GYIK
Ezen az oldalon mindig a legfrissebb kézikönyv található:
A honlap használata előtt mindenképpen olvassa el a kézikönyvet!
A honlapok indulásakor nem hoztunk létre menüpontot és oldalt ennek a tartalomnak, ezt a törvényszéki szerkesztőknek kell megtenni ebben a sorrendben:
- létre kell hozni egy Törvényszék – Oldal típusú tartalmat, ezen kell elhelyezni a nyilatkozatot.
- létre kell hozni egy menüpontot aminek a Hivatkozás mezőjébe az előbb létrehozott oldal URL-ét kell megadni. Fontos, hogy relatív útvonallal adjuk meg a linket, azaz nincs szükség a „https://birosag.hu”-ra. A hivatkozásnak egy / (per) jellel kell kezdődnie, pl.: /egri-torvenyszek/akadalymentesitesi-nyilatkozat
Ha csak lehet, mindent webes szövegként tegyünk közzé, mert számos előnye van:
- A szöveg betűmérete alkalmazkodik a használt kijelzőhöz, monitoron és mobilon is mindig olvasható marad a szöveg. A szöveg egy keskeny kijelzőhöz (pl. mobilon) igazodva újratördelődik, míg PDF esetében a szöveg olvasásához nagyítgatni és görgetni kell az oldalt.
- A vakok és gyengén látók által használt képernyőfelolvasó programok számára a webes szöveg jól felismerhető, a honlap extra információkkal (aria label stb.) segíti a szövegek felismerését.
- Nem kell külső alkalmazás a megtekintéséhez (Word, Acrobat Reader stb.), amelynek kezelése mobil eszközön nehézkes lehet.
A közzéteendő tartalmak közül a szkennelt PDF a legrosszabb lehetőség. Erre valószínűleg az aláírás és bélyegző megjelenítése miatt van szükség, viszont ennek tartalmából a képernyőfelolvasó programok semmit nem tudnak felismerni. Mivel a legtöbb ilyen jellegű dokumentum a helyi Törvényszéken keletkezik, ott szerkeszthető formátumban is elérhető a végleges szöveg.
Célszerű webes szövegként feltenni a dokumentum eredeti szövegét. Webes formázással biztosan elveszíti az eredeti formázását a szöveg, de ez nem baj, mert nem az a célja a webes formátumnak, hogy egy A4-es papírra formázott szöveg megjelenését visszaadja. A webes szöveg legfontosabb célja, hogy minden eszközön kényelmesen olvashatóan jelenjen meg.
Az eredeti dokumentum formázás megtartásához használjuk az Akadálymentes csatolmány és a Csatolmány bekezdéstípusokat. Akadálymentes csatolmány lehet a Word-ből exportált PDF, vagy egy Word/Libre Office dokumentum, viszont a szkennelt PDF-ek sosem lehetnek akadálymentesek.
A hírek stb. címében, szövegben alcímeknél tilos a CSUPA NAGYBETŰS ÍRÁSMÓD használata, mert nem felel meg az akadálymentesség követelményeinek. Kiemelésekhez használjuk a Címsor 2-Címsor 3 stb. bekezdés stílusokat.
A Címsorok, ahogy a neve is mutatja címek, alcímek formázására szolgálnak. A legfontosabb szerepük azonban a dokumentum hierarchiájának kialakítása. A szerkesztői kézikönyvben is látható az Index oldalán az egyes fejezetek közötti kapcsolat:
Ugyanez a szerepe a Címsoroknak is, jelölik, hogy melyik alcím alá milyen további alcímek tartoznak. Az oldalakon egyfajta struktúra kialakítására kell törekedni és nem a betűméreteket kell növelni a tagoláshoz. Mindig az oldal címe a Címsor 1-es formázású (ezt nekünk nem kell beállítani), minden alcím már csak Címsor 2-3-4 stb. lehet.
A leggyakoribb esetben, amikor több azonos szinten elhelyezkedő alcím van, elegendő a Címsor 2 használata. Fontos, hogy a Címsor 1-es cím után ne használjunk közvetlenül Címsor 3-at, főleg ne azért, mert a vizuális megjelenése jobban tetszik mint a Címsor 2-nek. A szövegtörzs formázására se használjuk a Címsorokat, mert ezeket a felolvasóprogram alcímként fogja értelmezni, nem szövegként. Szöveg stílusának használjuk a "Bekezdés" nevű bekezdés stílust.
Ezzel a módszerrel az alábbi struktúrát lehet létrehozni, amelyen a vakok végig tudnak lépkedni a felolvasóprogramjukban:
Az oldal címe (címsor1)
Elérhetőségek (címsor2)
Cím (címsor3)
Maga a cím szövege
Levelezési cím (címsor3)
Maga a cím szövege
Központi telefonszám (címsor3)
Maga a telefonszám
Ennek az az értelme, hogy ha pl. a telefonszámot keresi egy vak látogató, akkor nem kell végighallgatnia az összes címet amíg felolvassa a programja, hanem oda tud lépkedni ahol a telefonszám található. Mi látjuk hol van a telefonszám, ők nem, viszont ezzel a kialakítással sokkal gyorsabban megtalálják a keresett információt.
A Törvényszék – Tárgyalási jegyzék típusú tartalmaknál az első bekezdés általában 1-2 mondat, ezért alapértelmezetten ezt használja a honlap bevezetőként. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor ezt kézzel kellene megadnunk. Ehhez a tárgyalási jegyzék szerkesztése oldalon az Összefoglaló szerkesztésére kell kattintani:
Ekkor megjelenik egy kis szövegdoboz, ahol megadhatjuk formázások nélkül, hogy mi jelenjen meg a címlapon mint bevezető szöveg.
A honlapon jelenleg nincs kifejezetten a hirdetmények közzétételére szolgáló tartalomtípus, ezért a rendelkezésre álló eszközökkel kell megoldani a közzétételüket. Erre a legalkalmasabb a Törvényszék – Könyv oldal tartalomtípus. A könyv első oldalán lehet szöveges tájékoztatást adni a látogatóknak, majd ez alatt a könyv gyermekoldalai listázódnak. Ezek az oldalak tartalmazzák majd az egyes hirdetményeket.
Első lépésként készítsük el a könyv első oldalát:
Fontos, hogy a Könyvvázlat dobozban beállítsuk, hogy új könyv jöjjön létre!
Ezután hozzunk létre egy új könyv oldalt, ahová a hirdetményt töltjük fel. A legjobb ha webes szövegként, de lehet csatolt dokumentumként is:
Fontos, hogy a Scheduled moderation state change dobozban beállítsuk a Moderation state change lenyíló listában az Archive-ot, majd a dátumot, órát és percet, amikor az archiválás megtörténjen. Ennek hatására a hirdetmény a megadott időpontban rejtetté válik, tehát nem kell figyelnünk arra, hogy kézzel elrejtsük amikor már nincs rá szükség. Természetesen a jogszabályban meghatározott időintervallum szerint kell a dátumot beállítani.
Ahhoz, hogy a példában szereplő bűnjel a megfelelő helyre kerüljön, a Könyvvázlat dobozban be kell állítani az első lépésben létrehozott könyvünket.
Az így feltöltött bűnjelek automatikusan megjelennek a könyv első oldalán és az időzítésnek köszönhetően automatikusan el is tűnnek a megfelelő időpontban, azaz a fenti módszert követve csak a tartalmak feltöltésével kell a szerkesztőknek foglalkozniuk:
Elegendő, ha az eljárásra jogosult jogi képviselője rendelkezik elektronikus aláírással.
Jelenleg az elektronikus cégeljárás az egyetlen valóban teljes körű elektronikus ügyintézési lehetőség. A közigazgatás többi területét jelentősen megelőztük ezzel, de várhatóan más szakterületek is hamarosan felzárkóznak majd, és akkor az elektronikus cégiratok használhatósága nagymértékben megnövekszik.
Igen, 2008. július 1-jétől kötelező az elektronikus cégeljárás.
Illeték esetén a cégbíróság, illetőleg költségtérítés esetében a Céginformációs Szolgálat számára visszautalási kérelmet kell írni, amelyhez csatolni kell az illeték, illetve a költségtérítés befizetéséről szóló igazolást.
Nem, az egyes ügyazonosító számokra történő befizetés csak egy eljárásban, egyszer teljesíthető.
A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratról készített másolat akkor hiteles (közokirat), ha azt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat hitelesítő záradékot tartalmazó, valamint a kiadmány kiállítóját azonosító bélyegzőjével látja el. A kiadmány = közokirat, amely teljes bizonyító erővel bír.
Nem hiteles (nem közokirat) a kiadmány, ha az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat azt hitelesítő záradékkal nem látja el, de a kiadmány kiálítóját azonosító bélyegzőjét ráteszi a másolatra. A kiadmány ebben az esetben tájékoztató jellegű, bizonyító erővel nem rendelkezik.
A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről szóló 1/2006. (VI. 26.)IRM rendeletben foglaltak szerinti költségtérítésből és a számítógépes rendszer használatának költségéből tevődik össze.
Cégkivonat – a cég aktuális adatait tartalmazza, a hiteles cégkivonat illetéke 5.000 Ft
Cégmásolat – a cég valamennyi aktuális és törölt adatát tartalmazza, a hiteles cégmásolat illetéke 7.000 Ft
Cégbizonyítvány – a kérelemnek megfelelő egy élő vagy törölt adatát tanúsítja, a hiteles cégbizonyítvány illetéke 3.000 Ft
Az internetről beszerezhető ingyenes cégkivonat az ingyenes céginformációról szóló 47/2007. (X. 20.) IRM rendelet 2. § (3) bekezdése szerinttájékoztató jellegű, és közhiteles okiratként nem használható fel.
Ingyenesen kérhet hiteles cégkivonatot, cégbizonyítványt vagy cégmásolatot a cég vezető tisztségviselője és tagja, akár a cégbíróságon, akár a Céginformációs Szolgálatnál szerzi be azt. (Itv. 57. § (1) bekezdés zs.) pont)
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben rögzített beszámolási szabályok szerint a civil szervezetek, illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei a működésükről, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről az adott üzleti év utolsó napjával a kötelesek beszámolót készíteni a 224/2000. (XII.19.) illetve a 479/2016. (XII.28.) Korm. rendelet alapján. A már közhasznú, illetve a jövőben a közhasznú fokozat megszerzését célzó civil szervezet a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is köteles készíteni a 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet alapján.
A civil szervezet a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját köteles minden év május 31. napjáig letétbe helyezni az Országos Bírósági Hivatalnál.
A 2019. tárgyévre vonatkozó beszámoló benyújtási határideje 2020. szeptember 30. (140/2020. (IV.21.) Korm. rend)
Az Országos Bírósági Hivatal a civil szervezetek beszámolóit a bíróságok központi internetes honlapján elérhető közhiteles Civil Szervezetek Névjegyzékében (Névjegyzék) teszi közzé.
Ha a civil szervezet a beszámolóval kapcsolatos kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság a civil szervezetet pénzbírsággal sújthatja.
A beszámoló közzététele illeték- és díjmentes.
A beszámolók kizárólag az Országos Bírósági Hivatal által rendszeresített nyomtatványok legfrissebb közzétett verzióján nyújthatók be, melyek kitöltéséhez Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program szükséges.
A nyomtatványok az alábbi oldalról tölthetők le: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-beszamolok
Az elkészített beszámoló előterjeszthető:
• elektronikus úton (Ügyfélkapun vagy Cégkapun keresztül) vagy
• papír alapon postai úton (1363 Budapest, Pf.24.) illetve személyesen az Országos Bírósági Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján (1055 Budapest, Szalay u. 16.)
A korábbi „P” jelű, a papír alapú benyújtásra alkalmas nyomtatványok 2019.december 23. napjával kivezetésre kerültek, így a továbbiakban a papír alapú benyújtáshoz is a „P” nélküli, legfrissebb verziójú nyomtatványok szükségesek (korábbi évekre vonatkozó beszámolók esetén is).
Az elektronikus eljárásra kötelezett szervezetek beszámolóikat kizárólag elektronikus úton nyújthatják be. Az elektronikus útra nem kötelezett szervezetek választásuk szerint elektronikusan vagy papír alapon is eljárhatnak.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az e-mail-ben való megküldés nem felel meg a fenti követelményeknek, ezért az így érkezett beszámolót az Országos Bírósági Hivatalnak nem áll módjában befogadni!
Elektronikus eljárásra kötelezett szervezetek:
• közhasznú szervezet
• szövetség
• közalapítvány
• köztestület
• a magánnyugdíjpénztár
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
• a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja
• a kölcsönös biztosító egyesület
• a hegyközség
• a párt
• az országos sportági szakszövetség
valamint 2022. tárgyévtől az a civil szervezet, amelynek mérlegfőösszege eléri az ötmillió forintot.
A postai úton megküldött beszámolót az Országos Bírósági Hivatal kizárólag eredetben, keltezéssel ellátva, a tárgyév, illetve az időszak pontos feltüntetésével, valamint a képviselő aláírásával ellátva fogadja el.
Elektronikus megküldés esetén, amennyiben nem a szervezet saját Cégkapuján illetve a bejegyzett képviselő Ügyfélkapuján keresztül kerül a beszámoló benyújtásra, a jogosultságot meghatalmazás csatolásával igazolni szükséges.
A bejegyzett civil szervezetek nyilvános adatai, beszámolói és közzétételei a Civil Szervezetek Névjegyzékében tekinthetők meg.
A Névjegyzéket a honlapon az alábbi linkre kattintva közvetlenül ( https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke ) illetve az alábbi módon találhatja meg:
a felső menüsorban: Adatbázisok → Civil szervezetek → Civil szervezetek névjegyzéke
Az adott civil szervezetre az alábbi módon kereshet rá:
- írja be a keresett szervezet nevét, vagy a nevének egy jellegzetes részét vagy akár csak az adószám első 8 számjegyét majd kattintson a lap alján található „Keresés”-re
- a találati listában a szervezet nevére kattintva elérhetővé válnak a részletes adatok, illetve – a táblázat alatt jobb oldalon – a beszámolók és közzétételek
- a beszámolók és közzétételek a közzététel dátumára kattintva nyithatók meg
A civil szervezet nyilvántartási adatairól kivonatot a szervezetet bejegyző törvényszéktől igényelhet. Elérhetőségeik: https://birosag.hu/torvenyszekek
Elektronikus úton a PK-32 „Egyéb kérelem” nyomtatványon kérelmezhetik a kivonatot (a nyomtatvány innen tölthető le: https://birosag.hu/nyomtatvanyok/egyeb-kerelem-fellebbezes-hianypotlas/egyeb-kerelem )
I. ÁNYK-PROGRAM TELEPÍTÉSE
A beszámoló nyomtatványok kitöltéséhez szükséges az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) telepítése. A program a NAV oldaláról tölthető le.
II. BESZÁMOLÓ NYOMTATVÁNY LETÖLTÉSE ÉS TELEPÍTÉSE
A beszámoló nyomtatványok listájából válassza ki a megfelelőt, majd töltse le a nyomtatvány .jar fájlját:
A letöltött fájlra duplán kattintva elindul a nyomtatvány telepítése.
A „Tovább” gombra háromszor, végül a „Befejezés” gombra kattintva a rendszer elvégzi az új nyomtatvány telepítését.
Ezután a nyomtatvány megtalálható lesz az ÁNYK programban a sablonok között.
A civil szervezetek beszámolóikat a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet, illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján készíthetik el.
1) PK-641, PK-741
Egyszerűsített beszámolót (2020. évre a PK-641, 2021. évre PK-741) készíthet az az egyéb szervezet, amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg.
2) PK-642, PK-742
Egyszerűsített éves beszámolót (2020. évre a PK-642, 2021. évre PK-742) köteles készíteni az az egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.
3) PK-643, PK-743
Éves beszámolót (2020. évre a PK-643, 2021. évre PK-743) köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:
a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot
b) az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege a 2400 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.
A számvitellel kapcsolatos szabályozás a 2000. évi C. törvényben olvasható.
Ha a szervezet a saját Cégkapuján vagy a bejegyzett képviselő Ügyfélkapuján keresztül küldi be a beszámolóját, a jogosultságot egyéb módon nem kell igazolnia.
Ha a szervezet nem a saját Cégkapuján vagy nem a bejegyzett képviselő Ügyfélkapuján keresztül terjeszti elő a beszámolóját, akkor a benyújtására való jogosultságot meghatalmazás csatolásával kell igazolni.
A meghatalmazását teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, formai követelménye nincs. A pdf formátumba átalakított meghatalmazást minden egyes beszámolóhoz csatolni kell, de ez lehet ugyanaz a korábban készített meghatalmazás, amely általános és visszavonásig érvényes.
A meghatalmazáshoz szerkeszthető okirat sablon az alábbi oldalon érhető el: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-beszamolok
Felhívjuk a figyelmet, hogy az Országos Bírósági Hivatal nem lát rá a NAV-nál történő eljárásokra szóló regisztrációkra, illetve arra sem, hogy az adott szervezet Cégkapujához ki került ügykezelőként hozzárendelésre (a Cégkapu jogosultság vizsgálatát a beküldést megelőzően a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) végzi el).
A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX.törvény 325.§ szabályozza, mely szerint akkor teljes bizonyító erejű magánokirat a meghatalmazás, ha
a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,
c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,
e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,
f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,
g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.
Milyen mellékleteket szükséges csatolni a beszámolóhoz?
Könyvvizsgálói jelentés
Amennyiben kötelezett rá a szervezet, a könyvvizsgálói jelentést csatolni kell
Kiegészítő melléklet
A 479/2016. (XII.28.) Korm. rendelet 22.§ (1) bekezdése szerint 2019. évtől a civil szervezetnek az egyszerűsített éves beszámolójához szükséges a Számviteli tv. szerinti kiegészítő mellékletet is benyújtania.
Meghatalmazás
A beküldő jogosultságának igazolására.
A Jegyzőkönyv, Jelenléti ív nem részei a beszámolónak, nem szükséges azokat megküldeni a beszámoló mellékleteként!
A dokumentumokat a kitöltött beszámoló nyomtatványhoz pdf formátumban lehet csatolni.
Az egyes csatolmánytípusokból fajtánként egy-egy dokumentum csatolható. Kérjük, hogy a különböző dokumentumokat ne szerkesszék egybe, azokat típusonként csatolják a nyomtatványhoz.
A Könyvvizsgálói jelentés, a Szöveges beszámoló illetve a Kiegészítő melléklet típusú csatolmányokhoz csatolt mellékletek megjelenítésre kerülnek.
A csatolás menete:
1. Adatok/Csatolmányok kezelése
2. Csatolmányok típusának beállítása
Fontos, hogy a megfelelő csatolmánytípust válasszák ki, mert ennek elmulasztása elutasítási ok lehet. A Mellékletek lapon való megjelölést „nem hozza át” a rendszer, a különböző dokumentumokat egyesével kell kijelölni és csatolni.
A megfelelő típus kiválasztása után a kattintson a „Hozzáad” gombra, majd válassza ki a fájlt a számítógépén lévő dokumentumok közül.
A csatolások után a „Csatolmányok listája” táblázat „Típus” oszlopának szélesítésével tudja ellenőrizni, hogy az adott dokumentumok a megfelelő helyre kerültek-e.
Miután az összes kívánt dokumentumot csatolta, az „OK” gomb lenyomásával tudja véglegesíteni.
Ha a csatolmányokkal elmentett nyomtatványt a későbbiekben megnyitja, a „Csatolmányok típusa” az alapbeállítására (01 Könyvvizsgálói jelentés) fog visszaállni, de ez a már korábban, megfelelően csatolt dokumentumokat nem módosítja (a „Csatolmányok listájában” a „Típus”-nál leellenőrizhető).
1. Közvetlenül az ÁNYK-programból
A nyomtatvány kitöltése és a szükséges dokumentumok csatolását követően:
Kapcsolat az Ügyfélkapuval / Nyomtatvány megjelölése elektronikus beküldésre
A kitöltött nyomtatványt és csatolmányait nem szükséges AVDH aláírással ellátni, ezért ha nem kíván ezzel élni, az „Indulhat a nyomtatvány megjelölése?” panelen pipálja ki a „Nem kérem a nyomtatvány és csatolmányok elektronikus hitelesítése” check box-ot.
A titkosítás befejezése után ismét Kapcsolat az Ügyfélkapuval / Nyomtatvány közvetlen beküldése az Ügyfélkapun keresztül.
Ezután a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) belül az Ügyfélkapu azonosítók megadását követően a beszámoló elküldésre kerül.
2. A tárhelyen keresztül
A tárhelyen keresztül is kizárólag az ÁNYK-programmal előállított, titkosított (.kr kiterjesztésű) fájl küldhető el.
Az Ügyfélkapuhoz tartozó tárhelyen a Küldés menüpontnál illessze be a fájlt.
A küldemény címzettjét nem kell külön megadni, a dokumentum automatikusan az Országos Bírósági Hivatalhoz kerül továbbításra.
A szervezet beszámolóját elektronikus úton Cégkapun keresztül is előterjesztheti.
1. Cégkapu kapcsolat beállítása az ÁNYK-ban
Ezt a beállítást csak egyszer szükséges megtenni, további módosításig a rendszer eltárolja.
A Szerviz / Beállítások / Működésen belül a „Kapcsolat a Cég/Hivatali kapuval menü engedélyezése” előtti check boxot pipálja be, majd kattintson az OK gombra.
Az ÁNYK újraindítása után a felső menüsor kiegészül a „Kapcsolat a Cég/Hivatali kapuval” menüponttal.
2. Beküldés közvetlenül az ÁNYK programból
A nyomtatvány kitöltése és a szükséges dokumentumok csatolását követően:
„Kapcsolat a Cég/Hivatali kapuval / Nyomtatvány megjelölése elektronikus megküldésre” menüpontra
A kitöltött nyomtatványt és csatolmányait nem szükséges AVDH aláírással ellátni, ezért ha nem kíván ezzel élni, az „Indulhat a nyomtatvány megjelölése?” panelen pipálja ki a „Nem kérem a nyomtatvány és csatolmányok elektronikus hitelesítése” check box-ot.
A titkosítás befejezése után ismét kattintson a „Kapcsolat az Cég/Hivatali kapuval / Nyomtatvány közvetlen beküldése” menüpontra.
„Azonosítás” – Cég/Hivatali kapu azonosító: a cég (jelen esetben a civil szervezet) adószámának első 8 számjegye.
Ezt követően a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) az Ügyfélkapu azonosítók megadását követően a beszámoló elküldésre kerül. (a Cégkapu kezeléséhez való jogosultságot ekkor ellenőrzi a KAÜ, ezért egyéb igazoló dokumentum (meghatalmazás) csatolása nem szükséges)
3. Beszámoló elküldése a tárhelyen keresztül
A tárhelyen keresztül kizárólag az ÁNYK-programmal előállított, titkosított (.kr kiterjesztésű) fájl küldhető el. A tárhelyen válassza ki a megfelelő Cégkaput, majd a Küldés menüpontnál illessze be a fájlt. A küldemény címzettjét nem kell külön megadni, a dokumentum automatikusan az Országos Bírósági Hivatalhoz kerül továbbításra.
Beszámoló elektronikus beküldése esetén három üzenet érkezik a beküldő tárhelyére az alábbi sorrendben:
I. A Központi Rendszer (NISZ biztonságos kézbesítési szolgáltatás) feladótól érkező üzenetek:
A beszámoló megküldését követően szinte azonnal érkező automatikus üzenetek, a tárhelyen a feladónál ÁBT szerepel.
1. üzenet: Feladási igazolás, amely a hagyományos postai szolgáltatásban használt feladóvevényhez hasonlóan azt igazolja, hogy a Központi Rendszer a küldeményt kézbesítésre befogadta.
2. üzenet: Letöltési igazolás, amely a postai szolgáltatásban használt tértivevénynek megfelelően arról tájékoztat, hogy az Országos Bírósági Hivatal a Központi Rendszertől a küldeményt átvette.
Ezek az üzenetek a tárhely alapbeállítása szerint kiszűrésre kerülnek, azaz nem találhatóak meg a „Beérkezett üzenetek” között és az Ügyfélkapuhoz tartozó e-mail címre sem érkezik ezekről értesítés. A „Szűrés” beállításával tudja ezeket az üzeneteket megtekinteni úgy, hogy a „Kivéve rendszerüzenetek” elől kiveszi a pipát:
A Feladási, illetve Letöltési igazolást az Országos Bírósági Hivataltól megérkező érdemi válaszig érdemes megőrizni.
Ha nem érkezik meg pár percen belül a Feladási és Letöltési igazolás, akkor érdemes a beszámolót ismételten elküldeni (előtte mindenképpen ellenőrizzék, hogy nem került-e az igazolás a szűrt dokumentumok közé, illetve nem áll-e fenn a kézbesítést befolyásoló központi üzemzavar, amelyről a birosag.hu – Rendkívüli hírek oldalon ad tájékoztatást az Országos Bírósági Hivatal)
II. Az Országos Bírósági Hivataltól (OBHGEPI) érkező válaszok (3. üzenet)
Ezekről küld ki a rendszer értesítő e-mailt a tárhelyhez tartozó elektronikus levelezési címre.
Ha a tárhelyen 3 napon belül nem történik meg a dokumentum átvétele, második értesítés kerül kiküldésre; amennyiben ettől számított 5 munkanapon belül sem kerül letöltésre az irat, a kézbesítési fikció beáll, azaz a küldemény kézbesítettnek minősül.
A beszámolót a legfrissebb verziójú űrlapon szükséges előterjeszteni, ezért, ha a beszámolót nem a legfrissebb nyomtatványon nyújtotta be, akkor a megküldést követően „Automatikus válasz” tárgy megjelöléssel kerül kiküldésre az erről szóló visszajelzés. Ebben az esetben a nyomtatvány frissítését követően ismételjék meg a benyújtást!
Ha a beszámolót a megfelelő verziójú nyomtatványon küldték meg, a beszámolók kézi feldolgozását követően kerül kiküldésre az érdemi válasz:
• szabályszerű benyújtás esetén „Igazolás” dokumentum
• nem szabályszerű benyújtás esetén „Elutasítás”, amelyben a hiba pontos megjelölésével hívjuk fel a figyelmet a beszámoló ismételt előterjesztésére
A tárhely beállítása szerint az érkezett dokumentumok 30 napon túl törlésre kerülnek, ezért azokat érdemes vagy a tartóstárba áthelyezni vagy pedig lementeni későbbi felhasználásra.
Az érkező dokumentumokat kérjük, minden esetben olvassák el.
Elektronikusan megküldött beszámoló esetén, amennyiben az az Országos Bírósági Hivatal által közzétételre befogadásra kerül, a beküldő (Ügyfélkapu vagy Cégkapu) tárhelyére kerül minden esetben kiküldésre az igazolás. A tárhelyről az érkezett dokumentumok 30 napon túl törlésre kerülnek, ezért azokat érdemes vagy a tartóstárba áthelyezni vagy pedig lementeni későbbi felhasználásra.
Postai úton megküldött beszámolók esetén kérjük kísérőlevélben jelezze, amennyiben igazolásra lenne szüksége.
Az igazolások kiállítására utólagosan is van lehetőség, melyet kérhetnek e-mailben (civilinfo@obh.birosag.hu), illetve személyesen az Országos Bírósági Hivatal Országos Nyilvántartási Irodájának ügyfélszolgálatán.
Ebben az esetben a megválasztott képviselő eljárhat a beszámoló benyújtásának ügyében. Az erre való jogosultságát a megválasztásáról szóló aláírt közgyűlési jegyzőkönyv csatolásával tudja igazolni (a beszámoló nyomtatvány „Meghatalmazás” csatolmánytípusához szükséges csatolni)
A végelszámolás során az üzleti év gyakran nem esik egybe a naptári évvel. Ebben az esetben is a közzétett PK-nyomtatványokon szükséges benyújtani a beszámolókat, a fordulónap tárgyévének megfelelő nyomtatványt kiválasztva, amelyen pontosan megjelölheti az időszakot.
A 2019. évben bejegyzett vallási egyesületek korábbi évekre vonatkozó beszámolói – amennyiben jogutódlással jöttek létre –, a jogelőd egyesületek nyilvántartási adatainál találhatóak meg a Civil szervezetek Névjegyzékében (elérhetősége: https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke)
A szervezetre az alábbi módon kereshet rá:
- írja be a keresett szervezet nevét, vagy a nevének egy jellegzetes részét vagy akár csak az adószám első 8 számjegyét
- érvényesítse a lap alján található captchát ("Nem vagyok robot") és kattintson a „Keresés”-re.
- a találati lista felett található captcha ("Nem vagyok robot") kipipálását követően a szervezet nevére kattintva elérhetővé válnak a részletes adatok, illetve – a táblázat alatt jobb oldalon – a beszámolók és közzétételek
A nyilvántartásba vett („élő”) állapotú szervezetek adatainál megtalálható a jogelőd szervezet neve és nyilvántartási száma:
A Névjegyzékben a – már törölt állapotú – jogelőd szervezet beszámolóira és nyilvántartási adataira legegyszerűbben így kereshet rá:
- a nyilvántartási szám megadása, valamint ki kell pipálni a „Törölt szervezetek is” check-box-ot
A közzétételre került beszámolókról igazolást szükség szerint a civilinfo@obh.birosag.hu e-mail címen, illetve személyesen az Országos Bírósági Hivatal Országos Nyilvántartási Irodájának ügyfélszolgálatán (1055, Bp., Szalay utca 16.) kérelmezhet.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII.28.) Korm. rendelet
A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet
Ügyfélszolgálati Iroda elérhetősége, nyitvatartási ideje: https://birosag.hu/orszagos-nyilvantartasi-iroda
A fellebbezésben:
• meg kell jelölnie azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és
• elő kell adnia, hogy a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.
Tehát nem elegendő, ha csupán azt írja a beadványában, hogy „megfellebbezem”: pontosan meg kell mondani, hogy mit és miért fellebbez meg, és mit kér a fellebbezése alapján:
• megváltoztatást
• részbeni megváltoztatást,
• hatályon kívül helyezést vagy- keresetének helyt adást.
Munkaügyi perben a fellebbezésben meg kell jelölni az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően esedékessé vált (keletkezett):
• elmaradt munkabér,
• egyéb járandóság,
• vagy keletkezett kár összege iránti igényét is.
Közigazgatási perben a fellebbezésben meg kell jelölnie:
• a fellebbezéssel támadott ítélet számát,
• a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér és
• a döntésre vonatkozó határozott kérelmet.
A fellebbezést a másodfokú bírósághoz kell címeznie, de a határozatot hozó, elsőfokú bírósághoz kell benyújtania!
Ez azt jelenti, hogy a fellebbezési beadványon a másodfokú bíróságot kell feltüntetnie, aki elbírálja majd az ügyét. A beadványt viszont az első fokon eljáró bírósághoz kell benyújtania.
A fellebbezhető határozat mindig tartalmaz tájékoztatást a fellebbezés módjáról. Mindig figyelmesen olvassa el a tájékoztatást és az abban írt határidőket tartsa be! Az esetlegesen téves, vagy hibás tájékoztatás pedig soha nem eshet a fél terhére!
FIGYELEM! Amennyiben elektronikus kapcsolattartásra köteles, a fellebbezést is csak elektronikusan nyújthatja be (https://birosag.hu/nyomtatvanyok/egyeb-polgari-gazdasagi-kozigazgatasi-munkaugyi-peres/urlap-fellebbezesbirosagi)!
Amennyiben a másodfokú bíróság a fellebbezési határidőn belül megküldi azt az elsőfokú bíróságnak, akkor semmi.
Ha határidőn túl érkezik, akkor a fellebbezést az elsőfokú bíróság hivatalból visszautasítja és Ön nem terjeszthet elő sikeres igazolási kérelmet sem, mert mulasztása nem volt vétlen.
Igazolási kérelmet terjeszthet elő, amellyel együtt az elmulasztott perbeli cselekményt is pótolnia kell (adott esetben a fellebbezést)!
Az igazolási kérelemben:
• elő kell adni mulasztásának okát és
• mulasztása vétlenségét is valószínűsítenie kell (adott esetben célszerűen a kórházi zárójelentésével).
Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától vagy az elmulasztott határnaptól számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét.
FIGYELEM! A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet, azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a bíróság.
Az első fokú bírósághoz kell benyújtania, de a kérelmet a másodfokú bíróság fogja elbírálni.
Ennek három oka lehet, és a végzés indokolásából ki kell derülnie, hogy:
• elkésett a fellebbezés,
• kizárt a fellebbezés a határozattal szemben, vagy
• ön nem hivatkozott a fellebbezésben anyagi vagy eljárási jogszabálysértésre, márpedig ebben az esetben a másodfokú tanács elnöke hivatalból utasítja vissza az ön fellebbezését.
A közigazgatási perben a fentieken túl akkor is elutasításra kerül a fellebbezés, ha:
• ön nem volt jogosult az előterjesztésére,
• olyan bírósági határozat ellen nyújtotta be azt, amely ellen a fellebbezést a törvény kizárja, vagy
• ha ön elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy jogi képviselő útján jár el és a fellebbezését nem elektronikus úton nyújtották be vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztették el, ha ön elektronikus úton tart kapcsolatot és nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő a fellebbezését.
A másodfokú tárgyalás menete valóban rövid:
1. a bírói tanács egyik tagja (az úgynevezett előadó bíró) ismerteti az elsőfokú ítéletet,
2. ezután a fellebbező fél nyilatkozik, hogy fenntartja-e a fellebbezést,
3. majd a fellebbező fél ellenfele terjeszti elő a fellebbezéssel kapcsolatos kérelmét,
4. ezt követően a tanács elnöke a tárgyalást berekeszti és,
5. a tanács zárt tanácskozásban meghozza a döntést.
Másodfokon már nincs lehetőség hosszabb nyilatkozatok megtételére.
Erre a törvény nem ad lehetőséget. A végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.
Csak az ítélettel szemben benyújtott fellebbezés esetén kérhető tárgyalás tartása a másodfokú bíróságtól.
Főszabály szerint a másodfokú bíróság az ítéletét az első fokú bíróság útján kézbesíti.
Kivéve, ha a másodfokú bíróság határozathirdetésre halasztja el a tárgyalást, ebben az esetben ugyanis a kihirdetett határozatot a megjelölt határnapig írásba kell foglalni és a tanács elnöke a határozat kihirdetése után azt kézbesíti a határozathirdetésen megjelent feleknek.
FIGYELEM! Ha Önnek ügyvédje van és ő nem jelenik meg a határozathirdetésen, akkor önnek a tanács elnöke nem kézbesíti – mert törvény szerint nem kézbesítheti a határozatot.
Önmagában az a tény, hogy az ön más pereiben milyen döntés született, semmiféle hatással nincs a most folyamatban lévő ügyére. Az állandó bírói gyakorlat szerint e hivatkozása nem fog az elfogultsági kifogás sikeréhez vezetni.
A másodfokú bíróság az ügy jogerős befejezése után az összes iratot visszaküldi az elsőfokú bírósághoz, ezért bármilyen bejelentését az elsőfokú bíróságon kell megtennie. Kivétel, ha a másodfokú határozat (végzés vagy ítélet) kijavítását vagy kiegészítését kéri.
A másodfokú bíróság az ügy jogerős befejezése után az összes iratot visszaküldi az elsőfokú bírósághoz, ezért bármilyen bejelentését az elsőfokú bíróságon kell megtennie.
Kivétel, ha a másodfokú határozat (végzés vagy ítélet) kijavítását vagy kiegészítését kéri.
Közigazgatási perben a jogerős ítélet kézbesítésétől számított 30 napon belül felülvizsgálati kérelemmel élhet, amelyet a Kúria bírál el. A határidő elmulasztása esetén 15 napon belül lehet igazolási kérelemmel élni. A felülvizsgálati kérelmet jogi képviselő útján kell előterjeszteni, a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező akkor is, ha a korábban a fél személyesen járt el.
Ugyanakkor, ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta, a felülvizsgálat kizárt. Ha azonban a határozatot a Kúria hozta, a felülvizsgálat szintén kizárt.
Nem lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni, ha a fél a jogerős határozatnak csupán:
• a kamatfizetésre,
• a perköltségre,
• a teljesítési határidőre vagy
• a részletfizetésre vonatkozó rendelkezését tartja sérelmesnek.
Polgári és munkaügyi perben:
A bíróság az ügy érdemében ítéletet hoz.
Minden más kérdésben végzéssel határoz, mint például:
- a keresetlevél visszautasítása,
- keresetlevél áttétele,
- az eljárás megszüntetése,
- az eljárás félbeszakadásának megállapítása,
- az eljárás felfüggesztése,
- az eljárás félbeszakadásának megállapítása,
- pénzbírság kiszabása,
- részletfizetés utólagos engedélyezése, stb.
Speciális határozat a bírósági meghagyás, amit a bíróság a peren kívül hoz, ha az alperes a bírósági felhívásban megadott határidőn belül nem terjeszt elő írásbeli ellenkérelmet, a keresettel szemben nem védekezik. A bírósági meghagyás ítéletnek minősül, ha azzal szemben nem élnek ellentmondással.
Közigazgatási perben:
1. Keresetet elutasító döntés:
• ha a felperes kereseti kérelmét nem tartja megalapozottnak, vagy
• ha olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.
2. Keresetnek helyt adó ítélet:
Amikor a bíróság felperes kereseti kérelmét megalapozottnak tartja, az alábbi döntéseket hozhatja:
• a közigazgatási cselekményt megváltoztatja
• megsemmisíti
• hatályon kívül helyezheti
• szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi
• a közigazgatási szervet marasztalja
• a jogsértés tényét megállapítja.
A bíróság akkor állapítja meg ítéletben a jogsértés tényét, amennyiben sem megváltoztatás, sem megsemmisítés, és még marasztalás sem lehetséges, de emellett a felperesnek mégis fontos érdeke fűződik a megállapításhoz (vagy a jogsérelem így elhárítható).
A 2018. január 1-jét követően indult perekben amennyiben az ügy természete, a törvényi szabályozás megengedi és a tényállás tisztázott, a bíróság elsődlegesen a közigazgatási cselekményt megváltoztatja.
Ha az név-, szám-, számítási hibát vagy más hasonló elírást tartalmaz.
A kijavítás fogalmába nem tartozik bele a már meghozott döntés megváltoztatása, ezt kijavítási kérelemmel nem érheti el, csupán az elírások (ha van ilyen) korrigálását.
Közigazgatási perben, amennyiben másodfokú vagy felülvizsgálati eljárás van folyamatban, a felsőbb bíróság saját eljárását az elsőfokú bíróság előtt folyamatban lévő kijavítási kérelem elbírálásáig fel is függesztheti.
Polgári perben:
Jogorvoslati kérelemmel élhet. Az erről szóló tájékoztatást minden határozatnak tartalmaznia kell, a fellebbezési határidő és a címzett bíróság megjelölésével.
Elsőfokú határozat:
Az elsőfokú ítélet ellen minden esetben van helye jogorvoslatnak (fellebbezésnek).
Végzéssel szemben csak akkor van helye fellebbezésnek, ha a törvény azt kifejezetten megengedi, ellenkező esetben pedig a végzéssel szembeni sérelmét az eljárás legvégén meghozott határozattal szembeni fellebbezésében jelentheti be.
A bírósági meghagyással szemben ellentmondást lehet előterjeszteni.
Másodfokú határozat:
A fellebbezés alapján hozott másodfokú végzés, illetve ítélet ellen nincs helye további fellebbezésnek, ezek adott esetben felülvizsgálati kérelemmel támadhatók.
Munkaügyi perben nincs eltérés a polgári perhez képest.
Amennyiben a meghozott ítélettel szemben fellebbezésnek és felülvizsgálati kérelem előterjesztésének nincs helye és az ítélet indokolása hiányos vagy ellentmondásos, a fél 15 napon belül kérheti annak kiigazítását.
Közigazgatási perben: rendes vagy rendkívüli jogorvoslatot vehet igénybe.
Rendes jogorvoslat: a fellebbezés
A bíróság végzései és ítéletei nem minden esetben támadhatók fellebbezéssel. A bíróság köteles tájékoztatást adni határozata rendelkező részében a fellebbezési jogról:
- döntése ellen van-e helye fellebbezésnek és ha igen, azt
• milyen határidőn belül,
• mely bíróságnál,
• milyen módon kell előterjeszteni.
Tanácsos, hogy a kifogásolt döntést ennek figyelembevételével figyelmesen olvassa el.
A közigazgatási perben hozott döntés elleni fellebbezést a Kúria bírálja el. A fellebbezési határidő általában 15 nap, de ettől eltérő is lehet.
Rendkívüli jogorvoslat: a felülvizsgálati kérelem és a perújítás
Amennyiben a bíróság ítélete fellebbezéssel nem támadható, a fél rendkívüli jogorvoslattal élhet.
A perújítási kérelem előterjesztésének határideje a támadott döntés közlésétől számított 6 hónap.
A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje a támadott döntés közlésétől számított 30 nap.
A tanúzás állampolgári kötelezettség!
FIGYELEM! Ha az idézésben foglaltaknak nem tesz eleget és nem jelenik meg a tárgyaláson, a bíróság a rendőrség közreműködésével akár elő is vezettetheti és pénzbírsággal is sújthatja!
Arra viszont bizonyos esetekben lehetősége van, hogy a tanúvallomást megtagadja (pl. közeli hozzátartozó ellen nem köteles vallomást tenni, üzleti, orvosi vagy magántitkot nem köteles elárulni stb.)
Erre az eljáró bíró a tárgyaláson figyelmeztetni fogja, megjelenése viszont ekkor is kötelező.
Nem, a perben nem tehet írásban tanúvallomást. A tárgyaláson ilyen esetben is meg kell jelennie, ez alól a bíró sem engedhet kivételt.
1. Ha beteg, de egy későbbi időpontban - gyógyulása után - el tud menni a bíróságra, elegendő, ha ezt egy igazolási kérelemben megírja és lehetőleg okirattal igazolja állapotát.
2. Ha az állapota miatt egyáltalán nem tud otthonról kimozdulni, kérheti, hogy Önt a bíróság otthon, helyszíni tárgyaláson hallgassa ki. Ezen a felek és a képviselőik is jelen lehetnek.
3. Ha a bíróság a lakóhelyétől eltérő településre idézte, kérheti, hogy a lakóhelye szerinti bíróságon hallgassák meg (ún. megkeresett bíróság útján.)
A Polgári Perrendtartás szerint a tanú a kihallgatása előtt nem lehet jelen a tárgyalóteremben.A kihallgatása után azonban önre van bízva, hogy távozik, vagy immár hallgatóként benn marad a tárgyaláson.
A tárgyalások általában nyilvánosak, ami a peres felek védelmét szolgálja.
Azonban a peres felek, és Ön is mint tanú kérheti zárt tárgyalás elrendelését, ha ennek indokait előadják.
A kérelemről a bíróság dönt és akár az Ön tanúvallomásával érintett részében is elrendelheti a zár tárgyalást, ha az Ön jogai védelmében az szükséges, indokolt. Ebben az esetben a tárgyalásról csak a sajtó képviselő készíthetnek felvétel a bíróság által meghatározott módon, az elhangzottakat a bíróság rögzíti és foglalja jegyzőkönyvbe.
A tárgyalás nyilvánosságára és a zárt tárgyalás elrendelésére vonatkozó szabályok az elektronikus hírközlő hálózat útján történő tanúmeghallgatás esetén is érvényesek.
Ha önnek van ügyvédje, a bíróság az idézést és a határozatait (így az ítéletet is) kizárólag az ügyvédje részére kézbesítheti. A per eseményeiről Önnek az ügyvédje ad tájékoztatást.
Önnek csak akkor küld idézést a bíróság, ha Önt személyesen kívánja meghallgatni. Ha Ön peres fél, vagy beavatkozó, a tárgyaláson részt vehet függetlenül attól, hogy megidézte-e a bíróság vagy sem.
A polgári perrendtartás szabályai szerint:
- ha Ön indította a pert, akkor Ön felperes,
- ha Ön ellen indították a pert, akkor Ön alperes.
Ha Ön ellen pert indítanak, akkor köteles a perben alperesként részt venni.
Ha Ön indít pert bárki ellen, annak a személynek (vagy személyeknek) is kötelessége a perben állni, így ez a szabály mindenkinek lehetőséget ad arra, hogy követelést bíróság előtt, törvényes úton érvényesíthesse.
Munkaügyi perben fél lehet az a szakszervezet, munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy üzemi, közalkalmazotti tanács is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.
1. Egy fényképes, személyazonosságát igazoló igazolványt, amely lehet:
- személyi igazolvány,
- útlevél vagy
- jogosítvány.
2. A lakcímkártyáját
3. Az adóazonosító jelét tartalmazó okiratot.
4. Amennyiben képviselőként jár el és még nem csatolta meghatalmazását,
- az eljárási szabályoknak megfelelő meghatalmazását és
- azokat az okiratokat, amelyek meghatalmazotti jogosultságát (pl. hozzátartozói, munkavállalói, stb. viszonyát) igazolják.
5. Célszerű
- az idézést
- a rendelkezésére álló periratokat
- más okiratokat
FIGYELEM! Csak érvényes igazolvánnyal igazolhatja magát, kérjük győződjön meg iratai érvényességéről!
A személyes adataiban, idézhető címében a per során bekövetkezett változásokat köteles bejelenteni a bíróság felé.
Haladéktalanul jelezze az adott bíróság kezelőirodáján vagy tájékoztató irodáján. Amennyiben az idézést magával viszi, a kezelőiroda hatékonyabban tud Önnek segíteni. Az aznapra kitűzött tárgyalásnak szerepelnie kell a jegyzéken.
Emellett ellenőrizze, hogy az idézés alapján a megfelelő dátum szerint, az eljáró (az idézést kibocsátó) bíróság előtt jelent meg. Ez különösen akkor lehet fontos, ha azonos utcában vagy épületben több bírósági szervezet működik. Ha az adatok helyesek úgy a bíróság kezelőirodáján (ügyfélcentrumában) is kérhet tájékoztatást, de a tárgyalótermek ajtajánál külön ív (a tárgyalási jegyzék) is tartalmazza az aznapra kitűzött tárgyalásokat. Ha a tárgyalóterem száma az idézésben feltüntetetthez képest módosul, azt a bíróság a tárgyalási ív mellett feltünteti.
A polgári perben a nyilatkozatokat meghatározott időben és tartalommal kell előadni, így nem mindegy mikor és hogyan mondja vagy írja le az igazságot. A bíró minden esetben tájékoztatja a személyesen eljáró feleket ezen jogairól és kötelezettségeiről.
A bíróságnak és a feleknek is figyelniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték a per első szakaszában rendelkezésre álljon. Így a felek kötelezettségei az alábbiak:
- a felek kötelesek előmozdítani az eljárás feszes lefolytatását és befejezését;
- a felperes és az alperes is köteles a perben jelentős tényekről nyilatkozatot tenni;
- a felek kötelesek bizonyítékaikat a bíróság rendelkezésére bocsátani;
- a felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni (igazmondási kötelezettség), valamint
- minden fél a perbeli jogait és kötelezettségét jóhiszeműen köteles gyakorolni.
A fontos tények valóságnak megfelelő elmondása nem elegendő, ha azt a másik fél kétségbe vonja, vitatja. Ilyenkor a tényeket be is kell bizonyítani. Erre szolgálnak a tanúk, az okiratok, a szakértő.
Ha a bizonyítás elmarad, vagy sikertelen, ennek következményeit az a fél viseli, akinek érdekében áll, hogy az általa állított tényeket a bíróság valóságosnak fogadja el.
A bíróság döntése kialakítása során a perben jelentős tényeket,
- a felek tényállításainak,
- a felek perben tanúsított magatartásának,
- a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és
- egyéb peradatoknak
az egybevetése, egyenként és összességében történő értékelése alapján a meggyőződése szerint állapítja meg.
FIGYELEM! Igazat mondani tehát a perben kötelező, ezt a törvény írja elő. Mindig figyelmesen olvassa el a bírósági tájékoztatókat és pontosan kövesse a bíró utasításait, tájékoztatásait!
Aki a perben valótlanságot állít, azt a bíróságnak kötelező pénzbírsággal sújtania. Ha a fél szavahihetősége elvész, annak az ügy kimenetelére is a legtöbb esetben döntő hatása lesz.
A bizonyítás a peres eljárás egyik legfontosabb része, mert az objektíve valós tényállás kiderítésére itt kerül sor. A bizonyítás az ítéleti tényállás (ítéletben szereplő tényállás) megállapítása érdekében zajlik. A bíróság ennek révén tud jogi következtetéseket levonni és az ügyet - a bizonyítékok alapján - eldönteni.
Maga a bizonyítási eljárás az érdemi tárgyaláson folyik és több cselekményből áll:
- felek meghallgatása,
- tanúk meghallgatása,
- szakértői vélemény beszerzése,
- okiratok ismertetése, megtekintése,
- szemle, stb.
Vannak bizonyítás nélkül elfogadható tények, mint például- az ellenérdekű fél által beismert,
- a felek által egyezően előadott,
- az ellenfél által bírói felhívás ellenére nem vitatott tények.
E mellett vannak köztudomású tények is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van, ezt sem kell bizonyítani.
A tanúvédelmi szabályok szerint csak a tanú nevét írhatja le a beadványában, vagy mondhatja el a tárgyaláson.
A tanú címét minden esetben 1 példányban, írásban kell mellékelnie/átnyújtania, lehetőleg zárt borítékban, a cím tehát nem hangozhat el nyilvánosan. A címet csak az eljáró bíró és a postázást végző munkatársa jogosult megismerni. A tanú hozzájárulása nem kell ahhoz, hogy tanúként bejelentse a bíróságon. Ha ismeri személyesen a meghallgatni kért tanút, előzetesen beszerezheti hozzájárulást, megkérdezheti mit tud az ügyről, de a tanút semmilyen módon nem befolyásolhatja!
Munkaügyi perben, ha a megidézni kért tanú kiskorú, be kell jelenteni
• az életkorát,
• törvényes képviselője nevét és címét is.
Ezt a többi fél köteles haladéktalanul bejelenteni, ilyenkor az eljárás rendszerint félbeszakad (ha a perrel érintett jogviszony engedi a jogutódlást).
FIGYELEM! Ha a halálról/megszűnésről a bíróságot nem tájékoztatják és a per tovább folyik, minden egyes, haláleset után megtett cselekmény és meghozott határozat hatálytalannak minősül (tehát olyannak, mintha megsem történt volna).
Ezzel nem segít, sőt, pénzbírságot is kockáztathat.
FIGYELEM! A haláleset utáni perbeli cselekmények hatálytalansága mindig beáll, akkor is, ha akár évekkel később derül ki a haláleset.
Attól függ, hogy a pertársak perbenállása kötelező-e (például a közös tulajdon megszüntetése iránti perben) vagy sem.
- Ha pertársak perbenállása kötelező, akkor a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig az eljárás félbeszakad az egész perre vonatkozóan. Ez esetben minden perbeli cselekmény és intézkedés hatálytalan, kivéve az eljárás folytatása érdekében tett intézkedéseket, bejelentéseket.
- Ha a pertársak perbenállása nem kötelező, lehetőség van a per részleges félbeszakadására: ha pertársaság csak célszerűségi alapon áll fenn, akkor a bíróság a 2018. január 1-jét követő perekben (és csak azokban!) külön folytathatja a pert és dönthet részítélettel a többi pertárs vonatkozásban.
FIGYELEM! Ha eltelt a négy hónap és ezalatt az idő alatt egyik fél sem kérte a folytatást, a per a törvény erejénél fogva megszűnik. Miután érdemi döntés nem született a szünetelés folytán megszűnt ügyben, ha Ön felperes volt, ismét benyújthatja a keresetlevelét, ha alperes volt, semmiféle teendője nincs egészen addig, amíg a felperes ismét meg nem indítja Ön ellen a pert.
Szünetelésre egy perben legfeljebb 3 alkalommal kerülhet sor a felek közös kérelmére. A szünetelés alatt a határidők megszakadnak. Ha a szünetelés a másodfokon történt, akkor a megszűnésen túl az ítélet fellebbezéssel érintett része hatályát is veszíti. Ebben esetben a törvény nem ad lehetőséget igazolási kérelem előterjesztésére.
Igen, két lehetősége is van:
- Jogában áll az eljárás elhúzódása miatti kifogást benyújtania, amit – azok után, hogy az elsőfokú bíróság számot ad az ön által megjelölt mulasztások tárgyában – a másodfokú bíróság bírál el. Számoljon vele, hogy noha a kifogás elintézése soron kívüli, ebben az esetben is „húzódik az ügy”, mert a bíró nyilatkozata után az iratot felterjesztik a másodfokú bíróságra, amelyik tárgyaláson kívül hozza meg a döntését, majd írásba foglalás után küldi vissza az iratokat az elsőfokú bíróságra.
- Gyorsabb ügyintézéssel jár, ha a bíróság elnökétől kéri soronkívüliség elrendelését. Ez a kérelem az ügy menetét nem akasztja meg.
Jogában áll „elfogultsági kifogást” (szabatosan: kizárás iránti kérelmet) benyújtania, ha megrendült a bizalma az eljáró bíróban. Ezt a kérelmét - amennyiben a bíró maga nem kéri az ügy másik bíróra átosztását - a bíróságmásik tanács fogja elbírálni és a kérelme csak akkor vezethet sikerre, ha olyan igazolható (és nem szubjektív) körülményeket tud előadni, amelyek a bíró pártatlanságát valóban megkérdőjelezik. Önmagában az a tény, hogyaz Ön megérzése szerint a perbeli ellenfele több előadást tehet a tárgyalásokon, mint Ön, nem vezet a kifogás sikeréhez, mert ennek a körülménynek más - a tényállás tisztázása szempontjából - lényeges oka lehet.
A pert nem akasztja meg az elfogultsági kifogás, a bíró ebben az esetben tovább köteles folytatni az ügyet, sőt,ha a per ítélethozatalra megérett, az ítéletet is köteles meghozni
A bíróság elnökének nincs a perbe semmiféle beleszólása, a bírók az ítélkezési tevékenységük során függetlenek. Az ön kérelmét értékelheti elfogultsági kifogásnak vagy arra is lehetősége van a bíróság elnökének, hogy a bíró magatartásával kapcsolatban vizsgálatot rendeljen el, de ez a folyamatban lévő ügyre semmiféle hatással nincs.
Amennyiben ön bizonyítani tudja, hogy a mások között folyó per mikénti eldöntéséhez önnek jogi (!) érdeke fűződik, akkor kérheti a beavatkozás engedélyezését.
E kérelemben meg kell jelölnie:
- a jogi érdeket és
- azt, hogy melyik félhez (a felpereshez vagy az alpereshez) kíván beavatkozóként csatlakozni.
A közigazgatási perben is lehetőség van arra, hogy akinek ehhez jogi érdeke fűződik, valamelyik fél pernyertességét támogassa, de ezt a polgári perrel szemben nem a perbe történő beavatkozásnak, hanem érdekeltként történő perbelépésnek hívjuk.
A bíróság hivatalból is vizsgálja, hogy például a megelőző (közigazgatási) eljárás adatai alapján kinek az érintettsége merülhet fel, és ő(ke)t per megindulásáról, valamint az érdekeltként történő perbelépés lehetőségéről értesíti. Elképzelhető nagyszámú érintett esetén (környezetvédelem, hatásterület), hogy a közigazgatási perben eljáró bíróság a közigazgatási szerv honlapján/a helyben szokásos teszi közzé az értesítést, ekkor tehát nem címzett értesítést kap.
Polgári perben:
Ha Ön a per felperese, úgy „szállhat ki”, hogy eláll a keresetétől.
Ha az elállás az alperes érdemi ellenkérelmének megtörténte után történik, ahhoz az alperes hozzájárulása is szükséges.
Ha az alperes az elálláshoz:
- nem járul hozzá, a per tovább folytatódik.
- hozzájárul, a perköltséget az alperes részére önnek kell megfizetnie (kivéve, ha az alperes nem kér perköltséget).
Ha Ön a per alperese, nincs eljárásjogi lehetősége arra, hogy kiszálljon a perből, mert a felperes a per ura, ő dönti el, hogy önnel szemben a keresetétől eláll-e vagy sem.
Munkaügyi perben:
Felperesként az eljárás bármely szakaszában elállhat a keresetétől, azaz „kiszállhat” a perből és ehhez még az alperes hozzájárulása sem szükséges.
Alperesként nincs lehetősége arra, hogy kiszálljon a perből, mivel a per ura a felperes és ő dönti el, hogy eláll-e a keresetétől vagy sem.
Közigazgatási perben:
A felperes keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül, a tárgyalás berekesztéséig elállhat. Az elállás a tárgyalást megelőzően írásban vagy a tárgyaláson szóban is bejelenthető. Ha a bíróság nem tart tárgyalást, elállni a bíróság ítéletének meghozataláig lehet.
A peres felek egyezséget is köthetnek, és a marasztalásra irányuló perben az eljárás szünetelését is kérhetik. Utóbbi esetben a per 4 hónap szünetelés után megszűnik, amennyiben a felek nem kérik annak folytatását. Ez alatt az idő alatt van idejük a feleknek egyezkedni vagy gondolkodni az ügy sorsa felől.
A közigazgatási pernek közérdekvédelmi funkciója is van, és nem csak az egyéni sérelmek orvoslására szolgál. Emiatt abban az esetben, ha a bíróság hivatalbóli vizsgálatot vagy bizonyítást rendelt el, a felperes elállása esetén is a per csak akkor szüntethető meg, ha az időközben értesített ügyészség az erre megállapított határidőn belül nem lép be a perbe.
Polgári perben:
A) Általános szabályok
A beadvány általános fogalom, alatta érteni kell
• a keresetlevelet,
• az ellenkérelmet,
• a viszontkeresetet,
• a beszámítást és
• minden egyéb írásos nyilatkozatot is.
FIGYELEM! Ha a bíróság felhívására tesz nyilatkozatot, nyújt be iratot, ügyeljen a felhívásban előírt határidőre. Ha ezt elmulasztja, eljárásjogi hátrányok érhetik.
B) Papír alapon történő benyújtás
Ez történhet:
• Postai úton (célszerű ajánlott küldeményként),
• Személyesen, a kezelőirodák félfogadási idejében
Ha egy plusz példányt magával visz, azon a bíróság munkatársa igazolja a beadvány átvételét.
• Személyesen, félfogadási időn túl, gyűjtőládába bedobva
Ez még aznap beadottnak minősül, viszont nem kaphat igazolást az átvételről.
C) Elektronikus úton történő benyújtás
Ez az ügyfélkapun keresztül történhet. A hivatali rendszer értesítést küld önnek a benyújtásról és a bírósághoz való megérkezésről is.
FIGYELEM! Ha ezt a kapcsolattartási formát választja, utána nem térhet vissza, illetve át a papír alapúra. Minden iratot a továbbiakban abban a perben csak elektronikusan küldhet meg, egyébként hatálytalannak tekinti a bíróság, azaz úgy, mintha be sem adta volna.
Munkaügyi perben:
Nem kötelező a jogi képviselet. Amennyiben mégis ügyvédet hatalmaz meg a perében, ő a beadványokat elektronikus formában fogja benyújtani Ön helyett.
Közigazgatási perben:
A) Papír alapon történő benyújtás. Ez történhet:
• Postai úton (célszerű ajánlott küldeményként): a benyújtás ideje a postára adás napja
• Személyesen a kezelőirodán, félfogadási időben
• Személyesen, a bíróságon felállított gyűjtőládába helyezéssel
• Személyesen a tárgyaláson vagy meghallgatás során
Ilyenkor a tanács elnöke a jelen levő feleknek nyomban kézbesíti a másodpéldányokat, a benyújtott irat „eredeti” példányát a jegyzőkönyvhöz szereli mellékleteként.
B) Elektronikus úton történő benyújtás:
Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy az elektronikus kapcsolattartást választó felperes kapcsolattartására a polgári per erre vonatkozó rendelkezései irányadóak.
Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles fél (természetes személy) választhat, hogy elektronikus úton, ügyfélkapun nyújtja be beadványát.
FIGYELEM! Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél vagy jogi képviselőnek nem minősülő képviselője vállalta, hogy a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton tartja, utóbb, a beadvány papír alapú benyújtásával egyidejűleg kérheti a bíróságtól a papír alapú eljárásra történő áttérés engedélyezését. A kérelemben valószínűsíteni kell, hogy a fél, illetve a jogi képviselőnek nem minősülő képviselő körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene.
Általános szabály: minden beadványt (és a mellékleteket) eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél van. A többletpéldány a bíróságé. Ha faxon küldi meg az iratot, célszerű beadnia az eredeti példányokat is.
Kivétel: elektronikus kapcsolattartás esetén egy példányban kell elkészítenie a beadványt, azt digitálisan rögzítenie, vagy beszkennelnie és mellékletként csatolni a kitöltött elektronikus beadványához. Ezeket együtt kell elküldenie az ügyfélkapun keresztül.
Polgári perben:
1. Folyamatban lévő perben nyomtatványon terjeszthet elő
a) írásbeli ellenkérelmet,
b) viszontkereset-levelet, valamint
c) beszámítást tartalmazó iratot
Ezen nyomtatványokhoz is készült kitöltési útmutató, amelyet az alábbi linkre kattintva talál.
Ezeken a nyomtatványokon – hasonlóan a keresetlevélhez – szintén minden adatnak van hely, és látni fogja azt is, hogy milyen információkat kell megadnia. Néhány dologra azonban kiemelten figyelnie kell.
FIGYELEM! Erre vonatkozóan olvassa el a „Pert szeretnék indítani/Minek kell egy keresetlevélben lenni?” tájékoztatást.
a) Írásbeli ellenkérelem: arra vonatkozik, hogy a felperes keresetével kapcsolatban mit döntsön a bíróság (pl. utasítsa el azt részben vagy egészben).
Az írásbeli ellenkérelemben:
- írja le részletesen, hogy a kérelmét milyen tényekkel, okokkal indokolja.
- meg kell jelölnie az azt alátámasztó bizonyítékokat (tanúkat, okiratokat, az eseményről készült dokumentumokat, stb.).
- az okiratokat másolatban csatolnia kell.
b) Viszontkereset: a viszontkereseti kérelmet – a kereseti kérelemhez hasonlóan – nagyon pontosan kell megfogalmaznia.
c) Beszámítás (beszámítási kifogás): rendelkeznie kell olyan követeléssel (pénzfizetésre vonatkozó igénnyel), amelyet itt, ebben a perben akar figyelembe vetetni a bírósággal.
A beszámítást tartalmazó iratban:
- ezt az összeget pontosan meg kell jelölnie, csakúgy, mint a kereset esetében,
- a saját igényére vonatkozó bizonyítékokat meg kell jelölnie és
- az okiratokat másolatban csatolnia kell.
Az eredeti iratokat a tárgyalásra magával kell hoznia és be kell mutatnia.
2. Egyéb beadványok: minden más beadványt Önnek kell megfogalmaznia és elkészítenie. Azon fel kell tüntetnie
- a bíróságot, amelyhez a beadványt intézi,
- a felek nevét, lakóhelyét,
- a per tárgyát,
- a folyamatban levő ügyekben pedig a bírósági ügyszámot is.
FIGYELEM! A nyilatkozatot a panasznapon (a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási idő) jegyzőkönyvbe is mondhatja.
Munkaügyi perben
Keresse a munkaügyi perrel kapcsolatos űrlapot. (https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari-peres-elektronikus-urlapok?urlap_azonosito=&nyomtatvany_sorszama=&title=&tipus=All&page=1 vagy https://birosag.hu/nyomtatvanyok/egyeb-polgari-gazdasagi-kozigazgatasi-munkaugyi-peres/urlap-egyeb-beadvany)
A munkabér megfizetése, továbbá a munkáltatói igazolás kiadása iránti kérelme esetén a keresetlevelében kérheti, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel kötelezze az alperest, ami előzetesen végrehajtható, így Ön a per jogerős lezárása előtt már hozzájuthat meg nem fizetett munkabéréhez, vagy a ki nem adott munkáltatói igazolásokhoz.
Közigazgatási perben:
Ha a kapcsolattartás elektronikus úton történik, lehetősége van azt űrlap kitöltése útján előterjeszteni, amely a bíróság honlapjáról letölthető (https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari-peres-elektronikus-urlapok?urlap_azonosito=&nyomtatvany_sorszama=&title=&tipus=All&page=1 vagy https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari-peres-elektronikus-urlapok?urlap_azonosito=&nyomtatvany_sorszama=&title=&tipus=All&page=1).
Ez esetben az űrlap tartalmazza a kitöltendő szükséges adatokat.
Egyebekben a beadványon fel kell tüntetni:
- az eljáró bíróságot, amelyhez a beadványt intézik,
- a felek és képviselőik
- teljes nevét,
- lakóhelyét vagy székhelyét,
- ismert elektronikus levélcímét, perbeli állását
Ha valamely fél vagy képviselője állandó lakóhelyétől eltérő tartózkodási hellyel vagy egyéb idézésre alkalmas címmel rendelkezik, a beadványokon azokat is fel kell tüntetni.
- per tárgyát,
- a folyamatban lévő ügyekben a bírósági ügyszámot is.
Egyes beadványoknak speciális, a törvény által megkívánt további kellékei vannak. Ilyen pl. közigazgatási perben a védirat, ami az alperesnek a keresetlevélre tett nyilatkozata. A védirat vagy a keresetlevél visszautasítására irányul vagy érdemi védekezést kell tartalmaznia: elő kell adni benne a védekezés alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.
Polgári és munkaügyi perben: kétféleképpen:
- beadványok útján írásban és
- a tárgyaláson szóban.
Közigazgatási perben:
- az egyszerűsített perben szóbeli nyilatkozat helyett a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton is, arról azonban a bíróság dönthet, hogy ezt elfogadja-e.
Faxon igen, de az érkezett beadvány hiányosnak minősül, hiszen nincs eredetiben aláírva. Ezért a bíróság vissza fogja adni hiánypótlásra.
FIGYELEM! Ha faxot kell küldenie, arra fokozottan ügyeljen, hogy az adott esetben több bírósági faxszám közül a megfelelőt válassza.
E-mailen nem, ugyanis a bíróság alkalmazottjainak küldött email nem minősül előterjesztett beadványnak, ugyanis az e-mail nem minősül elektronikus kapcsolattartásnak. Az e-mailt úgy kell tekinteni, mintha elő se terjesztették volna.
Nem, ez az ügyfélnek és a bírónak is szigorúan tilos!
A tisztességes eljárás és a pártatlanság követelménye miatt a perben történt bármilyen cselekményről valamennyi félnek tudnia kell, és minden eljárási cselekménynek a perrendtartások szerinti módon kell megtörténni.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem tájékoztathatja a bírót, ha a tárgyalásról késni fog, de az ügy érdemére vonatkozó legkisebb kérdés is csak a perfelvételi, illetve az érdemi tárgyaláson vitatható meg.
Igen, ugyanis Ön olyat kért, amit a bíró nem teljesíthet.
A perben alapvető szabály, hogy amit a bíróság tud, mert megírták neki, arról a perbeli ellenfélnek is tudomást kell szereznie. Nem lehet bizalmas levelet írni a bírónak. Ha ezt teszi, tudnia kell, hogy a bíróság az Ön beadványát kézbesíteni fogja a perbeli ellenfelének, mert a törvény erre kötelezi. A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessék és azokra nyilatkozhassanak.
1) Az adott bíróság
a) kezelőirodáján vagy
b) tájékoztató irodáján.
2) Ügyfélközpontban
A bíróságok elérhetőségét a http://www.birosag.hu oldalán találhatja meg. FIGYELEM! Telefonon csak nagyon szűk körben kaphat információt, általában
- a felek nevére
- az ügyszámra
- a tárgyalás helyére és időpontjára vonatkozóan.
3) A Bírósági Elektronikus Tájékoztató és Figyelmeztető Rendszer útján az ügy alapadatairól (pl.: tárgyaláshelye, ideje), továbbá SMS és e-mail üzenetben tájékoztatást kaphat a fontosabb eljárási cselekményekről.
A regisztrációval és a rendszer használatával kapcsolatos bővebb tájékoztatás itt tekinthető meg: https://e-ugyintezes.birosag.hu/
4) E-akta szolgáltatás igénybevételével
A 2020. januárjától indult polgári és büntető ügyekben minden bíróságon elérhetővé vált a periratokba való elektronikus betekintés. Az iratbetekintés felmenő rendszerben történik: ha egy ügyben járásbírósági szinten kezdődött a per, amely fellebbezés miatt törvényszéki szintre megérkezik, akkor onnantól kezdődően lehetőség van az elektronikus iratbetekintésre. A felek így az ország minden bíróságán megtekinthetik a bírósági peres ügyek iratait.
Az elérhetőségek a bíróságok központi honlapján találhatók, a birosag.hu weblapon belül pedig az eakta.birosag.hu alcímen lehet élni az elektronikus akta betekintéssel.
Ha Önnek nincs jogi képviselője mert jövedelmi viszonyai miatt nem tud ügyvédet fogadni, jogosult lehet az állam által működtetett jogi segítségnyújtó szolgáltatások igénybevételére. A jogi segítségnyújtó szolgáltatásról az interneten tájékozódhat, ha keresést végez a „jogi segítségnyújtás” kifejezésre.
Amennyiben ingyenes jogi segítségnyújtásra nem jogosult, igénybe veheti adott bíróság jogi segítségnyújtó szolgálatát („ügyfélsegítő”). Ezek elérhetőségét (és ügyfélfogadási idejét) a bíróságok oldalán találhatja meg.
Lehetősége van arra is, hogy a bíróságnak megírja, hogy nem érti a felhívását és ezzel kapcsolatban tájékoztatást kér. A bíróság köteles erre válaszolni.
FIGYELEM! Mivel rendszerint az eredeti felhívás tartalmaz időpontot, vagy határidőt, ez esetben célszerű hosszabbítást kérnie, mert ezt a bíróság nem adja meg automatikusan.
A fél és a képviselője (meghatalmazottja) korlátozás nélkül betekinthet a peres iratokba a határozattervezet, tanácskozási jegyzőkönyvek, különvélemények, tanács tagjainak feljegyzései, valamint a minősített adat kivételével. Amelyik iratba a jogosult betekinthet, abból másolat kiadását is kérheti, azzal, hogy a nagyobb mennyiségű másolat kiadásának időpontjával kapcsolatban a kezelőiroda (ügyfélcentrum) munkatársával egyeztetni kell.
Más személy csak a bíróság elnökének külön engedélye alapján tekinthet be, ha a jogi érdekeltségét igazolja.
A bírósági közvetítői eljárás közigazgatási ügyben akkor indulhat meg, ha a felperes keresetet nyújtott be valamely Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, és a felek és érdekeltek hozzájárulásával a bíró elrendeli az eljárás lefolytatását. A felek olyan ügyekben egyeztethetnek közvetítői eljárás keretében eredményesen, amelyekben széles rendelkezési jog illeti meg őket.
Egyes perekben nincs lehetőség ilyen eljárásra (pl. az adóigazgatási ügyben hozott adóhatósági döntések tárgyában). Az eljáró bírótól kérhet tájékoztatást arról, hogy az Ön ügyében lefolytatható-e bírósági közvetítői eljárás.
Az adott eset körülményeinek ismerete alapján lehet erről állást foglalni. Példálózó jelleggel kiemelhető néhány ügytípus:
- közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek,
- közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perek (pl.: hatósági szerződéssel kapcsolatos per),
- olyan – nem kizárt ügyek – amelyekben a hatóság több jogszerű döntés közül szabadon mérlegelve választhat (pl.: építésfelügyeleti hatóság által alkalmazott jogkövetkezmény felülvizsgálata iránt indított közigazgatási per)
- egyéb, jellemzően a hatóság mérlegelési jogkörében hozott határozatának felülvizsgálata iránt indított perben (pl.: kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat esetében a kártalanítás összegszerűsége tekintetében)
A bírósági közvetítői eljárás közigazgatási ügyben akkor indulhat meg, ha a felperes keresetet nyújtott be valamely Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, és a felek és érdekeltek hozzájárulásával a bíró elrendeli az eljárás lefolytatását. A felek olyan ügyekben egyeztethetnek közvetítői eljárás keretében eredményesen, amelyekben széles rendelkezési jog illeti meg őket.
Egyes perekben nincs lehetőség ilyen eljárásra (pl. az adóigazgatási ügyben hozott adóhatósági döntések tárgyában). Az eljáró bírótól kérhet tájékoztatást arról, hogy az Ön ügyében lefolytatható-e bírósági közvetítői eljárás.
Az adott eset körülményeinek ismerete alapján lehet erről állást foglalni. Példálózó jelleggel kiemelhető néhány ügytípus:
- közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek,
- közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perek (pl.: hatósági szerződéssel kapcsolatos per),
- olyan – nem kizárt ügyek – amelyekben a hatóság több jogszerű döntés közül szabadon mérlegelve választhat (pl.: építésfelügyeleti hatóság által alkalmazott jogkövetkezmény felülvizsgálata iránt indított közigazgatási per)
- egyéb, jellemzően a hatóság mérlegelési jogkörében hozott határozatának felülvizsgálata iránt indított perben (pl.: kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat esetében a kártalanítás összegszerűsége tekintetében)
A bírósági közvetítő segítségével olyan egyezséget köthetnek a felek, ami minden fél és érdekelt számára előnyös és megfelel a jogszabályoknak. A közvetítői eljárásban nem szükséges bizonyítási lejárást lefolytatni.
A közigazgatási perekben a felek, (különösen a hatóság) rendelkezési jogai a szigorú jogszabályi rendelkezésekből adódóan korlátozottak, azonban még így is lehetnek döntési alternatíváik, amelyek alapján egyezséget köthetnek.
A bíró akkor rendelheti el a közvetítői eljárást, ha minden fél és érdekelt hozzájárul. A közvetítés időtartamára – de legfeljebb két hónapra a bíróság felfüggeszti a közigazgatási per tárgyalását. A feleket közvetlenül meg fogja keresni az eljárásban közreműködő bírósági közvetítő. Annak érdekében, hogy mihamarabb megtörténjen az eljárás elkezdésére vonatkozó egyeztetés, célszerű megadni a felek telefonos elérhetőségét is a bírónak. A per felfüggesztésének kéthónapos időtartamán belül van lehetősége a feleknek - a bírósági közvetítővel együttműködésben -, az egyezség létrehozására.
A közigazgatási ügyekben zajló közvetítői eljárást a közigazgatási és munkaügyi bíróság székhelyén lévő törvényszék bírósági közvetítői folytathatják le, azaz pl. a Pécsi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróság esetén a Pécsi Törvényszékre kijelölt bírósági közvetítők járnak el.
Ha a felek a közvetítői eljárás során az erre nyitva álló kéthónapos határidőben írásos egyezséget kötnek, amit a bírósági közvetítő megküld az (alapperben) eljáró bíróságnak. A haladéktalanul folytatódó perben a kitűzött tárgyaláson a jogszabályoknak megfelelő egyezséget a bíró jóváhagyja, így annak ítélet hatálya lesz. A per ezzel befejeződik.
Ha a felek a közvetítői eljárásban nem kötnek egyezséget vagy nem tudnak teljes körűen megállapodni, erről a tényről – a két hónapos határidőn belül - a közvetítő értesíti a bíróságot. A per ebben az esetben is a hagyományos módon folytatódik.
A közvetítés során a felek tudomására jutott információt sem a perben, sem azon kívül nem használhatják fel. A közvetítőt is titoktartás köti.
A bírósági közvetítői eljárásért a feleknek nem kell fizetniük. Az eljárás során felmerülő költségeiket (pl. utazás) maguk viselik, ha másként nem állapodnak meg.
Mivel a Kp. általános jelleggel, valamennyi, a hatálya alá tartozó ügytípus tekintetében lehetővé teszi a közvetítői eljárás lefolytatását, ezért az egyes ágazati jogszabályok vizsgálata a kiindulási pont a tekintetben, hogy van e helye az adott ügytípus tekintetében közvetítői eljárásnak. Tekintettel arra, hogy a közvetítői eljárás eredményeképpen a Kp. értelmében a felek egyezséget kötnek, így ha az egyezségkötés kizárt, nincs helye közvetítői eljárásnak sem (lásd pl. adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI törvény 130. § (3) bekezdés). A közigazgatási szerződéses jogviszonnyal és a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita esetén lehet helye közvetítői eljárásnak, továbbá példa lehet még a fogyasztóvédelmi, kisajátítási (az összegszerűség tekintetében), építési és gyámhatósági ügy is.
Fontos megemlíteni ebben a körben, hogy a Kp. hatálya alatti közvetítői eljárás csak már folyamatban lévő peres eljárás(alapügy) esetén ajánlható és rendelhető el.
Amennyiben ajánlani akarom a közvetítői eljárást a felek részére, tájékoztathatom őket akár már a tárgyalásról szóló idézéssel együtt is, akár később is, egészen a bírósági határozat meghozataláig.
Fontos kiemelni, hogy a Kp. a közvetítés vonatkozásában a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: „Pp.”) vonatkozó szabályainak alkalmazását nem teszi lehetővé. Lehetővé teszi azonban a Kp. a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV törvény (továbbiakban: „Kvtv.”) bírósági közvetítőre és tevékenységére vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását. A Kp. hatálya alatti közvetítésre vonatkozó szabályanyag körében utalni kell arra, hogy a Kp. szóhasználata alapján a közvetítés eredményeként a felek között egyezség jön létre. Erre tekintettel a Kp. egyezségre vonatkozó szabályaira is figyelemmel kell lenni a közvetítés során.
A közvetítői eljárás a felek, illetve érdekeltek vagy a bíróság kezdeményezésére rendelhető el. A közvetítés elrendelésének feltétele a felek és az érdekeltek hozzájárulása. A Kp. 69. § szabályozza a közvetítés feltételeit, mely szakasz első bekezdése azt a látszatot kelti, mintha a közvetítést a bíróságnak kellene kezdeményeznie majd beszerezni a felek hozzájárulását. A törvény helyes értelmezése alapján a közvetítői eljárást a perben résztvevő felek, illetve érdekeltek is kezdeményezhetik.
A felek, érdekeltek együtt, a felek, érdekeltek bármelyike, vagy a bíró.
A felek, érdekeltek erre vonatkozó javaslatukat akár külön írásban, akár a tárgyaláson előadott kérelemben is előterjeszthetik, de a bíró is kezdeményezheti azt a tárgyaláson, vagy a tárgyalás előkészítése során írásban.
A közvetítés elrendeléséhez a jogszabály nem kíván meg kifejezett kérelmet, viszont a felek, érdekeltek előzetes hozzájárulását igen, ezért fontos, hogy legkésőbb a közvetítést elrendelő végzés meghozatalakor valamennyi érintett fél hozzájárulása rendelkezésre álljon. Célszerű a hozzájárulást, ha az nem külön okiratban tett nyilatkozatban (kérelemben) történt, a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzíteni, mert ezzel igazolható az elrendelés törvényi feltételeinek fennállta.
A Kp. hatálya alatt bírósági közvetítésnek csak folyamatban lévő peres vagy nemperes eljárás esetén van helye.
Végzést hozok, melyben elrendelem a közvetítői eljárást és legfeljebb két hónap időtartamra felfüggesztem a peres eljárást.
A 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet (a továbbiakban „Büsz.”) a bírósági ügyvitel szabályairól 75/A. §-ának (2) bekezdés b) pont szerint a bírósági közvetítői ügy kezdőirata a félnek vagy a feleknek a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál előterjesztett, bírósági közvetítés lefolytatása iránti egyoldalú vagy közös kérelme.
A Kp. a 69. §-ban akként rendelkezik, hogy a bíróság rendeli el a közvetítést. Ez alapján a közigazgatási perekhez kapcsolódó közvetítői eljárás kezdőiratának a bíróság közvetítői eljárást elrendelő (és az eljárást felfüggesztő) végzését kell tekinteni.
A jogszabály szerint a felfüggesztéssel szemben van, azonban a Kp. szerint e végzéssel szemben csak az élhet fellebbezéssel, aki a közvetítéshez nem járult hozzá.
A bíró a közvetítést elrendelő és az eljárást felfüggesztő végzést, - amelybe belefoglalja a felek elérhetőségét is, - megküldi a bíróság székhelye szerint illetékes törvényszéknek, mint közvetítéssel kapcsolatos feladatokat ellátó bíróságnak [Kvtv. 38/B. § -ának (3a) bekezdése].
A végzés megküldése mellett miről kell tájékoztatni a közvetítőt?
Ahhoz, hogy a bírósági közvetítő a felekkel felvehesse a kapcsolatot elengedhetetlenül szükséges tájékoztatása a felek rövid úton történő elérhetőségéről (telefonszám, e-mail cím).
Ezen tájékoztatásra a közvetítést elrendelő bírónak több lehetősége is kínálkozik:
A bíró a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalja a felek elérhetőségét, hozzájárulásukat a bírósági közvetítés elrendeléséhez valamint a közvetítést elrendelő és az eljárást felfüggesztő végzését, és azt küldi meg a törvényszéknek.
Amennyiben külön végzésben kerül sor a közvetítés elrendelésére, úgy a végzés átiratában feltétlen szükséges a közvetítőt tájékoztatni.
Az eljárást felfüggesztő és közvetítést elrendelő végzés meghozatalát követően a bíró végzését a közvetítést elrendelő bíróság székhelye szerint illetékes törvényszéknek, mint közvetítési feladatokat ellátó bíróságnak megküldi [Kvtv. 38/B. § (3a) bekezdés]. (Akár végzésben, akár az átiratban tájékoztatást ad a felek, érdekeltek rövid úton történő elérhetőségéről.)
A bíróság (a közvetítést elrendelő bíróság székhelye szerint illetékes törvényszék) a bírósági közvetítőként eljáró bíró, bírósági titkár vagy rendelkezési állományba helyezett bíró nevéről, az első tájékoztató megbeszélés időpontjáról és az eljárásban történő képviselet lehetőségéről 8 napon belül tájékoztatja a feleket [Kvtv. 38/B. § -ának (4) bekezdése]. A bírósági közvetítő közvetlenül (telefon, e-mail) is felveheti a kapcsolatot a felekkel.
A közvetítői eljárás során lehetőség van arra, hogy a felek helyett képviselő járjon el tekintettel a Kvtv. 28. § -ának (2) bekezdésében foglaltakra, azonban képviselet esetén is személyesen kell jelen lenni a félnek az első ülésen és az egyezség aláírásakor.
Kijelölt bírósági közvetítő végezhet közvetítést, aki bíró, rendelkezési állományba helyezett bíró vagy bírósági titkár. Az ügykiosztásnál fontos szempont lehet, hogy olyan közvetítő járjon el, aki a közigazgatási közvetítés terén speciális ismeretekkel rendelkezik. Az közvetítőre szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, ennek megfelelően a bírósági közvetítő az ügyet tárgyaló tanácsnak nem lehet tagja. Az összeférhetetlenség körében figyelemmel kell lenni továbbá a Kvtv. 25. § -ban foglaltakra is.
A Kvtv. 29. § -a értelmében, ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg.
Eleget kell tennie a Kvtv. 30.§ -ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségnek a felek irányába.
Vonatkozik továbbá a közigazgatási perek során elrendelt közvetítésre is a Kvtv. 30. § -ának (2) bekezdése, miszerint ha az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzíteni kell. A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről. A közvetítői eljárás megindulásának feltétele e nyilatkozat aláírása.
Nem kérhet tájékoztatást és nem tekinthet be. Amennyiben a felek közös önállóan, vagy közös egyetértéssel peres iratokat mutatnak be a közvetítőnek, azok tartalmát megismerheti, így nem kizárt, hogy a kereseti – viszontkereseti kérelmekről is lesz tudomása, de ez nem szűkítheti le a közvetítői eljárást kizárólag a jogvita megtárgyalására, mivel közvetítői eljárásban nincs kereseti – viszontkereseti kérelemhez kötöttség.
A konkrét ügy állásáról, a csatolt iratokról, azok tartalmáról nem adhat felvilágosítást.
A titkosság annyiban nem érvényesül, hogy a bírósági közvetítő közvetlenül a bírónak megküldi az egyezséget, ami így a per anyagává válik. Ezt meghaladóan a titoktartás érvényesül, miután a Kp. 70. § (5) bekezdése szerint a fél a közvetítés során tudomására jutott információt sem a perben, sem azon kívül nem használhatja fel.
Megemlítendő még, hogy a Kp. 69. § (1) bekezdése a „jogvita” rendezéséről beszél, ami csak a peres eljárásra értendő. A bírósági közvetítő előtt nem csak a jogvitát rendezhetik a felek, hanem azon túl is léphetnek.
A közvetítés befejezéseként a bírósági közvetítő a létrejött egyezséget írásba foglalja, és a perbíróságnak megküldi. Az egyezség megszövegezése, illetve az egész közvetítői eljárás során kiemelten figyelemmel kell lennie a Kp. egyezség tartalmára vonatkozó 66. §-ára. A Kp. ezen szakasza segít ugyanis eligazodni abban a kérdésben, hogy a közvetítői eljárásban résztvevők miről egyezhetnek meg.
A Kp. 66. § e körben releváns rendelkezései:
(1) Az egyezségben a felek megállapodhatnak a közigazgatási jogvita vagy valamely vitás kérdés számukra megfelelő lezárásának módjában, ha az nem ütközik jogszabályba. Az egyezségben a felek a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem orvoslásának módjában is megállapodhatnak.
(2) Az egyezségben a felek és érdekeltek a per tárgyát képező közigazgatási tevékenységgel összefüggő olyan - akár polgári jogi - kötelezettséget is vállalhatnak, amelyre a vitatott közigazgatási cselekmény nem terjedt ki, illetve amelyre az alperes hatáskörrel nem rendelkezik, továbbá a vitatott közigazgatási cselekmény végrehajtásának mellőzéséről is megállapodhatnak.
(3) Az egyezség az érdekelt egyezség megkötésében való részvétele vagy az egyezség szövegének jóváhagyása hiányában nem érvényes, kivéve, ha az egyezség az érdekelt jogait vagy jogos érdekét a bíróság megítélése szerint nem érinti.
Egyezségkötés hiányában, illetve bármelyik fél kérelmére a perbíróságot a közvetítés eredménytelenségéről értesíti a közvetítő és a per folytatódik.
A perbíróság az egyezséget megvizsgálja és jóváhagyhatósága esetén erről határozatot hoz.
Amennyiben egyezség nem született vagy az csak a jogvita egy részét rendezi, a perbíróság az eljárást folytatja.
A bíróság által felvett jegyzőkönyv közokirat, tehát a bíróságnak arra is figyelemmel kell lennie, hogy a fél az egyezségtervezetben foglalt nyilatkozatát a tényeket és a vonatkozó jogszabályokat ismerve tette meg, őt a nyilatkozata megtételére senki nem kényszerítette és megértette a megállapodás tartalmát, a bírói egyezség szabályozását. A bíróság által jóváhagyott egyezség ítélet hatályú határozat, alapvető követelmény vele szemben az egyértelműség és a végrehajthatóság. Ezért a megállapodás egyezségként való jóváhagyása előtt vizsgálni kell azt is, hogy a megállapodás végrehajtható-e. Az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés végrehajtandó határozat, így a jóváhagyott egyezségnek meg kell felelnie a végrehajtás általános feltételeinek (Vht. 13-14. §), így pl. minimális tartalmi követelmény ezért az egyezséggel szemben, hogy az kötelezés mellett teljesítési határidőt tartalmazzon.
Az egyezség jóváhagyására a Kp.–nek az egyezségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően a bíróság akkor hagyja jóvá az egyezséget, ha az a jogszabályoknak megfelel. Az egyezséget jóváhagyó végzés ítélet hatályú.
Van helye, kivéve azok részéről, akik azt megkötötték.
Van helye, azonban annak az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.
Csak ha a felek ezt kérik, ennek hiányában saját költségeiket a felek maguk viselik, így erről a végzésben a bíróságnak a perköltség viselése körében nem kell rendelkeznie. Az állam által előlegezett költségek és a feljegyzett illetékek viseléséről a bíróság a pervesztesség egyezség szerinti arányainak figyelembevételével dönt, ha a költségviselésről a felek az egyezségben nem állapodtak meg.
A Kp. 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 86. § (3) bekezdése szerint igen. Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás(egyezség) ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, az alperes perköltségét a felperes téríti meg. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban(egyezségben) foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert.
A bírósági közvetítői eljárás illetékmentes. A bírósági közvetítőknek díjazás sem jár, az eljárás során más tartalmú megállapodás hiányában a felek a saját költségeiket maguk viselik.
Rendelkezni kell az illeték mérsékléséről az alábbiak szerint (Itv. 58. §):
- az illeték a peres eljárás illetékének 10 %-a, amennyiben legkésőbb az első tárgyalásig, tárgyaláson kívüli elbírálás esetén az ítélet meghozatala előtt a felek egyezséget kötnek;
- Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha a felek az első tárgyalást követően egyezséget kötnek;
- Miután a közigazgatási perek kapcsán kizárólag bírósági közvetítés elrendelésére van lehetőség, amely illetékmentes, nem alkalmazhatóak azon rendelkezések (Itv. 58. § (4) bek.) melyek a közvetítői díj illetékből történő levonására vonatkoznak.
Nem terjed ki sem a teljes, sem a részleges költségmentesség, maga az eljárás illetékmentes, míg a felek a közvetítői eljárásban felmerül költségeiket – a köztük létrejött eltérő megállapodás hiányában – maguk viselik.
A közvetítő megtagadhatja a vallomástételt.
Igen, az általános szabályok szerint, azaz ha a jóváhagyó végzés pl. ingatlan-nyilvántartási adatokra is vonatkozik, úgy a változás bejegyzésére vonatkozó megkeresést a bíróság küldi meg és más hatóságokkal is a bíróság veszi fel a kapcsolatot.
Az a bíróság, amelynek az ügy eldöntésére hatásköre van és illetékességgel rendelkezik.
Hatáskör: azt dönti el, hogy a különböző szintű bíróságok közül melyik szintű bíróság fog eljárni. Magyarországon a bírósági szervezet négy szintű:
- járásbíróságok
- törvényszékek
- ítélőtáblák
- Kúria
Illetékesség: arra ad választ, hogy az azonos szintű, azonos hatáskörű bíróságok közül konkrétan melyik bíróság jár el, hol kell a pert megindítani.
Polgári perben: 2018. január 1-től általános hatáskörben a törvényszék jár el. Ha mégis járásbíróság előtt kell megindítani a pert, azt a jogszabály kifejezetten kimondja.
Így például járásbíróság jár el továbbra is többek között:
- házassági bontóperben
- a gondnokság alá helyezéssel vagy felülvizsgálatával kapcsolatos perekben
- a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben
- a gyermektartásdíj iránti perekben,
- származási (apaság megállapítása, vélelmének megdöntése) perekben,
- örökbefogadás felbontását célzó perekben,
- a végrehajtási perekben,
- a jegyzői birtokvédelmi határozattal kapcsolatos perekben
- azokban az ügyekben, ahol a per tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg (például a szerződésekre, a kártérítésekre vonatkozó perek).
Főszabályként a pert a leendő alperes lakóhelye, székhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróságon kell megindítani, ez a bíróság illetékes. Ez alól vannak kivételek, az illetékes bíróság megtalálásában segít:
• a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény
• a www.birosag.hu honlap Bíróság kereső menüpontja
Munkaügyi perben: A munkaügyi perek elsőfokon a törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák, illetve felülvizsgálati fórumként a Kúria hatáskörébe tartoznak.
Illetékesség szempontjából valamennyi típusú munkaügyi pert valamennyi törvényszék tárgyal és eljár abban.
Az általános szabályok mellett a munkaügyi pert a munkavállaló megindíthatja azon törvényszék előtt is, amelynek illetékességi területén:
- saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye van, vagy
- amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.
A munkavállaló számára kedvező új rendelkezés, hogy a munkáltató felperes a pert kizárólag a munkavállaló (alperes) belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg. Munkaügyi perben továbbra sincs helye illetékességi kikötésnek!
Ha a jogi személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes törvényszék jár el.
FIGYELEM! A 2018. január 1-je előtt munkaügyi perként definiált egyes pertípusokat (pl. közszolgálati jogviták, társadalombiztosítási, állami foglalkoztatási szerv ellátásával és támogatásával kapcsolatos eljárások) 2018. január 1-től a közigazgatási perrendtartás szabályai szerint intézik. 2020. április 1-től e perekben nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el, melyek regionális illetékességgel rendelkeznek.
Közigazgatási perben: A közigazgatási perek elbírálása 2020. április 1-jével nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) hatáskörébe tartozik.
Illetékesség szempontjából fontos információk:
Az illetékességi szabályok – vagyis az ügyek területi szempontú elosztása az azonos hatáskörű bíróságok között – is változnak:
- az ingatlannal kapcsolatos ügyekben az ingatlan fekvésének helye, míg
- tevékenység bejelentése vagy engedélyezése esetében a tevékenység gyakorlásának a helye, tervezett helye,
- a több, mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv tevékenysége esetében a felperes lakó-, illetve tartózkodási helye, székhelye, míg
- mulasztás esetén a mulasztó közigazgatási szerv székhelye,
- előbbiek hiányában a tevékenység megvalósulásának a helye (pl. határozathozatal helye) alapozza meg az illetékességet;
- speciális illetékességi ok, hogy a fővárosi székhelyű, de Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult közigazgatási cselekményeket úgy kell tekinteni, mintha Pest megyében valósultak volna meg, ezen ügyekben a Budapest Környéki Törvényszék lesz illetékes;
- a Fővárosi Törvényszék több ügyben továbbra is kizárólagosan illetékes.
Ha nem állapítható meg az illetékes bíróság, a kijelölés iránti kérelem bármelyik törvényszéknél előterjeszthető!
Keresetlevelet kell benyújtani (és nem feljelentést tenni). A keresetlevél rendszerint az első beadvány. Különbség van azonban abban, hogy járásbírósághoz vagy törvényszékhez nyújtja be a keresetlevelet:
1. Járásbíróságon kizárólag formanyomtatványon nyújthatja be a keresetét, nem fogalmazhatja, szerkesztheti meg önállóan.
Fontos információk a formanyomtatvánnyal kapcsolatban:
- külön űrlapok vannak a személyállapoti, a vagyoni, a végrehajtási és a munkaügyi perekre
- a kitöltött, aláírt és két tanú aláírásával ellátott nyomtatványt minimum 3 példányban kell benyújtania (ahány peres fél van a perben, további egy példány a bíróságnak).
További információkat kaphat:
- a járásbíróságok polgári kezelőirodáin, vagy
- a nyomtatványt és a kitöltési segédletet ide kattintva találja.
2. Törvényszéken kötelező a jogi képviselet, azaz ügyvédet, ügyvédi irodát, kamarai jogtanácsost kell megbíznia. FIGYELEM! Ha nem jogi képviselő útján nyújtja be a keresetlevelet, a bíróság azonnal vissza fogja utasítani.
Amennyiben jövedelmi viszonyai azt nem teszik lehetővé, hogy ügyvédet fogadjon, igénybe veheti az állam által biztosított jogi segítséget, a kormányhivatalok jogi segítségnyújtó szolgáltatását.
Munkaügyi pert a polgári, járásbírósági perek fent leírt szabályai szerint kell indítani.
A munkaügyi per megindítására szolgáló formanyomtatvány itt érhető el.
Keresetlevelet kell benyújtani (a polgári perrel egyezően).
A keresetlevél benyújtásának helye:
• Főszabály: annál a közigazgatási szervnél kell benyújtani, amely megvalósította a felperes által vitatott cselekményt.
• Ha a közigazgatási eljárás többfokú, az első fokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.
• Kivétel: bizonyos pertípusoknál a bíróságnál kell benyújtani (ilyenkor a bíróság a keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az első fokon eljárt közigazgatási szervvel). Ilyen például:
- közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvita,
- ha a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgya nem a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának jogszerűsége.
A keresetlevél benyújtásának határideje:
Főszabály: 30 nap - a közigazgatási határozat közlésétől, illetve a vitatott cselekményről való tudomásszerzéstől számítva (legfeljebb azonban a tudomásszerzéstől számított 1 éven belül).
FIGYELEM! A felperes nem mulaszt, ha a keresetlevelet a harmincadik napon ajánlott küldeményként postára adja.
Kivétel: 15 vagy 8 vagy 3 nap – törvényekben meghatározott esetekben, amelyről a közigazgatási döntés tájékoztatni fogja.
FIGYELEM! A keresetlevél benyújtásának helyére, és idejére vonatkozó főszabályok alól több kivételt is szabályoznak egyes törvények, ezért kiemelten fontos a közigazgatási döntés, az abban a jogorvoslat alapjaként meghivatkozott jogszabályi rendelkezések tanulmányozása és a körültekintő eljárás.
Jogi képviselet:
Főszabály: nem kötelező
Kivétel:
• a Fővárosi Törvényszék előtt annak kizárólagos illetékességébe tartozó egyes perekben,
• a Kúria előtt és
• a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perekben.
A keresetlevél benyújtásának módja:
A jogi képviselő nélkül eljáró fél a keresetlevelet benyújthatja formanyomtatványon (peres és nemperes eljárásban is) vagy nyomtatvány nélkül.
1. A keresetlevélben meg kell jelölnie:
a.) a bíróságot, amely el fog járni;
b.) a peres felek személyes adatait (nem természetes személy esetén az azonosításához szükséges adatokat); Ha törvényes vagy szervezeti képviselőként jár el, az erre vonatkozó részt is ki kell tölteni. c) a saját telefonszámát és az elektronikus levélcímét;
c.) a pontos kereseti kérelmet, azaz, hogy mit döntsön a bíróság.
FIGYELEM! Ha pénzt követel, az összegen túlmenően a kamat kezdő és befejező időpontját és a kamat mértékét is jelölje meg úgy, hogy egyértelmű legyen minden napra a követelés összege! Például: „Kötelezze a bíróság az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül X forintot, és annak Y-tól kezdődő késedelmi kamatát.”
d.) az érvényesíteni kívánt jogát, lehetőség szerint a hivatkozott jogszabályi rendelkezés megjelölésével;
Nem feltétlenül kell tehát paragrafusszámot megemlíteni, de ki kell derülnie, hogy igénye pontosan min alapul.
e.) azokat a bizonyítékokat, amelyek az igényét alátámasztják
2. A keresetlevélhez csatolni kell:
a.) azokat a dokumentumokat, amelyek az 1.a) és 1.b) pontban írt adatok valódiságát igazolják
b.) az okirati bizonyítékokat a szükséges példányszámban.
3. További fontos információk:
• Ha szükséges, a keresetlevélen rója le a jogszabályoknak megfelelő mértékű illetéket.
• A személyi igazolványát a tárgyaláson fel kell mutatnia.
• A nyomtatványt és a kitöltési segédletet ide kattintva érheti el.
4. Munkaügyi perre vonatkozó további szabályok:
- alperesként a munkáltatóját kell megjelölnie
- a keresetlevélnek a fentieken túl tartalmaznia kell az alábbiakat is:
a.) a munkavállalói költségkedvezmény igénybe vételéhez meg kell jelölnie a per tárgyát képező jogviszonyában elért utolsó havi távolléti díja összegét.
b.) Ha a munkajogviszonya jogellenes megszüntetése jogkövetkezménye iránt kártérítés iránti pert kíván indítani, a keresetlevélben
- az elmaradt jövedelme tételeit jogcímenként (bér, pótlék, cafetéria-juttatás stb.) és összegszerűen elkülönítve kell rögzítenie, továbbá
- közölnie kell a tizenkét havi távolléti díja összegét is.
5. Közigazgatási perre vonatkozó külön szabályok:
A jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetét előterjesztheti:
• formanyomtatványon (ide kattintva elérhető)
• nem formanyomtatványon – ez esetben keresetlevelének tartalmaznia kell:
a.) az eljáró bíróságot (ez a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyolc törvényszék egyike lesz);
b.) a felperes és az alperes nevét, címét (vagy székhelyét), és amennyiben ismert, a képviselőnek nevét, lakcímét, vagy székhelyét;
c.) a saját adóazonosító számát vagy cégjegyzék számát;
d.) le kell írni, hogy milyen közigazgatási tevékenységet vitat, és mit szeretne közigazgatási per tárgyává tenni,
e.) meg kell jelölnie azt az időpontot, amikor a vitatott cselekményről tudomást szerzett;
f.) azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy éppen annak a bíróságnak van hatásköre és illetékessége (pl. a felperes lakóhelyét meg kell jelölni, vagy a közigazgatási elsőfokon eljáró hatóságnak a székhelyét kell megnevezni);
g.) mi az a jogsérelem, amely miatt a felperes a közigazgatási bírósághoz fordul
A Pontos jogszabályi hivatkozást a bíróság nem vár el a jogi képviselő nélkül eljáró felperestől, de ebből ki kell derülnie, hogy miért tartja jogsértőnek az adott közigazgatási cselekményt a felperes)
h.) hogy a bíróságtól a felperes milyen döntés vár (határozott kereseti kérelem).
A keresetlevélhez csatolni kell azokat az okiratokat, bizonyítékokat is, amelyekre a felperes a perben hivatkozni kíván.
FIGYELEM! A közigazgatási per eljárási illetékét előzetesen nem kell leróni.
Polgári perben:
Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles felek 2024. január 1. napjától a bírósági eljárási illetéket az alábbi módon fizethetik meg:
- 1. Bírósági Fizetési Portálról indított utalással (az EFER számla közbeiktatásával),
- 2. Közvetlen banki átutalással, vagy
- 3. Készpénz-átutalási megbízás („sárga csekk”) használatával.
Illetékfizetés esetén annak a bíróságnak a készpénz-átutalási megbízását („sárga csekkjét”) kell használni, amely előtt az eljárási illeték lerovása szükséges. Járásbíróság/kerületi bíróság esetén pedig azon törvényszékét, amelynek az illetékességi területéhez a járásbíróság/kerületi bíróság tartozik.
2024. január 1. napjától minden járásbíróságon, kerületi bíróságon, törvényszéken, ítélőtáblán és a Kúrián beszerezhető lesz az adott bíróság saját illetékbevételi számlaszámát tartalmazó „sárga csekk.”
FIGYELEM! Ebben az esetben az azonosításhoz feltétlenül szükséges a beadványon a bíróság nevének és a teljes ügyszámnak a feltüntetése. Ezek a bíróságtól érkezett végzések, idézések bal felső sarkában találhatók. A felek vagy az eljáró bíró nevét nem kell feltüntetni, bár ha az ügyszámban véletlenül elírás van, a felek neve segít a beazonosításban.
Munkaügyi perben:
A keresetlevél benyújtásakor nem kell az illetéket leróni. Az illetéket utólag, az eljárást befejező jogerős határozatban megjelölt félnek kell majd megfizetni, külön adóhatósági felhívásra.
Közigazgatási perben:
A keresetlevél benyújtásakor – a legtöbb közigazgatási per esetén – nem kell az illetéket leróni. A bíróság
ilyenkor az eljárást befejező határozatában rendelkezik az illetékről, megjelölve azt is, hogy azt milyen módonkell megfizetni.
Polgári és munkaügyi perben:
1) Törvényszéken kötelező a jogi képviselet, így az ügyvéd vagy jogtanácsos felelőssége, hogy a keresetlevél mindenben megfeleljen a törvényi előírásoknak.
2) Ha járásbíróságon, továbbá munkaügyi ügyben eljáró törvényszéken személyesen, vagy nem jogi képviselő meghatalmazott útján nyújtja be a keresetlevelét, hiányai esetén a bíróság hiánypótló végzést hoz, amiben felsorolja, hogy milyen kellékeket, adatokat, vagy nyilatkozatokat kell még pótolni.
FIGYELEM! Ha Ön a végzésben foglaltakat a megadott határidő alatt nem teljesíti, a bíróság a jogi problémáját nem tudja alaposan megvizsgálni, ezért a keresetlevelet visszautasítja. Olyan ok miatt azonban nem utasítható vissza a keresetlevél, ami a hiánypótló végzésben nem szerepel!
Közigazgatási perben:
Amennyiben közigazgatási perben a bíróság azt állapítja meg, hogy a keresetlevele hiányos, hiánypótlásra hívja fel, függetlenül attól, hogy személyesen, vagy jogi képviselővel jár el.
FIGYELEM! A bíróság a keresetlevelet hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja, ha:
- a keresetlevelében azt sem jelöli meg, hogy a támadott közigazgatási tevékenység az Ön számára milyen jogsérelmet jelent,
- Ön a hiánypótló végzésben foglaltakat a megadott határidő alatt nem teljesíti.
A keresetlevél visszautasítása nem azonos a kereset (a felperesi igény) elutasításával, tehát nem jelenti azt, hogy a bíróság az ügyet érdemben és véglegesen eldöntötte. A visszautasító végzéshez nem fűződik ún. jogerő.
Ha a visszautasító végzés jogerőre emelkedése előtt pótolja megjelölt hiányosságokat, nem kell új keresetlevél-nyomtatványt kitöltenie.
Ha később pótolja, újra be kell nyújtania a keresetlevél nyomtatványt, a korábbi hiányosságok nélkül.
FIGYELEM! Vannak olyan nem pótolható hiányok, amelyek véglegesen megakadályozzák a per megindulását. Ilyen például:
- a valamelyik alperes nem él a keresetlevél benyújtásakor, vagy
- a felperes a perindításra jogszabályban megállapított határidőt elmulasztotta, vagy
- már korábban jogerősen elbírált igényről (ítélt dologról) van szó.
Munkaügyi perben:
Ha a keresetlevelet meghatározott határidőn belül kell előterjesztenie és a keresetlevelét a bíróság visszautasította, azt a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt szabályszerű tartalommal még újra benyújthatja, ezen határidő elmulasztása után azonban már nem.
Közigazgatási perben:
Ha a hiánypótlási felhívás ellenére Ön a hiányokat a megadott határidőben nem pótolja, és emiatt a bíróság a keresetlevelét visszautasítja, a hiányok pótlására utóbb már nincsen lehetőség, és a hiánytalan keresetlevelet sem terjesztheti elő újra.
Kivétel:
- ha jogi képviselő nélkül jár el, és elmulasztotta megjelölni, hogy a támadott közigazgatási tevékenység az Ön számára milyen jogsérelmet jelent,
- az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselője nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő, vagy
- ha nem elektronikus úton terjesztette elő a keresetlevelét, bár erre köteles lett volna.
Ha ezen hiányosságokat nyolc napon belül pótolja, akkor úgy kell tekinteni, mintha keresetlevelét már eredetileg is hiánytalanul adta volna be.
Polgári és munkaügyi perben:
Ez joghátránnyal nem jár, csak késedelemmel, mert az adott ügyet csak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság (l. megfelelő pont) jogosult elbírálni.
A bíróság ilyenkor kétféleképpen járhat el:
1. Ha ön a keresetet az ún. panasznapon, szóban adta elő
- a lakóhelye,
- székhelye,
- munkahelye szerinti vagy
- a perre illetékes járásbíróságon
azt a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzíti.
Ha a keresetet nem a perre illetékes bíróság rögzítette, azt az illetékes bírósághoz haladéktalanul megküldi.
2. Ha Ön nem a fenti bíróságok valamelyikén adta elő a keresetét, vagy a nyomtatványt rossz bírósághoz adta be, ez a bíróság áttételt elrendelő végzést fog hozni.
A végzést megküldi mindegyik félnek, így Önnek is, és csak a végzés jogerőre emelkedése után fogja az addig benyújtott iratok összességét (a bírósági aktát) megküldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak, ahol megkezdődhet a keresetlevél megvizsgálása, az esetleg szükséges hiánypótlás, és a perfelvétel. Az áttétel ugyan soron kívül történik, de a postázás és a fellebbezési határidő kötelező bevárása miatt 1-1,5 hónapos késedelemmel számolni kell, mielőtt a „jó” bírósághoz eljutna a keresetlevél.
Közigazgatási perben:
Mivel a keresetlevelet – fő szabály szerint – nem is a bíróságon, hanem az elsőfokú közigazgatási szervnél kell benyújtani, a keresetlevelet a közigazgatási szerv fogja felterjeszteni a bírósághoz és egyúttal már nyilatkozni is fog az abban foglaltakra.
Ha Ön ennek ellenére keresetlevelét 30 napon (vagy rövidebb törvényi határidőn belül) belül nem az elsőfokú közigazgatási szervnél, hanem a fellebbezést elbíráló másodfokú szervnél, vagy a bíróságnál nyújtja be, azt szintén határidőben érkezettnek kell tekinteni. Ebben az esetben azonban a bíróság nem vizsgálhatja érdemben a keresetlevelet, hanem azt egyszerűen meg kell küldenie az elsőfokú közigazgatási szervnek a szabályszerű felterjesztés érdekében.
A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény, továbbá a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárás rendjéről, valamint a belső visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 7/2023. (XII. 7.) OBH utasítás szabályozza.
A bírósági eljárás bármely résztvevője vagy a bírósági eljárásban nem szereplő személy vagy szervezet (például: civil szervezet) is előterjeszthet panaszt vagy közérdekű bejelentést egyéni jog-, vagy érdeksérelem megszüntetésére irányulóan.
A sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított 6 hónap eltelte után előterjesztett panasz vizsgálata mellőzhető, míg a sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított 1 éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
A panaszt, közérdekű bejelentést beérkezéstől számított 30, de legfeljebb 6 hónapon belül kell elbírálni.
Ha a panasz, közérdekű bejelentés alaptalan, az eljárásra jogosult az intézkedés megtételét mellőzi, erről a bejelentőt értesíti.
Ha alapos, a bírói függetlenség elvével összhangban gondoskodni kell:
- a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,
- a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,
- az okozott sérelem orvoslásáról,
- indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.
A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a névtelen közérdekű bejelentés, panasz vizsgálata indokolás nélkül mellőzhető. Ha a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt, az eljárásra jogosult a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézését megalapozó vizsgálatot intézkedés mellőzésével befejezheti.
A panasz vizsgálata mellőzhető akkor is, ha a kérelmező a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette azt elő.
Ha a sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl terjesztik elő a panaszt, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
Egyéb beadvány esetén – annak tartalmától függően – a címzett a beadvány vizsgálatát és a bejelentő részére történő válaszadást szintén mellőzheti.
Igen. A vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről az eljárásra jogosult a bejelentőt – a névtelen panasz, illetve közérdekű bejelentés kivételével – haladéktalanul írásban értesíti.
Nem. Ha nem az elbírálásra jogosult bírósághoz küldi el a panaszt, közérdekű bejelentést, azt érdemi vizsgálat nélkül továbbítani kell az elbírálásra jogosult bírósági vezetőhöz, ez pedig a panasz, bejelentés érdemi kivizsgálását késlelteti.
Nem. A panaszost és a közérdekű bejelentőt panasza, illetve bejelentése miatt hátrány nem érheti.
Igen. Tudni kell azonban, hogy a névtelenül benyújtott panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata indokolás nélkül mellőzhető, továbbá és értelemszerűen a benyújtója nem kap értesítést a panasz vagy közérdekű bejelentés elbírálásának eredményéről, kivéve, ha a panasz alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.
Nem. A bírósági döntések felülbírálatára a rendes és a rendkívüli jogorvoslati eljárások keretein belül kerülhet sor; panasz vagy közérdekű bejelentés alapján az elbírálásra jogosult bírósági vezető nem jogosult egy bírósági döntést felülbírálni, megváltoztatni.
Ebben az esetben a rendes és a rendkívüli jogorvoslatok lehetőségét kell igénybe venni a vonatkozó eljárási törvény szabta keretek között. Panasz benyújtásával nem lehet a bírósági döntés megváltoztatását elérni.
Az OBH elnöke kizárólag a törvényszék és az ítélőtábla elnöke elleni, illetve az OBH tevékenységére (mulasztására) vonatkozó panaszt jogosult érdemben megvizsgálni és elintézni.
Járásbíróságot, illetőleg kerületi bíróságot érintően benyújtott panasz esetében a törvényszék elnökéhez; míg ítélőtáblát vagy törvényszéket érintően benyújtott panasz esetében az Országos Bírósági Hivatalhoz lehet fordulni.
Amennyiben ügyével kapcsolatban további jogi segítségre van szüksége, ügyvédhez, vagy ha jövedelmi, vagyoni viszonyai nem teszik lehetővé jogi képviselő meghatalmazását, úgy a lakóhelye szerint illetékes fővárosi, illetőleg megyei kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatához fordulhat.
A fővárosi és a megyei kormányhivatalok Áldozatsegítő Szolgálatai a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedők társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése érdekében az áldozatok részére tájékoztatást, tanácsadást nyújtanak, elősegítik az érdekérvényesítésüket, továbbá különböző támogatási formákon keresztül ellátják az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkajogi Információs Szolgálatot működtet, melynek elérhetőségei a következők:
https://kormany.hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/elerhetosegek
Telefon: +36-1-795-7977 (minden héten szerdán 9-16 óra között).
E-mail: ugyfelszolgalat@ngm.gov.hu
- Viselt név
- Születési név
- Születési hely, idő
- Anyja neve
Amennyiben a fent megjelölt adatok bármelyike hiányzik, akkor az hiánypótlás kibocsátását vonja maga után.
- Amennyiben a kérelmet saját kezűleg tölti ki, úgy nem szükséges a tanúk aláírása.
- Amennyiben az adatszolgáltatást saját magára kéri és géppel írja a kérelmet, abban az esetben 2 tanú nevének, címének, aláírásának pontos feltüntetése szükséges.
- Adatszolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolás
- Amennyiben szükséges - jogi érdeket igazoló okiratot
- Amennyiben a kérelmet meghatalmazott útján kívánja benyújtani, úgy meghatalmazás csatolása is szükséges.
A nyomtatványok a www.birosag.hu internetes oldalról az Adatbázisok/Gondnokolti adatszolgáltatás/Nyomtatványok menüpont alatt - a bal oldalon érhetőek el.
Igen, amennyiben a jogi érdekét hitelt érdemlően igazolja! A jogi érdeket igazoló okiratot a kérelemhez csatolni kell.
- Aki ehhez fűződő jogi érdekét igazolja: 15 munkanapon belül
- Az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult: 8 munkanapon belül
- Postai készpénz-átutalási megbízással (csekk)
- fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel
- átutalás útján
Igen (csekket, átutalási bizonylatot, készpénzbefizetést igazoló dokumentumot).
- Az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult 3000 Ft.
- •Aki ehhez fűződő jogi érdekét igazolja 6000 Ft.
Az adatszolgáltatást több példányban is ki tudjuk állítani, azonban kérjük, hogy a darabszámot kérelmében tüntesse fel.
- Postai úton (1055 Bp., Szalay u. 16.)
- Személyesen az OBH Országos Nyilvántartási Irodán (1055 Bp., Szalay u. 16.)
- H-Cs: 9.00-16.00-ig
- P: 9.00-13.00-ig
- Elektronikus úton az ún. ügyfélkapun keresztül
Igen! Kérjük, hogy a nyomtatványon a telefonszám megadásával egyidejűleg jelezze.
Igen, meghatalmazással.
Igen. A kérelemben az értesítési címet fel kell tüntetni!
Az igazságszolgáltatásnak 2018. január 1. napjától három önálló szabályrendszerrel rendelkező ága van:
- büntető,
- közigazgatási, és
- polgári bíráskodás, ezen belül
- munkaügyi,
- gazdasági és
- cég- és civiljogi szakág.
A büntetőeljárás szigorúan szabályozott keretek között folyik, célja az állam büntető hatalmának érvényesítése. A bíróság azt dönti el, hogy a bűncselekmény elkövetésével vádolt személy bűnös vagy ártatlan.
Indulhat hivatalból és kérelemre (feljelentés) is, magában foglalja a nyomozási, az ügyészségi és a bírósági szakaszt. A bíróság előtt a vádat általában az ügyészség képviseli.
A polgári eljárás ezzel szemben jellemzően két egyenrangú fél (jogosult-kötelezett, felperes-alperes stb.) között folyik, akik jogvitájukat a bíróság előtt kívánják rendezni.
A bíróság a kérelem alaposságát vizsgálja meg, és annak eredményességétől függően ad jogvédelmet, vagy utasítja el a kérelmet. A jogvédelem a fél személyének (személyiségi jogainak) és vagyonának (vagyoni jogainak) védelmére irányulhat.
Kizárólag kérelemre indulhat. Az eljárást kezdeményező fél az, aki úgy érzi, hogy sérelem érte, és jogai védelme érdekében kéri a bírósági eljárás lefolytatást.
A közigazgatási eljárás tárgya a közigazgatás tevékenysége (így döntései) jogszerűségének vizsgálata. A per során – szemben a polgári perrel – nem két magánérdek ütközik össze, hanem a magánérdekkel szemben megjelenik a közérdek. Az egymással szemben álló felek között jelentős eltérés van. A többnyire alperesi pozícióba kerülő közigazgatási szerv ugyanis a sérelmezett tevékenységére (döntésének meghozatalára) specializálódott szervezet, amelyet a vonatkozó jogi szabályozásban jártas szakemberek működtetnek és képviselnek. A szervvel szemben jogait érvényesíteni kívánó nehezebb helyzetben van, hiszen az ügyre vonatkozó közigazgatási szabályozást kevésbé ismerheti.
A közigazgatási peres eljárás speciális alapelvei ezért a közérdeket, a felek perbeli esélyegyenlőségének (fegyveregyenlőségének) és az ügyfelek hatékony jogvédelmének egyidejű biztosítására hivatottak.
A közérdek biztosítására – szigorúan meghatározott körben – a bíróság részére a hivatalbóli eljárás lehetősége is biztosított - a közigazgatási perrendtartás szerint.
A polgári eljárás két fajtája - polgári peres és nemperes eljárások – közti legfontosabb különbségek az alábbiak:
Az eljárás célja: a peres eljárás célja a felek jogvitájának eldöntése. A nemperes eljárás célja a polgári jogok érvényesítése és elismertetése. A nemperes eljárás gyorsabb és egyszerűbb szabályok alapján zajlik.
Felek: peres eljárásban mindig két ellenérdekű fél van. Nemperes eljárásban előfordulhat, hogy csak egy fél van (pl. cégbejegyzés, holtnak nyilvánítás).
Eljárás menete: peres eljárásban a bíróság tárgyaláson dönt, a feleket meghallgatja és bizonyítást vesz fel. Nemperes eljárásban nincs tárgyalás, nincs személyes meghallgatás és a bizonyítás is csak szűk körben, meghatározott cselekmények tekintetében megengedett.
Eljáró hatóság: peres eljárásban mindig bíróság dönt, véglegesen. Nemperes eljárásban a bíróság mellett bizonyos esetekben közjegyző is eljárhat (pl. hagyatéki ügyek, fizetési meghagyás stb.)
Azt, hogy egy ügy peres vagy nemperes útra tartozik, minden esetben jogszabály dönti el.
A leggyakoribb nemperes eljárások:
- cégügyek (pl. cégnyilvántartás, végbejegyzés, felszámolás, civil szervezetek nyilvántartása) - előzetes bizonyítás
- apaság vélelmének megdöntése
- halál tényének megállapítása, holtnak nyilvánítás
A polgári perben
- a természetes személyek (azaz az emberek), valamint
- a természetes személyek és a nem természetes személyek (jogi személyek állami szervek, civil szervezetek stb.) közötti vitát dönt el a bíróság.
A jogvita tárgya változatlanul vagyoni és személyi jogi igény lehet, amelyeket a perben egységesen anyagi jogi igényeknek nevezünk. Ezek lehetnek:
- a természetes személyek jogai (pl. cselekvőképesség korlátozásának szabályai, a személyiségi jogok védelme),
- a nem természetes személyek jogai és kötelezettségei (pl. cégek alapítása és működése),
- családjogi kapcsolatok (pl. házasság felbontása, érvénytelensége, szülői felügyelet rendezése, kiskorú gyermek tartása, gyermek származása, örökbefogadás felbontása),
- dologi jogok (pl. birtoklás, tulajdonjog, elbirtoklás, zálogjog, használati jogok),
- kötelmi jogok (pl. jognyilatkozatok, képviselet, szerződés létrejötte, érvénytelensége, szerződésszegés, egyes konkrét szerződésfajták: adásvétel, csere, ajándékozás, vállalkozás, megbízás, használati szerződések, kölcsön, stb.) és
- öröklési jog (pl. végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága, öröklési szerződés, hagyatéki
tartozások).
Ezen kívül polgári pernek minősülnek:
- a munkaügyi perek (pl. felmondás jogellenessége, munkabér és törvényen alapuló igény), - a végrehajtási perek,
- a jegyző birtokvédelmi határozata elleni per, valamint
- kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perek (közérdekű és társult perek).
2018. január 1-től nem tartoznak a polgári perek közé a közigazgatási perek, azokra külön eljárási törvény vonatkozik.
A közigazgatási perben a bíróság a közigazgatás törvényességét ellenőrzi.
Tárgya lehet bármilyen közigazgatási tevékenység és jogszabályban megállapított kötelezettség elmulasztása. A bíróság a közigazgatási pert sajátos eljárási szabályok szerint folytatja le, amelyeket a Közigazgatási perrendtartás tartalmaz, de alkalmazandók a Polgári perrendtartás meghatározott szabályai is.
Közigazgatási perben vizsgálja a bíróság például:
- az adóhatóság,
- a közbeszerzési hatóság,
- az építéshatóság,
- a kisajátítási hatóság,
- a gyermekvédelmi hatóság,
- a környezetvédelmi hatóság vagy
- az ingatlan-nyilvántartási hatóság döntéseinek törvényességét, esetleges mulasztásaikat.
Közigazgatási perben az alábbi igények érvényesíthetőek:
- közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése, vagy megváltoztatása;
- közigazgatási cselekmény elmulasztásának a megállapítása;
- közigazgatási cselekmény megvalósításának a megtiltása;
- közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés;
- közigazgatási szerződéses jogviszonnyal, vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés;
- közigazgatási tevékenységgel megvalósult jogsértés tényének a megállapítása,
- közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek
- közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatban felmerült igények.
A munkaügyi perek közé 2018. január 1-jétől kizárólag a munkaviszonyból eredő munkaügyi igények érvényesítése tartozik. Ilyen például:
- a munkabérrel kapcsolatos perek
- a munkavégzéshez kapcsolódó egyéb juttatásokkal kapcsolatos perek
- a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos perek (felmondás érvénytelensége stb.)
- a kollektív megállapodással, üzemi szerződéssel kapcsolatos per
Munkaviszonynak minősül például:
- a munkaszerződés alapján végzett munka
- a közalkalmazotti jogviszony
- meghatározott szolgálati jogviszony (pl. igazságügyi alkalmazott, ügyészségi alkalmazottak) - a közfoglalkoztatás
- a sporttörvény alapján végzett munka
- a felsőoktatásban résztvevő hallgatóként végzett (diákmunka)
- a középiskolásként szakképzés alatt munkaszerződés alapján végzett munka és
- a szövetkezeti tagként végzett munka.
Önnek jogában áll igazolási kérelmet előterjesztenie, amellyel együtt az elmulasztott perbeli cselekményt (adott esetben a fellebbezést) is pótolnia kell. Az igazolási kérelemben elő kell adni mulasztásának okát és mulasztása vétlenségét (adott esetben célszerűen a kórházi zárójelentésével) is valószínűsítenie kell.
Az igazolási kérelmet ebben az esetben a másodfokú bíróság bírálja el, azonban azt önnek az első fokú bírósághoz kell benyújtani az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 napon belül. Három hónapon túl igazolási kérelemnek nincs helye, ha e határidőn túl terjeszti azt elő, akkor érdemi vizsgálat nélkül utasítja el azt a bíróság.
A fellebbezésben elő kell adni, hogy az első fokú bíróság ítéletének/végzésének megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja, tehát nem elegendő, ha csupán azt írja a beadványában, hogy „megfellebbezem”.
Nem tehette, ugyanis a Polgári Perrendtartás erre nem ad lehetőséget. A végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.
A másodfokú bíróság az ügy jogerős befejezése után az összes iratot visszaküldi az első fokú bírósághoz, ezért bármilyen bejelentését az első fokú bíróságon kell megtennie.
Kivétel, ha a másodfokú határozat (végzés vagy ítélet) kijavítását vagy kiegészítését kéri.
Akkor kérheti, ha az név-, szám-, számítási hibát vagy más hasonló elírást tartalmaz.
A kijavítás fogalmába nem tartozik bele a már meghozott döntés megváltoztatása, ezt kijavítási kérelemmel nem érheti el, csupán az elírások (ha van ilyen) korrigálását.
Akkor kérhet kiegészítést, ha a döntés nem terjedt ki valamennyi kérelemre, ellenkérelemre, illetve olyan kérdésre, amelyben a bíróságnak kötelező döntenie (például illeték, perköltség).
A végzés, illetve ítélet kiegészítése iránti kérelmet mindig ahhoz a bírósághoz kell benyújtania, amelynek döntése ön szerint hiányos.
A másodfokú bírósághoz kell címeznie, de az első fokú bírósághoz kell beadnia, erről a fellebbezhető határozat mindig tartalmaz tájékoztatást.
Amennyiben a fellebbezési határidőn belül a másodfokú bíróság megküldi azt az első fokú bíróságnak, akkor semmi nem történik, de ha az első fokú bírósághoz a fellebbezés a határidőn túl érkezik, akkor azt az első fokú bíróság hivatalból el fogja utasítani és ön nem terjeszthet elő sikeres igazolási kérelmet sem, mert mulasztása nem volt vétlen.
Ennek három oka is lehet, ahogy a végzés indokolásából ki is derül: vagy elkésett a fellebbezés, vagy kizárt (az adott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek), vagy ön nem hivatkozott a fellebbezésben anyagi, vagy eljárási jogszabálysértésre, márpedig ebben az esetben a másodfokú tanács elnöke hivatalból utasítja el az ön fellebbezését.
A másodfokú tárgyalás valóban rövid, hiszen a bírói tanács egyik tagja, az úgynevezett előadó bíró ismerteti az első fokon keletkezett iratokat (illetve csak az ítéletet), ezután a fellebbező fél nyilatkozik hogy fenntartja-e a fellebbezést, majd a fellebbező fél ellenfele terjeszti elő a fellebbezéssel kapcsolatos kérelmét. Ezt követően a tanács elnöke a tárgyalást berekeszti és a tanács zárt tanácskozásban meghozza a döntést. Másodfokon már nincs lehetőség hosszabb nyilatkozatok megtételére és bizonyítási indítvány előterjesztésére sem, illetve lehetőség éppen van, de annak a másodfokú bíróság nem adhat helyt, mert a Polgári Perrendtartás másodfokú eljárásban már nem enged bizonyítást.
A másodfokú bíróság ítéletének szabályszerű kézbesítése az első fokú bíróság útján történik.
A kivétel az, ha a másodfokú bíróság határozathirdetésre halasztja el a tárgyalást, ebben az esetben törvény szerint a kihirdetett határozatot a megjelölt határnapig írásba kell foglalni és a tanács elnöke a határozat kihirdetése után azt kézbesíti a határozathirdetésen megjelent feleknek. Fontos: erre az esetre is igaz, hogy amennyiben önnek ügyvédje van, és ő nem jelenik meg a határozathirdetésen, akkor önnek a tanács elnöke nem kézbesíti - mert törvény szerint nem kézbesítheti a határozatot.
Ezt a többi fél köteles haladéktalanul bejelenteni, ilyenkor a bíróság az eljárás félbeszakadásáról hoz végzést. Ha a halálról/megszűnésről a bíróságot nem tájékoztatják és a per tovább folyik, minden egyes, haláleset után megtett cselekmény és meghozott határozat hatálytalannak minősül (tehát olyannak, mintha meg sem történt volna).
A félbeszakadás a per egészére vonatkozik. Nincs arra eljárásjogi lehetőség, hogy az élők között az tovább folytatódjon. Valamelyik peres fél halála ugyanis a törvény erejénél fogva idézi elő a félbeszakadást és egyben azt is, hogy azt követően a bíróság minden intézkedése - amely nem a félbeszakadással, vagy annak megszüntetésével kapcsolatos -, és a felek minden perbeli cselekménye hatálytalan.
Ezzel nem segít, sőt, pénzbírságot is kockáztathat. A haláleset utáni perbeli cselekmények hatálytalansága mindig beáll, akkor is, ha akár évekkel később derül ki a haláleset.
Amennyiben a hat hónapi szünetelési idő letelt, akkor a per a törvény erejénél fogva megszűnik, ha ez másodfokon történt, akkor a megszűnésen túl az ítélet fellebbezéssel érintett része hatályát is veszíti. Ebben az esetben a törvény nem ad lehetőséget igazolási kérelem előterjesztésére. Miután érdemi döntés nem született a szünetelés folytán megszűnt ügyben, ha ön felperes volt, ismét benyújthatja a keresetlevelét, ha alperes volt, semmiféle teendője nincs egészen addig, amíg a felperes ismét meg nem indítja ön ellen a pert.
A bíróság az ügy érdemében ítélettel, minden más kérdésben végzéssel határoz. Ilyen más kérdés például a keresetlevél elutasítása, áttétele, a per megszüntetése, az eljárás félbeszakadásának megállapítása, a per tárgyalásának felfüggesztése, a félbeszakadás vagy jogutódlás megállapítása, pénzbírság kiszabása, részletfizetés utólagos engedélyezése, stb.
Speciális határozat a bírósági meghagyás, amit a bíróság a per első tárgyalásán hoz, ha az alperes nem jelent meg és előzetesen írásban nem védekezett. A bírósági meghagyás ítéletnek minősül.
A fellebbezési jogról szóló tájékoztatást minden határozatnak tartalmaznia kell, a fellebbezési határidő és a címzett bíróság megjelölésével.
A végzések nem minden esetben fellebbezhetők meg, ilyenkor a végzéssel szembeni sérelmét majd az eljárás legvégén meghozott határozat elleni fellebbezésében jelentheti be. A fellebbezhető végzéseket külön fellebbezéssel támadhatja meg.
Az elsőfokon hozott ítélet mindig fellebbezhető.
A bírósági meghagyással szemben ellentmondást lehet előterjeszteni.
A fellebbezés alapján hozott másodfokú végzés illetve ítélet ellen nincs helye további fellebbezésnek, ezek adott esetben felülvizsgálati kérelemmel támadhatók.
A bíró ebben az esetben tovább köteles folytatni az ügyet, sőt, ha a per ítélethozatalra megérett, az ítéletet is köteles meghozni. A pert tehát nem akasztja meg az elfogultságra alapított kizárási kérelem.
Önmagában az a tény, hogy az ön más pereiben milyen döntés született, semmiféle hatással nincs a most folyamatban lévő ügyére. Az állandó bírói gyakorlat szerint e hivatkozása nem fog az elfogultsági kifogás sikeréhez vezetni.
A polgári per nem engedi meg írásbeli tanúvallomás megtételét. A tárgyaláson ilyen esetben is meg kell jelennie, ez alól a bíró nem engedhet kivételt.
Ha beteg, de egy későbbi időpontban - gyógyulása után - el tud jönni a bíróságra, elegendő, ha ezt egy igazolási kérelemben megírja és lehetőleg okirattal igazolja állapotát.
Ha az állapota miatt egyáltalán nem tud otthonról kimozdulni, kérheti, hogy Önt a bíróság otthon, helyszíni tárgyaláson hallgassa ki. Ezen a felek és a képviselőik is jelen lehetnek.
Ha a bíróság a lakóhelyétől eltérő településre idézte, kérheti, hogy a lakóhelye szerinti bíróságon hallgassák meg megkeresett bíróság útján.
A Polgári Perrendtartás szerint a tanú a kihallgatása előtt nem lehet jelen a tárgyalóteremben.
A kihallgatása után azonban önre van bízva, hogy távozik, vagy immár hallgatóként benn marad a tárgyaláson.
Az adott bíróság kezelőirodáján vagy tájékoztató irodáján. A bíróságok elérhetőségét a http://www.birosag.hu oldalán találhatja meg.
Vegye figyelembe, hogy telefonon csak nagyon szűk körben kaphat információt, általában a felek nevén és az ügyszámon kívül csak a tárgyalás helyét és időpontját.
Ezt jelezze haladéktalanul az adott bíróság kezelőirodáján vagy tájékoztató irodáján. Ha az idézést magával viszi, a kezelőiroda hatékonyabban tud Önnek segíteni.
Ha ön indította a pert, akkor ön a felperes, ha ön ellen indították, akkor ön alperes, ez a Polgári Perrendtartás írott szabályán alapul.
Ha önnek van ügyvédje, akkor az idézést, a bíróság végzéseit, sőt az ítéletet is az ő részére kézbesíti, Önnek csak akkor küld idézést a bíróság, ha önt személyesen kívánja meghallgatni. A per eseményeiről az ön által meghatalmazott ügyvéd ad önnek tájékoztatást.
Tudnia kell, hogy ezt a kérelmét - amennyiben a bíró maga nem kéri az ügy másik bíróra átosztását - a bíróság másik tanács fogja elbírálni és a kérelme csak akkor vezethet sikerre, ha olyan körülményeket tud előadni, amelyek a bíró pártatlanságát valóban megkérdőjelezik. Önmagában az a tény, hogy az ön megérzése szerint a perbeli ellenfele több előadást tehet a tárgyalásokon, mint ön, nem vezet a kifogás sikeréhez, mert ennek a körülménynek más - a tényállás tisztázása szempontjából lényeges - oka lehet.
A bíróság elnökének nincs a perbe semmiféle beleszólása. Az ön kérelmét értékelheti elfogultsági kifogásnak vagy arra is lehetősége van a bíróság elnökének, hogy a bíró magatartásával kapcsolatban vizsgálatot rendeljen el, de ez a folyamatban lévő ügyre semmiféle hatással nincs.
Nem, ez az ügyfélnek és a bírónak is tilos! A tisztességes eljárás és a pártatlanság követelménye miatt a perben történt bármilyen cselekményről valamennyi félnek tudnia kell, és minden eljárási cselekménynek a Polgári perrendtartás szerinti módon kell megtörténni.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem tájékoztathatja a bírót, ha a tárgyalásról késni fog, de az ügy érdemére vonatkozó legkisebb kérdés is csak tárgyaláson vitatható meg.
Olyat kért, amit a bíró nem teljesíthet. A polgári perben alapvető szabály, hogy amit a bíróság tud, mert megírták neki, arról a perbeli ellenfélnek is tudomást kell szereznie. Nem lehet bizalmas levelet írni a bírónak, illetve lehet, de tudnia kell, hogy azt ki fogja kézbesíteni az ön perbeli ellenfelének, mert a törvény erre kötelezi.
Ha a postai utat választja, saját érdekében válassza az ajánlott küldeményt.
A kezelőirodák ügyfélfogadási idejében személyesen is beadhatja beadványát, ekkor ha egy plusz példányt magával hoz, azon a bíróság munkatársa igazolja a beadvány átvételét.
Félfogadási időn túl (amíg a bírósági épület nyitva van) gyűjtőládában is elhelyezheti a beadványt, ez még aznap beadottnak minősül. Ilyenkor azonban nem kaphat igazolást az átvételről.
A Pp. alapján a felek csak kétféleképpen kommunikálhatnak a bírósággal: beadványok útján írásban és a tárgyaláson szóban.
Ha Önnek nincs jogi képviselője, jogosult az adott bíróság jogi segítségnyújtó szolgálatát („panasziroda”) igénybe venni. Ezek elérhetőségét (és ügyfélfogadási idejét) is a http://www.birosag.hu oldalán találhatja meg.
Az azonosításhoz feltétlenül szükséges a bíróság nevének és a teljes ügyszámnak a feltüntetése. Ezek a bíróságtól érkezett végzések, idézések bal felső sarkában találhatók.
A felek vagy az eljáró bíró nevét nem kell feltüntetni, bár ha az ügyszámban véletlenül elírás van, a felek neve segít a beazonosításban.
A telefaxon érkezett beadvány hiányosnak minősül, hiszen nincs eredetiben aláírva, ezért a bíróságnak azt vissza kell adni hiánypótlásra. Ha feltétlenül faxot kell küldenie, arra fokozottan ügyeljen, hogy az adott esetben több bírósági faxszám közül a megfelelőt válassza.
Polgári perben a bíróság alkalmazottjainak küldött email nem minősül előterjesztett beadványnak.
A Polgári perrendtartás kötelezővé teszi, hogy a felek minden beadványt és minden mellékletet eggyel (a felülvizsgálati kérelmet kettővel) több példányban nyújtsanak be, mint ahány fél a perben van, a benyújtót is figyelembe véve. 1 felperes és 1 alperes esetén tehát például mindenből 3 azonos példány kell.
Ezek közül csak egynek kell eredetinek (aláírtnak) lenni, a többi lehet fénymásolat is.
Igen, önnek jogában áll az eljárás elhúzódása miatti kifogást benyújtania, amit - azok után, hogy az első fokú bíróság számot ad az ön által megjelölt mulasztások tárgyában - a másodfokú bíróság bírál el.
Számoljon vele, hogy noha a kifogás elintézése soron kívüli, ebben az esetben is „húzódik az ügy”, mert a bíró nyilatkozata után az iratot felterjesztik a másodfokú bíróságra, amelyik tárgyaláson kívül hozza meg a döntését, majd írásba foglalás után az iratokat az első fokú bíróságra visszaküldi.
Megpróbálkozhat egy másik kérelemmel, amely gyorsabb ügyintézéssel jár. A bíróság elnökétől kérheti soronkívüliség elrendelését, amely az ügy menetét nem akasztja meg és a bíróság elnökének mérlegelése alapján a soronkívüli ügyintézés elrendelését eredményezheti.
Amennyiben ön bizonyítani tudja, hogy a mások között folyó per mikénti eldöntéséhez önnek jogi (!) érdeke fűződik, akkor kérheti a beavatkozás engedélyezését. E kérelemben meg kell jelölnie a jogi érdeket és azt, hogy melyik félhez (a felpereshez, vagy az alpereshez) kíván beavatkozóként csatlakozni.
Ha ön a per felperese, akkor úgy „szállhat ki”, hogy eláll a keresetétől. Ha az elállás az alperes érdemi ellenkérelmének megtörténte után történik, ahhoz az alperes hozzájárulása is szükséges. Ha az alperes az elálláshoz nem járul hozzá, a per tovább folytatódik. Fontos, hogy ha az alperes hozzájárul az elálláshoz, a perköltséget az alperes részére önnek kell megfizetnie (kivéve, ha az alperes nem kér perköltséget).
Ha ön a per alperese, akkor nincs eljárásjogi lehetősége arra, hogy kiszálljon a perből, mert a felperes a per ura, ő dönti el, hogy önnel szemben a keresetétől eláll-e vagy sem. Ha nem, a per tovább folytatódik (és ha a felperes igénye önnel szemben alaptalan, azt a bíróság elutasítja és önnek perköltséget ítél meg).
A tanúzás állampolgári kötelezettség. Az idézésben foglaltaknak eleget kell tenni, meg kell jelenni a tárgyaláson, mert ellenkező esetben a bíróság önt akár elő is vezettetheti a rendőrség közreműködésével.
A tanúvallomás megtételét megtagadhatja bizonyos helyzetekben (ha például valamelyik fél hozzátartozója, kezelőorvosa, ügyvédje, lelkésze vagy önt hivatásbeli titok köti), de ezt is a tárgyaláson kell megtennie.
Az adott kezelőiroda félfogadási idejében a fél és a képviselője (meghatalmazottja) korlátozás nélkül betekinthet, kivéve a határozattervezetet, valamint a minősített adatot.
Más személy csak a bíróság elnökének külön engedélye alapján tekinthet be, ha a jogi érdekeltségét igazolja.
A büntetőeljárás célja, hogy a bűncselekmények elkövetőjét elítéljék és megbüntessék. A büntetőeljárás a terhelt ellen folyik (akit a nyomozás során gyanúsítottnak, a bírósági szakaszban vádlottnak hívnak), a vádat a vádló, legtöbbször az ügyészség képviseli. A büntetőeljárás tehát az állam büntető hatalmának érvényesítését szolgálja.
A polgári eljárás ezzel szemben két fél (jogosult-kötelezett, felperes-alperes, stb.) között folyik, amikor az egyik személynek vagyoni vagy személyi jellegű igénye (ld. lentebb) van a másik féllel szemben és a bíróságot arra kéri, kötelezze ezt a másik felet pénzfizetésre, más cselekmény elvégzésére vagy valamilyen más magatartásra. A bíróság feladata itt tehát az, hogy két egyenrangú fél között igazságot tegyen.
A jogszabályok minden esetben meghatározzák, melyik fajta igényt pontosan milyen úton kell érvényesíteni. Az egyszerűbb és/vagy sürgősebb ügyekben a jogszabály úgy is rendelkezhet, hogy az eljárás során nincs tárgyalás: ez a nemperes eljárás. Ilyen volt például a fizetési meghagyásos eljárás (ma már a közjegyzők hatáskörébe tartozik), most is ilyenek meghatározott végrehajtási eljárások, a holttá nyilvánítás, általános meghatalmazás nyilvántartásba vétele, cégeljárás, felszámolás, stb.
Az a polgári eljárás, ahol tárgyalást is tartanak, polgári pernek minősül. Tárgyalást csak bíró tarthat.
A polgári per a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való eldöntését jelenti.
Az érvényesíthető vagyoni és személyi jogok igen tág körűek, ezért csak a legfontosabbakat lehet kiemelni: személyiségi jogok (jó hírnév megsértése miatti kártérítés, sajtó-helyreigazítás), dologi jogok (birtokvédelem, elbirtoklás, ráépítés, haszonélvezet, szomszédjogok, telki szolgalom), családjog (házasság felbontása, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés), kötelmi jog (szerződés érvénytelensége, szerződésszegés, zálogjog, kezesség, egyes szerződésekből eredő igények: adásvétel, kölcsön, biztosítás, vállalkozás, stb.), öröklési jog (végrendelet megtámadása, örökösök közötti jogvita, hagyatéki tartozások).
Speciális szabályok szerint folyik, de polgári pernek minősül a munkaügyi per (felmondás jogellenessége, munkabér iránti igény, társadalombiztosítási igények, stb.) és a közigazgatási per (közigazgatási határozatok megtámadása) is.
A bíróságoknak Magyarországon négy szintjük van, ezek közül az első két szint (járásbíróság és törvényszék) az, ahol megindulhatnak a polgári perek. A táblabíróságok és a Kúria csak az eljárás későbbi szakaszában járhatnak el (pl. fellebbezés, felülvizsgálati kérelem folytán). A bírósági szintet a hatáskör határozza meg. A helyi és a megyei bírósági szinten területenként több bíróság van, ezek között az illetékesség szabályai választanak.
A hatáskör és illetékesség szabályait a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. és a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény tartalmazza.
A bíróságok elsősorban a jogi szakterületen tanulmányokat folytatókat fogadják szakmai gyakorlatra, de gyakornokok lehetnek azok is, akik a bírósági szervezetrendszerben és a bírósági igazgatásban hasznosítható szakképzettség megszerzése érdekében felsőoktatási alapképzésben, mesterképzésben, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésben, felsőoktatási szakképzésben folytatnak tanulmányokat továbbá a középiskolai tanulók.
A szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köthet a felsőoktatási intézményekben doktori képzésben részt vevő jogászok és a jogi szakterületen oktatási tevékenységet főállásban folytató személyek (tanársegédek, adjunktusok, docensek, egyetemi tanárok) kutatási tevékenységnek nem minősülő szakmai gyakorlatának biztosítására a bírósági szervezetben.
Az Országos Bírósági Hivatal nem fogad középiskolai tanulót szakmai gyakorlatra.
A központi bírósági honlapról elérhető az egyes bíróságok saját honlapja, amelyen a bíróságok tájékoztatást nyújthatnak a gyakorlatra történő jelentkezésről. Az írásbeli jelentkezést a gyakorlóhely (törvényszék, ítélőtábla, OBH) elnökéhez kell benyújtani egy hónapnál nem régebbi hallgatói jogviszony igazolással együtt. A jelentkező a jelentkezési laphoz ajánlólevelet is csatolhat. A jelentkezési lap itt érhető el.
Amennyiben a gyakorlatot a felsőoktatási intézmény vagy a középiskola szervezi, úgy a jelentkezéseket ez a felsőoktatási intézmény vagy középiskola koordinálja.
A bírósági szakmai gyakorlat akkor éri el a célját, ha a gyakornokok a bíróságok ítélkezési tevékenységét figyelemmel kísérhetik, ezért a szakmai gyakorlatot lehetőleg a folyó év január 1. és július 7. napja között illetve augusztus 27. és december 31. napja közötti időben bonyolítják le.
A bíróságok valamennyi szervezeti szinten fogadnak gyakornokokat az ország egész területén. A jelentkezést a törvényszék, ítélőtábla, a Kúria, az OBH elnökéhez kell benyújtani. A szakmai gyakorlat ténylegesen a törvényszékek illetékességi területéhez tartozó járásbíróságokon, a törvényszékeken, az ítélőtáblákon és az OBH egyes főosztályain valósul meg.
A gyakornokok a felsőoktatási intézmények és a középiskolák tanulmányi követelményeiben előírt kötelező szakmai gyakorlatot a bíróságon tölthetik. A bíróságok ezen felül is lehetőséget biztosítanak a szakmai gyakorlatra, akár több héten keresztül. A gyakornokok munkaideje általában a bírósági munkarendhez igazodik.
A bíróságok lehetőség szerint valamennyi jelentkezőt fogadják szakmai gyakorlatra. Ha a jelentkezők száma meghaladja a bíróság által fogadható gyakornoki létszámot, akkor a gyakornokokat a tanulmányi eredményük és egyéb szakmai többlettevékenységük alapján választják ki.
A szakmai gyakorlat keretében a gyakornokok bepillantást nyerhetnek az igazságszolgáltatás működésének hétköznapjaiba. A gyakornokok megfigyelhetik a bírósági kezelőirodák működését, tárgyalásokat hallgathatnak valamennyi ügyszakban, megfigyelhetik a Pp. 94. § (1) bekezdése szerinti panasznapi ügyintézést. A gyakornokok figyelemmel kísérhetik a tárgyalások előkészítését, a tárgyalások között és az ítélet meghozatalát követően bírósághoz érkező beadványokkal kapcsolatban felmerülő feladatok ellátását. A gyakornokok a bírák irányítása és felügyelete mellett határozattervezeteket készíthetnek. A gyakornokok tudásukat gyarapítják azáltal is, hogy konkrét jogkérdések eldöntését segítendő jogeseteket gyűjthetnek és tanulmányozhatják a bírói gyakorlatot.
A bíróságon töltött szakmai gyakorlat előnyt jelent, ugyanis a fogalmazói felvételi eljárásban a pályázó többletpontban részesül az alábbiak szerint: az egyetemi szabályzatban kötelezően előírt szakmai gyakorlat bíróságon történő leöltése, az adott bíróság elnöke által igazolt, bíróságon eltöltött hetenként: 1 pontot; a bíróságon eltöltött egyéb szakmai gyakorlat az adott bíróság elnöke által igazolt, bíróságon eltöltött hetenként: 1 pontot; valamint bírósági ügyintézőként eltöltött legalább 3 hónap: 6 pontot ér.
A beadványt a Központi Rendszer által küldött feladási igazolásban megjelölt időpontban kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni.
Ha a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi eljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit - a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén - nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették.
Ha a büntetőeljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz, az ügyészséghez vagy a nyomozó hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton szabályszerűen benyújtották.
Ha a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi eljárásban az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon terjeszti elő, - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan.
Ha fizetési meghagyásos eljárás jogosultja e törvény alapján elektronikus úton kapcsolatot tartónak minősül és az ellentmondás előterjesztését követően a keresetet tartalmazó iratot a bíróság részére nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem e törvényben, illetve a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon nyújtotta be, - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a panaszt, a felülbírálati indítványt, a kifogást, a fellebbezést, a felülvizsgálati indítványt és a perújítási indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja, a beadványban foglalt egyéb nyilatkozat pedig hatálytalan.
A 2018. január 01. napján és azt követően indult végrehatási nem peres eljárások során az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek számára kötelező a bírósággal az elektronikus kapcsolattartás. A 2017. december 31-én folyamatban lévő végrehajtási nemperes eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt.
A bíróságon már folyamatban lévő ügyben előterjesztendő előkészítő irat az "Űrlap egyéb beadvány benyújtásához" megjelölésű, P23 számú űrlapon terjeszthető elő.
Amennyiben nem talált olyan nevesített nyomtatványt, amin a beadványa előterjeszthető, akkor válassza civiliszitikai perben a P23, végrehajtási nemperes eljárásban a VH10, egyéb polgári nemperes eljárásban az NP12, büntetőeljárásban a B23 nyomtatványt.
Nem, külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a bírósággal történő elektronikus kapcsolattartás nem kötelező.
Amennyiben azonban a külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő részére az elektronikus kapcsolattartás kötelező.
Amennyiben a papír alapú okirat valódisága vitás a bíróság – hivatalból vagy a fél kérelmére – a papír alapú benyújtást elrendelheti.
Az egyes űrlapokhoz csatolható fájlok egyenkénti mérete a 150 MB-ot, az űrlaphoz csatolt valamennyi melléklet együttes mérete pedig a 300 MB-ot nem haladhatja meg.
Igen, mivel egyéni vállalkozói minőségében eljárva az egyéni vállalkozó természetes személy is gazdálkodó szervezetnek minősül a Pp. 7. § 6.pont rendelkezései alapján.
A méretkorlátot meghaladó fájlok az XCZ kisalkalmazásban rögzíthetők. Erről a következő linken olvasható bővebb tájékoztatás:
A bíróságok ügyviteli szabályairól szóló 14/2002 (VIII. 1.) IM rendelet 5. § (2a) bekezdése alapján az elektronikus eljárásban a minősített és a zártan kezelendő adatokat papír alapon vagy adathordozón, zárt borítékban kell benyújtani.
A Központi Rendszer (KR) által valamennyi feladott beadvány vonatkozásában visszaküldött értesítése (feladási igazolás, átvételi értesítő, letöltési igazolás) tartalmazza a beküldött dokumentum eredeti elnevezését és a Központi Rendszer által adott értesítési számot (ún. KR szám).
Az OBH által küldött valamennyi rendszerüzenet (érkeztetési igazolás, lajstromozási igazolás) is tartalmazza a fenti KR számot, ekként valamennyi igazolás és értesítés az eredetileg feladott dokumentumhoz köthető.
Automatikus feldolgozás esetén az érkező fájl "hivatkozási szám" mezője a KR számot szintén tartalmazza.
Amennyiben valamely peres fél a Magyar Állam, a kötelezően kitöltendő címmezőket a Magyar Állam képviseletében eljáró személy vagy szervezet kézbesítési címével szükséges kitölteni.
Amennyiben valamely fél jelenlegi kézbesítési címe ismeretlen, a kötelezően kitöltendő címmezőket a legutolsó ismert lakcímmel szükséges kitölteni. Amennyiben a legutolsó lakcím is ismeretlen, ezt a külföldi cím megadására szolgáló rovatban szükséges jelezni az alábbi módon: az „Ország” mezőben a „HU=Magyarország” értéket válassza ki, majd az „Irányítószám”, „Település neve” és a „További címadatok” mezőkben az „ismeretlen” szöveget tüntesse fel.
A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére három nyomtatvány szolgál attól függően, hogy azt ki jelenti be és annak mi lett az eredménye.
A CSKP-02 számú nyomtatvány a tárgyalás eredményének – az egyezség létrejöttének, vagy az egyezség létre nem jöttének – adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 21/A. § (1) bekezdés]
A CSKP-05 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós késedelme esetén a vagyonfelügyelő általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]
A CSKP-20 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]
Az űrlapokon az E-kapcsolattartási cím mezőbe a Cégkapu elérhetőségét - adótörzsszám#cegkapu - együttműködő szerv esetében az 57. § (1) bekezdése alapján a Hivatali Kapu elérhetőségét - 9jegyű KRID - kell megadni.
Ügyfélkapuval rendelkező természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, kamarai jogtanácsos, valamint szabadalmi ügyvivő esetében a mezőben az "Ügyfélkapu" szöveget kell feltüntetni.
Igen, amennyiben a nyomtatványon erre szolgáló mezők vannak, azok kitöltése kötelező.
A beküldő személyes adatai a bírósági eljárás irataiban nem kerülnek megjelenítésre. A megadott adatok csak az azonosítást szolgálják, az 1.1. pontban megadott „Viselt név” mezők adatain kívül más adat nem kerül megjelenítésre a feldolgozás során.
Azok közül a nyomtatványok közül válassza ki a megfelelőt, amelyek az Ügyfélkapun történő beküldésre alkalmasak. E nyomtatványok Hivatali Kapun is beküldhetőek azzal, hogy a nyomtatványokon szükséges a beküldő feltüntetése.
A jogi képviselő részére adott meghatalmazást benyújthatja a peres fél papír alapon, de benyújthatja azt a jogi képviselő is. Ez utóbbi esetben azt a jogi képviselőnek digitalizálnia kell és elektronikus úton kell megküldenie a P13 számú nyomtatvánnyal az adott peres ügyszámra hivatkozással a bíróságnak.
Lényeges, hogy a jogi képviselő részére a bíróság csak azt követően kézbesíti az iratokat elektronikus úton, ha a jogi képviselő az elektronikus elérhetőségének biztosítása érdekében a bírósággal a fél nyilatkozatának bírósághoz érkezéséhez képest 15 napon belül felvette a kapcsolatot. Ennek elmulasztása esetében a bíróság a jogi képviselőt pénzbírsággal sújtja.
A jogi képviselő megbízatásának megszűnése az eljáró bíróságnál elektronikusan és papír alapon is bejelenthető.
Amennyiben a továbbiakban a perben természetes személy félként vesz részt és a bírósággal papír alapon kíván kapcsolatot tartani, a jogi képviselő megbízatásának megszűnését papír alapú beadványában jelentse be az eljáró bírósághoz.
Amennyiben a jogi képviselet megszűnését elektronikusan kívánja bejelenteni, használja a P13 számú nyomtatványt. A jogi képviselet megszűnésének elektronikus úton történő bejelentésével a továbbiakban a bírósággal elektronikus úton kell a személyes Ügyfélkapuján keresztül kapcsolatot tartani.
A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére három nyomtatvány szolgál attól függően, hogy azt ki jelenti be és annak mi lett az eredménye.
A CSKP-02 számú nyomtatvány a tárgyalás eredményének – az egyezség létrejöttének, vagy az egyezség létre nem jöttének – adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 21/A. § (1) bekezdés]
A CSKP-05 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós késedelme esetén a vagyonfelügyelő általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]
A CSKP-20 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]
A csatlakozó fellebbezés benyújtására a P23 űrlap szolgál.
A gondnokság alá helyezés iránti per megindítására a P01 számú nyomtatvány szolgál. Az űrlap 1.3. pontjában az Ügykategória legördülő listából a "Gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos per" érték kiválasztható.
Bármely pénzforgalmi számlaszám IBAN kódját a http://www.ibancalculator.com/ oldalon tudja legenerálni.
A Magyar Államkincstár SWIFT kódját és a Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámra történő utalás feltételiről bővebben http://www.allamkincstar.gov.hu/ oldalon tájékozódhat.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 170. § (1) bekezdésének c) pontja alapján amennyiben egy félnek több jogi képviselője van, meg kell jelölni azt a személyt, akinek a részére a bírósági iratok elektronikus kézbesítése megtörténik. Amennyiben csak egy jogi képviselő van, a mező kitöltése kötelező.
A Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásban az ellentmondást - igazolási kérelem benyújtása esetén az igazolási kérelmet és egyben az ellentmondást - elutasító határozat elleni fellebbezés és az iratok felterjesztésére - külön űrlap hiányában - az NP01 számú űrlap használható.
Az űrlapon az 1.2. rovatban címzettként valamely törvényszéket kell megjelölni és az 1.3. rovatban az egyéb nemperes ügyet kell választani, majd az 1.4. rovatban megjelölni a beterjesztés jogcímét [MNB tv. 121. § (8)].
Ezeknek a meglétét az ügy bírája vizsgálja és amennyiben szükséges, a beadványt előterjesztőt a hiányok pótlására hívja fel.
Amennyiben a nyomtatványt és valamennyi mellékletét is minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látta el, úgy nem szükséges egyéb dokumentumhitelesítési szolgáltatással történő hitelesítés.
Be kell jelentenie a szakértői névjegyzékbe, hogy az elektronikus kapcsolattartást vállalja, erre szolgáló elérhetőségét pedig az Országos Bírósági Hivatal részére meg kell küldenie.
Arról is értesítenie kell az Országos Bírósági Hivatalt, amennyiben úgy dönt, hogy a továbbiakban nem vállalja az elektronikus kapcsolattartást.
A kézbesítési rendszer útján megküldött, a bíróság által alakszerűen kiállított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat közokirat.
A küldemény kézbesítettnek minősül, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon.
Ha a kézbesítési vélelem (fikció) beállta megállapításának van helye, a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer útján automatikus tájékoztatást kap. A Központi Rendszer által küldött értesítések közül ez a meghiúsulási igazolás.
A bíróság az EFER rendszeren keresztül elindított fizetési tranzakcióval létrejövő ún. visszavonhatatlan fizetési ígérvényről közvetlenül, a lajstromprogram útján értesül, ezt követően szintén ugyanígy értesül az illeték összegének beérkezéséről is.
Az átutalással történő illetékfizetés tényét az eljáró törvényszék a Kincstártól kapott illeték-bevételi számlakivonat adatai alapján a számlaforgalomba történő betekintéssel ellenőrzi.
Amennyiben ez nem vezetne eredményre, vagy ezt indokoltnak tartja az átutalási bizonylatot a civiliszitikai perben a P23, végrehajtási nemperes eljárásban a VH10, egyéb polgári nemperes eljárásban az NP12, büntetőeljárásban a B23 számú nyomtatvány segítségével küldheti meg a bíróságnak.
Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az eljáró bíróság - 1/2002.(I.17.) IM rendelet 1. sz. mellékletében foglalt - kódját, az eljárási illetékfizetésre kötelezett fél nevét, a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát (UKM azonosító) és – ha az ismert a – lajstromszámát.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, illetőleg a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 119.§-a alapján elektronikus úton kezdeményezett eljárásokban a közlemény rovatban az érintett (az adós, illetve a törtölt cég) nevét, cégjegyzékszámát, az eljárást kezdeményező fél nevét, cégjegyzékszámát és az eljárás tárgyát kell feltüntetni. Amennyiben a fél ezekben az eljárásokban elektronikus úton jogorvoslati kérelmet terjeszt elő, átutalással történő fizetés esetén a közlemény rovatban az illetékfizetésre köteles fél nevét és cégjegyzékszámát, valamint a jogorvoslat tényét, az ügy ügyszámát és a jogorvoslattal támadott határozat alszámát kell feltüntetnie.
Amennyiben az átutaláshoz a Bírósági Fizetési Portál szolgáltatásait veszi igénybe, úgy az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a Bírósági Fizetési Portál által generált 7 karakteres fizetési azonosítót.
A közleményrovat tévesen történő megadása esetében az így befizetett illetéket – mint tévesen befizetett összeget – vissza lehet igényelni.
Sikeres fizetés esetén a fizetési ígérvényt a Bírósági Fizetési Portál rendszere a Magyar Államkincstár számlakivonata alapján az elszámolást követő munkanapon állítja ki.
Ha EFER rendszeren keresztül bármely okból nem tudta megfizetni az illetéket, az illetékfizetési kötelezettségét ez nem érinti, az továbbra is fennáll. Válassza az illetékfizetés további módjainak valamelyikét, bővebb információt a www.birosag.hu/elektronikus-kapcsolattartas/e-2018/e-kapcsolattartas-az-egyes-ugytipusokban/polgari-gazdasagi-munkaugyi-es-kozigazgatasi-ugyek/illetekfizetes oldalon talál.
Az EFER a befizetett illeték összegéről számlát nem állít ki és ilyen számla kiállítására az eljáró bíróság sem jogosult. Az EFER csak a fizetési forgalom lebonyolítását végzi, a rendszert nem az OBH működteti, annak az OBH-n keresztül az összes bíróság is csak felhasználója.
A fizetés tényét egy digitálisan aláírt, elektronikus FIZIG2 állomány testesíti meg, amely a Bírósági Fizetési Portálon tölthet le. A könyvelhetőség érdekében javasoljuk a sikeres fizetést követően kiállított fizetési ígérvényt kinyomtatni, illetőleg az adott tranzakcióhoz tartozó számlakivonatot csatolni.
A tévesen megfizetett illeték visszaigénylésére a Kincstárnál vezetett illeték-bevételi számla javára tévesen indított banki átutalások esetén az állami adóhatóságnál kérhető a tévesen átutalt összeg visszatérítése.
A kérelemhez csatolni kell az átutalásról szóló banki igazolást. Az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelmező számlaszámának, nevének, az átutalt összegnek és az átutalás dátumának közlésével megkeresi a Kincstárt. A Kincstár a megkereséstől számított 8 napon belül visszaigazolja, hogy a kérdéses átutalás megtörtént, és azt más szerv megkeresésére nem igazolta vissza.
Amennyiben visszatérítésnek van helye, az állami adóhatóság azt postai átutalás, ha pedig az ügyfél (kérelmező) számlaszáma ismert, akkor banki átutalás útján fizeti vissza.
A megfizetett illeték visszatérítése iránti kérelem az állami adóhatóságnak címezve, annál a bíróságnál terjeszthető elő, melynek illetékbevételi számlájára az illetéket megfizették. A kérelemben meg kell jelölni az átutalás közlemény rovatában feltüntetett ügyszámot, a befizető nevét (elnevezését) és lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát, az illetékbevételi számla számát,az átutalással megterhelt számla számát, és a terhelés napját. A bíróság a kérelem megküldésével egyidejűleg az állami adóhatóságot tájékoztatja arról, hogy a kérelem alapján beazonosítható befizetés megtörtént-e, illetve arra hivatkozással indult-e eljárás. A bíróság által továbbított kérelem alapján az illeték visszatérítése ügyében az állami adóhatóság az adó-visszatérítés általános szabályai szerint jár el.
A fizetés tényét egy digitálisan aláírt, elektronikus FIZIG2 állomány testesíti meg. A Bírósági Fizetési Portál által kiállított FIZIG2 kiterjesztésű fizetési ígérvény Adobe Reader programmal nyitható meg. Az Adobe Reader ingyenesen letölthető a https://get.adobe.com/hu/reader/ oldalról.
A dokumentum bizonylatként könyvelésre alkalmas, mert tartalmazza annak hiteles voltát, az egyedi ügyazonosítót, a szervezet megjelölését, a kiállítás (könyvelés) napját és – helyes kitöltés esetén – tartalmaznia kell a befizető nevét és cégjegyzékszámát.
A "Megjegyzés" rovat szabad szöveges mezőként került kialakításra, melynek kitöltése nem kötelező.
A közlemény rovatban csőd és felszámolási eljárásokban az érintett (az adós, illetve a törtölt cég) nevét, cégjegyzékszámát, az eljárást kezdeményező fél nevét, cégjegyzékszámát és az eljárás tárgyát kell feltüntetni. Amennyiben a fél ezekben az eljárásokban elektronikus úton jogorvoslati kérelmet terjeszt elő, átutalással történő fizetés esetén a közlemény rovatban az illetékfizetésre köteles fél nevét és cégjegyzékszámát, valamint a jogorvoslat tényét, az ügy ügyszámát és a jogorvoslattal támadott határozat alszámát kell feltüntetnie.
Egyéb esetekben a beazonosításhoz szükséges egyéb információkat adhatja meg.
A kérelemhez csatolandó az átutalás kezdeményezését és bank általi teljesítését követően, a webbankból lekért terhelési értesítőnek az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott, vagy egyéb dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus dokumentuma.
A fizetés tényét egy digitálisan aláírt, elektronikus FIZIG2 állomány testesíti meg, így annak további elektronikus hitelesítésére nincs szükség.
A Bírósági Fizetési Portál által kiállított FIZIG2 kiterjesztésű fizetési ígérvény Adobe Reader programmal nyitható meg. Az Adobe Reader ingyenesen letölthető a https://get.adobe.com/hu/reader/ oldalról.
Az illetékfizetéssel kapcsolatosan bővebb információkat az Illetékfizetés oldalon találhat. Ezen az oldalon találhatja meg az EFER rendszerhez kötődő képernyőképes útmutatónkat is.
A beadványt a Központi Rendszer által küldött feladási igazolásban megjelölt időpontban kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni.
Ha a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi eljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit - a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén - nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették.
Ha a büntetőeljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz, az ügyészséghez vagy a nyomozó hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton szabályszerűen benyújtották.
Ha a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi eljárásban az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő - ha e törvény másként nem rendelkezik -, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan.
Ha fizetési meghagyásos eljárás jogosultja e törvény alapján elektronikus úton kapcsolatot tartónak minősül és az ellentmondás előterjesztését követően a keresetet tartalmazó iratot a bíróság részére nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem e törvényben, illetve az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon nyújtotta be, - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a panaszt, a felülbírálati indítványt, a kifogást, a fellebbezést, a felülvizsgálati indítványt és a perújítási indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja, a beadványban foglalt egyéb nyilatkozat pedig hatálytalan.
A 2018. január 01. napján és azt követően indult végrehatási nem peres eljárások során az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek számára kötelező a bírósággal az elektronikus kapcsolattartás. A 2017. december 31-én folyamatban lévő végrehajtási nemperes eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt.
A bíróságon már folyamatban lévő ügyben előterjesztendő előkészítő irat az "Űrlap egyéb beadvány benyújtásához" megjelölésű, P23 számú űrlapon terjeszthető elő.
Amennyiben nem talált olyan nevesített nyomtatványt, amin a beadványa előterjeszthető, akkor válassza civiliszitikai perben a P23, végrehajtási nemperes eljárásban a VH10, egyéb polgári nemperes eljárásban az NP12, büntetőeljárásban a B23 nyomtatványt.
Nem, külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a bírósággal történő elektronikus kapcsolattartás nem kötelező.
Amennyiben azonban a külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő részére az elektronikus kapcsolattartás kötelező.
Az egyes űrlapokhoz csatolható fájlok egyenkénti mérete a 150 MB-ot, az űrlaphoz csatolt valamennyi melléklet együttes mérete pedig a 300 MB-ot nem haladhatja meg
A méretkorlátot meghaladó fájlok egy erre a célra kifejlesztett úgynevezett .xcz kisalkalmazásban rögzíthetők, mely a https://birosag.hu/ugyfeleknek/nyomtatvanyok/eljarasok-nyomtatvanyai/meretkorlatot-meghalado-fajlok-benyujtasa oldalon érhető el.
A bíróságok ügyviteli szabályairól szóló 14/2002 (VIII. 1.) IM rendelet 5. § (2a) bekezdése alapján az elektronikus eljárásban a minősített és a zártan kezelendő adatokat papír alapon vagy adathordozón, zárt borítékban kell benyújtani.
A Központi Rendszer (KR) által valamennyi feladott beadvány vonatkozásában visszaküldött értesítése (feladási igazolás, átvételi értesítő, letöltési igazolás) tartalmazza a beküldött dokumentum eredeti elnevezését és a Központi Rendszer által adott értesítési számot (ún. KR szám).
Az OBH által küldött valamennyi rendszerüzenet (érkeztetési igazolás, lajstromozási igazolás) is tartalmazza a fenti KR számot, ekként valamennyi igazolás és értesítés az eredetileg feladott dokumentumhoz köthető.
Automatikus feldolgozás esetén az érkező fájl "hivatkozási szám" mezője a KR számot szintén tartalmazza.
Amennyiben valamely peres fél a Magyar Állam, a kötelezően kitöltendő címmezőket a Magyar Állam képviseletében eljáró személy vagy szervezet kézbesítési címével szükséges kitölteni.
Amennyiben valamely fél jelenlegi kézbesítési címe ismeretlen, a kötelezően kitöltendő címmezőket a legutolsó ismert lakcímmel szükséges kitölteni. Amennyiben a legutolsó lakcím is ismeretlen, ezt a külföldi cím megadására szolgáló rovatban szükséges jelezni az alábbi módon: az „Ország” mezőben a „HU=Magyarország” értéket válassza ki, majd az „Irányítószám”, „Település neve” és a „További címadatok” mezőkben az „ismeretlen” szöveget tüntesse fel.
A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére három nyomtatvány szolgál attól függően, hogy azt ki jelenti be és annak mi lett az eredménye.
A CSKP-02 számú nyomtatvány a tárgyalás eredményének – az egyezség létrejöttének, vagy az egyezség létre nem jöttének – adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 21/A. § (1) bekezdés]
A CSKP-05 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós késedelme esetén a vagyonfelügyelő általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]
A CSKP-20 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]
Az űrlapokon az E-kapcsolattartási cím mezőbe az E-ügyintézési törvény 14. § (1) bekezdése alapján a Cégkapu elérhetőségét - adótörzsszám#cegkapu - együttműködő szerv esetében az 57. § (1) bekezdése alapján a Hivatali Kapu elérhetőségét - 9jegyű KRID - kell megadni.
Ügyfélkapuval rendelkező természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, kamarai jogtanácsos, valamint szabadalmi ügyvivő esetében a mezőben az "Ügyfélkapu" szöveget kell feltüntetni.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 170. § (1) bekezdésének c) pontja alapján amennyiben egy félnek több jogi képviselője van, meg kell jelölni azt a személyt, akinek a részére a bírósági iratok elektronikus kézbesítése megtörténik. Amennyiben csak egy jogi képviselő van, a mező kitöltése kötelező.