A beadványt a Központi Rendszer által küldött feladási igazolásban megjelölt időpontban kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni.

Ha a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi eljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit - a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén - nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették.

Ha a büntetőeljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz, az ügyészséghez vagy a nyomozó hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton szabályszerűen benyújtották.

Ha a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi eljárásban az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon terjeszti elő, - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan.

Ha fizetési meghagyásos eljárás jogosultja e törvény alapján elektronikus úton kapcsolatot tartónak minősül és az ellentmondás előterjesztését követően a keresetet tartalmazó iratot a bíróság részére nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.

Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem e törvényben, illetve a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon nyújtotta be, - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a panaszt, a felülbírálati indítványt, a kifogást, a fellebbezést, a felülvizsgálati indítványt és a perújítási indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja, a beadványban foglalt egyéb nyilatkozat pedig hatálytalan.

A 2018. január 01. napján és azt követően indult végrehatási nem peres eljárások során az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek számára kötelező a bírósággal az elektronikus kapcsolattartás. A 2017. december 31-én folyamatban lévő végrehajtási nemperes eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt.

A bíróságon már folyamatban lévő ügyben előterjesztendő előkészítő irat az "Űrlap egyéb beadvány benyújtásához" megjelölésű, P23 számú űrlapon terjeszthető elő.

Amennyiben nem talált olyan nevesített nyomtatványt, amin a beadványa előterjeszthető, akkor válassza civiliszitikai perben a P23, végrehajtási nemperes eljárásban a VH10, egyéb polgári nemperes eljárásban az NP12, büntetőeljárásban a B23 nyomtatványt.

Nem, külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a bírósággal történő elektronikus kapcsolattartás nem kötelező.

Amennyiben azonban a külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő részére az elektronikus kapcsolattartás kötelező.

Amennyiben a papír alapú okirat valódisága vitás a bíróság – hivatalból vagy a fél kérelmére – a papír alapú benyújtást elrendelheti.

Az egyes űrlapokhoz csatolható fájlok egyenkénti mérete a 150 MB-ot, az űrlaphoz csatolt valamennyi melléklet együttes mérete pedig a 300 MB-ot nem haladhatja meg.

Igen, mivel egyéni vállalkozói minőségében eljárva az egyéni vállalkozó természetes személy is gazdálkodó szervezetnek minősül a Pp. 7. § 6.pont rendelkezései alapján.

A méretkorlátot meghaladó fájlok az XCZ kisalkalmazásban rögzíthetők. Erről a következő linken olvasható bővebb tájékoztatás:

https://birosag.hu/ugyfeleknek/nyomtatvanyok/eljarasok-nyomtatvanyai/meretkorlatot-meghalado-fajlok-benyujtasa

A bíróságok ügyviteli szabályairól szóló 14/2002 (VIII. 1.) IM rendelet 5. § (2a) bekezdése alapján az elektronikus eljárásban a minősített és a zártan kezelendő adatokat papír alapon vagy adathordozón, zárt borítékban kell benyújtani.

A Központi Rendszer (KR) által valamennyi feladott beadvány vonatkozásában visszaküldött értesítése (feladási igazolás, átvételi értesítő, letöltési igazolás) tartalmazza a beküldött dokumentum eredeti elnevezését és a Központi Rendszer által adott értesítési számot (ún. KR szám).

Az OBH által küldött valamennyi rendszerüzenet (érkeztetési igazolás, lajstromozási igazolás) is tartalmazza a fenti KR számot, ekként valamennyi igazolás és értesítés az eredetileg feladott dokumentumhoz köthető.

Automatikus feldolgozás esetén az érkező fájl "hivatkozási szám" mezője a KR számot szintén tartalmazza.

Amennyiben valamely peres fél a Magyar Állam, a kötelezően kitöltendő címmezőket a Magyar Állam képviseletében eljáró személy vagy szervezet kézbesítési címével szükséges kitölteni.

Amennyiben valamely fél jelenlegi kézbesítési címe ismeretlen, a kötelezően kitöltendő címmezőket a legutolsó ismert lakcímmel szükséges kitölteni. Amennyiben a legutolsó lakcím is ismeretlen, ezt a külföldi cím megadására szolgáló rovatban szükséges jelezni az alábbi módon: az „Ország” mezőben a „HU=Magyarország” értéket válassza ki, majd az „Irányítószám”, „Település neve” és a „További címadatok” mezőkben az „ismeretlen” szöveget tüntesse fel.

A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére három nyomtatvány szolgál attól függően, hogy azt ki jelenti be és annak mi lett az eredménye.

A CSKP-02 számú nyomtatvány a tárgyalás eredményének – az egyezség létrejöttének, vagy az egyezség létre nem jöttének – adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 21/A. § (1) bekezdés]

A CSKP-05 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós késedelme esetén a vagyonfelügyelő általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]

A CSKP-20 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]

Az űrlapokon az E-kapcsolattartási cím mezőbe a Cégkapu elérhetőségét - adótörzsszám#cegkapu - együttműködő szerv esetében az 57. § (1) bekezdése alapján a Hivatali Kapu elérhetőségét - 9jegyű KRID - kell megadni.

Ügyfélkapuval rendelkező természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, kamarai jogtanácsos, valamint szabadalmi ügyvivő esetében a mezőben az "Ügyfélkapu" szöveget kell feltüntetni.

Igen, amennyiben a nyomtatványon erre szolgáló mezők vannak, azok kitöltése kötelező.

A beküldő személyes adatai a bírósági eljárás irataiban nem kerülnek megjelenítésre. A megadott adatok csak az azonosítást szolgálják, az 1.1. pontban megadott „Viselt név” mezők adatain kívül más adat nem kerül megjelenítésre a feldolgozás során.

Azok közül a nyomtatványok közül válassza ki a megfelelőt, amelyek az Ügyfélkapun történő beküldésre alkalmasak. E nyomtatványok Hivatali Kapun is beküldhetőek azzal, hogy a nyomtatványokon szükséges a beküldő feltüntetése.

A jogi képviselő részére adott meghatalmazást benyújthatja a peres fél papír alapon, de benyújthatja azt a jogi képviselő is. Ez utóbbi esetben azt a jogi képviselőnek digitalizálnia kell és elektronikus úton kell megküldenie a P13 számú nyomtatvánnyal az adott peres ügyszámra hivatkozással a bíróságnak.

Lényeges, hogy a jogi képviselő részére a bíróság csak azt követően kézbesíti az iratokat elektronikus úton, ha a jogi képviselő az elektronikus elérhetőségének biztosítása érdekében a bírósággal a fél nyilatkozatának bírósághoz érkezéséhez képest 15 napon belül felvette a kapcsolatot. Ennek elmulasztása esetében a bíróság a jogi képviselőt pénzbírsággal sújtja.

A jogi képviselő megbízatásának megszűnése az eljáró bíróságnál elektronikusan és papír alapon is bejelenthető.

Amennyiben a továbbiakban a perben természetes személy félként vesz részt és a bírósággal papír alapon kíván kapcsolatot tartani, a jogi képviselő megbízatásának megszűnését papír alapú beadványában jelentse be az eljáró bírósághoz.

Amennyiben a jogi képviselet megszűnését elektronikusan kívánja bejelenteni, használja a P13 számú nyomtatványt. A jogi képviselet megszűnésének elektronikus úton történő bejelentésével a továbbiakban a bírósággal elektronikus úton kell a személyes Ügyfélkapuján keresztül kapcsolatot tartani.

A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére három nyomtatvány szolgál attól függően, hogy azt ki jelenti be és annak mi lett az eredménye.

A CSKP-02 számú nyomtatvány a tárgyalás eredményének – az egyezség létrejöttének, vagy az egyezség létre nem jöttének – adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 21/A. § (1) bekezdés]

A CSKP-05 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós késedelme esetén a vagyonfelügyelő általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]

A CSKP-20 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]

A csatlakozó fellebbezés benyújtására a P23 űrlap szolgál.

A gondnokság alá helyezés iránti per megindítására a P01 számú nyomtatvány szolgál. Az űrlap 1.3. pontjában az Ügykategória legördülő listából a "Gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos per" érték kiválasztható.

Bármely pénzforgalmi számlaszám IBAN kódját a http://www.ibancalculator.com/ oldalon tudja legenerálni.

A Magyar Államkincstár SWIFT kódját és a Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámra történő utalás feltételiről bővebben http://www.allamkincstar.gov.hu/  oldalon tájékozódhat.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 170. § (1) bekezdésének c) pontja alapján amennyiben egy félnek több jogi képviselője van, meg kell jelölni azt a személyt, akinek a részére a bírósági iratok elektronikus kézbesítése megtörténik. Amennyiben csak egy jogi képviselő van, a mező kitöltése kötelező.

A Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásban az ellentmondást - igazolási kérelem benyújtása esetén az igazolási kérelmet és egyben az ellentmondást - elutasító határozat elleni fellebbezés és az iratok felterjesztésére - külön űrlap hiányában -  az NP01 számú űrlap használható.

Az űrlapon az 1.2. rovatban címzettként valamely törvényszéket kell megjelölni és az 1.3. rovatban az egyéb nemperes ügyet kell választani, majd az 1.4. rovatban megjelölni a beterjesztés jogcímét [MNB tv. 121. § (8)].

Ezeknek a meglétét az ügy bírája vizsgálja és amennyiben szükséges, a beadványt előterjesztőt a hiányok pótlására hívja fel.

Amennyiben a nyomtatványt és valamennyi mellékletét is minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látta el, úgy nem szükséges egyéb dokumentumhitelesítési szolgáltatással történő hitelesítés.

Be kell jelentenie a szakértői névjegyzékbe, hogy az elektronikus kapcsolattartást vállalja, erre szolgáló elérhetőségét pedig az Országos Bírósági Hivatal részére meg kell küldenie.

Arról is értesítenie kell az Országos Bírósági Hivatalt, amennyiben úgy dönt, hogy a továbbiakban nem vállalja az elektronikus kapcsolattartást.

A kézbesítési rendszer útján megküldött, a bíróság által alakszerűen kiállított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat közokirat.

A küldemény kézbesítettnek minősül, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon.

Ha a kézbesítési vélelem (fikció) beállta megállapításának van helye, a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer útján automatikus tájékoztatást kap. A Központi Rendszer által küldött értesítések közül ez a meghiúsulási igazolás.

A bíróság az EFER rendszeren keresztül elindított fizetési tranzakcióval létrejövő ún. visszavonhatatlan fizetési ígérvényről közvetlenül, a lajstromprogram útján értesül, ezt követően szintén ugyanígy értesül az illeték összegének beérkezéséről is.

Az átutalással történő illetékfizetés tényét az eljáró törvényszék a Kincstártól kapott illeték-bevételi számlakivonat adatai alapján a számlaforgalomba történő betekintéssel ellenőrzi.

Amennyiben ez nem vezetne eredményre, vagy ezt indokoltnak tartja az átutalási bizonylatot a civiliszitikai perben a P23, végrehajtási nemperes eljárásban a VH10, egyéb polgári nemperes eljárásban az NP12, büntetőeljárásban a B23 számú nyomtatvány segítségével küldheti meg a bíróságnak.

Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az eljáró bíróság - 1/2002.(I.17.) IM rendelet 1. sz. mellékletében foglalt - kódját, az eljárási illetékfizetésre kötelezett fél nevét, a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát (UKM azonosító) és – ha az ismert a – lajstromszámát.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, illetőleg a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 119.§-a alapján elektronikus úton kezdeményezett eljárásokban a közlemény rovatban az érintett (az adós, illetve a törtölt cég) nevét, cégjegyzékszámát, az eljárást kezdeményező fél nevét, cégjegyzékszámát és az eljárás tárgyát kell feltüntetni. Amennyiben a fél ezekben az eljárásokban elektronikus úton jogorvoslati kérelmet terjeszt elő, átutalással történő fizetés esetén a közlemény rovatban az illetékfizetésre köteles fél nevét és cégjegyzékszámát, valamint a jogorvoslat tényét, az ügy ügyszámát és a jogorvoslattal támadott határozat alszámát kell feltüntetnie.

Amennyiben az átutaláshoz a Bírósági Fizetési Portál szolgáltatásait veszi igénybe, úgy az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a Bírósági Fizetési Portál által generált 7 karakteres fizetési azonosítót.

A közleményrovat tévesen történő megadása esetében az így befizetett illetéket – mint tévesen befizetett összeget – vissza lehet igényelni.

Sikeres fizetés esetén a fizetési ígérvényt a Bírósági Fizetési Portál rendszere a Magyar Államkincstár számlakivonata alapján az elszámolást követő munkanapon állítja ki.

Ha EFER rendszeren keresztül bármely okból nem tudta megfizetni az illetéket, az illetékfizetési kötelezettségét ez nem érinti, az továbbra is fennáll. Válassza az illetékfizetés további módjainak valamelyikét, bővebb információt a www.birosag.hu/elektronikus-kapcsolattartas/e-2018/e-kapcsolattartas-az-egyes-ugytipusokban/polgari-gazdasagi-munkaugyi-es-kozigazgatasi-ugyek/illetekfizetes oldalon talál.

Az EFER a befizetett illeték összegéről számlát nem állít ki és ilyen számla kiállítására az eljáró bíróság sem jogosult. Az EFER csak a fizetési forgalom lebonyolítását végzi, a rendszert nem az OBH működteti, annak az OBH-n keresztül az összes bíróság is csak felhasználója.

A fizetés tényét egy digitálisan aláírt, elektronikus FIZIG2 állomány testesíti meg, amely a Bírósági Fizetési Portálon tölthet le. A könyvelhetőség érdekében javasoljuk a sikeres fizetést követően kiállított fizetési ígérvényt kinyomtatni, illetőleg az adott tranzakcióhoz tartozó számlakivonatot csatolni.

A tévesen megfizetett illeték visszaigénylésére a Kincstárnál vezetett illeték-bevételi számla javára tévesen indított banki átutalások esetén az állami adóhatóságnál kérhető a tévesen átutalt összeg visszatérítése.

A kérelemhez csatolni kell az átutalásról szóló banki igazolást. Az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelmező számlaszámának, nevének, az átutalt összegnek és az átutalás dátumának közlésével megkeresi a Kincstárt. A Kincstár a megkereséstől számított 8 napon belül visszaigazolja, hogy a kérdéses átutalás megtörtént, és azt más szerv megkeresésére nem igazolta vissza.

Amennyiben visszatérítésnek van helye, az állami adóhatóság azt postai átutalás, ha pedig az ügyfél (kérelmező) számlaszáma ismert, akkor banki átutalás útján fizeti vissza.

A megfizetett illeték visszatérítése iránti kérelem az állami adóhatóságnak címezve, annál a bíróságnál terjeszthető elő, melynek illetékbevételi számlájára az illetéket megfizették. A kérelemben meg kell jelölni az átutalás közlemény rovatában feltüntetett ügyszámot, a befizető nevét (elnevezését) és lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát, az illetékbevételi számla számát,az átutalással megterhelt számla számát, és a terhelés napját. A bíróság a kérelem megküldésével egyidejűleg az állami adóhatóságot tájékoztatja arról, hogy a kérelem alapján beazonosítható befizetés megtörtént-e, illetve arra hivatkozással indult-e eljárás. A bíróság által továbbított kérelem alapján az illeték visszatérítése ügyében az állami adóhatóság az adó-visszatérítés általános szabályai szerint jár el.

A fizetés tényét egy digitálisan aláírt, elektronikus FIZIG2 állomány testesíti meg. A Bírósági Fizetési Portál által kiállított FIZIG2 kiterjesztésű fizetési ígérvény Adobe Reader programmal nyitható meg. Az Adobe Reader ingyenesen letölthető a https://get.adobe.com/hu/reader/ oldalról.

A dokumentum bizonylatként könyvelésre alkalmas, mert tartalmazza annak hiteles voltát, az egyedi ügyazonosítót, a szervezet megjelölését, a kiállítás (könyvelés) napját és – helyes kitöltés esetén – tartalmaznia kell a befizető nevét és cégjegyzékszámát.

A "Megjegyzés" rovat szabad szöveges mezőként került kialakításra, melynek kitöltése nem kötelező.

A közlemény rovatban csőd és felszámolási eljárásokban az érintett (az adós, illetve a törtölt cég) nevét, cégjegyzékszámát, az eljárást kezdeményező fél nevét, cégjegyzékszámát és az eljárás tárgyát kell feltüntetni. Amennyiben a fél ezekben az eljárásokban elektronikus úton jogorvoslati kérelmet terjeszt elő, átutalással történő fizetés esetén a közlemény rovatban az illetékfizetésre köteles fél nevét és cégjegyzékszámát, valamint a jogorvoslat tényét, az ügy ügyszámát és a jogorvoslattal támadott határozat alszámát kell feltüntetnie.

Egyéb esetekben a beazonosításhoz szükséges egyéb információkat adhatja meg.

A kérelemhez csatolandó az átutalás kezdeményezését és bank általi teljesítését követően, a webbankból lekért terhelési értesítőnek az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott, vagy egyéb dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus dokumentuma.

A fizetés tényét egy digitálisan aláírt, elektronikus FIZIG2 állomány testesíti meg, így annak további elektronikus hitelesítésére nincs szükség.

A Bírósági Fizetési Portál által kiállított FIZIG2 kiterjesztésű fizetési ígérvény Adobe Reader programmal nyitható meg. Az Adobe Reader ingyenesen letölthető a https://get.adobe.com/hu/reader/ oldalról.

Az illetékfizetéssel kapcsolatosan bővebb információkat az Illetékfizetés oldalon találhat. Ezen az oldalon találhatja meg az EFER rendszerhez kötődő képernyőképes útmutatónkat is.