Hírek

Az internetes vásárlástól akkor is elállhatunk, ha nem hibás a termék

A karácsonyi vásárláskor sokakban merülhet fel a kérdés, mit tehetünk, ha például a megvásárolt ruha túl szűk lesz annak, akinek szántuk, vagy nem indul el a robotgép, amit olyan gondosan kiválasztottunk? Mások-e a jogaink, ha nem boltban, hanem interneten vásárolunk?  Jogos a kérdés sorozatunk e heti részében a szavatosság és jótállás témakörét jártuk körül dr. Futóné dr. Major Mónikával, a Gyulai Törvényszék bírájával.

Az ajándék nem olyan dolog, amit csak úgy visszakérhetünk 

Sokaknak talán eszükbe sem jut, de amikor megajándékoznak valakit, tulajdonképpen szerződést kötnek vele, amit bizonyos körülmények között akár “fel is mondhatnak”, azaz visszakövetelhetik az ajándékot, vagy annak ellenértékét – mutatott rá dr. Szrogh Csaba, a Miskolci Törvényszék bírája “Jogos a kérdés” sorozatunk e heti részében.

A betegek ma már jobban ismerik a jogaikat – interjú az orvosi kártérítési perekről dr. Pribula Lászlóval

Szülészet, nőgyógyászat, sebészet – ezek azok az orvosi szakterületek, amelyek leginkább érintettek az egészségügyi kártérítési perekben. Az 1990-es évek elején látványosan megnőtt a betegek, hozzátartozók által indított perek száma, de nem a probléma több, hanem az információ  – mondja Dr. Pribula László. A Debreceni Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője szerint az érintettek sokkal tudatosabbak, mint korábban.

Nincs még önvezető autó a magyar büntetőjogban – Jogos a kérdés dr. Szilvási Péterrel a közlekedési bűncselekményekről

A közlekedési ügyek tárgyalása mindig embert próbáló feladat - fogalmaz Dr. Szilvási Péter, a Nyíregyházi Járásbíróság bírája. A közlekedési ügyeket tárgyaló bíró szerint a közúti balesetek döntő többségét az elsőbbségadási, az előzési szabályok megszegése és a sebességhatár túllépése okozza.

Szabadságvesztés is kiszabható ittas járművezetésért – Jogos a kérdés dr. Sárközy Szabolccsal, a Kecskeméti Törvényszék bírájával

Előfordul, hogy egyetlen nap alatt öt-hat ittas járművezetés miatt indult ügyet tárgyal dr. Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék büntető kollégiumának vezetője. A bíró szerint sajnos az még mindig gyakori Magyarországon, hogy valaki „iszik és vezet”, ahelyett, hogy „inna vagy vezetne”, pedig az ittas járművezető a jogosítványa mellett akár a szabadságát is elveszítheti.

A büntetés célja a társadalom védelme - Jogos a kérdés dr. Schmidt Péterrel az életfogytig tartó szabadságvesztésről

A közhiedelemmel ellentétben az életfogytiglan egy fölfelé nyitott tartamú büntetés, egyáltalán nem biztos tehát, hogy az elítélt valaha szabadlábra kerül – közölte az Egri Törvényszék büntető kollégiumának vezetője. Dr. Schmidt Péter hangsúlyozta, a bíró akár ki is zárhatja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, és idézett egy kutatásból, amely szerint a sajtóban TÉSZ-esekként emlegetett fogvatartottak többsége a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést szigorúbbnak tartja a halá

Szerződés nélkül sem biztos, hogy elúszik a pénzünk

A hosszan tartó barátság titka a pontos elszámolás, tartja a népszerű közhely, s a bírósági tapasztalat szerint nem is alaptalanul. A kölcsönügyletekből fakadó perek ugyanis nem számítanak ritkaságnak. Kamatról, szóbeli szerződésekről és a fizetési meghagyásos eljárásokról dr. Fuglovics Gabriella bírónővel beszélgettünk.

Az óvadék összege mindig egyénre szabott - Jogos a kérdés dr. Frech Ágnessel, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnökével

Az új Be. teljesen megváltoztatta az óvadék funkcióját, mert a jelenlét biztosítása mellett alapvetően a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak megtartását szolgálja – hívta fel rá a figyelmet dr. Frech Ágnes, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnöke.

„A feltételes szabadságra bocsátás az elítéltnek nem alanyi joga” – Jogos a kérdésben a feltételes szabadságra bocsátás

Ha valakit végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, akkor lehetősége van feltételes szabadságra kerülni, amennyiben megfelel bizonyos feltételeknek. A jogintézmény lehetőségeiről, szerepéről és a bíró mérlegelési jogköréről kérdeztük dr. Lajkó Pétert, a Balassagyarmati Törvényszék bíráját.

Nem mentség, hogy „én csak tovább osztottam” valamit

Napjainkra jellemző, hogy a Facebook és az internetes közösségi oldalak terjedésével megszaporodtak a világhálón elkövetett rágalmazással és becsületsértéssel összefüggésben indított büntetőeljárások – tudtuk meg dr. Borombós Anitától. A Gyulai Törvényszék bírája Jogos a kérdés interjúsorozatunkban elmondta: leggyakrabban volt házastársakkal vagy volt élettársakkal találkozik a tárgyalásokon, de – fűzte hozzá – jogi személy is lehet a rágalmazás sértettje.