GYIK

1. Mit írjak bele a fellebbezésbe?

A fellebbezésben
- meg kell jelölnie azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és
- elő kell adnia, hogy a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.

Tehát nem elegendő, ha csupán azt írja a beadványában, hogy „megfellebbezem”: pontosan meg kell mondani,hogy mit és miért fellebez meg, és mit kér a fellebbezése alapján:
- megváltoztatást
- részbeni megváltoztatást,

- hatályon kívül helyezést vagy- keresetének helyt adást.

Munkaügyi perben a fellebbezésben meg kell jelölni az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően esedékessé vált (keletkezett):

  • elmaradt munkabér,

  • egyéb járandóság,

  • vagy keletkezett kár összege iránti igényét is

2. Hova kell címeznem a fellebbezésemet?

A fellebbezést a másodfokú bírósághoz kell címeznie, de a határozatot hozó, elsőfokú bírósághoz kell benyújtania!
Ez azt jelenti, hogy a fellebbezési beadványon a másodfokú bíróságot kell feltüntetnie, aki elbírálja majd az ügyét. A beadványt viszont az első fokon eljáró bírósághoz kell benyújtania.

A fellebbezhető határozat mindig tartalmaz tájékoztatást a fellebbezés módjáról. Mindig figyelmesen olvassa el a tájékoztatást és az abban írt határidőket tartsa be! Az esetlegesen téves, vagy hibás tájékoztatás pedig soha nem eshet a fél terhére,

FIGYELEM! Ha elektronikus kapcsolattartásra köteles, a fellebbezést is csak elektronikusan nyújthatja be!

3. Mi történik, ha a másodfokú bírósághoz adom be a fellebbezésemet?

Ha a másodfokú bíróság a fellebbezési határidőn belül megküldi azt az első fokú bíróságnak, akkor semmi.
Ha határidőn túl érkezik, akkor a fellebbezést az első fokú bíróság hivatalból visszautasítja és Ön nem terjeszthet elő sikeres igazolási kérelmet sem, mert mulasztása nem volt vétlen.

4. Elmulasztottam a fellebbezési határidőt, mert kórházban voltam, mit tegyek?

Igazolási kérelmet terjeszthet elő, amellyel együtt az elmulasztott perbeli cselekményt is pótolnia kell (adott esetben a fellebbezést)!

Az igazolási kérelemben:

  • elő kell adni mulasztásának okát és

  • mulasztása vétlenségét is valószínűsítenie kell (adott esetben célszerűen a kórházi zárójelentésével).

Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától vagy az elmulasztott határnaptól számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét.
FIGYELEM! A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet, azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a bíróság.

5. Hova kell beadnom az igazolási kérelmet, ha fellebbezési határidőt mulasztottam el?

Az első fokú bírósághoz kell benyújtania, de a kérelmet a másodfokú bíróság fogja elbírálni.

6. Fellebbeztem az ítélet ellen, de nem idézést kaptam másodfokú tárgyalásra, hanem egy a fellebbezésemet hivatalból visszautasító végzést a másodfokú bíróságtól. Ez miért történt?

Ennek három oka lehet, és a végzés indokolásából ki kell derülnie, hogy:

  • elkésett a fellebbezés,

  • kizárt a fellebbezés a határozattal szemben, vagy

  • ön nem hivatkozott a fellebbezésben anyagi vagy eljárási jogszabálysértésre, márpedig ebben az esetben a másodfokú tanács elnöke hivatalból utasítja vissza az ön fellebbezését.

A közigazgatási perben a fentieken túl akkor is elutasításra kerül a fellebbezés, ha:

  • ön nem volt jogosult az előterjesztésére,

  • olyan bírósági határozat ellen nyújtotta be azt, amely ellen a fellebbezést a törvény kizárja, vagy

  • ha ön elektronikus kapcsolattartásra köteles és a fellebbezését nem elektronikus úton nyújtotta be.

7. Nagyon rövid volt a másodfokú tárgyalás, pedig azt gondoltam, hogy még sok mindent elmondhatok és tanúkat is bejelentettem.

A másodfokú tárgyalás menete valóban rövid:
1. a bírói tanács egyik tagja (az úgynevezett előadó bíró) ismerteti az elsőfokú ítéletet

2. ezután a fellebbező fél nyilatkozik, hogy fenntartja-e a fellebbezést,
3. majd a fellebbező fél ellenfele terjeszti elő a fellebbezéssel kapcsolatos kérelmét4. ezt követően a tanács elnöke a tárgyalást berekeszti és
5. a tanács zárt tanácskozásban meghozza a döntést.

Másodfokon már nincs lehetőség hosszabb nyilatkozatok megtételére és bizonyítás lefolytatására.

8. Végzés ellen terjesztettem elő fellebbezést, kértem, hogy a másodfokú bíróság tartson tárgyalást, de nem tette. Mi a teendő?

Erre a törvény nem ad lehetőséget. A végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Csak az ítélettel szemben benyújtott fellebbezés esetén kérhető tárgyalás tartása a másodfokú bíróságtól.

9. A másodfokú bíróság meghozta az ítéletét, amelyet ott, a másodfokú bíróságon szerettem volna átvenni, de erre nem adtak lehetőséget. Miért?

Főszabály szerint a másodfokú bíróság az ítéletét az első fokú bíróság útján kézbesíti.
Kivéve, ha a másodfokú bíróság határozathirdetésre halasztja el a tárgyalást, ebben az esetben ugyanis a kihirdetett határozatot a megjelölt határnapig írásba kell foglalni és a tanács elnöke a határozat kihirdetése után azt kézbesíti a határozathirdetésen megjelent feleknek.
FIGYELEM! Ha Önnek ügyvédje van és ő nem jelenik meg a határozathirdetésen, akkor önnek a tanács elnöke nem kézbesíti – mert törvény szerint nem kézbesítheti a határozatot.

10. Elfogultsági kifogást jelentettem be a másodfokú tanács ellen, mert más pereimben már ellenem döntöttek, miért lenne ez most másként?

Önmagában az a tény, hogy az ön más pereiben milyen döntés született, semmiféle hatással nincs a most folyamatban lévő ügyére. Az állandó bírói gyakorlat szerint e hivatkozása nem fog az elfogultsági kifogás sikeréhez vezetni.

11. Ha bármi bejelentenivalóm van a másodfokú határozat meghozatala után, azt hová kell megküldenem?

A másodfokú bíróság az ügy jogerős befejezése után az összes iratot visszaküldi az első fokú bírósághoz, ezért bármilyen bejelentését az első fokú bíróságon kell megtennie.

Kivétel, ha a másodfokú határozat (végzés vagy ítélet) kijavítását vagy kiegészítését kéri.

12. Nem értek egyet a jogerős, másodfokú határozatban foglaltakkal. Mit tehetek?

A másodfokú bíróság az ügy jogerős befejezése után az összes iratot visszaküldi az első fokú bírósághoz, ezért bármilyen bejelentését az első fokú bíróságon kell megtennie.

Kivétel, ha a másodfokú határozat (végzés vagy ítélet) kijavítását vagy kiegészítését kéri.

Közigazgatási perben a jogerős ítélet kézbesítésétől számított 30 napon belül felülvizsgálati kérelemmel élhet, amelyet a Kúria bírál el. A határidő elmulasztása esetén 15 napon belül lehet igazolási kérelemmel élni. A felülvizsgálati kérelmet jogi képviselő útján kell előterjeszteni, a Kúria előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező akkor is, ha a korábban a fél személyesen járt el.

Ugyanakkor, ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta, a felülvizsgálat kizárt.
Nem lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni, ha a fél a jogerős határozatnak csupán:

  • a kamatfizetésre,

  • a perköltségre,

  • a teljesítési határidőre vagy

  • a részletfizetésre vonatkozó rendelkezését tartja sérelmesnek.

1. Milyen határozatokat hozhat a bíróság?

Polgári és munkaügyi perben:

A bíróság az ügy érdemében ítéletet hoz.
Minden más kérdésben végzéssel határoz, mint például:

- a keresetlevél visszautasítása,
- keresetlevél áttétele,
- az eljárás megszüntetése,
- az eljárás félbeszakadásának megállapítása,- az eljárás felfüggesztése,

- az eljárás félbeszakadásának megállapítása- pénzbírság kiszabása,
- részletfizetés utólagos engedélyezése, stb.

Speciális határozat a bírósági meghagyás, amit a bíróság a peren kívül hoz, ha az alperes a bírósági felhívásban megadott határidőn belül nem terjeszt elő írásbeli ellenkérelmet, a keresettel szemben nem védekezik. A bírósági meghagyás ítéletnek minősül, ha azzal szemben nem élnek ellentmondással.

Közigazgatási perben:
1. Keresetet elutasító döntés:

  • ha a felperes kereseti kérelmét nem tartja megalapozottnak, vagy

  • ha olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.

2.Keresetnek helyt adó ítélet:

Amikor a bíróság felperes kereseti kérelmét megalapozottnak tartja, az alábbi döntéseket hozhatja:

  • a közigazgatási cselekményt megváltoztatja

  • megsemmisíti

  • hatályon kívül helyezheti

  • szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi

  • a közigazgatási szervet marasztalja a jogsértés tényét megállapítja.

A bíróság akkor állapítja meg ítéletben a jogsértés tényét, amennyiben sem megváltoztatás, sem megsemmisítés, és még marasztalás sem lehetséges, de emellett a felperesnek mégis fontos érdeke fűződik a megállapításhoz (vagy a jogsérelem így elhárítható).

A 2018. január 1-jét követően indult perekben amennyiben az ügy természete, a törvényi szabályozás megengedi és a tényállás tisztázott, a bíróság elsődlegesen a közigazgatási cselekményt megváltoztatja.

2. Mikor kérhetem a bírósági végzés vagy ítélet kijavítását?

Ha az név-, szám-, számítási hibát vagy más hasonló elírást tartalmaz.
A kijavítás fogalmába nem tartozik bele a már meghozott döntés megváltoztatása, ezt kijavítási kérelemmel nem érheti el, csupán az elírások (ha van ilyen) korrigálását.

Közigazgatási perben, amennyiben másodfokú vagy felülvizsgálati eljárás van folyamatban, a felsőbb bíróság saját eljárását az elsőfokú bíróság előtt folyamatban lévő kijavítási kérelem elbírálásáig fel is függesztheti.

3. Nem értek egyet a bíróság végzésével/ítéletével. Mit tehetek?

Polgári perben:
Jogorvoslati kérelemmel élhet. Az erről szóló tájékoztatást minden határozatnak tartalmaznia kell, a fellebbezési határidő és a címzett bíróság megjelölésével.

Elsőfokú határozat:

Az elsőfokú ítélet ellen minden esetben van helye jogorvoslatnak (fellebbezésnek).
Végzéssel szemben csak akkor van helye fellebbezésnek, ha a törvény azt kifejezetten megengedi, ellenkező esetben pedig a végzéssel szembeni sérelmét az eljárás legvégén meghozott határozattal szembeni fellebbezésében jelentheti be.
A bírósági meghagyással szemben ellentmondást lehet előterjeszteni.

 

Másodfokú határozat:

A fellebbezés alapján hozott másodfokú végzés, illetve ítélet ellen nincs helye további fellebbezésnek, ezek adott esetben felülvizsgálati kérelemmel támadhatók.

Munkaügyi perben nincs eltérés a polgári perhez képest.
Amennyiben a meghozott ítélettel szemben fellebbezésnek és felülvizsgálati kérelem előterjesztésének nincs helye és az ítélet indokolása hiányos vagy ellentmondásos, a fél 15 napon belül kérheti annak kiigazítását.

Közigazgatási perben: rendes vagy rendkívüli jogorvoslatot vehet igénybe.

Rendes jogorvoslat: a fellebbezés

A bíróság végzései és ítéletei nem minden esetben támadhatók fellebbezéssel. A bíróság köteles tájékoztatást adni határozata rendelkező részében a fellebbezési jogról:

- döntése ellen van-e helye fellebbezésnek és ha igen, azt

  • milyen határidőn belül,

  • mely bíróságnál,

  • milyen módon kell előterjeszteni.

Tanácsos, hogy a kifogásolt döntést ennek figyelembe vételével figyelmesen olvassa el.
A közigazgatási perben hozott döntés elleni fellebbezést a Fővárosi Törvényszék bírálja el. A fellebbezési határidő általában 15 nap, de ettől eltérő is lehet.

A Közigazgatási perrendtartás ismeri az ugró fellebbezés jogintézményét: ha a határozatot elsőfokon a közigazgatási és munkaügyi bíróság hozta, a felek a határozat elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Az ugró fellebbezést a Kúria akkor fogadja be, ha a fellebbezés olyan anyagi jogsértésen alapul, amely a joggyakorlat egységének biztosítása szempontjából alapvető jelentőségű.

Rendkívüli jogorvoslat: a felülvizsgálati kérelem és a perújítás

Amennyiben a bíróság ítélete fellebbezéssel nem támadható, a fél rendkívüli jogorvoslattal élhet.
A perújítási kérelem előterjesztésének határideje a támadott döntés közlésétől számított 6 hónap.
A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje a támadott döntés közlésétől számított 30 nap.

1. Tanúként idéztek, de én nem szeretnék tanúskodni, mit tegyek?

A tanúzás állampolgári kötelezettség!

FIGYELEM! Ha az idézésben foglaltaknak nem tesz eleget és nem jelenik meg a tárgyaláson, a bíróság a rendőrség közreműködésével akár elő is vezettetheti és pénzbírsággal is sújthatja!

Arra viszont bizonyos esetekben lehetősége van, hogy a tanúvallomást megtagadja (pl. közeli hozzátartozó ellen nem köteles vallomást tenni, üzleti, orvosi vagy magántitkot nem köteles elárulni stb.)
Erre az eljáró bíró a tárgyaláson figyelmeztetni fogja, megjelenése viszont ekkor is kötelező.

2. Ha nem tudok semmit az ügyről mint tanú, nem írhatom meg a bíróságnak, hogy felesleges lenne eljönnöm?

Nem, a perben nem tehet írásban tanúvallomást. A tárgyaláson ilyen esetben is meg kell jelennie, ez alól a bíró sem engedhet kivételt.

3. Tanúként idéztek, de messze van a bíróság / beteg vagyok / nem tudok kimozdulni otthonról. Mit tegyek?

1. Ha beteg, de egy későbbi időpontban - gyógyulása után - el tud menni a bíróságra, elegendő, ha ezt egy igazolási kérelemben megírja és lehetőleg okirattal igazolja állapotát.

2. Ha az állapota miatt egyáltalán nem tud otthonról kimozdulni, kérheti, hogy Önt a bíróság otthon, helyszíni tárgyaláson hallgassa ki. Ezen a felek és a képviselőik is jelen lehetnek.

3. Ha a bíróság a lakóhelyétől eltérő településre idézte, kérheti, hogy a lakóhelye szerinti bíróságon hallgassák meg (ún. megkeresett bíróság útján.)

4. A tanúvallomásom megtétele előtt a bíróság kiküldött a tárgyalóteremből, miért van ez?

A Polgári Perrendtartás szerint a tanú a kihallgatása előtt nem lehet jelen a tárgyalóteremben.A kihallgatása után azonban önre van bízva, hogy távozik, vagy immár hallgatóként benn marad a tárgyaláson.

5. Bárki részt vehet a tárgyaláson és meghallgatja és felveheti a vallomásomat?

A tárgyalások általában nyilvánosak, ami a peres felek védelmét szolgálja.

Azonban a peres felek, és Ön is mint tanú kérheti zárt tárgyalás elrendelését, ha ennek indokait előadják.
A kérelemről a bíróság dönt és akár az Ön tanúvallomásával érintett részében is elrendelheti a zár tárgyalást, ha az Ön jogai védelmében az szükséges, indokolt. Ebben az esetben a tárgyalásról csak a sajtó képviselő készíthetnek felvétel a bíróság által meghatározott módon, az elhangzottakat a bíróság rögzíti és foglalja jegyzőkönyvbe.

A tárgyalás nyilvánosságára és a zárt tárgyalás elrendelésére vonatkozó szabályok az elektronikus hírközlő hálózat útján történő tanúmeghallgatás esetén is érvényesek.

1. Én nem kaptam idézést a tárgyalásra, csak az ügyvédem. Ez miért van?

Ha önnek van ügyvédje, a bíróság az idézést és a határozatait (így az ítéletet is) kizárólag az ügyvédje részére kézbesítheti. A per eseményeiről Önnek az ügyvédje ad tájékoztatást.

Önnek csak akkor küld idézést a bíróság, ha Önt személyesen kívánja meghallgatni. Ha Ön peres fél, vagy beavatkozó, a tárgyaláson részt vehet függetlenül attól, hogy megidézte-e a bíróság vagy sem.

2. Engem alperesként idéztek, ez számomra nagyon sértő. Ki szabja meg, hogy én felperes vagy alperes vagyok?

A polgári perrendtartás szabályai szerint:

  • ha Ön indította a pert, akkor Ön felperes,

  • ha Ön ellen indították a pert, akkor Ön alperes.

Ha Ön ellen pert indítanak, akkor köteles a perben alperesként részt venni.
Ha Ön indít pert bárki ellen, annak a személynek (vagy személyeknek) is kötelessége a perben állni, így ez a

szabály mindenkinek lehetőséget ad arra, hogy követelést bíróság előtt, törvényes úton érvényesíthesse.

Munkaügyi perben fél lehet az a szakszervezet, munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy üzemi, közalkalmazotti tanács is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.

3. Mit vigyek magammal tárgyalásra?

1. Egy fényképes, személyazonosságát igazoló igazolványt, amely lehet:

  • személyi igazolvány,
  • útlevél vagy
  • jogosítvány.

2. A lakcímkártyáját
3. Az adóazonosító jelét tartalmazó okiratot.
4. Amennyiben képviselőként jár el és még nem csatolta meghatalmazását,

  • az eljárási szabályoknak megfelelő meghatalmazását és

  • azokat az okiratokat, amelyek meghatalmazotti jogosultságát (pl. hozzátartozói, munkavállalói, stb.

    viszonyát) igazolják.

5. Célszerű

  • az idézést

  • a rendelkezésére álló periratokat

  • más okiratokat

FIGYELEM! Csak érvényes igazolvánnyal igazolhatja magát, kérjük győződjön meg iratai érvényességéről!
A személyes adataiban, idézhető címében a per során bekövetkezett változásokat köteles bejelenteni a bíróság felé.

4. Nincs kiírva a tárgyalóteremre az aznapi beosztás / hiányzik az én tárgyalásom. Mit tegyek?

Haladéktalanul jelezze az adott bíróság kezelőirodáján vagy tájékoztató irodáján. Ha az idézést magával viszi, a kezelőiroda hatékonyabban tud Önnek segíteni. Az aznapra kitűzött tárgyalásnak szerepelnie kell a jegyzéken.

Emellett ellenőrizze, hogy az idézés alapján a megfelelő dátum szerint, az eljáró (az idézést kibocsátó) bíróság előtt jelent meg. Ez különösen akkor lehet fontos, ha azonos utcában vagy épületben több bírósági szervezet működik. Ha az adatok helyesek úgy a bíróság kezelőirodáján (ügyfélcentrumában) is kérhet tájékoztatást, de a tárgyalótermek ajtajánál külön ív (a tárgyalási jegyzék) is tartalmazza az aznapra kitűzött tárgyalásokat. Ha a tárgyalóterem száma az idézésben feltüntetetthez képest módosul, azt a bíróság a tárgyalási ív mellett feltünteti.

5. Miért nem elég, ha csak az igazat mondom?

A polgári perben a nyilatkozatokat meghatározott időben és tartalommal kell előadni, így nem mindegy mikor és hogyan mondja vagy írja le az igazságot. A bíró minden esetben tájékoztatja a személyesen eljáró feleket ezen jogairól és kötelezettségeiről

A bíróságnak és a feleknek is figyelniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték a per első szakaszában rendelkezésre álljon. Így a felek kötelezettségei az alábbiak:

  • a felek kötelesek előmozdítani az eljárás feszes lefolytatását és befejezését;

  • a felperes és az alperes is köteles a perben jelentős tényekről nyilatkozatot tenni;

  • a felek kötelesek bizonyítékaikat a bíróság rendelkezésére bocsátani;

  • a felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően

    kötelesek előadni (igazmondási kötelezettség), valamint

  • minden fél a perbeli jogait és kötelezettségét jóhiszeműen köteles gyakorolni.

A fontos tények valóságnak megfelelő elmondása nem elegendő, ha azt a másik fél kétségbe vonja, vitatja.Ilyenkor a tényeket be is kell bizonyítani. Erre szolgálnak a tanúk, az okiratok, a szakértő.
Ha a bizonyítás elmarad, vagy sikertelen, ennek következményeit az a fél viseli, akinek érdekében áll, hogy az általa állított tényeket a bíróság valóságosnak fogadja el.

A bíróság döntése kialakítása során a perben jelentős tényeket,- a felek tényállításainak,
- a felek perben tanúsított magatartásának,
- a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és

- egyéb peradatoknak
az egybevetése, egyenként és összességében történő értékelése alapján a meggyőződése szerint állapítja meg.

FIGYELEM! Igazat mondani tehát a perben kötelező, ezt a törvény írja elő. Mindig figyelmesen olvassa el a bírósági tájékoztatókat és pontosan kövesse a bíró utasításait, tájékoztatásait!

Aki a perben valótlanságot állít, azt a bíróságnak kötelező pénzbírsággal sújtania. Ha a fél szavahihetősége elvész, annak az ügy kimenetelére is a legtöbb esetben döntő hatása lesz.

6. Mit jelent a bizonyítás?

A bizonyítás a peres eljárás egyik legfontosabb része, mert az objektíve valós tényállás kiderítésére itt kerül sor. A bizonyítás az ítéleti tényállás (ítéletben szereplő tényállás) megállapítása érdekében zajlik. A bíróság ennek révén tud jogi következtetéseket levonni és az ügyet - a bizonyítékok alapján - eldönteni.

Maga a bizonyítási eljárás az érdemi tárgyaláson folyik és több cselekményből áll:

1) felek meghallgatása,
2) tanúk meghallgatása,
3) szakértői vélemény beszerzése,

4) okiratok ismertetése, megtekintése,

5) szemle, stb.

Vannak bizonyítás nélkül elfogadható tények, mint például- az ellenérdekű fél által beismert,
- a felek által egyezően előadott,
- az ellenfél által bírói felhívás ellenére nem vitatott tények.

E mellett vannak köztudomású tények is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van, ezt sem kellbizonyítani.

7. Hogyan kell bejelentenem, ha tanú meghallgatását kérem?

A tanúvédelmi szabályok szerint csak a tanú nevét írhatja le a beadványában, vagy mondhatja el a tárgyaláson.

A tanú címét minden esetben 1 példányban, írásban kell mellékelnie/átnyújtania, lehetőleg zárt borítékban, a cím tehát nem hangozhat el nyilvánosan. A címet csak az eljáró bíró és a postázást végző munkatársa jogosult megismerni. A tanú hozzájárulása nem kell ahhoz, hogy tanúként bejelentse a bíróságon. Ha ismeri személyesen a meghallgatni kért tanút, előzetesen beszerezheti hozzájárulást, megkérdezheti mit tud az ügyről, de a tanútsemmilyen módon nem befolyásolhatja!

Munkaügyi perben, ha a megidézni kért tanú kiskorú, be kell jelenteni

  • az életkorát,

  • törvényes képviselője nevét és címét is.

8. Mi történik, ha valamelyik fél a per alatt meghal vagy cég megszűnik?

Ezt a többi fél köteles haladéktalanul bejelenteni, ilyenkor az eljárás félbeszakad.

FIGYELEM! Ha a halálról/megszűnésről a bíróságot nem tájékoztatják és a per tovább folyik, minden egyes, haláleset után megtett cselekmény és meghozott határozat hatálytalannak minősül (tehát olyannak, mintha megsem történt volna).

9. És ha nem jelentem be a fél halálát, hogy tovább folyjon a per?

Ezzel nem segít, sőt, pénzbírságot is kockáztathat.

FIGYELEM! A haláleset utáni perbeli cselekmények hatálytalansága mindig beáll, akkor is, ha akár évekkel később derül ki a haláleset.

10. Sokan vagyunk a perben és az egyik – sokadrendű – alperes meghalt. Miért nem folytatható az élők között addig is a per?

Attól függ, hogy a pertársak perbenállása kötelező-e (például a közös tulajdon megszüntetetése iránti perben)vagy sem.

1. Ha pertársak perbenállása kötelező, akkor a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig az eljárás félbeszakad az egész perre vonatkozóan. Ez esetben minden perbeli cselekmény és intézkedés hatálytalan, kivéve az eljárás folytatása érdekében tett intézkedéseket, bejelentéseket.

2. Ha a pertársak perbenállása nem kötelező, lehetőség van a per részleges félbeszakadására: ha pertársaság csak célszerűségi alapon áll fenn, akkor a bíróság a 2018. január 1. napját követő perekben (és csak azokban!) külön folytathatja a pert és dönthet részítélettel a többi pertárs vonatkozásban.

11. Közösen kértük a tárgyaláson a bíróságtól, hogy szüneteljen az eljárás. A jegyzőkönyvben írt négy hónap már eltelt. Mit tehetek, hogy az ügy folytatódjon?

FIGYELEM! Ha eltelt a négy hónap és ezalatt az idő alatt egyik fél sem kérte a folytatást, a per a törvény erejénél fogva megszűnik. Miután érdemi döntés nem született a szünetelés folytán megszűnt ügyben, ha Ön felperes volt, ismét benyújthatja a keresetlevelét, ha alperes volt, semmiféle teendője nincs egészen addig, amíg a felperes ismét meg nem indítja Ön ellen a pert.

Szünetelésre egy perben legfeljebb 3 alkalommal kerülhet sor a felek közös kérelmére. A szünetelés alatt a határidők megszakadnak. Ha a szünetelés a másodfokon történt, akkor a megszűnésen túl az ítélet fellebbezéssel érintett része hatályát is veszíti. Ebben esetben a törvény nem ad lehetőséget igazolási kérelem előterjesztésére.

12. Nagyon régen folyamatban van a per, amit indítottam. Úgy látom, hogy nemigen történik benne semmi, csak húzódik. Tehetek ez ellen valamit?

Igen, két lehetősége is van:
1. Jogában áll az eljárás elhúzódása miatti kifogást benyújtania, amit – azok után, hogy az első fokú bíróság számot ad az ön által megjelölt mulasztások tárgyában – a másodfokú bíróság bírál el.

Számoljon vele, hogy noha a kifogás elintézése soron kívüli, ebben az esetben is „húzódik az ügy”, mert a bíró nyilatkozata után az iratot felterjesztik a másodfokú bíróságra, amelyik tárgyaláson kívül hozza meg a döntését, majd írásba foglalás után küldi vissza az iratokat az első fokú bíróságra.

2) Gyorsabb ügyintézéssel jár, ha a bíróság elnökétől kéri soronkívüliség elrendelését. Ez a kérelem az ügy menetét nem akasztja meg.

13. Szerintem a bíró elfogult, engem nem hagy szóhoz jutni, bezzeg az ellenfelem annyit beszélhet, amennyit akar. Mit tehetek?

Jogában áll „elfogultsági kifogást” (szabatosan: kizárás iránti kérelmet) benyújtania, ha megrendült a bizalma az eljáró bíróban. Ezt a kérelmét - amennyiben a bíró maga nem kéri az ügy másik bíróra átosztását - a bíróságmásik tanács fogja elbírálni és a kérelme csak akkor vezethet sikerre, ha olyan igazolható (és nem szubjektív) körülményeket tud előadni, amelyek a bíró pártatlanságát valóban megkérdőjelezik. Önmagában az a tény, hogyaz Ön megérzése szerint a perbeli ellenfele több előadást tehet a tárgyalásokon, mint Ön, nem vezet a kifogás sikeréhez, mert ennek a körülménynek más - a tényállás tisztázása szempontjából - lényeges oka lehet.

14. Mi történik az „elfogultsági kifogás” benyújtása esetén a peremmel?

A pert nem akasztja meg az elfogultsági kifogás, a bíró ebben az esetben tovább köteles folytatni az ügyet, sőt,ha a per ítélethozatalra megérett, az ítéletet is köteles meghozni

15. Nem vagyok elégedett az eljáró bíró pervezetésével és a magatartásával sem, ezt meg is írtam a bíróság elnökének. Ilyenkor mi történik?

A bíróság elnökének nincs a perbe semmiféle beleszólása, a bírók az ítélkezési tevékenységük során függetlenek. Az ön kérelmét értékelheti elfogultsági kifogásnak vagy arra is lehetősége van a bíróság elnökének, hogy a bíró magatartásával kapcsolatban vizsgálatot rendeljen el, de ez a folyamatban lévő ügyre semmiféle hatással nincs.

16. Szerintem a folyamatban lévő perhez nekem is közöm van, hogyan érhetném el, hogy annak részese legyek?

Amennyiben ön bizonyítani tudja, hogy a mások között folyó per mikénti eldöntéséhez önnek jogi (!) érdeke fűződik, akkor kérheti a beavatkozás engedélyezését. E kérelemben meg kell jelölnie

  • a jogi érdeket és

  • azt, hogy melyik félhez (a felpereshez vagy az alpereshez) kíván beavatkozóként csatlakozni.

közigazgatási perben is lehetőség van arra, hogy akinek ehhez jogi érdeke fűződik, valamelyik fél pernyertességét támogassa, de ezt a polgári perrel szemben nem a perbe történő beavatkozásnak, hanem érdekeltként történő perbelépésnek hívjuk. A bíróság hivatalból is vizsgálja, hogy például a megelőző eljárás adatai alapján kinek az érintettsége merülhet fel, és ő(ke)t per megindulásáról, valamint az érdekeltként történő perbelépés lehetőségéről értesíti.

17. Engem már nem érint a jogvita, szeretnék „kiszállni” a perből, hogyan érhetem ezt el?

Polgári perben:
Ha Ön a per felperese, úgy „szállhat ki”, hogy eláll a keresetétől.
Ha az elállás az alperes érdemi ellenkérelmének megtörténte után történik, ahhoz az alperes hozzájárulása is szükséges. Ha az alperes az elálláshoz:

- nem járul hozzá, a per tovább folytatódik.
- hozzájárul, a perköltséget az alperes részére önnek kell megfizetnie (kivéve, ha az alperes nem kér perköltséget).

Ha Ön a per alperese, nincs eljárásjogi lehetősége arra, hogy kiszálljon a perből, mert a felperes a per ura, ő dönti el, hogy önnel szemben a keresetétől eláll-e vagy sem.

Munkaügyi perben:
Felperesként az eljárás bármely szakaszában elállhat a keresetétől, azaz „kiszállhat” a perből és ehhez még az alperes hozzájárulása sem szükséges.
Alperesként nincs lehetősége arra, hogy kiszálljon a perből, mivel a per ura a felperes és ő dönti el, hogy eláll-ea keresetétől vagy sem.

Közigazgatási perben:
felperes keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül, a tárgyalás berekesztéséig elállhat. Az elállás a tárgyalást megelőzően írásban vagy a tárgyaláson szóban is bejelenthető. Ha a bíróság nem tart tárgyalást, elállni a bíróság ítéletének meghozataláig lehet.
peres felek egyezséget is köthetnek, és a marasztalásra irányuló perben az eljárás szünetelését is kérhetik.Utóbbi esetben a per 4 hónap szünetelés után megszűnik, amennyiben a felek nem kérik annak folytatását. Ez alatt az idő alatt van idejük a feleknek egyezkedni vagy gondolkodni az ügy sorsa felől.
A közigazgatási pernek közérdekvédelmi funkciója is van, és nem csak az egyéni sérelmek orvoslására szolgál. Emiatt abban az esetben, ha a bíróság hivatalbóli vizsgálatot vagy bizonyítást rendelt el, a felperes elállása esetén is a per csak akkor szüntethető meg, ha az időközben értesített ügyészség az erre megállapított határidőn belül nem lép be a perbe.

1. Hogyan nyújtsam be a beadványomat?

Polgári perben:
A) Általános szabályok
A beadvány általános fogalom, alatta érteni kell

  • a keresetlevelet,

  • az ellenkérelmet,

  • a viszontkeresetet,

  • a beszámítást és

  • minden egyéb írásos nyilatkozatot is.

FIGYELEM! Ha a bíróság felhívására tesz nyilatkozatot, nyújt be iratot, ügyeljen a felhívásban előírt időtartamra. Ha ezt elmulasztja, eljárásjogi hátrányok érhetik.

B) Papír alapon történő benyújtás

Ez történhet:

  • Postai úton (célszerű ajánlott küldeményként),

  • Személyesen, a kezelőirodák félfogadási idejében

Ha egy plusz példányt magával visz, azon a bíróság munkatársa igazolja a beadvány átvételét.

  • Személyesen, félfogadási időn túl, gyűjtőládába bedobva

Ez még aznap beadottnak minősül, viszont nem kaphat igazolást az átvételről.

C) Elektronikus úton történő benyújtás

Ez az ügyfélkapun keresztül történhet. A hivatali rendszer értesítést küld önnek a benyújtásról és a bírósághoz való megérkezésről is.
FIGYELEM! Ha ezt a kapcsolattartási formát választja, utána nem térhet vissza, illetve át a papír alapúra. Minden iratot a továbbiakban abban a perben csak elektronikusan küldhet meg, egyébként hatálytalannak tekinti a bíróság, azaz úgy, mintha be sem adta volna.

Munkaügyi perben:

Nem kötelező a jogi képviselet. Amennyiben mégis ügyvédet hatalmaz meg a perében, ő a beadványokat elektronikus formában fogja benyújtani Ön helyett.

Közigazgatási perben:
A) Papír alapon történő benyújtás. Ez történhet:

  • Postai úton (célszerű ajánlott küldeményként): a benyújtás ideje a postára adás napja

  • Személyesen a kezelőirodán, félfogadási időben

  • Személyesen, a bíróságon felállított gyűjtőládába helyezéssel

  • Személyesen a tárgyaláson vagy meghallgatás során

Ilyenkor a tanács elnöke a jelen levő feleknek nyomban kézbesíti a másodpéldányokat, a benyújtott irat „eredeti” példányát a jegyzőkönyvhöz szereli mellékleteként.

B) Elektronikus úton történő benyújtás:

Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy az elektronikus kapcsolattartást választó felperes kapcsolattartására a polgári per erre vonatkozó rendelkezései irányadóak.
Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles fél (természetes személy) választhat, hogy elektronikus úton, ügyfélkapun nyújtja be beadványát.

FIGYELEM! Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél vagy jogi képviselőnek nem minősülő képviselője vállalta, hogy a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton tartja, utóbb, a beadvány papír alapú benyújtásával egyidejűleg kérheti a bíróságtól a papír alapú eljárásra történő áttérés engedélyezését. A kérelemben valószínűsíteni kell, hogy a fél, illetve a jogi képviselőnek nem minősülő képviselő körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene.

2. Hány példányban írjam meg a beadványt?

Általános szabály: minden beadványt (és a mellékleteket) eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél van. A többletpéldány a bíróságé. Ha faxon küldi meg az iratot, célszerű beadnia az eredeti példányokat is.

Kivétel: elektronikus kapcsolattartás esetén egy példányban kell elkészítenie a beadványt, azt digitálisan rögzítenie, vagy beszkennelnie és mellékletként csatolni a kitöltött elektronikus beadványához. Ezeket együtt kell elküldenie az ügyfélkapun keresztül.

3. Folyamatban lévő perben szeretnék beadványt előterjeszteni a bíróságnak. Mit tartalmazzon a beadvány?

Polgári perben:
1. Folyamatban lévő perben nyomtatványon terjeszthet elő

a)  írásbeli ellenkérelmet,

b)  viszontkereset-levelet, valamint

c)  beszámítást tartalmazó iratot

Ezen nyomtatványokhoz is készült kitöltési útmutató, amelyet az alábbi linkre kattintva talál.

Ezeken a nyomtatványokon – hasonlóan a keresetlevélhez – szintén minden adatnak van hely, és látni fogja azt is, hogy milyen információkat kell megadnia. Néhány dologra azonban kiemelten figyelnie kell.
FIGYELEM! Erre vonatkozóan olvassa el a „Minek kell egy keresetlevélben lenni?” részt (l. 2.5. pont).

a) Írásbeli ellenkérelem: arra vonatkozik, hogy a felperes keresetével kapcsolatban mit döntsön a bíróság.(pl. utasítsa el azt részben vagy egészben).
Az írásbeli ellenkérelemben:
- írja le részletesen, hogy a kérelmét milyen tényekkel, okokkal indokolja.

- meg kell jelölnie az azt alátámasztó bizonyítékokat (tanúkat, okiratokat, az eseményről készült dokumentumokat, stb.).
- az okiratokat másolatban csatolnia kell.

b) Viszontkereset: a viszontkereseti kérelmet – a kereseti kérelemhez hasonlóan – nagyon pontosan kell megfogalmaznia.

c) Beszámítás (beszámítási kifogás): rendelkeznie kell olyan követeléssel (pénzfizetésre vonatkozó igénnyel), amelyet itt, ebben a perben akar figyelembe vetetni a bírósággal.
A beszámítást tartalmazó iratban:
- ezt az összeget pontosan meg kell jelölnie, csakúgy, mint a kereset esetében,

- a saját igényére vonatkozó bizonyítékokat meg kell jelölnie és
- az okiratokat másolatban csatolnia kell.
Az eredeti iratokat a tárgyalásra magával kell hoznia és be kell mutatnia.

2. Egyéb beadványok: minden más beadványt Önnek kell megfogalmaznia és elkészítenie. Azon fel kell tüntetnie
- a bíróságot, amelyhez a beadványt intézi,
- a felek nevét, lakóhelyét,

- a per tárgyát,
- a folyamatban levő ügyekben pedig a bírósági ügyszámot is.

FIGYELEM! A nyilatkozatot a panasznapon (a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási idő) jegyzőkönyvbe is mondhatja.

Munkaügyi perben

Keresse a munkaügyi perrel kapcsolatos Űrlapot. link? A munkabér megfizetése, továbbá a munkáltatói igazolás kiadása iránti kérelme esetén a keresetlevelében kérheti, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel kötelezze az alperest, ami előzetesen végrehajtható, így Ön a per jogerős lezárása előtt már hozzájuthat meg nem fizetett munkabéréhez, vagy a ki nem adott munkáltatói igazolásokhoz.

Közigazgatási perben:
Ha a kapcsolattartás elektronikus úton történik, lehetősége van azt űrlap kitöltése útján előterjeszteni, amely a bíróság honlapjáról letölthető (www.birosag.hu) link.
Ez esetben az űrlap tartalmazza a kitöltendő szükséges adatokat.

Egyebekben a beadványon fel kell tüntetni:

  • az eljáró bíróságot, amelyhez a beadványt intézik,

  • a felek és képviselőik

o teljes nevét,
o lakóhelyét vagy székhelyét,
o ismert elektronikus levélcímét,o perbeli állását

Ha valamely fél vagy képviselője állandó lakóhelyétől eltérő tartózkodási hellyel vagy egyéb idézésre alkalmas címmel rendelkezik, a beadványokon azokat is fel kell tüntetni.

  • per tárgyát,

  • a folyamatban lévő ügyekben a bírósági ügyszámot is.

Egyes beadványoknak speciális, a törvény által megkívánt további kellékei vannak. Ilyen pl. közigazgatási perben a védirat, ami az alperesnek a keresetlevélre tett nyilatkozata. A védirat vagy a keresetlevél visszautasítására irányul vagy érdemi védekezést kell tartalmaznia: elő kell adni benne a védekezés alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.

4. Hogyan lehet a perben nyilatkozatot tenni?

Polgári és munkaügyi perben: kétféleképpen:

  • beadványok útján írásban és

  • a tárgyaláson szóban.

Közigazgatási perben:

- az egyszerűsített perben szóbeli nyilatkozat helyett a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, arról azonban a bíróság dönthet, hogy ezt elfogadja-e.

5. Benyújthatom-e a beadványt faxon vagy e-mailen?

Faxon igen, de az érkezett beadvány hiányosnak minősül, hiszen nincs eredetiben aláírva. Ezért a bíróság vissza fogja adni hiánypótlásra.
FIGYELEM! Ha faxot kell küldenie, arra fokozottan ügyeljen, hogy az adott esetben több bírósági faxszám közül a megfelelőt válassza.

E-mailen nem, ugyanis a bíróság alkalmazottjainak küldött email nem minősül előterjesztett beadványnak,ugyanis az e-mail nem minősül elektronikus kapcsolattartásnak. Az e-mail úgy kell tekinteni, mintha elő se terjesztették volna.

6. Beszélhetek-e az ügyemben az eljáró bíróval tárgyaláson kívül?

Nem, ez az ügyfélnek és a bírónak is szigorúan tilos!

A tisztességes eljárás és a pártatlanság követelménye miatt a perben történt bármilyen cselekményről valamennyi félnek tudnia kell, és minden eljárási cselekménynek a perrendtartások szerinti módon kell megtörténni.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem tájékoztathatja a bírót, ha a tárgyalásról késni fog, de az ügy érdemére vonatkozó legkisebb kérdés is csak a perfelvételi, illetve az érdemi tárgyaláson vitatható meg.

7. Írtam a bírónak egy levelet. Meglepetésemre annak másolatát megküldte az alperesnek, pedig kértem, hogy kezelje bizalmasan. Helyesen járt el?

Igen, ugyanis Ön olyat kért, amit a bíró nem teljesíthet.

A perben alapvető szabály, hogy amit a bíróság tud, mert megírták neki, arról a perbeli ellenfélnek is tudomást kell szereznie. Nem lehet bizalmas levelet írni a bírónak. Ha ezt teszi, tudnia kell, hogy a bíróság az Ön beadványát kézbesíteni fogja a perbeli ellenfelének, mert a törvény erre kötelezi. A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessék és azokra nyilatkozhassanak.

8. Hol kaphatok felvilágosítást a tárgyalás helyéről, idejéről vagy a per más adatáról?w

1) Az adott bíróság

a) kezelőirodáján vagy

b) tájékoztató irodáján.

A bíróságok elérhetőségét a http://www.birosag.hu oldalán találhatja meg.FIGYELEM! Telefonon csak nagyon szűk körben kaphat információt, általában- a felek nevére
- az ügyszámra
- a tárgyalás helyére és időpontjára vonatkozóan.

2) A Bírósági Elektronikus Tájékoztató és Figyelmeztető Rendszer útján az ügy alap adatairól (pl.: tárgyaláshelye, ideje), továbbá SMS és e-mail üzenetben tájékoztatást kaphat a fontosabb eljárási cselekményekről.
A regisztrációval és a rendszer használatával kapcsolatos bővebb tájékoztatás itt tekinthető meg:https://e-ugyintezes.birosag.hu/

9. Nem értem a bíróság felhívását, hogy tehetek eleget neki?

Ha Önnek nincs jogi képviselője mert jövedelmi viszonyai miatt nem tud ügyvédet fogadni, jogosult lehet az állam által működtetett jogi segítségnyújtó szolgáltatások igénybevételére. A jogi segítségnyújtó szolgáltatásról az interneten tájékozódhat, ha keresést végez a „jogi segítségnyújtás” kifejezésre.

Amennyiben ingyenes jogi segítségnyújtásra nem jogosult, igénybe veheti adott bíróság jogi segítségnyújtó szolgálatát („ügyfélsegítő”). Ezek elérhetőségét (és ügyfélfogadási idejét) a bíróságok oldalán találhatja meg.

Lehetősége van arra is, hogy a bíróságnak megírja, hogy nem érti a felhívását és ezzel kapcsolatban tájékoztatást kér. A bíróság köteles erre válaszolni.
FIGYELEM! Mivel rendszerint az eredeti felhívás tartalmaz időpontot, vagy időtartamot, ez esetben célszerű hosszabbítást kérnie, mert ezt a bíróság nem adja meg automatikusan.

10. Ki tekinthet bele a peres iratokba?

A fél és a képviselője (meghatalmazottja) korlátozás nélkül betekinthet a peres iratokba a határozattervezet, tanácskozási jegyzőkönyvek, különvélemények, tanács tagjainak feljegyzései, valamint a minősített adat

kivételével. Amelyik iratba a jogosult betekinthet, abból másolat kiadását is kérheti, azzal, hogy a nagyobb mennyiségű másolat kiadásának időpontjával kapcsolatban a kezelőiroda (ügyfélcentrum) munkatársávalegyeztetni kell.

Más személy csak a bíróság elnökének külön engedélye alapján tekinthet be, ha a jogi érdekeltségét igazolja.

1. Mikor kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni a beadványt?

A beadványt a befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni. A Központi Rendszer által küldött értesítések közül ez a feladási igazolás.

2. Hogyan számítódnak a határidők elektronikus kapcsolattartás esetén?

Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően benyújtották.

A határidő számítása szempontjából benyújtottnak az a beadvány tekintendő, amelyről a bíróság informatikai rendszere befogadás-visszaigazolást küldött, és adathordozón történő benyújtás esetén a 394/G. § (7) bekezdése szerinti határidő is betartásra került.

3. Milyen módon kerül ellenőrzésre, hogy a beadványt minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátták-e?

Ezeknek a meglétét az ügy bírája vizsgálja és amennyiben szükséges, a beadványt előterjesztőt a hiányok pótlására hívja fel.

4. Szükséges-e a nyomtatványt és az esetlegesen csatolt mellékleteket az elektronikus aláíráson kívül AVDH szolgáltatással is hitelesítenem?

Amennyiben a nyomtatványt és valamennyi mellékletét is minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látta el, úgy nem szükséges az AVDH szolgáltatással történő hitelesítés.

5. Ki és mikor ellenőrzi az illeték megfizetésének megtörténtét, ha EFER rendszeren keresztül fizették meg az illetéket?

A bíróság az EFER rendszeren keresztül elindított fizetési tranzakcióval létrejövő ún. visszavonhatatlan fizetési ígérvényről közvetlenül, a lajstromprogram útján értesül, ezt követően szintén ugyanígy értesül az illeték összegének beérkezéséről is.

A Pp. 394/H. § (5) bekezdése szerint elektronikus úton benyújtott beadvány esetén az illeték vonatkozásában a Pp. 95. § (3) bekezdése és a Pp. 124. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásának a beadvány érkeztetését követő három munkanapon belül helye nincs.

6. Ki és mikor ellenőrzi az illeték megfizetésének megtörténtét, ha Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára átutalással fizették meg az illetéket?

Az átutalással történő illetékfizetés tényét az eljáró törvényszék a Kincstártól kapott illeték-bevételi számlakivonat adatai alapján a számlaforgalomba történő betekintéssel ellenőrzi.

Amennyiben ez nem vezetne eredményre, vagy ezt indokoltnak tartja az átutalási bizonylatot a P23 számú nyomtatvány segítségével küldheti meg a bíróságnak.

7. Hogyan fizethetek EFER rendszeren keresztül?

Az illetékfizetéssel kapcsolatosan bővebb információkat az Illetékfizetés oldalon találhat. Ezen az oldalon találhatja meg az EFER rendszerhez kötődő képernyőképes útmutatónkat is.

8. Mit kell tartalmaznia Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára történő átutaláskor a közlemény rovatnak?

Átutalás esetén az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni annak a konkrét bíróságnak a nevét, amely előtt az illetékfizetéssel érintett ügy folyamatban van, a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát (UKM azonosító) vagy ha a fél előtt ismert, akkor a beadvány lajstromszámát és annak a peres félnek a nevét, akinek a javára az illeték befizetése történik.

9. Ha az EFER rendszeren keresztül nem tudtam megfizetni az illetéket, akkor mit kell tennem?

Ha EFER rendszeren keresztül bármely okból nem tudta megfizetni az illetéket, az illetékfizetési kötelezettségét ez nem érinti, az továbbra is fennáll. Válassza az illetékfizetés további módjainak valamelyikét, bővebb információt az Illetékfizetés oldalon talál.

10. Hogyan utalhatok a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára külföldről vagy devizaszámláról? Hol találom meg az IBAN és SWIFT kódokat?

Bármely pénzforgalmi számlaszám IBAN kódját a http://www.ibancalculator.com/ oldalon tudja legenerálni.

A Magyar Államkincstár SWIFT kódját és a Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámra történő utalás feltételiről bővebben http://www.allamkincstar.gov.hu/  oldalon tájékozódhat.

11. Illetékkedvezmény illet meg, vagy az ügy tárgyánál fogva illetékmentes, illetőleg illeték-feljegyzési joggal érintett. Hogyan jelölhetem ezt a nyomtatványon?

Valamennyi illetékfizetésre alkalmas nyomtatványon az erre szolgáló mezőben azt az összeget kell megadni, amelyet az illetékfizetésre vonatkozó szabályok előírnak, mivel ez az összeg kerül előírásra, mint befizetendő illeték.

Amennyiben bármilyen illetékkedvezmény, illetékmentesség folytán a mezőben írt illetéket nem kellene megfizetni, az „Illetékkedvezményt igénylek, illet meg” jelölőnégyzet kijelölésével ez jelezhető. Ebben az esetben bár az illeték a bírósági ügyben előírásra kerül - mint az állam által előlegezett költség-, az EFER-en keresztüli illeték fizetési link nem kerül megküldésre.

12. Hogyan kérhetek számlát az EFER rendszeren keresztül megfizetett illeték vonatkozásában?

Az EFER a befizetett illeték összegéről számlát nem állít ki és ilyen számla kiállítására az eljáró bíróság sem jogosult. Az EFER csak a fizetési forgalom lebonyolítását végzi, a rendszert nem az OBH működteti, annak az OBH-n keresztül az összes bíróság is csak felhasználója.

A könyvelhetőség érdekében javasoljuk az Igazságügyi Fizetési Portál (IFP) sikeres fizetést megjelenítő oldalát kinyomtatni, illetőleg az adott tranzakcióhoz tartozó számlakivonatot csatolni.

13. Hogyan tudom az elektronikus eljárás során tévesen megfizetett illetéket visszaigényelni?

A tévesen megfizetett illeték visszaigénylésére a Kincstárnál vezetett illeték-bevételi számla javára tévesen indított banki átutalások esetén az állami adóhatóságnál kérhető a tévesen átutalt összeg visszatérítése.

A kérelemhez csatolni kell az átutalásról szóló banki igazolást. Az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelmező számlaszámának, nevének, az átutalt összegnek és az átutalás dátumának közlésével megkeresi a Kincstárt. A Kincstár a megkereséstől számított 8 napon belül visszaigazolja, hogy a kérdéses átutalás megtörtént, és azt más szerv megkeresésére nem igazolta vissza.

Amennyiben visszatérítésnek van helye, az állami adóhatóság azt postai átutalás, ha pedig az ügyfél (kérelmező) számlaszáma ismert, akkor banki átutalás útján fizeti vissza.

14. Ha a bíróságtól érkezik egy irat a kézbesítési rendszeren keresztül, az közokiratnak minősül-e?

A kézbesítési rendszer útján megküldött, a bíróság által alakszerűen kiállított elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat közokirat.

15. Elektronikus küldemény esetén a kézbesítési vélelem szabályai mennyiben térnek el a postai úton megküldött küldeményre vonatkozó szabályoktól?

Ha a kézbesítési rendszer a bíróság részére azt igazolja vissza, hogy a bíróság által megküldött bírósági iratot az elektronikus úton kapcsolatot tartó kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítésigazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon a bírósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni.

Ha a kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer útján automatikus tájékoztatást kap. A Központi Rendszer által küldött értesítések közül ez a meghiúsulási igazolás.

16. Megdönthető-e a kézbesítési vélelem az elektronikus küldemény vonatkozásában?

A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem a Pp. 99/A. § (1) bekezdésében meghatározott határidőkön belül arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni.

17. Mi a jogkövetkezménye, ha a törvényi kötelezettség ellenére nem elektronikusan kerül benyújtásra a beadvány?

A törvényi rendelkezések értelmében, ha a perben a kapcsolattartás valamely fél részéről elektronikus úton történik, és az elektronikus úton kapcsolattartó a beadványát nem elektronikusan terjeszti elő – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – keresetlevél esetében a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy nyilatkozatot egyáltalán nem tesz. [Pp. 394/I.§ (1) bekezdése]

Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a fenti jogkövetkezményen felül az elektronikus úton kapcsolatot tartót pénzbírsággal sújtja és a bírósági iratot papír alapon kézbesíti. [Pp. 394/I.§ (2) bekezdése]

18. A végrehajtási nem peres eljárásokban kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?

A végrehajtási nem peres eljárások során a kérelem benyújtására papír alapon kerül sor és a fél és bíróság közötti kapcsolattartási forma e nem peres eljárás során mindvégig papír alapú.

19. Közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti per esetén a keresetlevelet a jogi képviselővel eljáró fél jogi képviselője mely űrlapon terjesztheti elő?

A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a 330. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél.

20. Mi az az IKR rendszer, és hogyan használhatom? Mire szolgál?

Az IKR rendszer egy az ÁNYK programot kiváltó űrlap benyújtást támogató szolgáltatás, amelyen keresztül a Kormányhivatalok, vagy járási és kerületi hivatalok döntéseivel szemben terjeszthető elő a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozó keresetlevél az első fokon eljárt hivatalnál.

Az IKR rendszer felhasználói kézikönyve a http://www.kormanyhivatal.hu/download/5/85/d2000/Felhaszn%C3%A1l%C3%B3i%... oldalon érhető el.

21. Folyamatban lévő ügyben az érdemi védekezést tartalmazó beadvány mely űrlapon terjeszthető elő?

A bíróságon már folyamatban lévő ügyben előterjesztendő előkészítő irat az "Űrlap egyéb beadvány benyújtásához" megjelölésű, P23 számú űrlapon terjeszthető elő.

22. Olyan beadványt szeretnék előterjeszteni, amire egyetlen rendszeresített nyomtatvány sem illik igazán. Mit tegyek?

Amennyiben nem talált olyan nevesített nyomtatványt, amin a beadványa előterjeszthető, akkor válassza a P23 nyomtatványt.

23. Gyámhatóságként gondnokság alá helyezés iránti pert melyik nyomtatvány használatával terjeszthetem elő elektronikusan?

A gondnokság alá helyezés iránti per megindítására a P01 számú nyomtatvány szolgál. Az űrlap 1.3. pontjában az Ügykategória legördülő listából a "Gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos per" érték kiválasztható.

24. Közigazgatási szervként járok el, Hivatali Kapun szeretném beküldeni az iratokat, melyik nyomtatványokat kell használnom?

Azok közül a nyomtatványok közül válassza ki a megfelelőt, amelyek az Ügyfélkapun történő beküldésre alkalmasak. E nyomtatványok Hivatali Kapun is beküldhetőek azzal, hogy a nyomtatványokon szükséges a beküldő feltüntetése.

25. Kötelező-e Hivatali Kapun vagy Perkapun keresztül történő beküldéskor a beküldő személy adatainak feltüntetése? Látható lesz-e az összes személyes adatom a perben résztvevők számára?

Igen, amennyiben a nyomtatványon erre szolgáló mezők vannak, azok kitöltése kötelező.

A beküldő személyes adatai a bírósági eljárás irataiban nem kerülnek megjelenítésre. A megadott adatok csak az azonosítást szolgálják, az 1.1. pontban megadott „Viselt név” mezők adatain kívül más adat nem kerül megjelenítésre a feldolgozás során.

26. Igazságügyi szakértő vagyok, szeretnék elektronikusan kapcsolatot tartani a bírósággal. Mi a teendőm?

Be kell jelentenie a szakértői névjegyzékbe, hogy az elektronikus kapcsolattartást vállalja, erre szolgáló elérhetőségét pedig az Országos Bírósági Hivatal részére meg kell küldenie.

Arról is értesítenie kell az Országos Bírósági Hivatalt, amennyiben úgy dönt, hogy a továbbiakban nem vállalja az elektronikus kapcsolattartást.

27. Külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet peres fél esetében 2016. július 1. napjától kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?

Nem, külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a bírósággal történő elektronikus kapcsolattartás nem kötelező.

Amennyiben azonban a külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő részére az elektronikus kapcsolattartás kötelező.

28. Az egyéni vállalkozó számára – e minőségében indított perekben – 2016. július 1. napjától kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?

Igen, mivel egyéni vállalkozói minőségében eljárva az egyéni vállalkozó természetes személy is gazdálkodó szervezetnek minősül a Pp. 396. § rendelkezései alapján.

29. Eddig személyesen jártam el a perben, most szeretnék jogi képviselőt meghatalmazni. Mi a teendőm?

A jogi képviselő részére adott meghatalmazást benyújthatja a peres fél papír alapon, de benyújthatja azt a jogi képviselő is. Ez utóbbi esetben azt a jogi képviselőnek digitalizálnia kell és elektronikus úton kell megküldenie a P13 számú nyomtatvánnyal az adott peres ügyszámra hivatkozással a bíróságnak.

Lényeges, hogy a jogi képviselő részére a bíróság csak azt követően kézbesíti az iratokat elektronikus úton, ha a jogi képviselő az elektronikus elérhetőségének biztosítása érdekében a bírósággal a fél nyilatkozatának bírósághoz érkezéséhez képest 15 napon belül felvette a kapcsolatot. Ennek elmulasztása esetében a bíróság a jogi képviselőt pénzbírsággal sújtja.

30. A bírósággal a jogi képviselőm elektronikus úton tartotta a kapcsolatot, de a megbízása megszűnt. A továbbiakban személyesen kívánok eljárni. Milyen módon kérhetem a saját tekintetemben az elektronikus kapcsolattartást? Kérhetek papír alapú kapcsolattartá

A jogi képviselő megbízatásának megszűnése az eljáró bíróságnál elektronikusan és papír alapon is bejelenthető.

Amennyiben a továbbiakban a perben természetes személy félként vesz részt és a bírósággal papír alapon kíván kapcsolatot tartani, a jogi képviselő megbízatásának megszűnését papír alapú beadványában jelentse be az eljáró bírósághoz.

Amennyiben a jogi képviselet megszűnését elektronikusan kívánja bejelenteni, használja a P13 számú nyomtatványt. A jogi képviselet megszűnésének elektronikus úton történő bejelentésével a továbbiakban a bírósággal elektronikus úton kell a személyes Ügyfélkapuján keresztül kapcsolatot tartani.

31. Az ügyben olyan papír alapú okiratot szeretnék felhasználni bizonyítékként, aminek valódisága vitás? Benyújthatom-e a perben eredeti papír alapú példányban?

Amennyiben a papír alapú okirat valódisága vitás a bíróság – hivatalból vagy a fél kérelmére – a papír alapú benyújtást elrendelheti.

32. Mekkora az egyes nyomtatványokhoz csatolható fájlok maximális mérete?

Az egyes űrlapokhoz csatolható fájlok egyenkénti mérete a 150 MB-ot, az űrlaphoz csatolt valamennyi melléklet együttes mérete pedig a 300 MB-ot nem haladhatja meg.

33. Hogyan kell benyújtanom a kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt meghaladó beadványomat?

A kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt meghaladó beadványát adathordozón nyújthatja be. Az adathordozón történő benyújtásról bővebben az Informatikai segédlet IV. pontjában tájékozódhat.

34. Hogyan tudom beazonosítani, hogy melyik beadványomhoz érkeztek az értesítési tárhelyre az igazolások?

A Központi Rendszer (KR) által valamennyi feladott beadvány vonatkozásában visszaküldött értesítése (feladási igazolás, átvételi értesítő, letöltési igazolás) tartalmazza a beküldött dokumentum eredeti elnevezését és a Központi Rendszer által adott értesítési számot (ún. KR szám).

Az OBH által küldött valamennyi rendszerüzenet (érkeztetési igazolás, lajstromozási igazolás) is tartalmazza a fenti KR számot, ekként valamennyi igazolás és értesítés az eredetileg feladott dokumentumhoz köthető.

Automatikus feldolgozás esetén az érkező XML fájl "hivatkozási szám" mezője a KR számot szintén tartalmazza.

35. A befizetett, de fel nem használt felszámolási eljárásért fizetendő illetéket melyik eljáró szervtől és milyen módon lehet visszaigényelni?

Az illetékes törvényszéknél kérje „nemleges igazolás” kiállítását arra vonatkozóan, hogy az IFP portálon megjelölt adatokkal, felekkel - mint hitelező és adós -, nem érkezett be és nincs folyamatban eljárás, vagy azt 2016. július 1. napját megelőzően papír alapon illetékbélyeg lerovása mellett indították.

Az illetékes törvényszék által kiállított "nemleges igazolást”, valamit a megfizetést igazoló iratokat (pl.: terhelést kimutató bankszámlakivonat, vagy a FIZIG kiterjesztésű fájl IFP portálon "Ígérvény ellenőrzése” menüpont alá történő visszaolvasásával előállt oldalnézet képe) a NAV-nál előterjesztendő visszafizetés iránti kérelméhez csatolja.

36. Felszámolási eljárásban az EFER rendszer útján megfizetett eljárási illetéket hogyan könyvelhetem el? Kapok-e bizonylatot a befizetésről?

A fizetés tényét egy digitálisan aláírt, elektronikus FIZIG állomány testesíti meg, amely az IFP portálon az „Ígérvény ellenőrzése” menüpont alatt ellenőrizhet. A visszaolvasás eredményeként előállt oldalnézet kinyomtatható.

A visszaolvasott ígérvény oldalnézetéről kinyomtatott dokumentum bizonylatként könyvelésre alkalmas, mert tartalmazza annak hiteles voltát, az egyedi ügyazonosítót, a szervezet megjelölését, a kiállítás (könyvelés) napját és – helyes kitöltés esetén – tartalmaznia kell a a befizető nevét és cégjegyzékszámát.

37. Mire szolgál az IFP oldalon a „Megjegyzés” rovat? Kötelező-e annak kitöltése?

A "Megjegyzés" rovat szabad szöveges mezőként került kialakításra, melynek kitöltése kötelező. A rovatban bármilyen adatot megadhat (pl.: adós vagy hitelező adatai), amely a befizetést könnyebben azonosíthatóvá teszi.

38. Amennyiben a csődeljárásban vagy a felszámolási eljárásban az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára átutalással fizettem meg, mit kell csatoljak a kérelmemhez az illeték lerovásának igazolására?

A kérelemhez csatolandó az átutalás kezdeményezését és bank általi teljesítését követően, a webbankból lekért terhelési értesítőnek az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentuma.

39. El kell-e látni a FIZIG fájlt elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel?

A FIZIG állomány minden további teendő nélkül a nyomtatványhoz mellékletként csatolandó.

40. A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére melyik nyomtatvány szolgál?

A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére három nyomtatvány szolgál attól függően, hogy azt ki jelenti be és annak mi lett az eredménye.

A CSKP-02 számú nyomtatvány a tárgyalás eredményének – az egyezség létrejöttének, vagy az egyezség létre nem jöttének – adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 21/A. § (1) bekezdés]

A CSKP-05 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós késedelme esetén a vagyonfelügyelő általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]

A CSKP-20 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]

41. A Pénzügyi Békéltető Testület által hozott kötelező határozat elleni ellentmondás folytán perré alakult eljárásban (Mnb tv. 122. §) fogyasztóként a felhívásnak melyik elektronikus nyomtatványon tehetek eleget?

A Pénzügyi Békéltető Testület felhívásának a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül a peres felek személyétől függően P01 vagy G01 számú nyomtatvány kitöltésével és elektronikus úton történő beküldésével tehet eleget.

A Pénzügyi Békéltető Testület az Mnb tv. 122. § (2) bekezdésében foglalt iratbeterjesztési kötelezettségének  - erre irányuló űrlap hiányában szintén a peres felek személyétől függően P01 vagy G01 számú nyomtatvány kitöltésével és elektronikus úton történő beküldésével tehet eleget.

42. Közigazgatási („K”), munkaügyi („M”) vagy gazdasági („G”) peres ügyben mely elektronikus nyomtatvány használatával nyújthatok be utóiratot?

A polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi perekben egységesen a P10-P25 számú elektronikus nyomtatványok használhatóak az utóiratok elektronikus benyújtására.

43. Minősített vagy zártan kezelendő adatot hogyan nyújthatok be biztonságosan a bíróság részére elektronikus úton?

A bíróságok ügyviteli szabályairól szóló 14/2002 (VIII. 1.) IM rendelet 5. § (2a) bekezdése alapján az elektronikus eljárásban a minősített és a zártan kezelendő adatokat papír alapon vagy adathordozón, zárt borítékban kell benyújtani.

44. Hogyan kell kitölteni a nyomtatványt, ha valamely peres fél a Magyar Állam? Milyen címet kell megjelölnöm a nyomtatványon?

Amennyiben valamely peres fél a Magyar Állam, a kötelezően kitöltendő címmezőket a Magyar Állam képviseletében eljáró személy vagy szervezet kézbesítési címével szükséges kitölteni.

45. Hogyan kell kitöltenem a nyomtatványt, ha valamely fél kézbesítési címe ismeretlen?

Amennyiben valamely fél jelenlegi kézbesítési címe ismeretlen, a kötelezően kitöltendő címmezőket a legutolsó ismert lakcímmel szükséges kitölteni. Amennyiben a legutolsó lakcím is ismeretlen, ezt a külföldi cím megadására szolgáló rovatban szükséges jelezni az alábbi módon: az „Ország” mezőben a „HU=Magyarország” értéket válassza ki, majd az „Irányítószám”, „Település neve” és a „További címadatok” mezőkben az „ismeretlen” szöveget tüntesse fel.

46. Mely űrlapon terjeszthető elő a csatlakozó fellebbezés?

A csatlakozó fellebbezés benyújtására a P23 űrlap szolgál.

47. Amennyiben a bíróságtól olyan beadványt kapok, amely lejárt nyomtatványverzióval készült, hogyan tudom megnyitni? Hogyan érhetem el a már lejárt nyomtatványverziókat?

A korábbi verzióval létrehozott beadvány megnyitásához az Országos Bírósági Hivatal által korábban publikált, és joghatályosan be nem nyújtható ÁNYK űrlapok innen érhetők el.

1. Ki és mikor ellenőrzi az illeték megfizetésének megtörténtét, ha EFER rendszeren keresztül fizették meg az illetéket?

A bíróság az EFER rendszeren keresztül elindított fizetési tranzakcióval létrejövő ún. visszavonhatatlan fizetési ígérvényről közvetlenül, a lajstromprogram útján értesül, ezt követően szintén ugyanígy értesül az illeték összegének beérkezéséről is.

2. Ki és mikor ellenőrzi az illeték megfizetésének megtörténtét, ha Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára átutalással fizették meg az illetéket?

Az átutalással történő illetékfizetés tényét az eljáró törvényszék a Kincstártól kapott illeték-bevételi számlakivonat adatai alapján a számlaforgalomba történő betekintéssel ellenőrzi.

Amennyiben ez nem vezetne eredményre, vagy ezt indokoltnak tartja az átutalási bizonylatot a civiliszitikai perben a P23, végrehajtási nemperes eljárásban a VH10, egyéb polgári nemperes eljárásban az NP12, büntetőeljárásban a B23 számú nyomtatvány segítségével küldheti meg a bíróságnak.

3. Mit kell tartalmaznia Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára történő átutaláskor a közlemény rovatnak?

Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az eljáró bíróság - 1/2002.(I.17.) IM rendelet 1. sz. mellékletében foglalt - kódját, az eljárási illetékfizetésre kötelezett fél nevét, a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát (UKM azonosító) és – ha az ismert a – lajstromszámát.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, illetőleg a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 119.§-a alapján elektronikus úton kezdeményezett eljárásokban a közlemény rovatban az érintett (az adós, illetve a törtölt cég) nevét, cégjegyzékszámát, az eljárást kezdeményező fél nevét, cégjegyzékszámát és az eljárás tárgyát kell feltüntetni. Amennyiben a fél ezekben az eljárásokban elektronikus úton jogorvoslati kérelmet terjeszt elő, átutalással történő fizetés esetén a közlemény rovatban az illetékfizetésre köteles fél nevét és cégjegyzékszámát, valamint a jogorvoslat tényét, az ügy ügyszámát és a jogorvoslattal támadott határozat alszámát kell feltüntetnie.

Amennyiben az átutaláshoz a Bírósági Fizetési Portál szolgáltatásait veszi igénybe, úgy az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a Bírósági Fizetési Portál által generált 7 karakteres fizetési azonosítót.

4. Mi a teendő, ha az átutalás közlemény rovatában elírtam a fizetési azonosító számot?

A közleményrovat tévesen történő megadása esetében az így befizetett illetéket – mint tévesen befizetett összeget – vissza lehet igényelni.

5. Az illetéket a Bírósági Fizetési Portálon keresztül a Magyar Államkincstárnál vezetett illeték-beszedési számlára átutalással fizettem meg. Mikorra várható a fizetési ígérvény kiállítása?

Sikeres fizetés esetén a fizetési ígérvényt a Bírósági Fizetési Portál rendszere a Magyar Államkincstár számlakivonata alapján az elszámolást követő munkanapon állítja ki.

6. Ha az EFER rendszeren keresztül nem tudtam megfizetni az illetéket, akkor mit kell tennem?

Ha EFER rendszeren keresztül bármely okból nem tudta megfizetni az illetéket, az illetékfizetési kötelezettségét ez nem érinti, az továbbra is fennáll. Válassza az illetékfizetés további módjainak valamelyikét, bővebb információt a www.birosag.hu/elektronikus-kapcsolattartas/e-2018/e-kapcsolattartas-az-egyes-ugytipusokban/polgari-gazdasagi-munkaugyi-es-kozigazgatasi-ugyek/illetekfizetes oldalon talál.

7. Illetékkedvezmény illet meg, vagy az ügy tárgyánál fogva illetékmentes, illetőleg illeték-feljegyzési joggal érintett. Hogyan jelölhetem ezt a nyomtatványon?

Valamennyi illetékfizetésre alkalmas nyomtatványon az erre szolgáló mezőben azt az összeget kell megadni, amelyet az illetékfizetésre vonatkozó jogszabályok előírnak, mivel ez az összeg kerül előírásra, mint befizetendő illeték.
 
Az űrlapokon csak abban az esetben jelölhet meg az illeték összegeként "0,- Ft" értéket, ha az ügy a tárgyánál fogva illetékmentes. Tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások az illetékekről szóló 1991. évi XCIII. törvény 56. § (4)-(5) bekezdéseiben és az 57. § (1) bekezdésének a)-z) pontjaiban valamint az 57. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban felsorolt ügyek, illetve a 2017. évi CXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésében maghatározott eljárás.
 
Amennyiben Önt költségkedvezmény (személyes illetékkedvezmény [illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog], illetve tárgyi költségfeljegyzési jog) illeti meg a jogszabályok rendelkezése folytán, vagy a 2017. évi CXXVIII. törvény alapján költségkedvezményt igényel, az űrlapon azt az összeget kell megjelölnie, amelyet a költségkedvezmény nélkül egyébként fizetnie kellene. A „Költségkedvezményt igénylek, vagy költségkedvezmény illet meg” jelölőnégyzet kijelölésével az űrlapon jelezhető az illeték megfizetésére vonatkozó mentesség, ebben az esetben bár az illeték a bírósági ügyben előírásra kerül - mint az állam által előlegezett költség-, az EFER-en keresztüli illeték fizetési link nem kerül megküldésre, az illetéket nem kell előzetesen megfizetni.

8. Hogyan kérhetek számlát az EFER rendszeren keresztül megfizetett illeték vonatkozásában?

Az EFER a befizetett illeték összegéről számlát nem állít ki és ilyen számla kiállítására az eljáró bíróság sem jogosult. Az EFER csak a fizetési forgalom lebonyolítását végzi, a rendszert nem az OBH működteti, annak az OBH-n keresztül az összes bíróság is csak felhasználója.

A fizetés tényét egy digitálisan aláírt, elektronikus FIZIG2 állomány testesíti meg, amely a Bírósági Fizetési Portálon tölthet le. A könyvelhetőség érdekében javasoljuk a sikeres fizetést követően kiállított fizetési ígérvényt kinyomtatni, illetőleg az adott tranzakcióhoz tartozó számlakivonatot csatolni.

9. Hogyan tudom az elektronikus eljárás során tévesen megfizetett illetéket visszaigényelni?

A tévesen megfizetett illeték visszaigénylésére a Kincstárnál vezetett illeték-bevételi számla javára tévesen indított banki átutalások esetén az állami adóhatóságnál kérhető a tévesen átutalt összeg visszatérítése.

A kérelemhez csatolni kell az átutalásról szóló banki igazolást. Az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelmező számlaszámának, nevének, az átutalt összegnek és az átutalás dátumának közlésével megkeresi a Kincstárt. A Kincstár a megkereséstől számított 8 napon belül visszaigazolja, hogy a kérdéses átutalás megtörtént, és azt más szerv megkeresésére nem igazolta vissza.

Amennyiben visszatérítésnek van helye, az állami adóhatóság azt postai átutalás, ha pedig az ügyfél (kérelmező) számlaszáma ismert, akkor banki átutalás útján fizeti vissza.

10. A befizetett, de fel nem használt felszámolási eljárásért fizetendő illetéket melyik eljáró szervtől és milyen módon lehet visszaigényelni?

A megfizetett illeték visszatérítése iránti kérelem az állami adóhatóságnak címezve, annál a bíróságnál terjeszthető elő, melynek illetékbevételi számlájára az illetéket megfizették. A kérelemben meg kell jelölni az átutalás közlemény rovatában feltüntetett ügyszámot, a befizető nevét (elnevezését) és lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát, az illetékbevételi számla számát,az átutalással megterhelt számla számát, és a terhelés napját. A bíróság a kérelem megküldésével egyidejűleg az állami adóhatóságot tájékoztatja arról, hogy a kérelem alapján beazonosítható befizetés megtörtént-e, illetve arra hivatkozással indult-e eljárás. A bíróság által továbbított kérelem alapján az illeték visszatérítése ügyében az állami adóhatóság az adó-visszatérítés általános szabályai szerint jár el.

11. Felszámolási eljárásban az EFER rendszer útján megfizetett eljárási illetéket hogyan könyvelhetem el? Kapok-e bizonylatot a befizetésről?

A fizetés tényét egy digitálisan aláírt, elektronikus FIZIG2 állomány testesíti meg. A Bírósági Fizetési Portál által kiállított FIZIG2 kiterjesztésű fizetési ígérvény Adobe Reader programmal nyitható meg. Az Adobe Reader ingyenesen letölthető a https://get.adobe.com/hu/reader/ oldalról.

A dokumentum bizonylatként könyvelésre alkalmas, mert tartalmazza annak hiteles voltát, az egyedi ügyazonosítót, a szervezet megjelölését, a kiállítás (könyvelés) napját és – helyes kitöltés esetén – tartalmaznia kell a befizető nevét és cégjegyzékszámát.

12. Mire szolgál az Bírósági Fizetési Portálon a „Megjegyzés” rovat az eljárásokban felmerülő illetékfizetés vagy más befizetés esetén? Kötelező-e annak kitöltése?

A "Megjegyzés" rovat szabad szöveges mezőként került kialakításra, melynek kitöltése nem kötelező.

A közlemény rovatban csőd és felszámolási eljárásokban az érintett (az adós, illetve a törtölt cég) nevét, cégjegyzékszámát, az eljárást kezdeményező fél nevét, cégjegyzékszámát és az eljárás tárgyát kell feltüntetni. Amennyiben a fél ezekben az eljárásokban elektronikus úton jogorvoslati kérelmet terjeszt elő, átutalással történő fizetés esetén a közlemény rovatban az illetékfizetésre köteles fél nevét és cégjegyzékszámát, valamint a jogorvoslat tényét, az ügy ügyszámát és a jogorvoslattal támadott határozat alszámát kell feltüntetnie.

Egyéb esetekben a beazonosításhoz szükséges egyéb információkat adhatja meg.

13. Amennyiben a csődeljárásban vagy a felszámolási eljárásban az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára átutalással fizettem meg, mit kell csatolnom a kérelmemhez az illeték lerovásának igazolására?

A kérelemhez csatolandó az átutalás kezdeményezését és bank általi teljesítését követően, a webbankból lekért terhelési értesítőnek az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott, vagy AVDH-val hitelesített elektronikus dokumentuma.

14. El kell-e látni a FIZIG2 fájlt elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel a beadvány benyújtásakor?

A fizetés tényét egy digitálisan aláírt, elektronikus FIZIG2 állomány testesíti meg, így annak további elektronikus hitelesítésére nincs szükség.

15. Hogyan tudom megtekinteni a fizetési ígérvény (FIZIG2) tartalmát? Milyen programmal lehet megnyitni.

A Bírósági Fizetési Portál által kiállított FIZIG2 kiterjesztésű fizetési ígérvény Adobe Reader programmal nyitható meg. Az Adobe Reader ingyenesen letölthető a https://get.adobe.com/hu/reader/ oldalról.

1. Ha a bíróságtól érkezik egy irat a kézbesítési rendszeren keresztül, az közokiratnak minősül-e?

A kézbesítési rendszer útján megküldött, a bíróság által alakszerűen kiállított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat közokirat.

2. Elektronikus küldemény esetén a kézbesítési vélelem (fikció) szabályai mennyiben térnek el a postai úton megküldött küldeményre vonatkozó szabályoktól?

A küldemény kézbesítettnek minősül, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon.

Ha a kézbesítési vélelem (fikció) beállta megállapításának van helye, a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer útján automatikus tájékoztatást kap. A Központi Rendszer által küldött értesítések közül ez a meghiúsulási igazolás.

1. Milyen módon kerül ellenőrzésre, hogy a beadványt minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátták-e?

Ezeknek a meglétét az ügy bírája vizsgálja és amennyiben szükséges, a beadványt előterjesztőt a hiányok pótlására hívja fel.

2. Szükséges-e a nyomtatványt és az esetlegesen csatolt mellékleteket az elektronikus aláíráson kívül AVDH szolgáltatással is hitelesítenem?

Amennyiben a nyomtatványt és valamennyi mellékletét is minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látta el, úgy nem szükséges az AVDH szolgáltatással történő hitelesítés.

1. Melyek a közigazgatási közvetítés sajátosságai?

A bírósági közvetítői eljárás közigazgatási ügyben akkor indulhat meg, ha a felperes keresetet nyújtott be valamely Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, és a felek és érdekeltek hozzájárulásával a bíró elrendeli az eljárás lefolytatását. A felek olyan ügyekben egyeztethetnek közvetítői eljárás keretében eredményesen, amelyekben széles rendelkezési jog illeti meg őket.

Egyes perekben nincs lehetőség ilyen eljárásra (pl. az adóigazgatási ügyben hozott adóhatósági döntések tárgyában). Az eljáró bírótól kérhet tájékoztatást arról, hogy az Ön ügyében lefolytatható-e bírósági közvetítői eljárás. 

2. Mely ügyekben javasolt a bírósági közvetítői eljárás lefolytatása?

Az adott eset körülményeinek ismerete alapján lehet erről állást foglalni. Példálózó jelleggel kiemelhető néhány ügytípus:

  • közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek,
  • közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perek (pl.: hatósági szerződéssel kapcsolatos per),
  • olyan – nem kizárt ügyek – amelyekben a hatóság több jogszerű döntés közül szabadon mérlegelve választhat (pl.: építésfelügyeleti hatóság által alkalmazott jogkövetkezmény felülvizsgálata iránt indított közigazgatási per)
  • egyéb, jellemzően a hatóság mérlegelési jogkörében hozott határozatának felülvizsgálata iránt indított perben (pl.: kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat esetében a kártalanítás összegszerűsége tekintetében)

3. Milyen az előnye van a közvetítői eljárásnak?

A bírósági közvetítő segítségével olyan egyezséget köthetnek a felek, ami minden fél és érdekelt számára előnyös és megfelel a jogszabályoknak. A közvetítői eljárásban nem szükséges bizonyítási lejárást lefolytatni.

A közigazgatási perekben a felek, (különösen a hatóság) rendelkezési jogai a szigorú jogszabályi rendelkezésekből adódóan korlátozottak, azonban még így is lehetnek döntési alternatíváik, amelyek alapján egyezséget köthetnek.

4. Ki kezdeményezheti a bírósági közvetítői lejárást?

A bíró akkor rendelheti el a közvetítői eljárást, ha minden fél és érdekelt hozzájárul. A közvetítés időtartamára – de legfeljebb két hónapra a bíróság felfüggeszti a közigazgatási per tárgyalását. A feleket közvetlenül meg fogja keresni az eljárásban közreműködő bírósági közvetítő. Annak érdekében, hogy mihamarabb megtörténjen az eljárás elkezdésére vonatkozó egyeztetés, célszerű megadni a felek telefonos elérhetőségét is a bírónak. A per felfüggesztésének kéthónapos időtartamán belül van lehetősége a feleknek - a bírósági közvetítővel együttműködésben -, az egyezség létrehozására.

5. Hol kerül sor a bírósági közvetítői eljárás üléseire?

A közigazgatási ügyekben zajló közvetítői eljárást a közigazgatási és munkaügyi bíróság székhelyén lévő törvényszék bírósági közvetítői folytathatják le, azaz pl. a Pécsi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróság esetén a Pécsi Törvényszékre kijelölt bírósági közvetítők járnak el.

6. Mi történik a bírósági közvetítői eljárást követően?

Ha a felek a közvetítői eljárás során az erre nyitva álló kéthónapos határidőben írásos egyezséget kötnek, amit a bírósági közvetítő megküld az (alapperben) eljáró bíróságnak. A haladéktalanul folytatódó perben a kitűzött tárgyaláson a jogszabályoknak megfelelő egyezséget a bíró jóváhagyja, így annak ítélet hatálya lesz. A per ezzel befejeződik.

Ha a felek a közvetítői eljárásban nem kötnek egyezséget vagy nem tudnak teljes körűen megállapodni, erről a tényről – a két hónapos határidőn belül - a közvetítő értesíti a bíróságot. A per ebben az esetben is a hagyományos módon folytatódik.

7. Mit jelent a titoktartás a közigazgatási ügyhöz kapcsolódó bírósági közvetítői eljárásban?

A közvetítés során a felek tudomására jutott információt sem a perben, sem azon kívül nem használhatják fel. A közvetítőt is titoktartás köti.

8. Vannak-e pénzbeli előnyei a közvetítői eljárásnak?

A bírósági közvetítői eljárásért a feleknek nem kell fizetniük. Az eljárás során felmerülő költségeiket (pl. utazás) maguk viselik, ha másként nem állapodnak meg.

1. Melyek a közigazgatási közvetítés sajátosságai?

A bírósági közvetítői eljárás közigazgatási ügyben akkor indulhat meg, ha a felperes keresetet nyújtott be valamely Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, és a felek és érdekeltek hozzájárulásával a bíró elrendeli az eljárás lefolytatását. A felek olyan ügyekben egyeztethetnek közvetítői eljárás keretében eredményesen, amelyekben széles rendelkezési jog illeti meg őket.

Egyes perekben nincs lehetőség ilyen eljárásra (pl. az adóigazgatási ügyben hozott adóhatósági döntések tárgyában). Az eljáró bírótól kérhet tájékoztatást arról, hogy az Ön ügyében lefolytatható-e bírósági közvetítői eljárás. 

2. Mely ügyekben javasolt a bírósági közvetítői eljárás lefolytatása?

Az adott eset körülményeinek ismerete alapján lehet erről állást foglalni. Példálózó jelleggel kiemelhető néhány ügytípus:

  • közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek,
  • közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perek (pl.: hatósági szerződéssel kapcsolatos per),
  • olyan – nem kizárt ügyek – amelyekben a hatóság több jogszerű döntés közül szabadon mérlegelve választhat (pl.: építésfelügyeleti hatóság által alkalmazott jogkövetkezmény felülvizsgálata iránt indított közigazgatási per)
  • egyéb, jellemzően a hatóság mérlegelési jogkörében hozott határozatának felülvizsgálata iránt indított perben (pl.: kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat esetében a kártalanítás összegszerűsége tekintetében)

1. Melyek a közigazgatási közvetítés sajátosságai?

A bírósági közvetítői eljárás közigazgatási ügyben akkor indulhat meg, ha a felperes keresetet nyújtott be valamely Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, és a felek és érdekeltek hozzájárulásával a bíró elrendeli az eljárás lefolytatását. A felek olyan ügyekben egyeztethetnek közvetítői eljárás keretében eredményesen, amelyekben széles rendelkezési jog illeti meg őket.

Egyes perekben nincs lehetőség ilyen eljárásra (pl. az adóigazgatási ügyben hozott adóhatósági döntések tárgyában). Az eljáró bírótól kérhet tájékoztatást arról, hogy az Ön ügyében lefolytatható-e bírósági közvetítői eljárás. 

2. Mely ügyekben javasolt a bírósági közvetítői eljárás lefolytatása?

Az adott eset körülményeinek ismerete alapján lehet erről állást foglalni. Példálózó jelleggel kiemelhető néhány ügytípus:

  • közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek,
  • közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perek (pl.: hatósági szerződéssel kapcsolatos per),
  • olyan – nem kizárt ügyek – amelyekben a hatóság több jogszerű döntés közül szabadon mérlegelve választhat (pl.: építésfelügyeleti hatóság által alkalmazott jogkövetkezmény felülvizsgálata iránt indított közigazgatási per)
  • egyéb, jellemzően a hatóság mérlegelési jogkörében hozott határozatának felülvizsgálata iránt indított perben (pl.: kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat esetében a kártalanítás összegszerűsége tekintetében)

3. Milyen az előnye van a közvetítői eljárásnak?

A bírósági közvetítő segítségével olyan egyezséget köthetnek a felek, ami minden fél és érdekelt számára előnyös és megfelel a jogszabályoknak. A közvetítői eljárásban nem szükséges bizonyítási lejárást lefolytatni.

A közigazgatási perekben a felek, (különösen a hatóság) rendelkezési jogai a szigorú jogszabályi rendelkezésekből adódóan korlátozottak, azonban még így is lehetnek döntési alternatíváik, amelyek alapján egyezséget köthetnek.

4. Ki kezdeményezheti a bírósági közvetítői lejárást?

A bíró akkor rendelheti el a közvetítői eljárást, ha minden fél és érdekelt hozzájárul. A közvetítés időtartamára – de legfeljebb két hónapra a bíróság felfüggeszti a közigazgatási per tárgyalását. A feleket közvetlenül meg fogja keresni az eljárásban közreműködő bírósági közvetítő. Annak érdekében, hogy mihamarabb megtörténjen az eljárás elkezdésére vonatkozó egyeztetés, célszerű megadni a felek telefonos elérhetőségét is a bírónak. A per felfüggesztésének kéthónapos időtartamán belül van lehetősége a feleknek - a bírósági közvetítővel együttműködésben -, az egyezség létrehozására.

5. Hol kerül sor a bírósági közvetítői eljárás üléseire?

A közigazgatási ügyekben zajló közvetítői eljárást a közigazgatási és munkaügyi bíróság székhelyén lévő törvényszék bírósági közvetítői folytathatják le, azaz pl. a Pécsi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróság esetén a Pécsi Törvényszékre kijelölt bírósági közvetítők járnak el.

6. Mi történik a bírósági közvetítői eljárást követően?

Ha a felek a közvetítői eljárás során az erre nyitva álló kéthónapos határidőben írásos egyezséget kötnek, amit a bírósági közvetítő megküld az (alapperben) eljáró bíróságnak. A haladéktalanul folytatódó perben a kitűzött tárgyaláson a jogszabályoknak megfelelő egyezséget a bíró jóváhagyja, így annak ítélet hatálya lesz. A per ezzel befejeződik.

Ha a felek a közvetítői eljárásban nem kötnek egyezséget vagy nem tudnak teljes körűen megállapodni, erről a tényről – a két hónapos határidőn belül - a közvetítő értesíti a bíróságot. A per ebben az esetben is a hagyományos módon folytatódik.

7. Mit jelent a titoktartás a közigazgatási ügyhöz kapcsolódó bírósági közvetítői eljárásban?

A közvetítés során a felek tudomására jutott információt sem a perben, sem azon kívül nem használhatják fel. A közvetítőt is titoktartás köti.

8. Vannak-e pénzbeli előnyei a közvetítői eljárásnak?

A bírósági közvetítői eljárásért a feleknek nem kell fizetniük. Az eljárás során felmerülő költségeiket (pl. utazás) maguk viselik, ha másként nem állapodnak meg.

1. Milyen ügyekben van helye közvetítői eljárás elrendelésének?

Mivel a Kp. általános jelleggel, valamennyi, a hatálya alá tartozó ügytípus tekintetében lehetővé teszi a közvetítői eljárás lefolytatását, ezért az egyes ágazati jogszabályok vizsgálata a kiindulási pont a tekintetben, hogy van e helye az adott ügytípus tekintetében közvetítői eljárásnak. Tekintettel arra, hogy a közvetítői eljárás eredményeképpen a Kp. értelmében a felek egyezséget kötnek, így ha az egyezségkötés kizárt, nincs helye közvetítői eljárásnak sem (lásd pl. adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI törvény 130. § (3) bekezdés). A közigazgatási szerződéses jogviszonnyal és a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita esetén lehet helye közvetítői eljárásnak, továbbá példa lehet még a fogyasztóvédelmi, kisajátítási (az összegszerűség tekintetében), építési és gyámhatósági ügy is.

2. Mi a feladatom, ha bíróként ajánlani akarom a bírósági közvetítést?

Fontos megemlíteni ebben a körben, hogy a Kp. hatálya alatti közvetítői eljárás csak már folyamatban lévő peres eljárás(alapügy) esetén ajánlható és rendelhető el.

Amennyiben ajánlani akarom a közvetítői eljárást a felek részére, tájékoztathatom őket akár már a tárgyalásról szóló idézéssel együtt is, akár később is, egészen a bírósági határozat meghozataláig.

3. Milyen jogszabályokra kell figyelemmel lenni a közvetítés kapcsán?

Fontos kiemelni, hogy a Kp. a közvetítés vonatkozásában a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: „Pp.”) vonatkozó szabályainak alkalmazását nem teszi lehetővé. Lehetővé teszi azonban a Kp. a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV törvény (továbbiakban: „Kvtv.”) bírósági közvetítőre és tevékenységére vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását. A Kp. hatálya alatti közvetítésre vonatkozó szabályanyag körében utalni kell arra, hogy a Kp. szóhasználata alapján a közvetítés eredményeként a felek között egyezség jön létre. Erre tekintettel a Kp. egyezségre vonatkozó szabályaira is figyelemmel kell lenni a közvetítés során.

4. Mikor van helye bírósági közvetítés elrendelésének?

A közvetítői eljárás a felek, illetve érdekeltek vagy a bíróság kezdeményezésére rendelhető el. A közvetítés elrendelésének feltétele a felek és az érdekeltek hozzájárulása. A Kp. 69. § szabályozza a közvetítés feltételeit, mely szakasz első bekezdése azt a látszatot kelti, mintha a közvetítést a bíróságnak kellene kezdeményeznie majd beszerezni a felek hozzájárulását. A törvény helyes értelmezése alapján a közvetítői eljárást a perben résztvevő felek, illetve érdekeltek is kezdeményezhetik.

5. Ki és milyen módon kezdeményezhetik?

A felek, érdekeltek együtt, a felek, érdekeltek bármelyike, vagy a bíró.

6. Hogyan?

A felek, érdekeltek erre vonatkozó javaslatukat akár külön írásban, akár a tárgyaláson előadott kérelemben is előterjeszthetik, de a bíró is kezdeményezheti azt a tárgyaláson, vagy a tárgyalás előkészítése során írásban.

7. Kell-e kifejezett kérelem?

A közvetítés elrendeléséhez a jogszabály nem kíván meg kifejezett kérelmet, viszont a felek, érdekeltek előzetes hozzájárulását igen, ezért fontos, hogy legkésőbb a közvetítést elrendelő végzés meghozatalakor valamennyi érintett fél hozzájárulása rendelkezésre álljon. Célszerű a hozzájárulást, ha az nem külön okiratban tett nyilatkozatban (kérelemben) történt, a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzíteni, mert ezzel igazolható az elrendelés törvényi feltételeinek fennállta. 

8. Milyen a közvetítői eljárás viszonya a peres, illetve nemperes eljáráshoz?

A Kp. hatálya alatt bírósági közvetítésnek csak folyamatban lévő peres vagy nemperes eljárás esetén van helye.

9. Mi a teendő, ha a felek a bírósági közvetítést választják és van is helye annak?

Végzést hozok, melyben elrendelem a közvetítői eljárást és legfeljebb két hónap időtartamra felfüggesztem a peres eljárást.

10. Mit tegyek, ha csak a felek egyike kéri a közvetítői eljárás lefolytatását?

A 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet (a továbbiakban „Büsz.”) a bírósági ügyvitel szabályairól 75/A. §-ának (2) bekezdés b) pont szerint a bírósági közvetítői ügy kezdőirata a félnek vagy a feleknek a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál előterjesztett, bírósági közvetítés lefolytatása iránti egyoldalú vagy közös kérelme.

 

A Kp. a 69. §-ban akként rendelkezik, hogy a bíróság rendeli el a közvetítést. Ez alapján a közigazgatási perekhez kapcsolódó közvetítői eljárás kezdőiratának a bíróság közvetítői eljárást elrendelő (és az eljárást felfüggesztő) végzését kell tekinteni.

11. Van helye fellebbezésnek a közvetítést elrendelő és az eljárást felfüggesztő végzéssel szemben?

A jogszabály szerint a felfüggesztéssel szemben van, azonban a Kp. szerint e végzéssel szemben csak az élhet fellebbezéssel, aki a közvetítéshez nem járult hozzá.

12. Hogyan jut el a bírósági közvetítőhöz az eljárást elrendelő végzés?

A bíró a közvetítést elrendelő és az eljárást felfüggesztő végzést, - amelybe belefoglalja a felek elérhetőségét is, - megküldi a bíróság székhelye szerint illetékes törvényszéknek, mint közvetítéssel kapcsolatos feladatokat ellátó bíróságnak [Kvtv. 38/B. § -ának (3a) bekezdése].

A végzés megküldése mellett miről kell tájékoztatni a közvetítőt?

Ahhoz, hogy a bírósági közvetítő a felekkel felvehesse a kapcsolatot elengedhetetlenül szükséges tájékoztatása a felek rövid úton történő elérhetőségéről (telefonszám, e-mail cím).

Ezen tájékoztatásra a közvetítést elrendelő bírónak több lehetősége is kínálkozik:

A bíró a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalja a felek elérhetőségét, hozzájárulásukat a bírósági közvetítés elrendeléséhez valamint a közvetítést elrendelő és az eljárást felfüggesztő végzését, és azt küldi meg a törvényszéknek.

Amennyiben külön végzésben kerül sor a közvetítés elrendelésére, úgy a végzés  átiratában feltétlen szükséges a közvetítőt tájékoztatni.

13. Mi a teendő a közvetítést elrendelő és az eljárást felfüggesztő végzés meghozatalát követően?

Az eljárást felfüggesztő és közvetítést elrendelő végzés meghozatalát követően a bíró végzését a közvetítést elrendelő bíróság székhelye szerint illetékes törvényszéknek, mint közvetítési feladatokat ellátó bíróságnak megküldi [Kvtv. 38/B. § (3a) bekezdés]. (Akár végzésben, akár az átiratban tájékoztatást ad a felek, érdekeltek rövid úton történő elérhetőségéről.)

14. Ki tájékoztatja a feleket a közvetítő személyéről és az első ülés időpontjáról?

A bíróság (a közvetítést elrendelő bíróság székhelye szerint illetékes törvényszék) a bírósági közvetítőként eljáró bíró, bírósági titkár vagy rendelkezési állományba helyezett bíró nevéről, az első tájékoztató megbeszélés időpontjáról és az eljárásban történő képviselet lehetőségéről 8 napon belül tájékoztatja a feleket [Kvtv. 38/B. § -ának (4) bekezdése]. A bírósági közvetítő közvetlenül (telefon, e-mail) is felveheti a kapcsolatot a felekkel.

15. Eljárhat képviselő a felek helyett?

A közvetítői eljárás során lehetőség van arra, hogy a felek helyett képviselő járjon el tekintettel a Kvtv. 28. § -ának (2) bekezdésében foglaltakra, azonban képviselet esetén is személyesen kell jelen lenni a félnek az első ülésen és az egyezség aláírásakor.

16. Ki végezhet közvetítést, milyen összeférhetetlenségi szabályokra kell figyelemmel lenni?

Kijelölt bírósági közvetítő végezhet közvetítést, aki bíró, rendelkezési állományba helyezett bíró vagy bírósági titkár. Az ügykiosztásnál fontos szempont lehet, hogy olyan közvetítő járjon el, aki a közigazgatási közvetítés terén speciális ismeretekkel rendelkezik.  Az közvetítőre szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, ennek megfelelően a bírósági közvetítő az ügyet tárgyaló tanácsnak nem lehet tagja. Az összeférhetetlenség körében figyelemmel kell lenni továbbá a Kvtv. 25. § -ban foglaltakra is.

17. Mi van akkor, ha valamelyik fél nem jelenik meg az első ülésen?

A Kvtv. 29. § -a értelmében, ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg.

18. Milyen kötelezettségei vannak a közvetítőnek?

Eleget kell tennie a Kvtv. 30.§ -ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségnek a felek irányába.

Vonatkozik továbbá a közigazgatási perek során elrendelt közvetítésre is a Kvtv. 30. § -ának (2) bekezdése, miszerint ha az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzíteni kell. A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről. A közvetítői eljárás megindulásának feltétele e nyilatkozat aláírása.

19. Kérhet-e a bírósági közvetítő szóban tájékoztatást a bírótól a kereseti - viszontkereseti kérelemről, a perbe becsatolt iratok tartalmáról, illetve azokba betekinthet- e?

Nem kérhet tájékoztatást és nem tekinthet be. Amennyiben a felek közös önállóan, vagy közös egyetértéssel peres iratokat mutatnak be a közvetítőnek, azok tartalmát megismerheti, így nem kizárt, hogy a kereseti – viszontkereseti kérelmekről is lesz tudomása, de ez nem szűkítheti le a közvetítői eljárást kizárólag a jogvita megtárgyalására, mivel közvetítői eljárásban nincs kereseti – viszontkereseti kérelemhez kötöttség.

20. Adhat-e a bíró szóban felvilágosítást az ügy állásáról, a becsatolt iratokról, annak tartalmáról a közvetítőnek?

A konkrét ügy állásáról, a csatolt iratokról, azok tartalmáról nem adhat felvilágosítást.

21. A titkosság érvényesül-e, illetve mennyiben érvényesül?

A titkosság annyiban nem érvényesül, hogy a bírósági közvetítő közvetlenül a bírónak megküldi az egyezséget, ami így a per anyagává válik. Ezt meghaladóan a titoktartás érvényesül, miután a Kp. 70. § (5) bekezdése szerint a fél a közvetítés során tudomására jutott információt sem a perben, sem azon kívül nem használhatja fel.

Megemlítendő még, hogy a Kp. 69. § (1) bekezdése a „jogvita” rendezéséről beszél, ami csak a peres eljárásra értendő. A bírósági közvetítő előtt nem csak a jogvitát rendezhetik a felek, hanem azon túl is léphetnek.

22. Mi a teendő, ha a közvetítői eljárás során egyezségkötésre kerül sor?

A közvetítés befejezéseként a bírósági közvetítő a létrejött egyezséget írásba foglalja, és a perbíróságnak megküldi. Az egyezség megszövegezése, illetve az egész közvetítői eljárás során kiemelten figyelemmel kell lennie a Kp. egyezség tartalmára vonatkozó 66. §-ára. A Kp. ezen szakasza segít ugyanis eligazodni abban a kérdésben, hogy a közvetítői eljárásban résztvevők miről egyezhetnek meg.

A Kp. 66. § e körben releváns rendelkezései:

(1) Az egyezségben a felek megállapodhatnak a közigazgatási jogvita vagy valamely vitás kérdés számukra megfelelő lezárásának módjában, ha az nem ütközik jogszabályba. Az egyezségben a felek a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem orvoslásának módjában is megállapodhatnak.

(2) Az egyezségben a felek és érdekeltek a per tárgyát képező közigazgatási tevékenységgel összefüggő olyan - akár polgári jogi - kötelezettséget is vállalhatnak, amelyre a vitatott közigazgatási cselekmény nem terjedt ki, illetve amelyre az alperes hatáskörrel nem rendelkezik, továbbá a vitatott közigazgatási cselekmény végrehajtásának mellőzéséről is megállapodhatnak.

(3) Az egyezség az érdekelt egyezség megkötésében való részvétele vagy az egyezség szövegének jóváhagyása hiányában nem érvényes, kivéve, ha az egyezség az érdekelt jogait vagy jogos érdekét a bíróság megítélése szerint nem érinti.

23. Mi a teendő, ha a közvetítői eljárás során egyezségkötésre nem kerül sor?

Egyezségkötés hiányában, illetve bármelyik fél kérelmére a perbíróságot a közvetítés eredménytelenségéről értesíti a közvetítő és a per folytatódik.

24. A perbíróság hogyan jár el az írásba foglalt egyezség beérkezését követően?

A perbíróság az egyezséget megvizsgálja és jóváhagyhatósága esetén erről határozatot hoz.

25. Hogyan jár el a bíróság, ha nem született egyezség vagy részegyezséget kötöttek a felek a bírósági közvetítői eljárásban?

Amennyiben egyezség nem született vagy az csak a jogvita egy részét rendezi, a perbíróság az eljárást folytatja.

26. Mit kell vizsgálnia még a bíróságnak az egyezség jóváhagyásakor?

A bíróság által felvett jegyzőkönyv közokirat, tehát a bíróságnak arra is figyelemmel kell lennie, hogy a fél az egyezségtervezetben foglalt nyilatkozatát a tényeket és a vonatkozó jogszabályokat ismerve tette meg, őt a nyilatkozata megtételére senki nem kényszerítette és megértette a megállapodás tartalmát, a bírói egyezség szabályozását. A bíróság által jóváhagyott egyezség ítélet hatályú határozat, alapvető követelmény vele szemben az egyértelműség és a végrehajthatóság. Ezért a megállapodás egyezségként való jóváhagyása előtt vizsgálni kell azt is, hogy a megállapodás végrehajtható-e. Az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés végrehajtandó határozat, így a jóváhagyott egyezségnek meg kell felelnie a végrehajtás általános feltételeinek (Vht. 13-14. §), így pl. minimális tartalmi követelmény ezért az egyezséggel szemben, hogy az kötelezés mellett teljesítési határidőt tartalmazzon.

27. Milyen szabályok vonatkoznak az egyezséget jóváhagyó határozatra?

Az egyezség jóváhagyására a Kp.–nek az egyezségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően a bíróság akkor hagyja jóvá az egyezséget, ha az a jogszabályoknak megfelel. Az egyezséget jóváhagyó végzés ítélet hatályú.

28. Meghozhatja-e az egyezséget jóváhagyó végzést bírósági titkár?

Nem.

29. Van helye fellebbezésnek az egyezséget jóváhagyó végzés ellen?

Van helye, kivéve azok részéről, akik azt megkötötték.

30. Van helye fellebbezésnek egyezség jóváhagyását megtagadó végzés ellen?

Van helye, azonban annak az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.

31. Az egyezséget jóváhagyó végzésben kell rendelkezni a közvetítéssel felmerült költségek viseléséről?

Csak ha a felek ezt kérik, ennek hiányában saját költségeiket a felek maguk viselik, így erről a végzésben a bíróságnak a perköltség viselése körében nem kell rendelkeznie. Az állam által előlegezett költségek és a feljegyzett illetékek viseléséről a bíróság a pervesztesség egyezség szerinti arányainak figyelembevételével dönt, ha a költségviselésről a felek az egyezségben nem állapodtak meg.

32. Befolyásolja-e a közvetítői eljárás a perköltségviselés szabályait?

A Kp. 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 86. § (3) bekezdése szerint igen. Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás(egyezség) ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, az alperes perköltségét a felperes téríti meg. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban(egyezségben) foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert.

33. Milyen költségei vannak a közvetítői eljárásnak?

A bírósági közvetítői eljárás illetékmentes. A bírósági közvetítőknek díjazás sem jár, az eljárás során más tartalmú megállapodás hiányában a felek a saját költségeiket maguk viselik.

34. Mi lesz a sorsa a már lerótt illetéknek közvetítői eljárás igénybe vétele esetén?

Rendelkezni kell az illeték mérsékléséről az alábbiak szerint (Itv. 58. §):

  • az illeték a peres eljárás illetékének 10 %-a, amennyiben legkésőbb az első tárgyalásig, tárgyaláson kívüli elbírálás esetén az ítélet meghozatala előtt a felek egyezséget kötnek;
  • Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha a felek az első tárgyalást követően egyezséget kötnek;
  • Miután a közigazgatási perek kapcsán kizárólag bírósági közvetítés elrendelésére van lehetőség, amely  illetékmentes, nem alkalmazhatóak azon rendelkezések (Itv. 58. § (4) bek.) melyek a közvetítői díj illetékből történő levonására vonatkoznak.

35. Kiterjed-e a perben kapott költségmentesség a közvetítői eljárásra?

Nem terjed ki sem a teljes, sem a részleges költségmentesség, maga az eljárás illetékmentes, míg a felek a közvetítői eljárásban felmerül költségeiket – a köztük létrejött eltérő megállapodás hiányában – maguk viselik. 

36. Tehet-e tanúvallomást a bírósági közvetítő a perben?

A közvetítő megtagadhatja a vallomástételt.

37. Az egyezséget jóváhagyó végzésben van-e feladata a bíróságnak, esetleg más hatóságok megkeresésére vonatkozóan?

Igen, az  általános szabályok szerint, azaz ha a jóváhagyó végzés pl. ingatlan-nyilvántartási adatokra is vonatkozik, úgy a változás bejegyzésére vonatkozó megkeresést a bíróság küldi meg és más hatóságokkal is a bíróság veszi fel a kapcsolatot.

 

 

1. Melyik bíróság fogja az ügyemet elbírálni?

Az a bíróság, amelynek az ügy eldöntésére hatásköre van és illetékességgel rendelkezik. 

Hatáskör: azt dönti el, hogy a különböző szintű bíróságok közül melyik szintű bíróság fog eljárni. Magyarországon a bírósági szervezet négy szintű:

  • járásbíróságok, közigazgatási és munkaügyi bíróságok 
  • törvényszékek
  • ítélőtáblák
  • Kúria

 

Illetékesség: arra ad választ, hogy az azonos szintű, azonos hatáskörű bíróságok közül konkrétan melyik bíróság jár el, hol kell a pert megindítani.

 

Polgári perben:  

2018. január 1-től általános hatáskörben a törvényszék jár el. Ha mégis járásbíróság előtt kell megindítani a pert, azt a jogszabály kifejezetten kimondja. 

Így például járásbíróság jár el továbbra is többek között:

  • házassági bontóperben
  • a gondnokság alá helyezéssel vagy felülvizsgálatával kapcsolatos perekben
  • a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben
  • a gyermektartásdíj iránti perekben,
  • származási (apaság megállapítása, vélelmének megdöntése) perekben, 
  • örökbefogadás felbontását célzó perekben,
  • a végrehajtási perekben,
  • a jegyzői birtokvédelmi határozattal kapcsolatos perekben
  • azokban az ügyekben, ahol a per tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg (például a szerződésekre, a kártérítésekre vonatkozó perek).

 

Főszabályként a pert a leendő alperes lakóhelye, székhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróságon kell megindítani, ez a bíróság illetékes. Ez alól vannak kivételek, az illetékes bíróság megtalálásában segít:

  • a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény
  • a www.birosag.hu honlap Bíróság kereső menüpontja

 

Munkaügyi perben:

A munkaügyi perek elsőfokon a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, másodfokon a törvényszékek, illetve felülvizsgálati fórumként a Kúria hatáskörébe tartoznak. 

Illetékesség szempontjából valamennyi típusú munkaügyi pert valamennyi közigazgatási és munkaügyi bíróság tárgyal és eljár. 

Az általános szabályok mellett a munkaügyi pert a munkavállaló megindíthatja azon közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is, amelynek illetékességi területén:

  • saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye van, vagy
  • amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.

Ha a jogi személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el.

 

FIGYELEM! A 2018. január 1-je előtt munkaügyi perként definiált egyes pertípusokat (pl. közszolgálati jogviták, társadalombiztosítási, állami foglalkoztatási szerv ellátásával és támogatásával kapcsolatos eljárások) 2018. január 1-től a közigazgatási perrendtartás szabályai szerint intézi a bíróság. 

 

Közigazgatási perben:  

A közigazgatási perek elbírálása a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartozik. 

 

Illetékesség szempontjából fontos információk:

  1. Egyes, a Kp. törvényben meghatározott, törvényszéken induló ügyekben (pl. gyülekezési ügyek, köztestületi ügyek) kizárólag a Fővárosi Törvényszék jár el. 
  2. Közigazgatási és munkaügyi bíróságok minden megyében és a fővárosban működnek, de közülük 8 db (a Budapest Környéki-, a Debreceni-, a Fővárosi-, Győri-, a Miskolci-, a Pécsi-, a Szegedi-, a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság) regionális illetékességgel rendelkezik, így előfordulhat, hogy a közigazgatási pert a felperes lakóhelyétől eltérő megyében működő bíróság bírálja el. 
  3. Az ügyfél lakóhelye szerinti megyében működő közigazgatási és munkaügyi bíróság az illetékes a:
  • társadalombiztosítási, 
  • szociális, 
  • gyermekvédelmi és 
  • foglalkoztatási ügyekben.

2. Hogyan kell polgári pert indítani?

Keresetlevelet kell benyújtani (és nem feljelentést tenni). A keresetlevél rendszerint az első beadvány. Különbség van azonban abban, hogy járásbírósághoz vagy törvényszékhez nyújtja be a keresetlevelet: 

 

  1. Járásbíróságon kizárólag formanyomtatványon nyújthatja be a keresetét, nem fogalmazhatja, szerkesztheti meg önállóan. 

Fontos információk a formanyomtatvánnyal kapcsolatban:

  • külön űrlapok vannak a személyállapoti, a vagyoni, a végrehajtási és a munkaügyi perekre
  • a kitöltött, aláírt és két tanú aláírásával ellátott nyomtatványt minimum 3 példányban kell benyújtania (ahány peres fél van a perben, további egy példány a bíróságnak)

További információkat kaphat:

  • a járásbíróságok polgári kezelőirodáin, vagy 
  • a nyomtatványt és a kitöltési segédletet ide kattintva találja

 

  1. Törvényszéken kötelező a jogi képviselet, azaz ügyvédet, ügyvédi irodát, kamarai jogtanácsost kell megbíznia. FIGYELEM! Ha nem jogi képviselő útján nyújtja be a keresetlevelet, a bíróság azonnal vissza fogja utasítani.

Amennyiben jövedelmi viszonyai azt nem teszik lehetővé, hogy ügyvédet fogadjon, igénybe veheti az állam által biztosított jogi segítséget, a kormányhivatalok jogi segítségnyújtó szolgáltatását. 

3. Hogyan kell munkaügyi pert indítani?

Munkaügyi pert a polgári, járásbírósági perek fent leírt szabályai szerint kell indítani.

A munkaügyi per megindítására szolgáló formanyomtatvány itt érhető el. 

4. Hogyan kell közigazgatási pert indítani?

Keresetlevelet kell benyújtani (a polgári perrel egyezően).

A keresetlevél benyújtásának helye:

  • Főszabály: annál a közigazgatási szervnél kell benyújtani, amely megvalósította a felperes által vitatott cselekményt.
  • Ha a közigazgatási eljárás többfokú, az első fokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.
  • Kivétel: bizonyos pertípusoknál a bíróságnál kell benyújtani (ilyenkor a bíróság a keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az első fokon eljárt közigazgatási szervvel).Ilyen például:

- közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvita,

- ha a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgya nem a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának jogszerűsége.  

 

A keresetlevél benyújtásának határideje:

Főszabály: 30 nap - a közigazgatási határozat közlésétől, illetve a vitatott cselekményről való tudomásszerzéstől számítva (legfeljebb azonban a tudomásszerzéstől számított 1 éven belül).   

FIGYELEM! A felperes nem mulaszt, ha a keresetlevelet a harmincadik napon ajánlott küldeményként postára adja. 

Kivétel: 15 vagy 8 vagy 3 nap – törvényekben meghatározott esetekben, amelyről a közigazgatási döntés tájékoztatni fogja.  

FIGYELEM! A keresetlevél benyújtásának helyére, és idejére vonatkozó főszabályok alól több kivételt is szabályoznak egyes törvények, ezért kiemelten fontos a közigazgatási döntés tanulmányozása és a körültekintő eljárás. 

 

Jogi képviselet:

Főszabály: nem kötelező

Kivétel:  

  • a törvényszék előtti,
  • a Kúria előtti és
  • a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perek.

 

A keresetlevél benyújtásának módja:  

A jogi képviselő nélkül eljáró fél a keresetlevelet benyújthatja formanyomtatványon (peres és nemperes eljárásban is) vagy nyomtatvány nélkül.

5. Minek kell egy keresetlevélben lenni?

1. A keresetlevélben meg kell jelölnie:

a.) a bíróságot, amely el fog járni;

b.) a peres felek személyes adatait (nem természetes személy esetén az azonosításához szükséges adatokat); Ha törvényes vagy szervezeti képviselőként jár el, az erre vonatkozó részt is ki kell tölteni. c) a saját telefonszámát és az elektronikus levélcímét;

c.) a pontos kereseti kérelmet, azaz, hogy mit döntsön a bíróság.

FIGYELEM! Ha pénzt követel, az összegen túlmenően a kamat kezdő és befejező időpontját és a kamat mértékét is jelölje meg úgy, hogy egyértelmű legyen minden napra a követelés összege! Például: „Kötelezze a bíróság az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül X forintot, és annak Y-tól kezdődő késedelmi kamatát.”

d.) az érvényesíteni kívánt jogát, lehetőség szerint a hivatkozott jogszabályi rendelkezés megjelölésével;

Nem feltétlenül kell tehát paragrafusszámot megemlíteni, de ki kell derülnie, hogy igénye pontosan min alapul. 

e.) azokat a bizonyítékokat, amelyek az igényét alátámasztják

 

2. A keresetlevélhez csatolni kell:

a.) azokat a dokumentumokat, amelyek az 1.a) és 1.b) pontban írt adatok valódiságát igazolják

b.) az okirati bizonyítékokat a szükséges példányszámban.  

 

3. További fontos információk:

 

4. Munkaügyi perre vonatkozó további szabályok:

  • alperesként a munkáltatóját kell megjelölnie
  • a keresetlevélnek a fentieken túl tartalmaznia kell az alábbiakat is:

a.) a munkavállalói költségkedvezmény igénybe vételéhez meg kell jelölnie a per tárgyát képező jogviszonyában elért utolsó havi távolléti díja összegét.

b.) Ha a munkajogviszonya jogellenes megszüntetése jogkövetkezménye iránt kártérítés iránti pert kíván indítani, a keresetlevélben 

  • az elmaradt jövedelme tételeit jogcímenként (bér, pótlék, cafetéria-juttatás stb.) és összegszerűen elkülönítve kell rögzítenie, továbbá 
  • közölnie kell a tizenkét havi távolléti díja összegét is.

 

5. Közigazgatási perre vonatkozó külön szabályok:

A jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetét előterjesztheti:

a.) az eljáró bíróságot (ez a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási és munkaügyi bíróság lesz);

b.) a felperes és az alperes nevét, címét (vagy székhelyét), és amennyiben ismert, a képviselőnek nevét, lakcímét, vagy székhelyét;

c.) a saját adóazonosító számát vagy cégjegyzék számát;

d.) le kell írni, hogy milyen közigazgatási tevékenységet vitat, és mit szeretne közigazgatási per tárgyává tenni, 

e.) meg kell jelölnie azt az időpontot, amikor a vitatott cselekményről tudomást szerzett;

f.) azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy éppen annak a bíróságnak van hatásköre és illetékessége (pl. a felperes lakóhelyét meg kell jelölni, vagy a közigazgatási elsőfokon eljáró hatóságnak a székhelyét kell megnevezni);

g.) mi az a jogsérelem, amely miatt a felperes a közigazgatási bírósághoz fordul 

A Pontos jogszabályi hivatkozást a bíróság nem vár el a jogi képviselő nélkül eljáró felperestől, de ebből ki kell derülnie, hogy miért tartja jogsértőnek az adott közigazgatási cselekményt a felperes)

h.) hogy a bíróságtól a felperes milyen döntés vár (határozott kereseti kérelem).

 

A keresetlevélhez csatolni kell azokat az okiratokat, bizonyítékokat is, amelyekre a felperes a perben hivatkozni kíván.

FIGYELEM! A közigazgatási per eljárási illetékét előzetesen nem kell leróni.

6. Hogyan kell az illetéket megfizetni?

Polgári perben:
1) Ha papír alapú beadványként nyújtja be a keresetlevelet, célszerű illetékbélyegben megfizetnie az illetéket, és az egyik példányra ráragasztania.

2) Elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül is fizethet, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged.

3) Néhány perben lehetőség van arra is, hogy az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában, utólag döntsön.

FIGYELEM! Ebben az esetben az azonosításhoz feltétlenül szükséges a beadványon a bíróság nevének és a teljes ügyszámnak a feltüntetése. Ezek a bíróságtól érkezett végzések, idézések bal felső sarkában találhatók. A felek vagy az eljáró bíró nevét nem kell feltüntetni, bár ha az ügyszámban véletlenül elírás van, a felek neve segít a beazonosításban.

Munkaügyi perben:

A keresetlevél benyújtásakor nem kell az illetéket leróni. Az illetéket utólag, az eljárást befejező jogerős határozatban megjelölt félnek kell majd megfizetni, külön adóhatósági felhívásra.

Közigazgatási perben:
A keresetlevél benyújtásakor – a legtöbb közigazgatási per esetén – nem kell az illetéket leróni. A bíróság

ilyenkor az eljárást befejező határozatában rendelkezik az illetékről, megjelölve azt is, hogy azt milyen módonkell megfizetni.

7. Mi történik, ha a keresetlevelem nem felel meg a törvényi kellékeknek?

Polgári és munkaügyi perben:
1) Törvényszéken kötelező a jogi képviselet, így az ügyvéd vagy jogtanácsos felelőssége, hogy a keresetlevél mindenben megfeleljen a törvényi előírásoknak.

2) Ha járásbíróságon, továbbá munkaügyi ügyben eljáró közigazgatási és munkaügyi bíróságon személyesen, vagy nem jogi képviselő meghatalmazott útján nyújtja be a keresetlevelét, hiányai esetén a bíróság hiánypótló végzést hoz, amiben felsorolja, hogy milyen kellékeket, adatokat, vagy nyilatkozatokat kell még pótolni.

FIGYELEM! Ha Ön a végzésben foglaltakat a megadott határidő alatt nem teljesíti, a bíróság a jogi problémáját nem tudja alaposan megvizsgálni, ezért a keresetlevelet visszautasítja. Olyan ok miatt azonban nem utasítható el a keresetlevél, ami a hiánypótló végzésben nem szerepel!

Közigazgatási perben:

Amennyiben közigazgatási perben a bíróság azt állapítja meg, hogy a keresetlevele hiányos, hiánypótlásra hívja fel, függetlenül attól, hogy személyesen, vagy jogi képviselővel jár el.

FIGYELEM! A bíróság a keresetlevelet hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja, ha:

  • a keresetlevelében azt sem jelöli meg, hogy a támadott közigazgatási tevékenység az Ön számára milyen jogsérelmet jelent,

  • Ön a hiánypótló végzésben foglaltakat a megadott határidő alatt nem teljesíti.

8. Mi történik, ha a bíróság a keresetlevelet visszautasítja?

A keresetlevél visszautasítása nem azonos a kereset (=a felperesi igény) elutasításával, tehát nem jelenti azt,hogy a bíróság az ügyet érdemben és véglegesen eldöntötte. A visszautasító végzéshez nem fűződik ún. jogerő.

Ha a visszautasító végzés jogerőre emelkedése előtt pótolja megjelölt hiányosságokat, nem kell új keresetlevél-nyomtatványt kitöltenie.
Ha később pótolja, újra be kell nyújtania a keresetlevél nyomatványt, a korábbi hiányosságok nélkül.

FIGYELEM! Vannak olyan nem pótolható hiányok, amelyek véglegesen megakadályozzák a per megindulását. Ilyen például:

  • -  a valamelyik alperes nem él a keresetlevél benyújtásakor, vagy

  • -  a felperes a perindításra jogszabályban megállapított határidőt elmulasztotta, vagy

  • -  már korábban jogerősen elbírált igényről (ítélt dologról) van szó.

Munkaügyi perben:

Ha a keresetlevelet meghatározott határidőn belül kell előterjesztenie és a keresetlevelét a bíróság visszautasította, azt a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt szabályszerű tartalommal még újra benyújthatja, ezen határidő elmulasztása után azonban már nem.

Közigazgatási perben:

Ha a hiánypótlási felhívás ellenére Ön a hiányokat a megadott határidőben nem pótolja, és emiatt a bíróság a keresetlevelét visszautasítja, a hiányok pótlására utóbb már nincsen lehetőség, és a hiánytalan keresetlevelet sem terjesztheti elő újra.
Kivétel: ha jogi képviselő nélkül jár el, és

- elmulasztotta megjelölni, hogy a támadott közigazgatási tevékenység az Ön számára milyen jogsérelmet jelent, vagy

- ha nem elektronikus úton terjesztette elő a keresetlevelét, bár erre köteles lett volna.

Ha ezen hiányosságokat nyolc napon belül pótolja, akkor úgy kell tekinteni, mintha keresetlevelét már eredetileg is hiánytalanul adta volna be.

9. Mi történik, ha rossz bírósághoz nyújtom be a keresetlevelet?

Polgári és munkaügyi perben:

Ez joghátránnyal nem jár, csak késedelemmel, mert az adott ügyet csak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság (l. megfelelő pont) jogosult elbírálni.

A bíróság ilyenkor kétféleképpen járhat el:
1) Ha ön a keresetet az ún. panasznapon, szóban adta elő

  • a lakóhelye,

  • székhelye,

  • munkahelye szerinti vagy

  • a perre illetékes járásbíróságon

azt a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzíti.
Ha a keresetet nem a perre illetékes bíróság rögzítette, azt az illetékes bírósághoz haladéktalanul megküldi.

2. Ha Ön nem a fenti bíróságok valamelyikén adta elő a keresetét, vagy a nyomtatványt rossz bírósághoz adta be, ez a bíróság áttételt elrendelő végzést fog hozni.

A végzést megküldi mindegyik félnek, így Önnek is, és csak a végzés jogerőre emelkedése után fogja az addig benyújtott iratok összességét (a bírósági aktát) megküldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak ahol megkezdődhet a keresetlevél megvizsgálása, az esetleg szükséges hiánypótlás, és a perfelvétel. Az áttétel ugyan soron kívül történik, de a postázás és a fellebbezési határidő kötelező bevárása miatt 1-1,5

hónapos késedelemmel számolni kell, mielőtt a „jó” bírósághoz eljutna a keresetlevél.

Közigazgatási perben:

Mivel a keresetlevelet – fő szabály szerint – nem is a bíróságon, hanem az elsőfokú közigazgatási szervnél kell benyújtani, a keresetlevelet a közigazgatási szerv fogja felterjeszteni a bírósághoz és egyúttal már nyilatkozni isfog az abban foglaltakra.

Ha Ön ennek ellenére keresetlevelét 30 napon (vagy rövidebb törvényi határidőn belül) belül nem az elsőfokú közigazgatási szervnél, hanem a fellebbezést elbíráló másodfokú szervnél, vagy a bíróságnál nyújtja be, azt szintén határidőben érkezettnek kell tekinteni. Ebben az esetben azonban a bíróság nem vizsgálhatja érdemben a keresetlevelet, hanem azt egyszerűen meg kell küldenie az elsőfokú közigazgatási szervnek a szabályszerű felterjesztés érdekében.

1. Mi szabályozza a panaszok és a közérdekű bejelentések intézésének eljárását?

A panaszok intézésének általános eljárási rendjét a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, míg a bíróságok, valamint az Országos Bírósági Hivatal tevékenységét érintő panaszok, közérdekű bejelentések vonatkozásában az ügyintézés menetét a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárás rendjéről szóló 7/2018. (VII.11.) OBH utasítás szabályozza.

2. Ki nyújthat be panaszt, közérdekű bejelentést?

A bírósági eljárás bármely résztvevője vagy a bírósági eljárásban nem szereplő személy vagy szervezet (például: civil szervezet) is előterjeszthet panaszt vagy közérdekű bejelentést egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányulóan.

3. Meddig lehet panaszt benyújtani?

A sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított 6 hónap eltelte után előterjesztett panasz vizsgálata mellőzhető, míg a sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított 1 éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

4. Mennyi idő alatt bírálják el a panaszt, közérdekű bejelentést?

A panaszt, közérdekű bejelentést beérkezéstől számított 30, de legfeljebb 60 napon belül kell elbírálni.

5. Mi lehet a panasz, közérdekű bejelentés eredménye?

Ha a panasz, közérdekű bejelentés alaptalan, az eljárásra jogosult az intézkedés megtételét mellőzi, erről a bejelentőt értesíti.

 

Ha alapos, a bírói függetlenség elvével összhangban gondoskodni kell:

  • a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,
  • a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,
  • az okozott sérelem orvoslásáról,
  • indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

6. Mikor mellőzhető a panasz, közérdekű bejelentés vizsgálata?

korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen közérdekű bejelentés, panasz vizsgálata indokolás nélkül mellőzhető.

A panasz vizsgálata mellőzhető akkor is, ha a kérelmező a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette azt elő.

Ha a sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl terjesztik elő a panaszt, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

7. Kapok tájékoztatást a panaszom, közérdekű bejelentésem kivizsgálásának eredményéről?

Igen. A vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről az eljárásra jogosult a bejelentőt – a névtelen panasz, illetve közérdekű bejelentés kivételével – 3 munkanapon belül értesíti.

8. Ha magasabb szintre írok, úgy hatásosabb a panaszom?

Nem. Ha nem az elbírálásra jogosult bírósághoz küldi el a panaszt, közérdekű bejelentést, azt érdemi vizsgálat nélkül továbbítani kell az elbírálásra jogosult bírósági vezetőhöz, ez pedig a panasz, bejelentés érdemi kivizsgálását késlelteti.

9. Érhet-e hátrány közérdekű bejelentés, panasz benyújtása miatt?

Nem. A panaszost és a közérdekű bejelentőt panasza, illetve bejelentése miatt hátrány nem érheti.

10. Névtelenül is benyújtható a panasz vagy a közérdekű bejelentés?

Igen. Tudni kell azonban, hogy a névtelenül benyújtott panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata indokolás nélkül mellőzhető, továbbá és értelemszerűen a benyújtója nem kap értesítést a panasz vagy közérdekű bejelentés elbírálásának eredményéről.

11. A panasz alapján megváltoztathatják a bíróság döntését?

Nem. A bírósági döntések felülbírálatára a rendes és a rendkívüli jogorvoslati eljárások keretein belül kerülhet sor; panasz vagy közérdekű bejelentés alapján az elbírálásra jogosult bírósági vezető nem jogosult egy bírósági döntést felülbírálni, megváltoztatni.

12. Mit tehetek, ha nem értek egyet a bíróság döntésével?

Ebben az esetben a rendes és a rendkívüli jogorvoslatok lehetőségét kell igénybe venni a vonatkozó eljárási törvény szabta keretek között. Panasz benyújtásával nem lehet a bírósági döntés megváltoztatását elérni.

13. Mikor fordulhatok az OBH elnökéhez a panaszommal?

Az OBH elnöke kizárólag a törvényszék és az ítélőtábla elnöke elleni, illetve az OBH tevékenységére (mulasztására) vonatkozó panaszt jogosult érdemben megvizsgálni és elintézni.

14. Nem vizsgálták ki a panaszomat, nem kaptam értesítést a panaszom kivizsgálásáról, hova fordulhatok?

Járásbíróságot, illetőleg közigazgatási és munkaügyi bíróságot érintően benyújtott panasz esetében a törvényszék elnökéhez; míg ítélőtáblát vagy törvényszéket érintően benyújtott panasz esetében az Országos Bírósági Hivatalhoz lehet fordulni.

15. Panasz vagy közérdekű bejelentés esetén kell-e fizetnem illetéket, eljárási díjat?

Nem.

16. Hova fordulhatok, ha jogi segítségre van szükségem?

Amennyiben ügyével kapcsolatban további jogi segítségre van szüksége, ügyvédhez, vagy ha jövedelmi, vagyoni viszonyai nem teszik lehetővé jogi képviselő meghatalmazását, úgy a lakóhelye szerint illetékes fővárosi, illetőleg megyei kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatához fordulhat.

17. Hova fordulhatok, ha bűncselekmény sértettje vagyok?

A fővárosi és a megyei kormányhivatalok Áldozatsegítő Szolgálatai a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedők társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése érdekében az áldozatok részére tájékoztatást, tanácsadást nyújtanak, elősegítik az érdekérvényesítésüket, továbbá különböző támogatási formákon keresztül ellátják az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat.

18. Hova fordulhatok, ha munkajoggal, munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésem van?

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkajogi Ügyfélszolgálatot működtet, melynek elérhetőségei a következők:

Telefon: +36-1-795-7977

A telefonos ügyfélszolgálat az alábbi időszakokban érhető el:

  • Hétfő – csütörtök: 9-15 óra
  • Péntek: 9-13 óra

Az ügyfélszolgálatról további részletek itt.

1. Milyen személyes adatokat kell tartalmaznia a kérelemnek az adatszolgáltatás kiállításához?

  • Viselt név
  • Születési név
  • Születési hely, idő
  • Anyja neve

Amennyiben a fent megjelölt adatok bármelyike hiányzik, akkor az hiánypótlás kibocsátását vonja maga után.

2. Szükség van tanúk aláírására?

  • Amennyiben a kérelmet saját kezűleg tölti ki, úgy nem szükséges a tanúk aláírása.
  • Amennyiben az adatszolgáltatást saját magára kéri és géppel írja a kérelmet, abban az esetben 2 tanú nevének, címének, aláírásának pontos feltüntetése szükséges.

3. Mit kell csatolni a kérelemhez?

  • Adatszolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolás
  • Amennyiben szükséges - jogi érdeket igazoló okiratot
  • Amennyiben a kérelmet meghatalmazott útján kívánja benyújtani, úgy meghatalmazás csatolása is szükséges.

4. Honnan tudom letölteni a kérelmet?

A nyomtatványok a www.birosag.hu internetes oldalról az Adatbázisok/Gondnokolti adatszolgáltatás/Nyomtatványok menüpont alatt - a bal oldalon érhetőek el.

5. Kérhetek másról adatot?

Igen, amennyiben a jogi érdekét hitelt érdemlően igazolja! A jogi érdeket igazoló okiratot a kérelemhez csatolni kell.

6. Mennyi időn belül készül el az adatszolgáltatás?

  •  Aki ehhez fűződő jogi érdekét igazolja: 15 munkanapon belül
  • Az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult: 8 munkanapon belül

7. Hogyan teljesíthetem a befizetést?

  • Postai készpénz-átutalási megbízással (csekk)
  • fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel
  • átutalás útján

8. A kérelemhez csatolni kell a befizetés megtörténtét igazoló dokumentumot?

Igen (csekket, átutalási bizonylatot, készpénzbefizetést igazoló dokumentumot).

9. Mennyi az adatszolgáltatás díja?

  •   Az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult 3000 Ft.
  • •Aki ehhez fűződő jogi érdekét igazolja 6000 Ft.

10. Egy befizetéssel az adatszolgáltatásból hány példány igényelhető?

Az adatszolgáltatást több példányban is ki tudjuk állítani, azonban kérjük, hogy a darabszámot kérelmében tüntesse fel.

11. Hogyan nyújtható be a kérelem?

  • Postai úton (1055 Bp., Szalay u. 16.)
  • Személyesen az OBH Országos Nyilvántartási Irodán (1055 Bp., Szalay u. 16.)

                - H-Cs: 9.00-16.00-ig

                - P: 9.00-13.00-ig

  • Elektronikus úton az ún. ügyfélkapun keresztül

12. Az igazolást átvehetem személyesen is?

Igen! Kérjük, hogy a nyomtatványon a telefonszám megadásával egyidejűleg jelezze.

13. Más személy átveheti a nevemben az igazolást?

Igen, meghatalmazással.

14. Kérhetem más címre az adatszolgáltatás kiküldését?

Igen. A kérelemben az értesítési címet fel kell tüntetni!

1. Hogyan kérdezhetők le a civil szervezet adatai?

http://birosag.hu/ oldalon a következőképpen lehet a szervezet adataira keresni:

  • A felső menüben találja az Adatbázisokat, klikkeljen rá.
  • Ezt követően válassza ki a Civil szervezeteket, ahol megjelenik a Civil szervezetek névjegyzéke.
  • Írja be a keresett szervezet nevének egy jellegzetes részét (minden százalék és egyéb jelek nélkül)
  • Ezt követően a találati listából válassza ki az adott szervezetet akként, hogy klikkeljen a szervezet nevére. Ezáltal láthatóak lesznek a szervezet aktuális adatai.

 

2. Hol tekinthetők meg a civil szervezet beszámolói?

Az OBH részére megküldött beszámolók a www.birosag.hu internetes elérhetőségen a „Civil szervezetek névjegyzéke” megjelölés alatt érhetők el és tölthetők le a közzétételt követően az alábbiak szerint:

www.birosag.hu oldalon 

  • A felső menüben találja az Adatbázisokat, klikkeljen rá.
  • Ezt követően válassza ki a Civil szervezeteket, ahol megjelenik a Civil szervezetek névjegyzéke.
  • Írja be a keresett szervezet nevének egy jellegzetes részét (minden százalék és egyéb jelek nélkül)
  • Ezt követően a találati listából válassza ki az adott szervezetet akként, hogy klikkeljen a szervezet nevére. Ezáltal láthatóak lesznek a szervezet aktuális adatai. 
  • A lap aljára görgetve, jobb oldalon találhatók a beszámolók. (Beszámoló: (db)) Klikkeljen rá és innen letölthetőek a közzétett beszámolók.

 

3. Mire célszerű figyelni a beszámoló postai beküldésekor?

A www.birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-beszamolok oldalról a papír alapú nyomtatványt kell kiválasztani. (PK-141P, PK-142P, PK-241P, PK-242P, PK-341P, PK-342P,Pk-441P,Pk-442P)

Célszerű ajánlva, tértivevénnyel postázni a beszámolókat (közhasznúsági mellékletet) ezzel igazolható a megküldés időpontja is. Az ajánlott szelvényt és a tértivevényt szíveskedjenek megőrizni.

Az iratok ne legyenek összetűzve, ragasztva, vagy fóliázva, mert ez a beadvány szkennelését akadályozza, kibontásukkor az irat sérülhet.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szkennelés és így a közzététel is fekete-fehérben történik. Ennek megfelelően előnyösebb, ha nem színes formában kerül sor a beszámoló és mellékletei megküldésére. A vékony, vagy átlátszó papíron történő beküldés is problémás lehet a szkennelésénél, hasznosabb tehát megfelelő vastagságú, nem átlátszó papírt választani.

Amennyiben a beszámoló mellékleteként, szakmai anyagként esetleg könyv, újság, újságcikk…stb. is készül, ennek közzétételére csak abban az esetben van mód, ha ezek a beszámoló részét képezik. Formailag ez úgy oldható meg, ha a kiadvány A/4-es lapméretre kinyomtatásra, vagy lefénymásolásra kerül.

4. Hogyan kaphat a beszámoló beadásáról igazolást a szervezet?

Amennyiben a szervezetnek igazolásra van szüksége arról, hogy a már megküldött, de még közzé nem tett beszámoló az OBH részére beadásra került, célszerű benyújtani a megküldést igazoló tértivevény dátumát, vagy fénymásolatát, mert ez alapján a küldemény gyorsabban azonosítható.

Elektronikusan megküldött beszámoló esetén, amennyiben az az Országos Bírósági Hivatal által közzétételre befogadásra kerül, a beküldő Ügyfélkapujára kerül kiküldésre az igazolás, amelyet a későbbi felhasználás érdekében érdemes elmenteni illetve kinyomtatni.

Az igazolás megküldését kérheti személyesen, illetve e-mail címünkön: civilinfo@obh.birosag.hu

5. Mit jelent a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás?

A képviselő által az ügyfélkapun beküldő részére adott meghatalmazást a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 325. § alapján teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyet az űrlaphoz elektronikus formába átalakítva - pdf formátumban - csatolni szükséges.

Teljes bizonyító erejű magánokirat, ha az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

(1) a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni,
c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,
e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,
f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,
g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.
(2) Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, csak akkor jön létre teljes bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy az okirat aláírójának megmagyarázta.

6. Mely szervezet számít elektronikus útra kötelezettnek?

A Cnytv. 8. §-a alapján 2015. január 1. napját követően elektronikus eljárásra kötelezett szervezet nem csak a közhasznú szervezet, hanem a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, a köztestület, a kölcsönös biztosító egyesület, a hegyközség, a párt, az országos sportági szakszövetség, a szövetség , valamint 2017. március 1. napját követően a közalapítvány. Ezeken túl a beadvány kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, ha a kérelmező jogi képviselővel jár el.

Amennyiben a kérelmező a fent meghatározottak szerint nem elektronikus útra kötelezett, illetve ezzel a lehetőséggel nem is kíván élni, a beszámoló és a közhasznúsági mellékletet papír alapon is előterjesztheti. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy elektronikus útra nem kötelezett szervezetnek elektronikus és papír alapon is be kell küldenie, hanem azt, hogy választhatnak, hogy vagy papír alapon, vagy elektronikusan nyújtják be azt.

 

7. Melyek a beszámoló kötelező tartalmi elemei?

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Ectv.) 29.§ határozza meg a beszámoló tartalmát, amely a mérleget, eredménykimutatást, kettős könyvvitelnél a kiegészítő mellékletet, illetőleg a közhasznúsági mellékeltet sorolja fel, továbbá az Ectv. 30.§-a rendelkezik a független könyvvizsgálói jelentés megküldésének esetéről.

Egyéb mellékletek nem képezik a beszámoló részét, így sem a jegyzőkönyv, sem egyéb dokumentumok nem kötelezőek.

8. Elektronikus úton az is be tudja küldeni, aki nem a bíróság által bejegyzett képviselője a szervezetnek?

Igen, azonban a képviselő által a beküldő személy részére adott  - a letétbe helyezés és közzététel céljából történő benyújtásra, viszontválasz fogadására történő – meghatalmazását a Pp. 325.§ alapján teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyet az űrlaphoz elektronikus formában átalakítva - pdf formátumban - csatolni kell.  [Cnytv. 5. § (1) bek. 9.§, 21. § (8) bek., Pp. 66-71. §, 325. §] .

Felhívjuk a könyvelők szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál történő eljárásra szóló meghatalmazás, illetve az arról szóló igazolás a civil szervezeti beszámoló OBH általi közzétételéhez való jogosultságát nem igazolja, az ő esetükben is szükség van teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt meghatalmazásra.

Tájékoztatjuk, hogy minden egyes beküldés esetén csatolni kell a beküldő személy részére adott meghatalmazást!

1. Mi a különbség a büntető, polgári és közigazgatási eljárás között?

Az igazságszolgáltatásnak 2018. január 1. napjától három önálló szabályrendszerrel rendelkező ága van: 

  1. büntető, 
  2. közigazgatási, és 
  3. polgári bíráskodás, ezen belül
    • munkaügyi,
    • gazdasági és
    • cég- és civiljogi szakág.

 

A büntetőeljárás szigorúan szabályozott keretek között folyik, célja az állam büntető hatalmának érvényesítése.  A bíróság azt dönti el, hogy a bűncselekmény elkövetésével vádolt személy bűnös vagy ártatlan.  

Indulhat hivatalból és kérelemre (feljelentés) is, magában foglalja a nyomozási, az ügyészségi és a bírósági szakaszt. A bíróság előtt a vádat általában az ügyészség képviseli.

A polgári eljárás ezzel szemben jellemzően két egyenrangú fél (jogosult-kötelezett, felperes-alperes stb.) között folyik, akik jogvitájukat a bíróság előtt kívánják rendezni.  

A bíróság a kérelem alaposságát vizsgálja meg, és annak eredményességétől függően ad jogvédelmet, vagy utasítja el a kérelmet. A jogvédelem a fél személyének (személyiségi jogainak) és vagyonának (vagyoni jogainak) védelmére irányulhat.

Kizárólag kérelemre indulhat. Az eljárást kezdeményező fél az, aki úgy érzi, hogy sérelem érte, és jogai védelme érdekében kéri a bírósági eljárás lefolytatást. 

A közigazgatási eljárás tárgya a közigazgatás tevékenysége (így döntései) jogszerűségének vizsgálata.  A per során – szemben a polgári perrel – nem két magánérdek ütközik össze, hanem a magánérdekkel szemben megjelenik a közérdek. Az egymással szemben álló felek között jelentős eltérés van. A többnyire alperesi pozícióba kerülő közigazgatási szerv ugyanis a sérelmezett tevékenységére (döntésének meghozatalára) specializálódott szervezet, amelyet a vonatkozó jogi szabályozásban jártas szakemberek működtetnek és képviselnek. A szervvel szemben jogait érvényesíteni kívánó nehezebb helyzetben van, hiszen az ügyre vonatkozó közigazgatási szabályozást kevésbé ismerheti.

A közigazgatási peres eljárás speciális alapelvei ezért a közérdeket, a felek perbeli esélyegyenlőségének (fegyveregyenlőségének) és az ügyfelek hatékony jogvédelmének egyidejű biztosítására hivatottak.

A közérdek biztosítására – szigorúan meghatározott körben – a bíróság részére a hivatalbóli eljárás lehetősége is biztosított - a közigazgatási perrendtartás szerint. 

2. Mi a különbség a polgári nemperes eljárás és a polgári per között?

A polgári eljárás két fajtája - polgári peres és nemperes eljárások – közti legfontosabb különbségek az alábbiak:  

 

Az eljárás célja: a peres eljárás célja a felek jogvitájának eldöntése. A nemperes eljárás célja a polgári jogok érvényesítése és elismertetése. A nemperes eljárás gyorsabb és egyszerűbb szabályok alapján zajlik.  

Felek: peres eljárásban mindig két ellenérdekű fél van. Nemperes eljárásban előfordulhat, hogy csak egy fél van (pl. cégbejegyzés, holtnak nyilvánítás).

Eljárás menete: peres eljárásban a bíróság tárgyaláson dönt, a feleket meghallgatja és bizonyítást vesz fel. Nemperes eljárásban nincs tárgyalás, nincs személyes meghallgatás és a bizonyítás is csak szűk körben, meghatározott cselekmények tekintetében megengedett.  

Eljáró hatóság: peres eljárásban mindig bíróság dönt, véglegesen. Nemperes eljárásban a bíróság mellett bizonyos esetekben közjegyző is eljárhat (pl. hagyatéki ügyek, fizetési meghagyás stb.)

Azt, hogy egy ügy peres vagy nemperes útra tartozik, minden esetben jogszabály dönti el.

A leggyakoribb nemperes eljárások:

  • cégügyek (pl. cégnyilvántartás, végbejegyzés, felszámolás, civil szervezetek nyilvántartása) - előzetes bizonyítás
  • apaság vélelmének megdöntése
  • halál tényének megállapítása, holtnak nyilvánítás  

 

3. Milyen jogvitákat, igényeket bírálnak el polgári perben?

A polgári perben 

  • a természetes személyek (azaz az emberek), valamint
  • a természetes személyek és a nem természetes személyek (jogi személyek állami szervek, civil szervezetek stb.) közötti vitát dönt el a bíróság.

A jogvita tárgya változatlanul vagyoni és személyi jogi igény lehet, amelyeket a perben egységesen anyagi jogi igényeknek nevezünk. Ezek lehetnek: 

  • a természetes személyek jogai (pl. cselekvőképesség korlátozásának szabályai, a személyiségi jogok védelme), 
  • a nem természetes személyek jogai és kötelezettségei (pl. cégek alapítása és működése), 
  • családjogi kapcsolatok (pl. házasság felbontása, érvénytelensége, szülői felügyelet rendezése, kiskorú gyermek tartása, gyermek származása, örökbefogadás felbontása), 
  • dologi jogok (pl. birtoklás, tulajdonjog, elbirtoklás, zálogjog, használati jogok), 
  • kötelmi jogok (pl. jognyilatkozatok, képviselet, szerződés létrejötte, érvénytelensége, szerződésszegés, egyes konkrét szerződésfajták: adásvétel, csere, ajándékozás, vállalkozás, megbízás, használati szerződések, kölcsön, stb.) és
  • öröklési jog (pl. végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága, öröklési szerződés, hagyatéki

tartozások). 

Ezen kívül polgári pernek minősülnek: 

  • a munkaügyi perek (pl. felmondás jogellenessége, munkabér és törvényen alapuló igény), -       a végrehajtási perek, 
  • a jegyző birtokvédelmi határozata elleni per, valamint 
  • kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perek (közérdekű és társult perek).

2018. január 1-től nem tartoznak a polgári perek közé a közigazgatási perek, azokra külön eljárási törvény vonatkozik.

4. Mi a közigazgatási per? Milyen igényeket bírálnak el e perben?

A közigazgatási perben a bíróság a közigazgatás törvényességét ellenőrzi.

Tárgya lehet bármilyen közigazgatási tevékenység és jogszabályban megállapított kötelezettség elmulasztása. A bíróság a közigazgatási pert sajátos eljárási szabályok szerint folytatja le, amelyeket a Közigazgatási perrendtartás tartalmaz, de alkalmazandók a Polgári perrendtartás meghatározott szabályai is.

Közigazgatási perben vizsgálja a bíróság például:

  • az adóhatóság, 
  • a közbeszerzési hatóság, 
  • az építéshatóság, 
  • a kisajátítási hatóság, 
  • a gyermekvédelmi hatóság, 
  • a környezetvédelmi hatóság vagy
  • az ingatlan-nyilvántartási hatóság döntéseinek törvényességét, esetleges mulasztásaikat.

Közigazgatási perben az alábbi igények érvényesíthetőek:

  • közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése, vagy megváltoztatása;
  • közigazgatási cselekmény elmulasztásának a megállapítása;
  • közigazgatási cselekmény megvalósításának a megtiltása;
  • közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés;
  • közigazgatási szerződéses jogviszonnyal, vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés;
  • közigazgatási tevékenységgel megvalósult jogsértés tényének a megállapítása, 
  • közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek
  • közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatban felmerült igények.

 

5. Mi a munkaügyi per? Milyen igényeket bírálnak el e perben?

A munkaügyi perek közé 2018. január 1-jétől kizárólag a munkaviszonyból eredő munkaügyi igények érvényesítése tartozik. Ilyen például:  

  • a munkabérrel kapcsolatos perek
  • a munkavégzéshez kapcsolódó egyéb juttatásokkal kapcsolatos perek
  • a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos perek (felmondás érvénytelensége stb.)
  • a kollektív megállapodással, üzemi szerződéssel kapcsolatos per

 

Munkaviszonynak minősül például:

  • a munkaszerződés alapján végzett munka
  • a közalkalmazotti jogviszony
  • meghatározott szolgálati jogviszony (pl. igazságügyi alkalmazott, ügyészségi alkalmazottak) - a közfoglalkoztatás
  • a sporttörvény alapján végzett munka
  • a felsőoktatásban résztvevő hallgatóként végzett (diákmunka)
  • a középiskolásként szakképzés alatt munkaszerződés alapján végzett munka és
  • a szövetkezeti tagként végzett munka.

1. Elmulasztottam a fellebbezési határidőt, mert kórházban voltam, mit tegyek?

Önnek jogában áll igazolási kérelmet előterjesztenie, amellyel együtt az elmulasztott perbeli cselekményt (adott esetben a fellebbezést) is pótolnia kell. Az igazolási kérelemben elő kell adni mulasztásának okát és mulasztása vétlenségét (adott esetben célszerűen a kórházi zárójelentésével) is valószínűsítenie kell.

2. Hova kell beadnom az igazolási kérelmet, ha fellebbezési határidőt mulasztottam el?

Az igazolási kérelmet ebben az esetben a másodfokú bíróság bírálja el, azonban azt önnek az első fokú bírósághoz kell benyújtani az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 napon belül. Három hónapon túl igazolási kérelemnek nincs helye, ha e határidőn túl terjeszti azt elő, akkor érdemi vizsgálat nélkül utasítja el azt a bíróság.

3. Mit írjak bele a fellebbezésbe?

A fellebbezésben elő kell adni, hogy az első fokú bíróság ítéletének/végzésének megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja, tehát nem elegendő, ha csupán azt írja a beadványában, hogy „megfellebbezem”.

4. Végzés ellen terjesztettem elő fellebbezést, kértem, hogy a másodfokú bíróság tartson tárgyalást, de nem tette.

Nem tehette, ugyanis a Polgári Perrendtartás erre nem ad lehetőséget. A végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

5. Ha bármi bejelentenivalóm van a másodfokú határozat meghozatala után, azt hová kell megküldenem?

A másodfokú bíróság az ügy jogerős befejezése után az összes iratot visszaküldi az első fokú bírósághoz, ezért bármilyen bejelentését az első fokú bíróságon kell megtennie.
Kivétel, ha a másodfokú határozat (végzés vagy ítélet) kijavítását vagy kiegészítését kéri.

6. Mikor kérhetem a bírósági végzés vagy ítélet kijavítását?

Akkor kérheti, ha az név-, szám-, számítási hibát vagy más hasonló elírást tartalmaz.
A kijavítás fogalmába nem tartozik bele a már meghozott döntés megváltoztatása, ezt kijavítási kérelemmel nem érheti el, csupán az elírások (ha van ilyen) korrigálását.

7. Mikor kérhetem a végzés, vagy ítélet kiegészítését?

Akkor kérhet kiegészítést, ha a döntés nem terjedt ki valamennyi kérelemre, ellenkérelemre, illetve olyan kérdésre, amelyben a bíróságnak kötelező döntenie (például illeték, perköltség).
A végzés, illetve ítélet kiegészítése iránti kérelmet mindig ahhoz a bírósághoz kell benyújtania, amelynek döntése ön szerint hiányos.

8. Hova kell címeznem a fellebbezésemet?

A másodfokú bírósághoz kell címeznie, de az első fokú bírósághoz kell beadnia, erről a fellebbezhető határozat mindig tartalmaz tájékoztatást.

9. Mi történik, ha a másodfokú bírósághoz adom be a fellebbezésemet?

Amennyiben a fellebbezési határidőn belül a másodfokú bíróság megküldi azt az első fokú bíróságnak, akkor semmi nem történik, de ha az első fokú bírósághoz a fellebbezés a határidőn túl érkezik, akkor azt az első fokú bíróság hivatalból el fogja utasítani és ön nem terjeszthet elő sikeres igazolási kérelmet sem, mert mulasztása nem volt vétlen.

10. Fellebbeztem az ítélet ellen, de nem idézést kaptam másodfokú tárgyalásra, hanem egy a fellebbezésemet hivatalból elutasító végzést a másodfokú bíróságtól. Ez miért történt?

Ennek három oka is lehet, ahogy a végzés indokolásából ki is derül: vagy elkésett a fellebbezés, vagy kizárt (az adott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek), vagy ön nem hivatkozott a fellebbezésben anyagi, vagy eljárási jogszabálysértésre, márpedig ebben az esetben a másodfokú tanács elnöke hivatalból utasítja el az ön fellebbezését.

11. Nagyon rövid volt a másodfokú tárgyalás, pedig azt gondoltam, hogy még sok mindent elmondhatok és tanúkat is bejelentettem.

A másodfokú tárgyalás valóban rövid, hiszen a bírói tanács egyik tagja, az úgynevezett előadó bíró ismerteti az első fokon keletkezett iratokat (illetve csak az ítéletet), ezután a fellebbező fél nyilatkozik hogy fenntartja-e a fellebbezést, majd a fellebbező fél ellenfele terjeszti elő a fellebbezéssel kapcsolatos kérelmét. Ezt követően a tanács elnöke a tárgyalást berekeszti és a tanács zárt tanácskozásban meghozza a döntést. Másodfokon már nincs lehetőség hosszabb nyilatkozatok megtételére és bizonyítási indítvány előterjesztésére sem, illetve lehetőség éppen van, de annak a másodfokú bíróság nem adhat helyt, mert a Polgári Perrendtartás másodfokú eljárásban már nem enged bizonyítást.

12. A másodfokú bíróság meghozta az ítéletét, amelyet ott, a másodfokú bíróságon szertettem volna átvenni, de erre nem adtak lehetőséget. Miért?

A másodfokú bíróság ítéletének szabályszerű kézbesítése az első fokú bíróság útján történik.
A kivétel az, ha a másodfokú bíróság határozathirdetésre halasztja el a tárgyalást, ebben az esetben törvény szerint a kihirdetett határozatot a megjelölt határnapig írásba kell foglalni és a tanács elnöke a határozat kihirdetése után azt kézbesíti a határozathirdetésen megjelent feleknek. Fontos: erre az esetre is igaz, hogy amennyiben önnek ügyvédje van, és ő nem jelenik meg a határozathirdetésen, akkor önnek a tanács elnöke nem kézbesíti - mert törvény szerint nem kézbesítheti a határozatot.

1. Mi történik, ha valamelyik fél a per alatt meghal vagy a cég megszűnik?

Ezt a többi fél köteles haladéktalanul bejelenteni, ilyenkor a bíróság az eljárás félbeszakadásáról hoz végzést. Ha a halálról/megszűnésről a bíróságot nem tájékoztatják és a per tovább folyik, minden egyes, haláleset után megtett cselekmény és meghozott határozat hatálytalannak minősül (tehát olyannak, mintha meg sem történt volna).

2. Sokan vagyunk a perben és az egyik - sokadrendű - alperes meghalt. Miért nem folytatható az élők között addig is a per?

A félbeszakadás a per egészére vonatkozik. Nincs arra eljárásjogi lehetőség, hogy az élők között az tovább folytatódjon. Valamelyik peres fél halála ugyanis a törvény erejénél fogva idézi elő a félbeszakadást és egyben azt is, hogy azt követően a bíróság minden intézkedése - amely nem a félbeszakadással, vagy annak megszüntetésével kapcsolatos -,  és a felek minden perbeli cselekménye hatálytalan.

3. És ha nem jelentem be a fél halálát, hogy tovább folyjon a per?

Ezzel nem segít, sőt, pénzbírságot is kockáztathat. A haláleset utáni perbeli cselekmények hatálytalansága mindig beáll, akkor is, ha akár évekkel később derül ki a haláleset.

4. Közösen kértük a tárgyaláson a bíróságtól, hogy szüneteljen az eljárás. A jegyzőkönyvben írt hat hónap már eltelt, mit tehetek, hogy az ügy folytatódjon?

Amennyiben a hat hónapi szünetelési idő letelt, akkor a per a törvény erejénél fogva megszűnik, ha ez másodfokon történt, akkor a megszűnésen túl az ítélet fellebbezéssel érintett része hatályát is veszíti. Ebben az esetben a törvény nem ad lehetőséget igazolási kérelem előterjesztésére. Miután érdemi döntés nem született a szünetelés folytán megszűnt ügyben, ha ön felperes volt, ismét benyújthatja a keresetlevelét, ha alperes volt, semmiféle teendője nincs egészen addig, amíg a felperes ismét meg nem indítja ön ellen a pert.

5. Milyen határozatokat hozhat a bíróság?

A bíróság az ügy érdemében ítélettel, minden más kérdésben végzéssel határoz. Ilyen más kérdés például a keresetlevél elutasítása, áttétele, a per megszüntetése, az eljárás félbeszakadásának megállapítása, a per tárgyalásának felfüggesztése, a félbeszakadás vagy jogutódlás megállapítása, pénzbírság kiszabása, részletfizetés utólagos engedélyezése, stb.
Speciális határozat a bírósági meghagyás, amit a bíróság a per első tárgyalásán hoz, ha az alperes nem jelent meg és előzetesen írásban nem védekezett. A bírósági meghagyás ítéletnek minősül.

6. Nem értek egyet a bíróság végzésével/ítéletével. Mit tehetek?

A fellebbezési jogról szóló tájékoztatást minden határozatnak tartalmaznia kell, a fellebbezési határidő és a címzett bíróság megjelölésével.
A végzések nem minden esetben fellebbezhetők meg, ilyenkor a végzéssel szembeni sérelmét majd az eljárás legvégén meghozott határozat elleni fellebbezésében jelentheti be. A fellebbezhető végzéseket külön fellebbezéssel támadhatja meg.
Az elsőfokon hozott ítélet mindig fellebbezhető.
A bírósági meghagyással szemben ellentmondást lehet előterjeszteni.
A fellebbezés alapján hozott másodfokú végzés illetve ítélet ellen nincs helye további fellebbezésnek, ezek adott esetben felülvizsgálati kérelemmel támadhatók.

7. Mi történik az „elfogultsági kifogás” benyújtása esetén a peremmel?

A bíró ebben az esetben tovább köteles folytatni az ügyet, sőt, ha a per ítélethozatalra megérett, az ítéletet is köteles meghozni. A pert tehát nem akasztja meg az elfogultságra alapított kizárási kérelem.

8. Elfogultsági kifogást jelentettem be a másodfokú tanács ellen, mert más pereimben már ellenem döntöttek, miért lenne ez most másként?

Önmagában az a tény, hogy az ön más pereiben milyen döntés született, semmiféle hatással nincs a most folyamatban lévő ügyére. Az állandó bírói gyakorlat szerint e hivatkozása nem fog az elfogultsági kifogás sikeréhez vezetni.

1. Ha nem tudok semmit az ügyről, mint tanú, nem írhatom meg a bíróságnak, hogy felesleges lenne eljönnöm?

A polgári per nem engedi meg írásbeli tanúvallomás megtételét. A tárgyaláson ilyen esetben is meg kell jelennie, ez alól a bíró nem engedhet kivételt.

2. Tanúként idéztek, de messze van a bíróság / beteg vagyok / nem tudok kimozdulni otthonról. Mit tegyek?

Ha beteg, de egy későbbi időpontban - gyógyulása után - el tud jönni a bíróságra, elegendő, ha ezt egy igazolási kérelemben megírja és lehetőleg okirattal igazolja állapotát.
Ha az állapota miatt egyáltalán nem tud otthonról kimozdulni, kérheti, hogy Önt a bíróság otthon, helyszíni tárgyaláson hallgassa ki. Ezen a felek és a képviselőik is jelen lehetnek.
Ha a bíróság a lakóhelyétől eltérő településre idézte, kérheti, hogy a lakóhelye szerinti bíróságon hallgassák meg megkeresett bíróság útján.

3. A tanúvallomásom megtétele előtt a bíróság kiküldött a tárgyalóteremből, miért van ez?

A Polgári Perrendtartás szerint a tanú a kihallgatása előtt nem lehet jelen a tárgyalóteremben.
A kihallgatása után azonban önre van bízva, hogy távozik, vagy immár hallgatóként benn marad a tárgyaláson.

1. Hol kaphatok felvilágosítást a tárgyalás helyéről, idejéről vagy a per más adatáról?Mit vigyek magammal tárgyalásra?

Az adott bíróság kezelőirodáján vagy tájékoztató irodáján. A bíróságok elérhetőségét a http://www.birosag.hu oldalán találhatja meg.
Vegye figyelembe, hogy telefonon csak nagyon szűk körben kaphat információt, általában a felek nevén és az ügyszámon kívül csak a tárgyalás helyét és időpontját.

2. Nincs kiírva a tárgyalóteremre az aznapi beosztás / hiányzik az én tárgyalásom. Mit tegyek?

Ezt jelezze haladéktalanul az adott bíróság kezelőirodáján vagy tájékoztató irodáján. Ha az idézést magával viszi, a kezelőiroda hatékonyabban tud Önnek segíteni.

3. Engem alperesként idéztek, ez számomra nagyon sértő. Ki szabja meg, hogy én felperes vagy alperes vagyok?

Ha ön indította a pert, akkor ön a felperes, ha ön ellen indították, akkor ön alperes, ez a Polgári Perrendtartás írott szabályán alapul.

4. Én nem kaptam idézést a tárgyalásra, csak az ügyvédem. Ez miért van?

Ha önnek van ügyvédje, akkor az idézést, a bíróság végzéseit, sőt az ítéletet is az ő részére kézbesíti, Önnek csak akkor küld idézést a bíróság, ha önt személyesen kívánja meghallgatni. A per eseményeiről az ön által meghatalmazott ügyvéd ad önnek tájékoztatást.

5. Szerintem a bíró elfogult, engem nem hagy szóhoz jutni, bezzeg az ellenfelem annyit beszélhet, amennyit akar.

Tudnia kell, hogy ezt a kérelmét - amennyiben a bíró maga nem kéri az ügy másik bíróra átosztását - a bíróság másik tanács fogja elbírálni és a kérelme csak akkor vezethet sikerre, ha olyan körülményeket tud előadni, amelyek a bíró pártatlanságát valóban megkérdőjelezik. Önmagában az a tény, hogy az ön megérzése szerint a perbeli ellenfele több előadást tehet a tárgyalásokon, mint ön, nem vezet a kifogás sikeréhez, mert ennek a körülménynek más - a tényállás tisztázása szempontjából lényeges - oka lehet.

6. Nem vagyok elégedett az eljáró bíró pervezetésével és a magatartásával sem, ezt meg is írtam a bíróság elnökének, ilyenkor mi történik?

A bíróság elnökének nincs a perbe semmiféle beleszólása. Az ön kérelmét értékelheti elfogultsági kifogásnak vagy arra is lehetősége van a bíróság elnökének, hogy a bíró magatartásával kapcsolatban vizsgálatot rendeljen el, de ez a folyamatban lévő ügyre semmiféle hatással nincs.

1. Beszélhetek-e az ügyemben az eljáró bíróval tárgyaláson kívül?

Nem, ez az ügyfélnek és a bírónak is tilos! A tisztességes eljárás és a pártatlanság követelménye miatt a perben történt bármilyen cselekményről valamennyi félnek tudnia kell, és minden eljárási cselekménynek a Polgári perrendtartás szerinti módon kell megtörténni.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem tájékoztathatja a bírót, ha a tárgyalásról késni fog, de az ügy érdemére vonatkozó legkisebb kérdés is csak tárgyaláson vitatható meg.

2. Írtam a bírónak egy levelet. Meglepetésemre annak másolatát megküldte az alperesnek, pedig kértem, hogy kezelje bizalmasan.

Olyat kért, amit a bíró nem teljesíthet. A polgári perben alapvető szabály, hogy amit a bíróság tud, mert megírták neki, arról a perbeli ellenfélnek is tudomást kell szereznie. Nem lehet bizalmas levelet írni a bírónak, illetve lehet, de tudnia kell, hogy azt ki fogja kézbesíteni az ön perbeli ellenfelének, mert a törvény erre kötelezi.

3. Hogyan nyújtsam be a beadványomat?

Ha a postai utat választja, saját érdekében válassza az ajánlott küldeményt.
A kezelőirodák ügyfélfogadási idejében személyesen is beadhatja beadványát, ekkor ha egy plusz példányt magával hoz, azon a bíróság munkatársa igazolja a beadvány átvételét.
Félfogadási időn túl (amíg a bírósági épület nyitva van) gyűjtőládában is elhelyezheti a beadványt, ez még aznap beadottnak minősül. Ilyenkor azonban nem kaphat igazolást az átvételről.

4. Hogyan lehet a polgári perben nyilatkozatot tenni?

A Pp. alapján a felek csak kétféleképpen kommunikálhatnak a bírósággal: beadványok útján írásban és a tárgyaláson szóban.

5. Nem értem a bíróság felhívását, hogy tehetek eleget neki?

Ha Önnek nincs jogi képviselője, jogosult az adott bíróság jogi segítségnyújtó szolgálatát („panasziroda”) igénybe venni. Ezek elérhetőségét (és ügyfélfogadási idejét) is a http://www.birosag.hu oldalán találhatja meg.

6. Beadványt szeretnék egy éppen folyó perben előterjeszteni a bíróságnak. Mit tartalmazzon a beadvány?

Az azonosításhoz feltétlenül szükséges a bíróság nevének és a teljes ügyszámnak a feltüntetése. Ezek a bíróságtól érkezett végzések, idézések bal felső sarkában találhatók.
A felek vagy az eljáró bíró nevét nem kell feltüntetni, bár ha az ügyszámban véletlenül elírás van, a felek neve segít a beazonosításban.

7. Írhatok-e faxot vagy e-mailt a bíróságnak?

A telefaxon érkezett beadvány hiányosnak minősül, hiszen nincs eredetiben aláírva, ezért a bíróságnak azt vissza kell adni hiánypótlásra. Ha feltétlenül faxot kell küldenie, arra fokozottan ügyeljen, hogy az adott esetben több bírósági faxszám közül a megfelelőt válassza.
Polgári perben a bíróság alkalmazottjainak küldött email nem minősül előterjesztett beadványnak.

8. Hány példányban írjam meg a beadványt?

A Polgári perrendtartás kötelezővé teszi, hogy a felek minden beadványt és minden mellékletet eggyel (a felülvizsgálati kérelmet kettővel) több példányban nyújtsanak be, mint ahány fél a perben van, a benyújtót is figyelembe véve. 1 felperes és 1 alperes esetén tehát például mindenből 3 azonos példány kell.
Ezek közül csak egynek kell eredetinek (aláírtnak) lenni, a többi lehet fénymásolat is.

9. Nagyon régen folyamatban van a per, amit indítottam. Úgy látom, hogy nemigen történik benne semmi, csak húzódik. Tehetek ez ellen valamit?

Igen, önnek jogában áll az eljárás elhúzódása miatti kifogást benyújtania, amit - azok után, hogy az első fokú bíróság számot ad az ön által megjelölt mulasztások tárgyában - a másodfokú bíróság bírál el.
Számoljon vele, hogy noha a kifogás elintézése soron kívüli, ebben az esetben is „húzódik az ügy”, mert a bíró nyilatkozata után az iratot felterjesztik a másodfokú bíróságra, amelyik tárgyaláson kívül hozza meg a döntését, majd írásba foglalás után az iratokat az első fokú bíróságra visszaküldi.
Megpróbálkozhat egy másik kérelemmel, amely gyorsabb ügyintézéssel jár. A bíróság elnökétől kérheti soronkívüliség elrendelését, amely az ügy menetét nem akasztja meg és a bíróság elnökének mérlegelése alapján a soronkívüli ügyintézés elrendelését eredményezheti.

10. Szerintem a folyamatban lévő perhez nekem is közöm van, hogyan érhetném el, hogy annak részese legyek?

Amennyiben ön bizonyítani tudja, hogy a mások között folyó per mikénti eldöntéséhez önnek jogi (!) érdeke fűződik, akkor kérheti a beavatkozás engedélyezését. E kérelemben meg kell jelölnie a jogi érdeket és azt, hogy melyik félhez (a felpereshez, vagy az alpereshez) kíván beavatkozóként csatlakozni.

11. Engem már nem érint a jogvita, szeretnék „kiszállni” a perből, hogyan érhetem ezt el?

Ha ön a per felperese, akkor úgy „szállhat ki”, hogy eláll a keresetétől. Ha az elállás az alperes érdemi ellenkérelmének megtörténte után történik, ahhoz az alperes hozzájárulása is szükséges. Ha az alperes az elálláshoz nem járul hozzá, a per tovább folytatódik. Fontos, hogy ha az alperes hozzájárul az elálláshoz, a perköltséget az alperes részére önnek kell megfizetnie (kivéve, ha az alperes nem kér perköltséget).
Ha ön a per alperese, akkor nincs eljárásjogi lehetősége arra, hogy kiszálljon a perből, mert a felperes a per ura, ő dönti el, hogy önnel szemben a keresetétől eláll-e vagy sem. Ha nem, a per tovább folytatódik (és ha a felperes igénye önnel szemben alaptalan, azt a bíróság elutasítja és önnek perköltséget ítél meg).

12. Tanúként idéztek, de én nem szeretnék tanúskodni, mit tegyek?

A tanúzás állampolgári kötelezettség. Az idézésben foglaltaknak eleget kell tenni, meg kell jelenni a tárgyaláson, mert ellenkező esetben a bíróság önt akár elő is vezettetheti a rendőrség közreműködésével.
A tanúvallomás megtételét megtagadhatja bizonyos helyzetekben (ha például valamelyik fél hozzátartozója, kezelőorvosa, ügyvédje, lelkésze vagy önt hivatásbeli titok köti), de ezt is a tárgyaláson kell megtennie.

13. Ki tekinthet bele a peres iratokba?

Az adott kezelőiroda félfogadási idejében a fél és a képviselője (meghatalmazottja) korlátozás nélkül betekinthet, kivéve a határozattervezetet, valamint a minősített adatot.
Más személy csak a bíróság elnökének külön engedélye alapján tekinthet be, ha a jogi érdekeltségét igazolja.

1. Mi a különbség a büntető és polgári eljárás között?

A büntetőeljárás célja, hogy a bűncselekmények elkövetőjét elítéljék és megbüntessék. A büntetőeljárás a terhelt ellen folyik (akit a nyomozás során gyanúsítottnak, a bírósági szakaszban vádlottnak hívnak), a vádat a vádló, legtöbbször az ügyészség képviseli. A büntetőeljárás tehát az állam büntető hatalmának érvényesítését szolgálja.
A polgári eljárás ezzel szemben két fél (jogosult-kötelezett, felperes-alperes, stb.) között folyik, amikor az egyik személynek vagyoni vagy személyi jellegű igénye (ld. lentebb) van a másik féllel szemben és a bíróságot arra kéri, kötelezze ezt a másik felet pénzfizetésre, más cselekmény elvégzésére vagy valamilyen más magatartásra. A bíróság feladata itt tehát az, hogy két egyenrangú fél között igazságot tegyen.

2. Mi a különbség a polgári nemperes eljárás és a polgári per között?

A jogszabályok minden esetben meghatározzák, melyik fajta igényt pontosan milyen úton kell érvényesíteni. Az egyszerűbb és/vagy sürgősebb ügyekben a jogszabály úgy is rendelkezhet, hogy az eljárás során nincs tárgyalás: ez a nemperes eljárás. Ilyen volt például a fizetési meghagyásos eljárás (ma már a közjegyzők hatáskörébe tartozik), most is ilyenek meghatározott végrehajtási eljárások, a holttá nyilvánítás, általános meghatalmazás nyilvántartásba vétele, cégeljárás, felszámolás, stb.
Az a polgári eljárás, ahol tárgyalást is tartanak, polgári pernek minősül. Tárgyalást csak bíró tarthat.

3. Milyen igényeket kell polgári perben érvényesíteni?

A polgári per a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való eldöntését jelenti.
Az érvényesíthető vagyoni és személyi jogok igen tág körűek, ezért csak a legfontosabbakat lehet kiemelni: személyiségi jogok (jó hírnév megsértése miatti kártérítés, sajtó-helyreigazítás), dologi jogok (birtokvédelem, elbirtoklás, ráépítés, haszonélvezet, szomszédjogok, telki szolgalom), családjog (házasság felbontása, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés), kötelmi jog (szerződés érvénytelensége, szerződésszegés, zálogjog, kezesség, egyes szerződésekből eredő igények: adásvétel, kölcsön, biztosítás, vállalkozás, stb.), öröklési jog (végrendelet megtámadása, örökösök közötti jogvita, hagyatéki tartozások).
Speciális szabályok szerint folyik, de polgári pernek minősül a munkaügyi per (felmondás jogellenessége, munkabér iránti igény, társadalombiztosítási igények, stb.) és a közigazgatási per (közigazgatási határozatok megtámadása) is.

4. Melyik bíróság fogja az ügyemet elbírálni?

A bíróságoknak Magyarországon négy szintjük van, ezek közül az első két szint (járásbíróság és törvényszék) az, ahol megindulhatnak a polgári perek. A táblabíróságok és a Kúria csak az eljárás későbbi szakaszában járhatnak el (pl. fellebbezés, felülvizsgálati kérelem folytán). A bírósági szintet a hatáskör határozza meg. A helyi és a megyei bírósági szinten területenként több bíróság van, ezek között az illetékesség szabályai választanak.

A hatáskör és illetékesség szabályait a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. és a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény tartalmazza.

1. Ki lehet gyakornok?

A bíróságok elsősorban a jogi szakterületen tanulmányokat folytatókat fogadják szakmai gyakorlatra, de gyakornokok lehetnek azok is, akik a bírósági szervezetrendszerben és a bírósági igazgatásban hasznosítható szakképzettség megszerzése érdekében felsőoktatási alapképzésben, mesterképzésben, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésben, felsőoktatási szakképzésben folytatnak tanulmányokat továbbá a középiskolai tanulók.

A szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köthet a felsőoktatási intézményekben doktori képzésben részt vevő jogászok és a jogi szakterületen oktatási tevékenységet főállásban folytató személyek (tanársegédek, adjunktusok, docensek, egyetemi tanárok) kutatási tevékenységnek nem minősülő szakmai gyakorlatának biztosítására a bírósági szervezetben. 

2. Hogyan jelentkezhetek szakmai gyakorlatra?

A központi bírósági honlapról elérhető az egyes bíróságok saját honlapja, amelyen a bíróságok tájékoztatást nyújthatnak a gyakorlatra történő jelentkezésről. Az írásbeli jelentkezést a gyakorlóhely (törvényszék, ítélőtábla, OBH) elnökéhez kell benyújtani egy hónapnál nem régebbi hallgatói jogviszony igazolással együtt. A jelentkező a jelentkezési laphoz ajánlólevelet is csatolhat.  A jelentkezési lap itt érhető el.

Amennyiben a gyakorlatot a felsőoktatási intézmény vagy a középiskola szervezi, úgy a jelentkezéseket ez a felsőoktatási intézmény vagy középiskola koordinálja.

3. Mikor jelentkezhetek szakmai gyakorlatra?

A bírósági szakmai gyakorlat akkor éri el a célját, ha a gyakornokok a bíróságok ítélkezési tevékenységét figyelemmel kísérhetik, ezért a szakmai gyakorlatot lehetőleg a folyó év január 1. és július 7. napja között illetve augusztus 27. és december 31. napja közötti időben bonyolítják le.

4. Melyik bíróságra jelentkezhetek?

A bíróságok valamennyi szervezeti szinten fogadnak gyakornokokat az ország egész területén. A jelentkezést a törvényszék, ítélőtábla, a Kúria, az OBH elnökéhez kell benyújtani. A szakmai gyakorlat ténylegesen a törvényszékek illetékességi területéhez tartozó járásbíróságokon, a törvényszékeken, az ítélőtáblákon és az OBH egyes főosztályain valósul meg.

5. Mennyi ideig tart a szakmai gyakorlat?

A gyakornokok a felsőoktatási intézmények és a középiskolák tanulmányi követelményeiben előírt kötelező szakmai gyakorlatot a bíróságon tölthetik. A bíróságok ezen felül is lehetőséget biztosítanak a szakmai gyakorlatra, akár több héten keresztül. A gyakornokok munkaideje általában a bírósági munkarendhez igazodik.

6. Hogyan választják ki a gyakornokokat?

A bíróságok lehetőség szerint valamennyi jelentkezőt fogadják szakmai gyakorlatra. Ha a jelentkezők száma meghaladja a bíróság által fogadható gyakornoki létszámot, akkor a gyakornokokat a tanulmányi eredményük és egyéb szakmai többlettevékenységük alapján választják ki.

7. Mit tanulhatok a szakmai gyakorlaton?

A szakmai gyakorlat keretében a gyakornokok bepillantást nyerhetnek az igazságszolgáltatás működésének hétköznapjaiba. A gyakornokok megfigyelhetik a bírósági kezelőirodák működését, tárgyalásokat hallgathatnak valamennyi ügyszakban, megfigyelhetik a Pp. 94. § (1) bekezdése szerinti panasznapi ügyintézést. A gyakornokok figyelemmel kísérhetik a tárgyalások előkészítését, a tárgyalások között és az ítélet meghozatalát követően bírósághoz érkező beadványokkal kapcsolatban felmerülő feladatok ellátását. A gyakornokok a bírák irányítása és felügyelete mellett határozattervezeteket készíthetnek. A gyakornokok tudásukat gyarapítják azáltal is, hogy konkrét jogkérdések eldöntését segítendő jogeseteket gyűjthetnek és tanulmányozhatják a bírói gyakorlatot.   

8. Ha a diplomaszerzés után fogalmazó szeretnék lenni, jelent-e előnyt a bíróságon töltött szakmai gyakorlat?

A bíróságon töltött szakmai gyakorlat előnyt jelent, ugyanis a fogalmazói felvételi eljárásban a pályázó többletpontban részesül az alábbiak szerint: az egyetemi szabályzatban kötelezően előírt szakmai gyakorlat bíróságon történő leöltése, az adott bíróság elnöke által igazolt, bíróságon eltöltött hetenként: 1 pontot; a bíróságon eltöltött egyéb szakmai gyakorlat az adott bíróság elnöke által igazolt, bíróságon eltöltött hetenként: 1 pontot; valamint bírósági ügyintézőként eltöltött legalább 3 hónap: 6 pontot ér.

 

1. Mikor kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni a beadványt?

A beadványt a Központi Rendszer által küldött feladási igazolásban megjelölt időpontban kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni.

2. Hogyan számítódnak a határidők elektronikus kapcsolattartás esetén?

Ha a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi eljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit - a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén - nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették.

Ha a büntetőeljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz, az ügyészséghez vagy a nyomozó hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton szabályszerűen benyújtották.

3. Mi a jogkövetkezménye, ha a törvényi kötelezettség ellenére nem elektronikusan kerül benyújtásra a beadvány?

Ha a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi eljárásban az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő - ha e törvény másként nem rendelkezik -, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan.

Ha fizetési meghagyásos eljárás jogosultja e törvény alapján elektronikus úton kapcsolatot tartónak minősül és az ellentmondás előterjesztését követően a keresetet tartalmazó iratot a bíróság részére nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.

Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem e törvényben, illetve az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon nyújtotta be, - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a panaszt, a felülbírálati indítványt, a kifogást, a fellebbezést, a felülvizsgálati indítványt és a perújítási indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja, a beadványban foglalt egyéb nyilatkozat pedig hatálytalan.

4. A végrehajtási nem peres eljárásokban kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?

A 2018. január 01. napján és azt követően indult végrehatási nem peres eljárások során az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek számára kötelező a bírósággal az elektronikus kapcsolattartás. A 2017. december 31-én folyamatban lévő végrehajtási nemperes eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt.

5. Mi az az IKR rendszer, és hogyan használhatom? Mire szolgál?

Az IKR rendszer egy az ÁNYK programot kiváltó űrlap benyújtást támogató szolgáltatás, amelyen keresztül a Kormányhivatalok, vagy járási és kerületi hivatalok döntéseivel szemben terjeszthető elő a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozó keresetlevél az első fokon eljárt hivatalnál. Az IKR rendszer felhasználói kézikönyve a http://www.kormanyhivatal.hu/download/5/85/d2000/Felhaszn%C3%A1l%C3%B3i%20leir%C3%A1s.pdf oldalon érhető el.

6. Folyamatban lévő polgári perben az érdemi védekezést tartalmazó beadvány mely űrlapon terjeszthető elő?

A bíróságon már folyamatban lévő ügyben előterjesztendő előkészítő irat az "Űrlap egyéb beadvány benyújtásához" megjelölésű, P23 számú űrlapon terjeszthető elő.

7. Olyan beadványt szeretnék előterjeszteni, amire egyetlen rendszeresített nyomtatvány sem illik igazán. Mit tegyek?

Amennyiben nem talált olyan nevesített nyomtatványt, amin a beadványa előterjeszthető, akkor válassza civiliszitikai perben a P23, végrehajtási nemperes eljárásban a VH10, egyéb polgári nemperes eljárásban az NP12, büntetőeljárásban a B23 nyomtatványt.

8. Külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet peres fél esetében 2018. január 01. napjától kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?

Nem, külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a bírósággal történő elektronikus kapcsolattartás nem kötelező.

Amennyiben azonban a külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő részére az elektronikus kapcsolattartás kötelező.

9. Mekkora az egyes nyomtatványokhoz csatolható fájlok maximális mérete?

Az egyes űrlapokhoz csatolható fájlok egyenkénti mérete a 150 MB-ot, az űrlaphoz csatolt valamennyi melléklet együttes mérete pedig a 300 MB-ot nem haladhatja meg.

10. Hogyan kell benyújtanom a kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt meghaladó beadványomat?

A kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt meghaladó beadványát adathordozón nyújthatja be. Az adathordozón történő benyújtásról bővebben  a polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi eljárásokat érintően itt, a csőd- és felszámolási eljárásokkal kapcsolatban a itt, a büntetőeljárásokat érintően a itt tájékozódhat.

11. Minősített vagy zártan kezelendő adatot hogyan nyújthatok be biztonságosan a bíróság részére elektronikus úton?

A bíróságok ügyviteli szabályairól szóló 14/2002 (VIII. 1.) IM rendelet 5. § (2a) bekezdése alapján az elektronikus eljárásban a minősített és a zártan kezelendő adatokat papír alapon vagy adathordozón, zárt borítékban kell benyújtani.

12. Hogyan tudom beazonosítani, hogy melyik beadványomhoz érkeztek az értesítési tárhelyre az igazolások?

A Központi Rendszer (KR) által valamennyi feladott beadvány vonatkozásában visszaküldött értesítése (feladási igazolás, átvételi értesítő, letöltési igazolás) tartalmazza a beküldött dokumentum eredeti elnevezését és a Központi Rendszer által adott értesítési számot (ún. KR szám).

Az OBH által küldött valamennyi rendszerüzenet (érkeztetési igazolás, lajstromozási igazolás) is tartalmazza a fenti KR számot, ekként valamennyi igazolás és értesítés az eredetileg feladott dokumentumhoz köthető.

Automatikus feldolgozás esetén az érkező fájl "hivatkozási szám" mezője a KR számot szintén tartalmazza.

13. Hogyan kell kitölteni a nyomtatványt, ha valamely peres fél a Magyar Állam? Milyen címet kell megjelölnöm a nyomtatványon?

Amennyiben valamely peres fél a Magyar Állam, a kötelezően kitöltendő címmezőket a Magyar Állam képviseletében eljáró személy vagy szervezet kézbesítési címével szükséges kitölteni.

14. Hogyan kell kitöltenem a nyomtatványt, ha valamely fél kézbesítési címe ismeretlen?

Amennyiben valamely fél jelenlegi kézbesítési címe ismeretlen, a kötelezően kitöltendő címmezőket a legutolsó ismert lakcímmel szükséges kitölteni. Amennyiben a legutolsó lakcím is ismeretlen, ezt a külföldi cím megadására szolgáló rovatban szükséges jelezni az alábbi módon: az „Ország” mezőben a „HU=Magyarország” értéket válassza ki, majd az „Irányítószám”, „Település neve” és a „További címadatok” mezőkben az „ismeretlen” szöveget tüntesse fel.

15. A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére melyik nyomtatvány szolgál?

A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére három nyomtatvány szolgál attól függően, hogy azt ki jelenti be és annak mi lett az eredménye.

A CSKP-02 számú nyomtatvány a tárgyalás eredményének – az egyezség létrejöttének, vagy az egyezség létre nem jöttének – adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 21/A. § (1) bekezdés]

A CSKP-05 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós késedelme esetén a vagyonfelügyelő általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]

A CSKP-20 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]

16. Mit kell beírnom az űrlapokon található E-kapcsolattartási cím mezőbe?

Az űrlapokon az E-kapcsolattartási cím mezőbe az E-ügyintézési törvény 14. § (1) bekezdése alapján a Cégkapu elérhetőségét - adótörzsszám#cegkapu - együttműködő szerv esetében az 57. § (1) bekezdése alapján a Hivatali Kapu elérhetőségét - 9jegyű KRID - kell megadni.

Ügyfélkapuval rendelkező természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, kamarai jogtanácsos, valamint szabadalmi ügyvivő esetében a mezőben az "Ügyfélkapu" szöveget kell feltüntetni.

17. Mit jelent a Hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő jelölőnégyzet?

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 170. § (1) bekezdésének c) pontja alapján amennyiben egy félnek több jogi képviselője van, meg kell jelölni azt a személyt, akinek a részére a bírósági iratok elektronikus kézbesítése megtörténik. Amennyiben csak egy jogi képviselő van, a mező kitöltése kötelező.

18. Az Mnb tv. 121. § (8) bekezdése szerint a fellebbezés és az iratok felterjesztésére mely elektronikus űrlap használható?

A Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásban az ellentmondást - igazolási kérelem benyújtása esetén az igazolási kérelmet és egyben az ellentmondást - elutasító határozat elleni fellebbezés és az iratok felterjesztésére - külön ÁNYK űrlap hiányában -  az NP01 számú űrlap használható.

Az űrlapon az 1.2. rovatban címzettként valamely törvényszéket kell megjelölni és az 1.3. rovatban az egyéb nemperes ügyet kell választani, majd az 1.4. rovatban megjelölni a beterjesztés jogcímét [MNB tv. 121. § (8)].

1. Mikor kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni a beadványt?

A beadványt a Központi Rendszer által küldött feladási igazolásban megjelölt időpontban kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni.

2. Hogyan számítódnak a határidők elektronikus kapcsolattartás esetén?

Ha a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi eljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit - a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén - nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették.

Ha a büntetőeljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz, az ügyészséghez vagy a nyomozó hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton szabályszerűen benyújtották.

3. Mi a jogkövetkezménye, ha a törvényi kötelezettség ellenére nem elektronikusan kerül benyújtásra a beadvány?

Ha a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi eljárásban az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő - ha e törvény másként nem rendelkezik -, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan.

Ha fizetési meghagyásos eljárás jogosultja e törvény alapján elektronikus úton kapcsolatot tartónak minősül és az ellentmondás előterjesztését követően a keresetet tartalmazó iratot a bíróság részére nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.

Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem e törvényben, illetve az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon nyújtotta be, - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a panaszt, a felülbírálati indítványt, a kifogást, a fellebbezést, a felülvizsgálati indítványt és a perújítási indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja, a beadványban foglalt egyéb nyilatkozat pedig hatálytalan.

4. A végrehajtási nem peres eljárásokban kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?

A 2018. január 01. napján és azt követően indult végrehatási nem peres eljárások során az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek számára kötelező a bírósággal az elektronikus kapcsolattartás. A 2017. december 31-én folyamatban lévő végrehajtási nemperes eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt.

5. Mi az az IKR rendszer, és hogyan használhatom? Mire szolgál?

Az IKR rendszer egy az ÁNYK programot kiváltó űrlap benyújtást támogató szolgáltatás, amelyen keresztül a Kormányhivatalok, vagy járási és kerületi hivatalok döntéseivel szemben terjeszthető elő a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozó keresetlevél az első fokon eljárt hivatalnál. Az IKR rendszer felhasználói kézikönyve a http://www.kormanyhivatal.hu/download/5/85/d2000/Felhaszn%C3%A1l%C3%B3i%... oldalon érhető el

6. Folyamatban lévő polgári perben az érdemi védekezést tartalmazó beadvány mely űrlapon terjeszthető elő?

A bíróságon már folyamatban lévő ügyben előterjesztendő előkészítő irat az "Űrlap egyéb beadvány benyújtásához" megjelölésű, P23 számú űrlapon terjeszthető elő.

7. Olyan beadványt szeretnék előterjeszteni, amire egyetlen rendszeresített nyomtatvány sem illik igazán. Mit tegyek?

Amennyiben nem talált olyan nevesített nyomtatványt, amin a beadványa előterjeszthető, akkor válassza civiliszitikai perben a P23, végrehajtási nemperes eljárásban a VH10, egyéb polgári nemperes eljárásban az NP12, büntetőeljárásban a B23 nyomtatványt.

8. Külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet peres fél esetében 2018. január 01. napjától kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?

Nem, külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a bírósággal történő elektronikus kapcsolattartás nem kötelező.

Amennyiben azonban a külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő részére az elektronikus kapcsolattartás kötelező.

9. Mekkora az egyes nyomtatványokhoz csatolható fájlok maximális mérete?

Az egyes űrlapokhoz csatolható fájlok egyenkénti mérete a 150 MB-ot, az űrlaphoz csatolt valamennyi melléklet együttes mérete pedig a 300 MB-ot nem haladhatja meg

10. Hogyan kell benyújtanom a kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt meghaladó beadványomat?

A kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt meghaladó beadványát adathordozón nyújthatja be. Az adathordozón történő benyújtásról bővebben  a polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi eljárásokat érintően  itt , a csőd- és felszámolási eljárásokkal kapcsolatban a itt a büntetőeljárásokat érintően a itt oldalon tájékozódhat

11. Minősített vagy zártan kezelendő adatot hogyan nyújthatok be biztonságosan a bíróság részére elektronikus úton?

A bíróságok ügyviteli szabályairól szóló 14/2002 (VIII. 1.) IM rendelet 5. § (2a) bekezdése alapján az elektronikus eljárásban a minősített és a zártan kezelendő adatokat papír alapon vagy adathordozón, zárt borítékban kell benyújtani.

12. Hogyan tudom beazonosítani, hogy melyik beadványomhoz érkeztek az értesítési tárhelyre az igazolások?

A Központi Rendszer (KR) által valamennyi feladott beadvány vonatkozásában visszaküldött értesítése (feladási igazolás, átvételi értesítő, letöltési igazolás) tartalmazza a beküldött dokumentum eredeti elnevezését és a Központi Rendszer által adott értesítési számot (ún. KR szám).

Az OBH által küldött valamennyi rendszerüzenet (érkeztetési igazolás, lajstromozási igazolás) is tartalmazza a fenti KR számot, ekként valamennyi igazolás és értesítés az eredetileg feladott dokumentumhoz köthető.

Automatikus feldolgozás esetén az érkező fájl "hivatkozási szám" mezője a KR számot szintén tartalmazza.

13. Hogyan kell kitölteni a nyomtatványt, ha valamely peres fél a Magyar Állam? Milyen címet kell megjelölnöm a nyomtatványon?

Amennyiben valamely peres fél a Magyar Állam, a kötelezően kitöltendő címmezőket a Magyar Állam képviseletében eljáró személy vagy szervezet kézbesítési címével szükséges kitölteni.

14. Hogyan kell kitöltenem a nyomtatványt, ha valamely fél kézbesítési címe ismeretlen?

Amennyiben valamely fél jelenlegi kézbesítési címe ismeretlen, a kötelezően kitöltendő címmezőket a legutolsó ismert lakcímmel szükséges kitölteni. Amennyiben a legutolsó lakcím is ismeretlen, ezt a külföldi cím megadására szolgáló rovatban szükséges jelezni az alábbi módon: az „Ország” mezőben a „HU=Magyarország” értéket válassza ki, majd az „Irányítószám”, „Település neve” és a „További címadatok” mezőkben az „ismeretlen” szöveget tüntesse fel.

15. A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére melyik nyomtatvány szolgál?

A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére három nyomtatvány szolgál attól függően, hogy azt ki jelenti be és annak mi lett az eredménye.

A CSKP-02 számú nyomtatvány a tárgyalás eredményének – az egyezség létrejöttének, vagy az egyezség létre nem jöttének – adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 21/A. § (1) bekezdés]

A CSKP-05 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós késedelme esetén a vagyonfelügyelő általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]

A CSKP-20 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]

16. Mit kell beírnom az űrlapokon található E-kapcsolattartási cím mezőbe?

Az űrlapokon az E-kapcsolattartási cím mezőbe az E-ügyintézési törvény 14. § (1) bekezdése alapján a Cégkapu elérhetőségét - adótörzsszám#cegkapu - együttműködő szerv esetében az 57. § (1) bekezdése alapján a Hivatali Kapu elérhetőségét - 9jegyű KRID - kell megadni.

Ügyfélkapuval rendelkező természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, kamarai jogtanácsos, valamint szabadalmi ügyvivő esetében a mezőben az "Ügyfélkapu" szöveget kell feltüntetni.

17. Mit jelent a Hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő jelölőnégyzet?

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 170. § (1) bekezdésének c) pontja alapján amennyiben egy félnek több jogi képviselője van, meg kell jelölni azt a személyt, akinek a részére a bírósági iratok elektronikus kézbesítése megtörténik. Amennyiben csak egy jogi képviselő van, a mező kitöltése kötelező.