Beadványok elektronikus benyújtása
1. Mikor kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni a beadványt?
A beadványt a Központi Rendszer által küldött feladási igazolásban megjelölt időpontban kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni.
2. Hogyan számítódnak a határidők elektronikus kapcsolattartás esetén?
Ha a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi eljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit - a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén - nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették.
Ha a büntetőeljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz, az ügyészséghez vagy a nyomozó hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton szabályszerűen benyújtották.
3. Mi a jogkövetkezménye, ha a törvényi kötelezettség ellenére nem elektronikusan kerül benyújtásra a beadvány?
Ha a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi eljárásban az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő - ha e törvény másként nem rendelkezik -, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan.
Ha fizetési meghagyásos eljárás jogosultja e törvény alapján elektronikus úton kapcsolatot tartónak minősül és az ellentmondás előterjesztését követően a keresetet tartalmazó iratot a bíróság részére nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem e törvényben, illetve az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon nyújtotta be, - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a panaszt, a felülbírálati indítványt, a kifogást, a fellebbezést, a felülvizsgálati indítványt és a perújítási indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja, a beadványban foglalt egyéb nyilatkozat pedig hatálytalan.
4. A végrehajtási nem peres eljárásokban kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?
A 2018. január 01. napján és azt követően indult végrehatási nem peres eljárások során az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek számára kötelező a bírósággal az elektronikus kapcsolattartás. A 2017. december 31-én folyamatban lévő végrehajtási nemperes eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt.
5. Folyamatban lévő polgári perben az érdemi védekezést tartalmazó beadvány mely űrlapon terjeszthető elő?
A bíróságon már folyamatban lévő ügyben előterjesztendő előkészítő irat az "Űrlap egyéb beadvány benyújtásához" megjelölésű, P23 számú űrlapon terjeszthető elő.
6. Olyan beadványt szeretnék előterjeszteni, amire egyetlen rendszeresített nyomtatvány sem illik igazán. Mit tegyek?
Amennyiben nem talált olyan nevesített nyomtatványt, amin a beadványa előterjeszthető, akkor válassza civiliszitikai perben a P23, végrehajtási nemperes eljárásban a VH10, egyéb polgári nemperes eljárásban az NP12, büntetőeljárásban a B23 nyomtatványt.
7. Külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet peres fél esetében 2018. január 01. napjától kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?
Nem, külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a bírósággal történő elektronikus kapcsolattartás nem kötelező.
Amennyiben azonban a külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő részére az elektronikus kapcsolattartás kötelező.
8. Mekkora az egyes nyomtatványokhoz csatolható fájlok maximális mérete?
Az egyes űrlapokhoz csatolható fájlok egyenkénti mérete a 150 MB-ot, az űrlaphoz csatolt valamennyi melléklet együttes mérete pedig a 300 MB-ot nem haladhatja meg
9. Hogyan kell benyújtanom a kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt meghaladó beadványomat?
A méretkorlátot meghaladó fájlok egy erre a célra kifejlesztett úgynevezett .xcz kisalkalmazásban rögzíthetők, mely a https://birosag.hu/ugyfeleknek/nyomtatvanyok/eljarasok-nyomtatvanyai/meretkorlatot-meghalado-fajlok-benyujtasa oldalon érhető el.
10. Minősített vagy zártan kezelendő adatot hogyan nyújthatok be biztonságosan a bíróság részére elektronikus úton?
A bíróságok ügyviteli szabályairól szóló 14/2002 (VIII. 1.) IM rendelet 5. § (2a) bekezdése alapján az elektronikus eljárásban a minősített és a zártan kezelendő adatokat papír alapon vagy adathordozón, zárt borítékban kell benyújtani.
11. Hogyan tudom beazonosítani, hogy melyik beadványomhoz érkeztek az értesítési tárhelyre az igazolások?
A Központi Rendszer (KR) által valamennyi feladott beadvány vonatkozásában visszaküldött értesítése (feladási igazolás, átvételi értesítő, letöltési igazolás) tartalmazza a beküldött dokumentum eredeti elnevezését és a Központi Rendszer által adott értesítési számot (ún. KR szám).
Az OBH által küldött valamennyi rendszerüzenet (érkeztetési igazolás, lajstromozási igazolás) is tartalmazza a fenti KR számot, ekként valamennyi igazolás és értesítés az eredetileg feladott dokumentumhoz köthető.
Automatikus feldolgozás esetén az érkező fájl "hivatkozási szám" mezője a KR számot szintén tartalmazza.
12. Hogyan kell kitölteni a nyomtatványt, ha valamely peres fél a Magyar Állam? Milyen címet kell megjelölnöm a nyomtatványon?
Amennyiben valamely peres fél a Magyar Állam, a kötelezően kitöltendő címmezőket a Magyar Állam képviseletében eljáró személy vagy szervezet kézbesítési címével szükséges kitölteni.
13. Hogyan kell kitöltenem a nyomtatványt, ha valamely fél kézbesítési címe ismeretlen?
Amennyiben valamely fél jelenlegi kézbesítési címe ismeretlen, a kötelezően kitöltendő címmezőket a legutolsó ismert lakcímmel szükséges kitölteni. Amennyiben a legutolsó lakcím is ismeretlen, ezt a külföldi cím megadására szolgáló rovatban szükséges jelezni az alábbi módon: az „Ország” mezőben a „HU=Magyarország” értéket válassza ki, majd az „Irányítószám”, „Település neve” és a „További címadatok” mezőkben az „ismeretlen” szöveget tüntesse fel.
14. A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére melyik nyomtatvány szolgál?
A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére három nyomtatvány szolgál attól függően, hogy azt ki jelenti be és annak mi lett az eredménye.
A CSKP-02 számú nyomtatvány a tárgyalás eredményének – az egyezség létrejöttének, vagy az egyezség létre nem jöttének – adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 21/A. § (1) bekezdés]
A CSKP-05 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós késedelme esetén a vagyonfelügyelő általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]
A CSKP-20 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]
15. Mit kell beírnom az űrlapokon található E-kapcsolattartási cím mezőbe?
Az űrlapokon az E-kapcsolattartási cím mezőbe az E-ügyintézési törvény 14. § (1) bekezdése alapján a Cégkapu elérhetőségét - adótörzsszám#cegkapu - együttműködő szerv esetében az 57. § (1) bekezdése alapján a Hivatali Kapu elérhetőségét - 9jegyű KRID - kell megadni.
Ügyfélkapuval rendelkező természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, kamarai jogtanácsos, valamint szabadalmi ügyvivő esetében a mezőben az "Ügyfélkapu" szöveget kell feltüntetni.
16. Mit jelent a Hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő jelölőnégyzet?
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 170. § (1) bekezdésének c) pontja alapján amennyiben egy félnek több jogi képviselője van, meg kell jelölni azt a személyt, akinek a részére a bírósági iratok elektronikus kézbesítése megtörténik. Amennyiben csak egy jogi képviselő van, a mező kitöltése kötelező.