Törvényszéki honlapok integrációjával kapcsolatos gyakori kérdések
Ezen az oldalon mindig a legfrissebb kézikönyv található:
A honlap használata előtt mindenképpen olvassa el a kézikönyvet!
A honlapok indulásakor nem hoztunk létre menüpontot és oldalt ennek a tartalomnak, ezt a törvényszéki szerkesztőknek kell megtenni ebben a sorrendben:
- létre kell hozni egy Törvényszék – Oldal típusú tartalmat, ezen kell elhelyezni a nyilatkozatot.
- létre kell hozni egy menüpontot aminek a Hivatkozás mezőjébe az előbb létrehozott oldal URL-ét kell megadni. Fontos, hogy relatív útvonallal adjuk meg a linket, azaz nincs szükség a „https://birosag.hu”-ra. A hivatkozásnak egy / (per) jellel kell kezdődnie, pl.: /egri-torvenyszek/akadalymentesitesi-nyilatkozat
Ha csak lehet, mindent webes szövegként tegyünk közzé, mert számos előnye van:
- A szöveg betűmérete alkalmazkodik a használt kijelzőhöz, monitoron és mobilon is mindig olvasható marad a szöveg. A szöveg egy keskeny kijelzőhöz (pl. mobilon) igazodva újratördelődik, míg PDF esetében a szöveg olvasásához nagyítgatni és görgetni kell az oldalt.
- A vakok és gyengén látók által használt képernyőfelolvasó programok számára a webes szöveg jól felismerhető, a honlap extra információkkal (aria label stb.) segíti a szövegek felismerését.
- Nem kell külső alkalmazás a megtekintéséhez (Word, Acrobat Reader stb.), amelynek kezelése mobil eszközön nehézkes lehet.
A közzéteendő tartalmak közül a szkennelt PDF a legrosszabb lehetőség. Erre valószínűleg az aláírás és bélyegző megjelenítése miatt van szükség, viszont ennek tartalmából a képernyőfelolvasó programok semmit nem tudnak felismerni. Mivel a legtöbb ilyen jellegű dokumentum a helyi Törvényszéken keletkezik, ott szerkeszthető formátumban is elérhető a végleges szöveg.
Célszerű webes szövegként feltenni a dokumentum eredeti szövegét. Webes formázással biztosan elveszíti az eredeti formázását a szöveg, de ez nem baj, mert nem az a célja a webes formátumnak, hogy egy A4-es papírra formázott szöveg megjelenését visszaadja. A webes szöveg legfontosabb célja, hogy minden eszközön kényelmesen olvashatóan jelenjen meg.
Az eredeti dokumentum formázás megtartásához használjuk az Akadálymentes csatolmány és a Csatolmány bekezdéstípusokat. Akadálymentes csatolmány lehet a Word-ből exportált PDF, vagy egy Word/Libre Office dokumentum, viszont a szkennelt PDF-ek sosem lehetnek akadálymentesek.
A hírek stb. címében, szövegben alcímeknél tilos a CSUPA NAGYBETŰS ÍRÁSMÓD használata, mert nem felel meg az akadálymentesség követelményeinek. Kiemelésekhez használjuk a Címsor 2-Címsor 3 stb. bekezdés stílusokat.
A Címsorok, ahogy a neve is mutatja címek, alcímek formázására szolgálnak. A legfontosabb szerepük azonban a dokumentum hierarchiájának kialakítása. A szerkesztői kézikönyvben is látható az Index oldalán az egyes fejezetek közötti kapcsolat:
Ugyanez a szerepe a Címsoroknak is, jelölik, hogy melyik alcím alá milyen további alcímek tartoznak. Az oldalakon egyfajta struktúra kialakítására kell törekedni és nem a betűméreteket kell növelni a tagoláshoz. Mindig az oldal címe a Címsor 1-es formázású (ezt nekünk nem kell beállítani), minden alcím már csak Címsor 2-3-4 stb. lehet.
A leggyakoribb esetben, amikor több azonos szinten elhelyezkedő alcím van, elegendő a Címsor 2 használata. Fontos, hogy a Címsor 1-es cím után ne használjunk közvetlenül Címsor 3-at, főleg ne azért, mert a vizuális megjelenése jobban tetszik mint a Címsor 2-nek. A szövegtörzs formázására se használjuk a Címsorokat, mert ezeket a felolvasóprogram alcímként fogja értelmezni, nem szövegként. Szöveg stílusának használjuk a "Bekezdés" nevű bekezdés stílust.
Ezzel a módszerrel az alábbi struktúrát lehet létrehozni, amelyen a vakok végig tudnak lépkedni a felolvasóprogramjukban:
Az oldal címe (címsor1)
Elérhetőségek (címsor2)
Cím (címsor3)
Maga a cím szövege
Levelezési cím (címsor3)
Maga a cím szövege
Központi telefonszám (címsor3)
Maga a telefonszám
Ennek az az értelme, hogy ha pl. a telefonszámot keresi egy vak látogató, akkor nem kell végighallgatnia az összes címet amíg felolvassa a programja, hanem oda tud lépkedni ahol a telefonszám található. Mi látjuk hol van a telefonszám, ők nem, viszont ezzel a kialakítással sokkal gyorsabban megtalálják a keresett információt.
A Törvényszék – Tárgyalási jegyzék típusú tartalmaknál az első bekezdés általában 1-2 mondat, ezért alapértelmezetten ezt használja a honlap bevezetőként. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor ezt kézzel kellene megadnunk. Ehhez a tárgyalási jegyzék szerkesztése oldalon az Összefoglaló szerkesztésére kell kattintani:
Ekkor megjelenik egy kis szövegdoboz, ahol megadhatjuk formázások nélkül, hogy mi jelenjen meg a címlapon mint bevezető szöveg.
A honlapon jelenleg nincs kifejezetten a hirdetmények közzétételére szolgáló tartalomtípus, ezért a rendelkezésre álló eszközökkel kell megoldani a közzétételüket. Erre a legalkalmasabb a Törvényszék – Könyv oldal tartalomtípus. A könyv első oldalán lehet szöveges tájékoztatást adni a látogatóknak, majd ez alatt a könyv gyermekoldalai listázódnak. Ezek az oldalak tartalmazzák majd az egyes hirdetményeket.
Első lépésként készítsük el a könyv első oldalát:
Fontos, hogy a Könyvvázlat dobozban beállítsuk, hogy új könyv jöjjön létre!
Ezután hozzunk létre egy új könyv oldalt, ahová a hirdetményt töltjük fel. A legjobb ha webes szövegként, de lehet csatolt dokumentumként is:
Fontos, hogy a Scheduled moderation state change dobozban beállítsuk a Moderation state change lenyíló listában az Archive-ot, majd a dátumot, órát és percet, amikor az archiválás megtörténjen. Ennek hatására a hirdetmény a megadott időpontban rejtetté válik, tehát nem kell figyelnünk arra, hogy kézzel elrejtsük amikor már nincs rá szükség. Természetesen a jogszabályban meghatározott időintervallum szerint kell a dátumot beállítani.
Ahhoz, hogy a példában szereplő bűnjel a megfelelő helyre kerüljön, a Könyvvázlat dobozban be kell állítani az első lépésben létrehozott könyvünket.
Az így feltöltött bűnjelek automatikusan megjelennek a könyv első oldalán és az időzítésnek köszönhetően automatikusan el is tűnnek a megfelelő időpontban, azaz a fenti módszert követve csak a tartalmak feltöltésével kell a szerkesztőknek foglalkozniuk:
