Mivel a Kp. általános jelleggel, valamennyi, a hatálya alá tartozó ügytípus tekintetében lehetővé teszi a közvetítői eljárás lefolytatását, ezért az egyes ágazati jogszabályok vizsgálata a kiindulási pont a tekintetben, hogy van e helye az adott ügytípus tekintetében közvetítői eljárásnak. Tekintettel arra, hogy a közvetítői eljárás eredményeképpen a Kp. értelmében a felek egyezséget kötnek, így ha az egyezségkötés kizárt, nincs helye közvetítői eljárásnak sem (lásd pl. adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI törvény 130. § (3) bekezdés). A közigazgatási szerződéses jogviszonnyal és a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita esetén lehet helye közvetítői eljárásnak, továbbá példa lehet még a fogyasztóvédelmi, kisajátítási (az összegszerűség tekintetében), építési és gyámhatósági ügy is.

Fontos megemlíteni ebben a körben, hogy a Kp. hatálya alatti közvetítői eljárás csak már folyamatban lévő peres eljárás(alapügy) esetén ajánlható és rendelhető el.

Amennyiben ajánlani akarom a közvetítői eljárást a felek részére, tájékoztathatom őket akár már a tárgyalásról szóló idézéssel együtt is, akár később is, egészen a bírósági határozat meghozataláig.

Fontos kiemelni, hogy a Kp. a közvetítés vonatkozásában a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: „Pp.”) vonatkozó szabályainak alkalmazását nem teszi lehetővé. Lehetővé teszi azonban a Kp. a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV törvény (továbbiakban: „Kvtv.”) bírósági közvetítőre és tevékenységére vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását. A Kp. hatálya alatti közvetítésre vonatkozó szabályanyag körében utalni kell arra, hogy a Kp. szóhasználata alapján a közvetítés eredményeként a felek között egyezség jön létre. Erre tekintettel a Kp. egyezségre vonatkozó szabályaira is figyelemmel kell lenni a közvetítés során.

A közvetítői eljárás a felek, illetve érdekeltek vagy a bíróság kezdeményezésére rendelhető el. A közvetítés elrendelésének feltétele a felek és az érdekeltek hozzájárulása. A Kp. 69. § szabályozza a közvetítés feltételeit, mely szakasz első bekezdése azt a látszatot kelti, mintha a közvetítést a bíróságnak kellene kezdeményeznie majd beszerezni a felek hozzájárulását. A törvény helyes értelmezése alapján a közvetítői eljárást a perben résztvevő felek, illetve érdekeltek is kezdeményezhetik.

A felek, érdekeltek együtt, a felek, érdekeltek bármelyike, vagy a bíró.

A felek, érdekeltek erre vonatkozó javaslatukat akár külön írásban, akár a tárgyaláson előadott kérelemben is előterjeszthetik, de a bíró is kezdeményezheti azt a tárgyaláson, vagy a tárgyalás előkészítése során írásban.

A közvetítés elrendeléséhez a jogszabály nem kíván meg kifejezett kérelmet, viszont a felek, érdekeltek előzetes hozzájárulását igen, ezért fontos, hogy legkésőbb a közvetítést elrendelő végzés meghozatalakor valamennyi érintett fél hozzájárulása rendelkezésre álljon. Célszerű a hozzájárulást, ha az nem külön okiratban tett nyilatkozatban (kérelemben) történt, a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzíteni, mert ezzel igazolható az elrendelés törvényi feltételeinek fennállta. 

A Kp. hatálya alatt bírósági közvetítésnek csak folyamatban lévő peres vagy nemperes eljárás esetén van helye.

Végzést hozok, melyben elrendelem a közvetítői eljárást és legfeljebb két hónap időtartamra felfüggesztem a peres eljárást.

A 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet (a továbbiakban „Büsz.”) a bírósági ügyvitel szabályairól 75/A. §-ának (2) bekezdés b) pont szerint a bírósági közvetítői ügy kezdőirata a félnek vagy a feleknek a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál előterjesztett, bírósági közvetítés lefolytatása iránti egyoldalú vagy közös kérelme.

A Kp. a 69. §-ban akként rendelkezik, hogy a bíróság rendeli el a közvetítést. Ez alapján a közigazgatási perekhez kapcsolódó közvetítői eljárás kezdőiratának a bíróság közvetítői eljárást elrendelő (és az eljárást felfüggesztő) végzését kell tekinteni.

A jogszabály szerint a felfüggesztéssel szemben van, azonban a Kp. szerint e végzéssel szemben csak az élhet fellebbezéssel, aki a közvetítéshez nem járult hozzá.

A bíró a közvetítést elrendelő és az eljárást felfüggesztő végzést, - amelybe belefoglalja a felek elérhetőségét is, - megküldi a bíróság székhelye szerint illetékes törvényszéknek, mint közvetítéssel kapcsolatos feladatokat ellátó bíróságnak [Kvtv. 38/B. § -ának (3a) bekezdése].

A végzés megküldése mellett miről kell tájékoztatni a közvetítőt?

Ahhoz, hogy a bírósági közvetítő a felekkel felvehesse a kapcsolatot elengedhetetlenül szükséges tájékoztatása a felek rövid úton történő elérhetőségéről (telefonszám, e-mail cím).

Ezen tájékoztatásra a közvetítést elrendelő bírónak több lehetősége is kínálkozik:

A bíró a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalja a felek elérhetőségét, hozzájárulásukat a bírósági közvetítés elrendeléséhez valamint a közvetítést elrendelő és az eljárást felfüggesztő végzését, és azt küldi meg a törvényszéknek.

Amennyiben külön végzésben kerül sor a közvetítés elrendelésére, úgy a végzés  átiratában feltétlen szükséges a közvetítőt tájékoztatni.

Az eljárást felfüggesztő és közvetítést elrendelő végzés meghozatalát követően a bíró végzését a közvetítést elrendelő bíróság székhelye szerint illetékes törvényszéknek, mint közvetítési feladatokat ellátó bíróságnak megküldi [Kvtv. 38/B. § (3a) bekezdés]. (Akár végzésben, akár az átiratban tájékoztatást ad a felek, érdekeltek rövid úton történő elérhetőségéről.)

A bíróság (a közvetítést elrendelő bíróság székhelye szerint illetékes törvényszék) a bírósági közvetítőként eljáró bíró, bírósági titkár vagy rendelkezési állományba helyezett bíró nevéről, az első tájékoztató megbeszélés időpontjáról és az eljárásban történő képviselet lehetőségéről 8 napon belül tájékoztatja a feleket [Kvtv. 38/B. § -ának (4) bekezdése]. A bírósági közvetítő közvetlenül (telefon, e-mail) is felveheti a kapcsolatot a felekkel.

A közvetítői eljárás során lehetőség van arra, hogy a felek helyett képviselő járjon el tekintettel a Kvtv. 28. § -ának (2) bekezdésében foglaltakra, azonban képviselet esetén is személyesen kell jelen lenni a félnek az első ülésen és az egyezség aláírásakor.

Kijelölt bírósági közvetítő végezhet közvetítést, aki bíró, rendelkezési állományba helyezett bíró vagy bírósági titkár. Az ügykiosztásnál fontos szempont lehet, hogy olyan közvetítő járjon el, aki a közigazgatási közvetítés terén speciális ismeretekkel rendelkezik.  Az közvetítőre szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, ennek megfelelően a bírósági közvetítő az ügyet tárgyaló tanácsnak nem lehet tagja. Az összeférhetetlenség körében figyelemmel kell lenni továbbá a Kvtv. 25. § -ban foglaltakra is.

A Kvtv. 29. § -a értelmében, ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg.

Eleget kell tennie a Kvtv. 30.§ -ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségnek a felek irányába.

Vonatkozik továbbá a közigazgatási perek során elrendelt közvetítésre is a Kvtv. 30. § -ának (2) bekezdése, miszerint ha az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzíteni kell. A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről. A közvetítői eljárás megindulásának feltétele e nyilatkozat aláírása.

Nem kérhet tájékoztatást és nem tekinthet be. Amennyiben a felek közös önállóan, vagy közös egyetértéssel peres iratokat mutatnak be a közvetítőnek, azok tartalmát megismerheti, így nem kizárt, hogy a kereseti – viszontkereseti kérelmekről is lesz tudomása, de ez nem szűkítheti le a közvetítői eljárást kizárólag a jogvita megtárgyalására, mivel közvetítői eljárásban nincs kereseti – viszontkereseti kérelemhez kötöttség.

A konkrét ügy állásáról, a csatolt iratokról, azok tartalmáról nem adhat felvilágosítást.

A titkosság annyiban nem érvényesül, hogy a bírósági közvetítő közvetlenül a bírónak megküldi az egyezséget, ami így a per anyagává válik. Ezt meghaladóan a titoktartás érvényesül, miután a Kp. 70. § (5) bekezdése szerint a fél a közvetítés során tudomására jutott információt sem a perben, sem azon kívül nem használhatja fel.

Megemlítendő még, hogy a Kp. 69. § (1) bekezdése a „jogvita” rendezéséről beszél, ami csak a peres eljárásra értendő. A bírósági közvetítő előtt nem csak a jogvitát rendezhetik a felek, hanem azon túl is léphetnek.

A közvetítés befejezéseként a bírósági közvetítő a létrejött egyezséget írásba foglalja, és a perbíróságnak megküldi. Az egyezség megszövegezése, illetve az egész közvetítői eljárás során kiemelten figyelemmel kell lennie a Kp. egyezség tartalmára vonatkozó 66. §-ára. A Kp. ezen szakasza segít ugyanis eligazodni abban a kérdésben, hogy a közvetítői eljárásban résztvevők miről egyezhetnek meg.

A Kp. 66. § e körben releváns rendelkezései:

(1) Az egyezségben a felek megállapodhatnak a közigazgatási jogvita vagy valamely vitás kérdés számukra megfelelő lezárásának módjában, ha az nem ütközik jogszabályba. Az egyezségben a felek a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem orvoslásának módjában is megállapodhatnak.

(2) Az egyezségben a felek és érdekeltek a per tárgyát képező közigazgatási tevékenységgel összefüggő olyan - akár polgári jogi - kötelezettséget is vállalhatnak, amelyre a vitatott közigazgatási cselekmény nem terjedt ki, illetve amelyre az alperes hatáskörrel nem rendelkezik, továbbá a vitatott közigazgatási cselekmény végrehajtásának mellőzéséről is megállapodhatnak.

(3) Az egyezség az érdekelt egyezség megkötésében való részvétele vagy az egyezség szövegének jóváhagyása hiányában nem érvényes, kivéve, ha az egyezség az érdekelt jogait vagy jogos érdekét a bíróság megítélése szerint nem érinti.

Egyezségkötés hiányában, illetve bármelyik fél kérelmére a perbíróságot a közvetítés eredménytelenségéről értesíti a közvetítő és a per folytatódik.

A perbíróság az egyezséget megvizsgálja és jóváhagyhatósága esetén erről határozatot hoz.

Amennyiben egyezség nem született vagy az csak a jogvita egy részét rendezi, a perbíróság az eljárást folytatja.

A bíróság által felvett jegyzőkönyv közokirat, tehát a bíróságnak arra is figyelemmel kell lennie, hogy a fél az egyezségtervezetben foglalt nyilatkozatát a tényeket és a vonatkozó jogszabályokat ismerve tette meg, őt a nyilatkozata megtételére senki nem kényszerítette és megértette a megállapodás tartalmát, a bírói egyezség szabályozását. A bíróság által jóváhagyott egyezség ítélet hatályú határozat, alapvető követelmény vele szemben az egyértelműség és a végrehajthatóság. Ezért a megállapodás egyezségként való jóváhagyása előtt vizsgálni kell azt is, hogy a megállapodás végrehajtható-e. Az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés végrehajtandó határozat, így a jóváhagyott egyezségnek meg kell felelnie a végrehajtás általános feltételeinek (Vht. 13-14. §), így pl. minimális tartalmi követelmény ezért az egyezséggel szemben, hogy az kötelezés mellett teljesítési határidőt tartalmazzon.

Az egyezség jóváhagyására a Kp.–nek az egyezségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően a bíróság akkor hagyja jóvá az egyezséget, ha az a jogszabályoknak megfelel. Az egyezséget jóváhagyó végzés ítélet hatályú.

Nem.

Van helye, kivéve azok részéről, akik azt megkötötték.

Van helye, azonban annak az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.

Csak ha a felek ezt kérik, ennek hiányában saját költségeiket a felek maguk viselik, így erről a végzésben a bíróságnak a perköltség viselése körében nem kell rendelkeznie. Az állam által előlegezett költségek és a feljegyzett illetékek viseléséről a bíróság a pervesztesség egyezség szerinti arányainak figyelembevételével dönt, ha a költségviselésről a felek az egyezségben nem állapodtak meg.

A Kp. 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 86. § (3) bekezdése szerint igen. Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás(egyezség) ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, az alperes perköltségét a felperes téríti meg. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban(egyezségben) foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert.

A bírósági közvetítői eljárás illetékmentes. A bírósági közvetítőknek díjazás sem jár, az eljárás során más tartalmú megállapodás hiányában a felek a saját költségeiket maguk viselik.

Rendelkezni kell az illeték mérsékléséről az alábbiak szerint (Itv. 58. §):

• az illeték a peres eljárás illetékének 10 %-a, amennyiben legkésőbb az első tárgyalásig, tárgyaláson kívüli elbírálás esetén az ítélet meghozatala előtt a felek egyezséget kötnek;
• Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha a felek az első tárgyalást követően egyezséget kötnek;
• Miután a közigazgatási perek kapcsán kizárólag bírósági közvetítés elrendelésére van lehetőség, amely  illetékmentes, nem alkalmazhatóak azon rendelkezések (Itv. 58. § (4) bek.) melyek a közvetítői díj illetékből történő levonására vonatkoznak.

Nem terjed ki sem a teljes, sem a részleges költségmentesség, maga az eljárás illetékmentes, míg a felek a közvetítői eljárásban felmerül költségeiket – a köztük létrejött eltérő megállapodás hiányában – maguk viselik. 

A közvetítő megtagadhatja a vallomástételt.

Igen, az  általános szabályok szerint, azaz ha a jóváhagyó végzés pl. ingatlan-nyilvántartási adatokra is vonatkozik, úgy a változás bejegyzésére vonatkozó megkeresést a bíróság küldi meg és más hatóságokkal is a bíróság veszi fel a kapcsolatot.