Senyei György kiemelte, hogy az eddig hangsúlyozott mennyiségi szemlélettel szemben a minőségi ítélkezést kell előtérbe helyezni, ehhez pedig szükség van az igazgatási és szakmai szerepek következetes elválasztására. 

Az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása az Alaptörvényben tételezett jog és egyben az ügyfelek érthető elvárása is, különbséget kell tenni azonban „elhúzódó” és a „sokáig tartó ügyek” között. Vannak ugyanis olyan jogviták, amelyek jellege – bírói mulasztás hiányában is – szükségszerűen eredményezi azt, hogy megalapozott elbírálásuk hosszabb időt vesz igénybe. A jelenlegi, kedvező ügyforgalmi helyzetben a bíróságoknak lehetőségük van arra, hogy az öt éven túl húzódó ügyek szakszerű, megalapozott befejezésére koncentráljanak.

Mivel a bíróság alapvető funkciója az ítélkezés, az ehhez nem kapcsolódó társadalmi szerepvállalástól tartózkodni kell. Ez nem jelent mechanikus elzárkózást, csupán azt, hogy az ilyen tevékenységnek az iskolákban történő, oktatási jellegű ismeretátadásra kell szorítkoznia.

Az OBH elnöke kiemelte, hogy egy demokratikus jogállamban természetszerűen előfordul a bíróságok határozatainak nyilvános kritikája, kiemelte ugyanakkor, hogy ez a kritika gyakran csak látszólag egy bírósági ítélet kritikája, valójában tartalmilag esetenként jogszabálykritikának minősül.

A nyilvánosság tájékoztatása során ráadásul a közvéleményhez általában csak egy bírósági döntés rendelkező része jut el, míg azt, hogy a bíróság milyen bizonyítékok alapján állapította meg a tényállást és az ítélethez milyen jogi indokolást fűzött, az érdeklődők nem ismerik meg. Az OBH ezért meg fogja vizsgálni, hogy miként biztosítható az, hogy a sajtónyilvános ügyekben született határozat egésze a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellet a jogkereső közönség számára megismerhető legyen.