereskedelmi és kulturális életében. Ráth Móra magyar irodalom lelkes támogatója, könyvkiadóként szerzett hírnevet, Ráth János, a családi tradíciót folytatva gazdálkodással foglalkozott.

Ráth György Szegeden és a temesvári líceumban tanult, majd jogi tanulmányokat folytatott. 1847. évi országgyűlésen Csongrád vármegye követei mellett írnokként tevékenykedett, később a pénzügyminisztériumban lett segédfogalmazó.

1848-ban harcolt a szabadságharcban, élményeit a Magyar Emléklapok című kiadványban írta meg. 1853-ban törvénykezési pályára lépett. 1860-ban Apponyi György főkancellár elnöki titkára, majd királyi táblai bíró, később pesti királyi ítélőtábla rendes bírája, semmítőszéki bíró, végül a pesti királyi ítélőtábla tanácselnöke lett.

• több jogtudományi kézikönyvet írt
• összeállította az új törvényhozás magyar és német jogi szakszótárát
• tevékenyen részt vett a régi Műcsarnok és a Zeneakadémia létesítésében
• gyűjtötte a muzeális értékű könyveket és iparművészeti tárgyakat
• tanulmányokat írt a magyar reformáció történetéről, a régi magyar könyvművészetről
• Szilágyi Sándorral közösen szerkesztette 1850-ben A honvéd és huszárélet anekdotákban című könyvet
• 1881-ben megszervezte az Országos Magyar Iparművészeti Múzeumot, amelynek 1881-ig első igazgatója, majd 1896-ig főigazgatója volt
• a Millenium kapcsán megszervezte az Iparművészeti Társulat kiállítását
• 1900. évi párizsi világkiállításon berendezte a magyar iparművészeti csoport anyagát
• három kötetben adta ki Az iparművészet könyve című művét. 
• képzőművészeti és az iparművészeti társaságban sokat tett a hazai képzőművészet és iparművészet támogatása érdekében, az állam és a tehetősebb polgárok anyagi támogatását igyekezett megnyerni
• Ráth György értékes könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta
• 1000 darabos, felbecsülhetetlen értékű műgyűjteményét még halálának évében özvegye az államra hagyományozta. Ráth műgyűjteményét az 1950-es évek elejéig együtt kezelték a Ráth György Múzeumban. A Ráth György Múzeum az Iparművészeti Múzeum filiáléja volt,1955 óta múzeumi kiállítóhelyként üzemelt. Rendszeresen a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményeiből rendeznek itt kiállításokat. 2014. március elsejétől a Ráth György Múzeum a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeummal együtt a Szépművészeti Múzeum tagintézménye lett.

Társasági tagság

• Országos Magyar Képzőművészeti Társulat
• Országos Magyar Iparművészeti Tanács
• MTA archaeológiai és irodalomtörténeti bizottság
• Nemzeti Szalon
• Magyar Történelmi Társulat
• Magyar Iparművészeti Társulat

Művei

• Kossuth parlamenti élete. 1-2. kötet, Pest (1850)[2]
• Az iparművészet. 1-2. köt. (1902)
• Az iparművészet könyve / Ráth György. - Budapest: Athenaeum, 1902-1912. - 3 db
• Bullinger Henrik és a magyar reformáció / Ráth György. - Budapest: Athenaeum Ny., 1896. - 36 p. ; 25 cm
• Az ötödik magyar jogászgyűlés indítványai / Ráth György = Magyar Themis. - 4.évf. 18.sz.(1874.) p.140.
• Az országbírói értekezlet a törvénykezés tárgyában / Ráth György. - Pest: Landerer és Heckenast, 1861. - 1 db; 23 cm
• Gradeczi Horváth Gergely és Lám (Ambrosius) Sebestyén hitvitája / közli Ráth György. - Budapest: Athenaeum, 1894.-56 p.; 25 cm
• Egy magyar r. c. rituale a XVI. századból / közli Ráth György. - Budapest: Athenaeum, 1895.-19 p.; 24 cm
• Pilcz Gáspár és ellenfelei: adalék a hazai kryptokálvinizmus hitvitázó irodalmához / Ráth György-Budapest: Hornyánszky V. Kny., 1893.-60 p. ; 23 cm
• Nyomtatott szertartáskönyveink a Római Rituale behozataláig / Ráth György-Budapest: Hornyánszky, 1891.- 45 p.; 23 cm
• Betűrendes útmutató a Magyar-, Horváth-, Tótország, Szerbvajdaság és Temesi Bánság... Erdélyi Nagyfejedelemség számára... kibocsátott ideiglenes polgári perrendtartáshoz: magyar-német szótárral / Ráth György. Megjelenés: Pest: Geibel - Beimel - Kozma Ny., 1853. - 85 p.; 24 cm
• Teljes váltó- és csődtörvénykönyv...: [1-2. füz.] / összeáll., bev. és jegyz. ell. Ráth György. Kiadás: 2. bőv. kiad. - Pest: Geibel, 1854 Pest: Beimel - Kozma Ny.-1 db; 21 cm
• Magyarországi könyvtáblák a történelmi kiállításon / Ráth György. - Budapest: Franklin Ny., 1897. - 42 p., 1 t.; 30 cm
• Az országbírói értekezlet a törvénykezés tárgyában: 1-2. köt. / Ráth György. - Pest: Landerer-Heckenast, 1861. - 1 db; 23 cm
• Két kassai plébános: [Frőlich Tamás és Kratzer Gáspár] a XVI. században: korrajz / Ráth György. - Budapest: Athenaeum Ny., 1895. - 77 p. ; 23 cm
• Német-magyar és magyar-német műszótára az új törvényhozásnak / Ráth György-Pest: Heckenast, 1853-1854 Pest: Landerer - Heckenast Ny. - 1 db; 22 cm
• Arragoniai János / Ráth György. - Budapest: Athenaeum Ny., 1890. - 24 p. ; 22 cm
• Ráth György... javaslata a Magyar Nemzeti Múzeum tisztviselőinek felelősségét illetőleg. Budapest: [s.n.], 1889. - 12, 6 p.; 30 cm
• Ráth Károly programbeszéde, megtartott Pápán, 1875. június 13-án. /Ráth György-[Pápa]: [s.n.], 1875 Budapest: Rudnyánszky A. könyv-29 p.; 17 cm
• A Pannonhalmi Szent Benedekrend nyomtatott imakönyvei a Breviarium Monasticum behozatala előtt / Ráth György. - Budapest: Pallas Ny., 1894. - 57 p. ; 23 cm
• Az 1853-dik évi jan. 1-je óta érvényes legújabb váltó- és csődtörvénykönyv... szükséges kiegészítéséül az ideigl. polg. perrendtartásnak / Ráth György. - Pest: Geibel, 1853 Beimel és Kozma ny. - IV, 98 p.; 23 cm
• Az iparművészet 1896-ban: millénniumi emlékkönyv / a Magyar Iparművészeti Társulat megbízásából szerk. Ráth György; szerkesztőtárs Györgyi Kálmán. - Budapest: M. Iparműv. Társ., 1897 [Budapest] : Franklin Ny. - 426 p., [14] t.fol., : ill., részben színes ; 31 cm