1. Az OBT a jogkörét túllépve a kirendelések megszüntetésére hívta fel az OBH elnökét. A vonatkozó törvények értelmében az OBT nem rendelkezik utasítási jogkörrel az OBH elnöke felé. Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében jelenleg nem áll fenn összeférhetetlenségi helyzet. Minden ezzel ellentétes álláspont a zavarkeltésre irányul.
2. A bírósági vezetői és a bírói pályázatok elbírálásának OBH elnöke által folytatott gyakorlatáról 2018-2019. években számos összefoglaló, tájékoztató kiadvány készült, melyek a bíróságok központi honlapján és a központi intranetes oldalon is feltöltésre kerültek (legelőször 2018. március 28., legutóbb 2019. június 7.). Az OBT tagjai törvényi kötelezettségüket mulasztják el akkor, amikor magukat legitimnek tekintve nem tesznek eleget a véleményezési kötelezettségüknek. Ezzel is igazolják azt, hogy alaptalanul fordultak az Igazságügyi Bizottsághoz: a fenti OBH elnöki tájékoztatókat akkor is figyelmen kívül hagyták és ezt tették a legutolsó június 24-ei találkozójukon is.
3. Az OBT soros elnöke 2019. május 8. és május 16. napján is tájékoztatást kapott a Bíróságok 2020. évi költségvetési tervezéséről, ezt módjukban állt volna véleményezni, de véleményezési lehetőséggel ez esetben sem éltek.
4. Az OBT tagjai maguk állítottak akadályt a küldöttválasztó összbírói értekezletek lefolytatása elé azzal, hogy az SZMSZ-üket 2018. november 7-én sarkalatos törvénybe ütköző módon módosították. Az OBT az SZMSZ-ét 2019. június 24-én módosította, ezzel is elismerve azokat a törvényességi aggályokat, amelyeket az OBH elnöke több levelében is jelzett.
5. A képzési tervvel kapcsolatban a bírák minden évben kifejthetik véleményüket. Ezek a képzési terv, és a képzési program kialakításának alapjául szolgálnak, melyek az oktatásfelelősök közvetlen részvételével kerülnek kidolgozásra.
6. Az egész bírósági szervezet számára elismerés, hogy az OBH elnökének a Legfőbb Ügyész Pro Cooperatione emlékérmet adományozott. Mivel az OBT működése nem törvényes, ezért tőlük hozzájárulás beszerzésére nem kerülhetett sor. Többször előfordult az OBT gyakorlatában, hogy utólag adtak hozzájárulást díj, plakett, oklevél elfogadásához, míg a Kúria elnöke és kúriai bírák esetében az is előfordult, hogy sem előzetesen, sem utólag nem került sor a hozzájárulás megadására.
7. A bírósági szervezet törvényes képviseletét a sarkalatos törvények értelmében az OBH elnöke, míg az ítélőtáblák és a törvényszékek esetében a bírósági vezetők látják el. Tekintettel arra, hogy jogképesség hiányában az OBT-nek nincs felhatalmazása sem a maga, sem a bírósági szervezet nemzetközi szinten történő képviseletére, az OBT ilyen irányú fellépesei aggályokat vethetnek fel.
8. Az elmúlt években az igazságügyi alkalmazottak átlagosan 30%-os, míg a bírák 15%-os illetményemelésben részesültek. A bírósági szervezet véleményét kikérve komplex bírói illetménykoncepció került kidolgozásra, mely jelenleg az Igazságügyi Minisztérium előtt van. Emellett a jó gazdálkodásnak köszönhetően 2016. évben elindult a Megtartó Program. 2019. évben a család-karrier-egészség egyensúlyának megteremtése a cél. A Megtartó Program elemei évről évre bővülnek, amelyek közül mindösszesen 2 elem olyan, amely a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági vezetők mérlegelési jogkörébe tartozik, de itt is alapvető követelmény, hogy a többletteljesítmény elismerése előre felállított és átlátható szempontrendszer szerint történjen. Csak a Megtartó Programnak köszönhetően 2018. évben egy bíró átlagosan 2.100.000.- Ft illetményen felüli többletjuttatásban részesült. A bíróságokon a fő tevékenység az ítélkezés, nagyon fontos az ítélkező bírák, az őket támogató igazságügyi alkalmazottak és bírósági vezetők munkája, akik megteremtik ennek a feltételeit.  Leghatározottabban vissza kell utasítani a bírói függetlenséggel szemben támasztott kételyeket.

A nyugtalanító zavarkeltés elleni orvosságul álljanak itt a néhai ítélőtáblai elnök szavai:

„Az emberi társadalom életében épp úgy, mint az egyes emberek szívében két ellentétes erő áll folytonos harcban egymással: a jogérzet és a szenvedély. Mennél erősebbek a szenvedély hullámcsapásai, annál erősebb védsáncokat kell emelnünk a jog és igazságérzet védelmére. Ezt a feladatot akarta megvalósítani a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény. Nálunk, ahol a politikai pártélet ütere erőtelje­sebben lüktet, alkotmányos intézményeinknél fogva min­denkinek kötelessége – nemcsak joga, de kötelessége – a politikai pártküzdelmek harcterére kilépni, s tudjuk, hogy a pártküzdelem szenvedélyeket támaszt. Csak a bírói kar az, amelyet az idézett törvény eme kötelezettségek súlya alól felmentett. Ez tehát a bírói karra nézve nem a politi­kai jogok gyakorlásnak megszorítását jelenti, hanem ezzel a törvény a bírói kart egy eminens kiváltsággal ruházta fel, – kiváltsággal, mely a bírói kart a társadalom összes ténye­zői fölé emelte. Ezt a kiváltságunkat szeretett bírótársaim óvnunk, ápolnunk és – ha valaha védelemre szorulna – vé­delmeznünk kell utolsó leheletünkig.”

(Puky Gyula)