2020. március 16-tól az Európai Unió Bírósága is általánossá tette a távmunka rendszerét. A személyi állomány megóvása és a koronavírus terjedésével szemben folytatott küzdelem érdekében az intézmény helyiségei nem csak a látogatók, hanem az ott dolgozók előtt is zárva vannak, a nélkülözhetetlen feladatokat ellátó személyek kivételével.

Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) AIAKOS csereprogramja keretében 18 kezdő bíró, bírósági titkár és fogalmazó kapott lehetőséget a magyar bíróságok képviseletére Európa számos országában. A tanulmányútra minden évben ősszel kerül sor; idén a résztvevők november 4-8. napja között utaztak külföldre. Hazatértüket követően dr. Serák Istvánt bírót és dr. Tóth Tamás bírósági fogalmazót kérdeztük élményeikről, tapasztalataikról.

2018 és 2019 is díjesőt hozott az évről-évre egyre sikeresebb magyar csapatok számára a nemzetközi THEMIS versenyeken, november vége óta pedig már a 2020-as versenyre is várják a jelentkezéseket.

Határon átnyúló találkozót szervezett a Zalaegerszegi Törvényszék Zalaszabaron. A programban 7 szlovén és 15 magyar bírósági vezető vett részt, utóbbiak között dr. Benkő Imola, az Országos Bírósági Hivatal Jogi Főosztályvezetője, illetve dr. Túri Tamás, a Pécsi Ítélőtábla megbízott elnöke. 

Elkezdődtek a Brüsszel IIA rendelet felülvizsgálatához fűződő szakmai rendezvények, amelyek közül az egyik elsőnek a Magyar Igazságügyi Akadémia (MIA) adott otthont.

Újabb három cikk jelent meg a Bíróságok a nagyvilágban rovatban, amelyek egy-egy európai bírósági rendszerre vonatkozó gyakorlatot mutatnak be.

Az összehasonlító jog művelői számára is tanulságos, formájában és tartalmában is igényes tanulmány bemutatja, hogy miként jelenik meg a bírói függetlenség a kinevezések, a fegyelmi eljárások, az elmozdíthatóság szabályozottságán és gyakorlatán keresztül Svájcban és Új-Zélandon.

Finnország azon kevés európai uniós ország egyike, ahol a bíróságok központi igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. A bírói függetlenséget azonban ez nem érinti, hiszen az Alkotmány szerint a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki. Mindenkinek biztosított a joga ahhoz, hogy ügyében a bíróság vagy más független döntéshozó szerv járjon el.

A bírói függetlenség megítélése szempontjából fontos jelenséggel az egyes országokon belül, de európai szinten is kevesen foglalkoznak. Ezért is érdekes a német bírósági fogalmazók versenydolgozata, amelyet a fenti címen adtak közre.

A kapcsolt tanulmány három, közelmúltban megjelent írásra hívja fel a figyelmet.