Jogos a kérdés – Kapcsolattartás a nyári szünetben

elvált

Elkezdődött a nyári szünet. Sok gyermek számára ez az év legjobban várt időszaka, azonban akadnak olyanok is, akiknél más a helyzet. Ha ugyanis az elvált szülők között nem zökkenőmentes a kapcsolattartás gyakorlása, akkor a konfliktus teljesen rányomhatja a bélyegét a csemete vakációjára. Rovatunkban most ezt a témakört járjuk körül dr. Csorba Petra, a Kecskeméti Járásbíróság bírája segítségével. Jogos a kérdés – a kapcsolattartásról.

 

Az iskolai szünet idejére mik a főbb szabályok a kapcsolattartásra vonatkozóan?

Fontos már az elején leszögezni, hogy a kapcsolattartást a bíróság szabályozza, ám a végrehajtás a gyámhivatal hatásköre. Emiatt az, hogy a kapcsolattartás közben milyen problémák vetődnek föl, nem jelenik meg a bíróságon.

Ami pedig a szabályokat illeti, a legfontosabb, hogy a gyermektől külön élő szülőt minden körülmények között megilleti a kapcsolattartás joga. Sőt ez nem csak a joga, hanem a kötelessége is. Amennyiben a felek mindenre kiterjedően meg tudnak állapodni, akkor a bíróság ezt a megállapodást tekinti fő szabálynak. Ez a legoptimálisabb eset, mivel a megállapodás teljesen rugalmas is lehet. Előfordul, hogy annyira pozitív viszony van az elvált szülők között, hogy folyamatosan egyeztetnek a kapcsolattartásról, ami így teljesen zökkenőmentesen valósul meg.

 

Eszerint nem feltétlenül szükséges, hogy pontos bírósági határozat szülessen arról, hogy mennyi időt töltsön a gyermek a két félnél?

Így van, ez nem mindenképp szükséges. Viszont, ha a felek a bíróság elé viszik a kérdést, akkor a bíróság előtti eljárásban köthetnek egy egyezséget, amit a bíróság végzése jóváhagy és akkor, ezzel egy végrehajtható határozat születik. Tehát fő szabály a felek megállapodása. Ha viszont a bíróság próbálja alakítani az egyezség tartalmát vagy bíróság ítéletben rendelkezik a kapcsolattartásról, akkor a 2X2 hét szokott az irányadó lenni.

 

Mi van abban az esetben, hogy nem tudnak megegyezni a szülők a kapcsolattartásról?

Nagyon ritka. Többségben vannak az együttműködő felek és én is azt tapasztaltam, hogy tudnak alkalmazkodni egymáshoz. Ha ez mégsem sikerül, akkor a bíróságnak kell pontosan felosztania a kapcsolattartást. Ha a szülők között van egy olyan elmérgesedett viszony, ami a kommunikációt akadályozza, akkor ez a kérdés egy nagyon kényes témává is tud fajulni.

 

Nyári szünet idején sok fejtörést okoz a szülőknek, hogy mindig szemmel tartsák a gyerekeket, különösen, ha kisebbekről van szó. Munka miatt viszont ezt nem mindig tudják megtenni. Kik azok, akikre a kapcsolattartást gyakorló szülők rábízhatják a gyerekeket?

Erre is vonatkoznak szabályok, azt lehet mondani, hogy közeli hozzátartozónak kell lenni. Nagymama, nagynéni vagy nagybácsi szóba jöhet. Rajtuk kívül pedig a kapcsolattartást gyakorló szülő házastársa is felügyelhet a gyermekre.

Problémás esetek persze mindig előfordulnak. Volt például olyan, hogy a gyermekkel élő szülő azt kifogásolta, hogy a másik szülő gyakran vonta be a nagymamát a felügyeletbe. Más esetben az volt a kifogás, hogy a kapcsolattartást gyakorló fél nem megfelelő ruházatot biztosított a gyereknek. De volt, aki a szervezett programokkal nem értett egyet. Ilyenkor többnyire arról van szó, hogy a háttérben komoly feszültség uralkodik az elvált felek között. 

 

Mi a helyzet a külföldi utazással? Szükséges ehhez bármilyen engedély vagy a másik fél beleegyezése?

Az utazások – így a külföldi utak – nincsenek engedélyhez kötve. Ha ennek idejére az érintett szülőnél a kapcsolattartás joga áll fenn, akkor nem kell semmilyen kérelmet megfogalmazni. Ugyanakkor előfordult már, hogy az egyik szülő nyaralni vitte a gyermeket, ám a reptéren, vagy a határon kérték a másik szülő hozzájárulását. Az ehhez hasonló esetek miatt az illetékes gyámhivatal azt szokta javasolni, hogy készüljön egy írásbeli nyilatkozat arról, hogy az otthon maradó szülő beleegyezésével és tudtával történik ez az utazás. De azt is lehet, hogy egy ilyen esetben az érintett fél a bírósági ítélet birtokában indul útnak és, ha bárki megkérdőjelezné az utazás vagy az elvitel jogszerűségét, akkor azt fel tudja mutatni.

 

Váratlan helyzeteket is tartogathat a nyár. Adódhat például egy baleset, amely feszültséget generál a szülők között és az egyikük korlátozni akarja a másik kapcsolattartási jogát. Ezt megteheti?

Egy ilyen eset széleskörű vizsgálódást igényel, hogy kiderüljön, történt-e a kapcsolattartást gyakorló szülő részéről valamilyen mulasztás. Ha igen, akkor szóba jöhet a kapcsolattartást korlátozása vagy súlyos esetben megvonása. Ha viszont olyan szerencsétlenségről van szó, amely tőle független, akkor nincs lehetőség erre.

 

Vizsgáljuk egy kicsit a gyerekek szemszögéből a kérdést! Ők kihez fordulhatnak, ha valamivel nem értenek egyet? Például egy családi program helyett iskolai táborba mennének a szünidő alatt?

A gyerekek első körben más szervekhez fordulhatnak, például a gyermekjóléti szolgálathoz vagy a gyámügyhöz. Továbbá a hatóságok között működik egy jelzőrendszer. Ha egy problémás esetről az érintettektől vagy egy más hatóságtól bejelentés érkezik, akkor ezek a jelzőrendszeri tagok együttműködnek. 

Érdekesség és egyben egyedülálló az országban, hogy a Kecskeméten létrejött egy áldozat- és gyermekközpontú igazságszolgáltatásmunkacsoport, amelynek célja, a már említett jelzőrendszer és együttműködés elmélyítése. Ennek keretében a Kecskeméti Járásbíróság polgári ügyszakos, családjogokat tárgyaló bírái ellátogattak egy gyermekjóléti központba is, ahol a felügyelt kapcsolattartás gyakorlatát tekintették meg. A bírák megnézték az erre kijelölt helyiséget és az illetékes szervekkel egyeztettek a témában. Az eseményen a gyermekjóléti szolgálat munkatársai kitértek arra is, hogy milyen problémák vetődnek fel a munkájuk során és jelezték a bíráknak, hogy mi az, amivel segíteni tudják a munkájukat. Például, hogy egy ítéletben mire lehetne figyelni, hogy egyszerűbbé váljon számukra a végrehajtás.

 

Pontosan mi az a felügyelt kapcsolattartás?

Ennek több fokozata létezik. A legszigorúbb eset, ha meg van határozva, hogy a különélő szülő mikor, hol és mennyi időt tölthet a gyerekkel. Ez többnyire két hetente két órát jelent a gyermekjóléti szolgálat központjában, szükség esetén egy felügyelő jelenlétében.

Egy másik durva helyzet, ha a szülők között már a találkozás is problémás, és annyira agresszívan viszonyulnak egymáshoz, hogy már a gyerek átadása is a gyermekjóléti szolgálaton keresztül történik. Ezt tényleg úgy kell elképzelni, hogy bemegy az egyik szülő a szobába, átadja a gyermeket, kimegy, majd egy másik ajtón érkezik a másik szülő. Sajnos vannak ilyen helyzetek is. És bár ennek mi bírák nem vagyunk szemtanúi, de az alapvető kereteket a bíróság szabja meg.