A bírói függetlenség garanciái

Thumbnail

Mint minden szervezetben, a bíróságokon is adódhatnak olyan élethelyzetek, hogy bírósági dolgozó hozzátartozók alá-fölé rendeltségi viszonyba kerülnek egymással.  De számos olyan bíró is van, akinek hozzátartozója más jogi hivatásrend képviselője: ügyész, ügyvéd, közjegyző. A napi munkavégzés során ez a helyzet is számos megoldandó kérdést vet fel. 

A közelmúltban felmerült kérdésekre figyelemmel szükséges tisztázni a bírósági vezetők, bírák, igazságügyi alkalmazottak tekintetében az összeférhetetlenségi szabályokat. 

Már a 150 éve elfogadott, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk is rendezte az összeférhetetlenség kérdését: az áthelyezés, előléptetés alóli kivétel egyik eseteként szabályozta, ha a bíró családjának valamely tagja ugyanazon törvényszéknél állt alkalmazásban. Kimondta továbbá, hogy ugyanazon törvényszéknél bírói hivatalra nem alkalmazhatók: akik fel- vagy lemenő ágbeli rokonok; vagy egymással harmadiziglen oldalrokonságban, vagy másodiziglen sógorságban, továbbá fogadott szülei vagy gyermeki viszonyban állnak.

Az akkori viszonyokhoz képest nagy változást eredményezett, hogy ma már nők is bírói pályára léphetnek, így nyilvánvalóan nagyobb számban fordulnak elő hozzátartozói kapcsolatok a bíróságokon. A vonatkozó törvények azonban egyértelműen rendezik az összeférhetetlenség kérdését:

  • A bírói függetlenség általános biztosítéka, hogy a bíró nem végezhet olyan tevékenységet, amely bármiféle elfogultságot vagy annak látszatát eredményezheti. 
  • A bíró nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet, nem lehet képviselő, polgármester, gazdasági társaságban ügyvezető. 
  • Tiltja a törvény azt is, hogy a bíró olyan bíróságon tevékenykedjen, azaz ítélkezzen, amelynek vezetője a hozzátartozója. Ezekben az esetekben az összeférhetetlenség alól az OBT adhat felmentést.
  • Hasonló szigorú szabályok vonatkoznak az igazságügyi alkalmazottakra is.

Az OBT az összeférhetetlenség gyakorlati kérdéseiről már világosan, elvi éllel állást foglalt, melyről – a Kúria elnökének egyetértésével – több határozatot is hozott. Jelenleg a bírósági szervezetben nem áll fenn olyan helyzet, hogy bírósági vezető felesége vagy férje a vezetése alatt álló bíróságon működne, bíráskodna.

Minden ezzel ellentétes álláspont a zavarkeltésre irányul.