Ezer éves a magyar jogállam, százötven éves a független bíráskodás 

Thumbnail

A Szent Koronában testet öltő magyar jogállamiság egy évezredre visszatekintő múltjáról és annak jelentőségéről beszélt dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián, az Országházban. 

Emlékezetes ugyanis, hogy a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. tc.-et – amely kimondta a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztását, és a bírói függetlenség deklarálása mellett a függetlenség alapvető garanciáit is meghatározta – az 1869. április 24-én megnyitott ülésszakán fogadta el az országgyűlés.

A konferencián Kövér László, az Országgyűlés elnöke azt mondta: a bírói hatalom az írott jog adta keretek között az igazság letéteményese. Az igazság szolgálatára létezik. - A bírói hatalom részesei felelősek a nemzet, a közösség előtt. Felelősségüket az elmozdíthatatlanságuk emeli mindenki másé fölé. Ugyanakkor ez a felelősség teszi a bírói hivatást magasztossá - fogalmazott, hozzátéve, hogy a hazájukat szerető magyar jogász nemzedékek legjobbjait ez a felismerés vezette, ez volt számukra a szakmai és lelkiismereti iránytű, és e gondolat mentén született meg az 1869. évi IV. törvény is. 

Más oka is van azonban annak, hogy április 24-e különleges a magyar igazságszolgáltatás története szempontjából: a városok évszázadokon keresztül ezen, azaz Szent György napján tartották a bíróválasztást, és az ítélkező fórumok tavaszi üléseiket is e napon kezdték meg.