Az elmúlt napok sajtómegjelenései, valamint az Országos Bírói Tanács (OBT) 2022. október 31. napján megjelent közleménye kapcsán az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének álláspontja a következő.

A felmerült helyzet egy sajátos szabályozási hiátus következménye: a bírósági szervezeti, illetve jogállási törvény nem különbözteti meg elég élesen a bírói és a bíró általi, de nem bírói minőségben eljárva vállalt közszereplés határait.

A bírói tevékenység körében a szabályok egyértelműen meghatározzák a nyilatkozattétel korlátait, az összeférhetetlenségi szabályokat és bár az OBT tagok státuszukat tekintve bírók, de a kérdéses helyzetben ténylegesen nem bírói minőségükben jártak el, hanem az OBT által – közjogi jogalap nélkül – létrehozott „pozícióikban”: úgy, mint az OBT szóvivője és az OBT nemzetközi kapcsolatokért felelős tagja.

Az OBT felett az OBH-nak igazgatási hatásköre nincs, így e körben az OBT tagok tevékenységét sem ellenőrizheti, feladataik körét és annak ellátása során tanúsítandó magatartásukat a jogszabályok és az etika írott és íratlan szabályai határolják be. Ezek számonkérhetősége azonban a hatályos jogban érdemben nem megoldott.

Mindezek kapcsán le kell ugyanakkor szögezni azt, hogy az OBT tagokat e minőségükben eljárva nem illeti meg a bírákat az ítélkező tevékenység során megillető fokozott védelem. Amennyiben az OBT tagja ebbéli minőségében vállal nyilvános szereplést, az olyan kivételes közszereplői státuszt keletkeztet, amely esetében már a kritika magasabb szintjét köteles tűrni – azzal együtt természetesen, hogy a kritika ebben az esetben sem lehet az emberi méltóságot sértő.

A konkrét találkozó indokoltsága és jogszerűsége nyilvánvalóan vitatható, így a fentiek szerint megalapozott kritika tárgya lehet, ezt meghaladóan az ott elhangzottak tartalma részleteiben nem ismert.