TÁJÉKOZTATÓ a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény tárgyában

A törvény bíróságokat érintő főbb rendelkezései
I. A Kormány veszélyhelyzetben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására vonatkozó felhatalmazás
- A törvény a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel (a továbbiakban: veszélyhelyzet) összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg.
- A Kormány veszélyhelyzetben az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével
- egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti,
- törvényi rendelkezésektől eltérhet, és
- egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
- Az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.
- Az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően a felhatalmazását visszavonhatja.
- Az Országgyűlés a Rendelet hatálybalépését követően e törvény hatálybalépéséig megalkotott kormányrendeleteket megerősíti.
- A Kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen, az Országgyűlés ülésén – annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére – ad tájékoztatást.
II. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) módosítása
1. A Btk. módosításának indokai
- A koronavírus-járvány a közveszély jogalkalmazói gyakorlatban irányadó ismérveivel egyező jegyeket mutat, mivel az egész ország területén potenciális és tömeges sérelem bekövetkezésével fenyeget.
- Ez indokolja azt, hogy bizonyos esetekben a koronavírus-fertőzés is rendelkezzen a közveszély büntetőjogi ismérveivel, és ahol megállapítható a vírus megjelenése, ott mind az ellene irányuló küzdelem, mind a köznyugalom fokozottabb védelmet élvezzen.
- A módosítások a térben és időben konkretizálódó, az egészségügyi törvényben ezzel összefüggésben kimondott járványveszély esetére ahhoz hasonló büntetőjogi védelmet nevesítenek, mint amilyen a közveszélyokozás esetén irányadó.
- Figyelemmel arra, hogy a járvány az ország bármely területén tömegesen felbukkanhat, a társadalom tömegei érzékenyebbek a vírussal kapcsolatos - zavar és nyugtalanság keltésére alkalmas - téves információkra. Így büntetőjogi védelmet igényel az is, ha a járvány megjelenése térben és időben még pontosabban nem konkretizálható.
2. Járványügyi védekezés akadályozása (Btk. 322/A. §)
- A Btk. XXX. fejezete (A közbiztonság elleni bűncselekmények) új alcímmel és új tényállással egészül ki a Btk. 322. §-ban szabályozott Közveszély okozása bűncselekményt követően, ez a járványügyi védekezés akadályozása.
- A járványügyi védekezés akadályozásának új tényállása büntetni rendeli a járvány jogilag és hatóságilag is kimondott veszélye esetén beinduló intézkedések végrehajtásának aktív akadályozását.
- Aki
- a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés,
- járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés,
- a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növényegészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés
végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Btk. 322/A. § (1) bekezdés)
- A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el. (Btk. 322/A. § (2) bekezdés)
- A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz. (Btk. 322/A. § (3) bekezdés)
- Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” (Btk. 322/A. § (4) bekezdés)
3. Rémhírterjesztés (Btk. 337. §)
A Btk. módosítása a Btk. 337. § (1) bekezdésben szabályozott, a közveszélyhez és annak helyszínéhez kapcsolódó bűncselekmény mellett megalkotta a rémhírterjesztés új, második alapesetét (337. § (2) bekezdés), amely a rémhírterjesztés elkövetési helyét kiterjeszti az egész országra.
- Különleges jogrend idején a jogalkotó a köznyugalmat a közveszély színhelyétől független büntetőjogi védelem alá kívánja helyezni, mivel a köznyugalom védelmére hivatott büntető tényállás alkalmazása nem tehető attól függővé, hogy a tömegeket érintő fenyegetés az ország mely körzeteiben konkretizálódik.
- A módosítás célja, hogy a későbbiekben - a szabályozásra okot adó jelenlegi járványhelyzet elmúltával - is fennmaradjon a különleges jogrendek idejére fennálló, a köznyugalmat illető fokozottabb védelem.
A Btk. 337. § (1) bekezdése – korábbi törvényi tényállás módosítása
- A korábbi törvényi tényállás annyival egészül ki, hogy a közveszéllyel összefüggésben történik a valótlan tény állítása, illetve híresztelése.
- E tényállás esetén az elkövetés helye továbbra is a közveszély színhelye.
A Btk. 337. § (2) bekezdése - ÚJ törvényi tényállás!
- Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel,
- amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa,
- bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.