Az Esztergomi Járásbíróság lopás bűntette miatt, bíróság elé állítás keretében hozott ítéletet azzal a férfivel szemben, aki egy gyorsétteremből lopott el egy táskát. A bíróság a vádlottat 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte és a sértett kárának megtérítésére kötelezte. Az ítélet jogerős.
Részletes keresés
A Komáromi Járásbíróság a 2024. április 10. napján tartott ülésen, nagyobb kárt okozó csalás bűntette miatt indult ügyben, 3 hónappal meghosszabbította annak a szlovák férfinek a letartóztatását, aki - a magát valótlanul ügyvédnek kiadó - megbízója bűncselekményében vett részt. A bíróság 2023. július 13-án rendelte el a letartóztatást, a gyanúsított jelenlétének biztosítása, a bizonyítás megnehezítésének megakadályozása és a bűnismétlés megakadályozása érdekében. A végzést az ügyész tudomásul vette, azonban az nem végleges, mivel a gyanúsított fellebbezést jelentett be.
Az Esztergomi Járásbíróság csalás vétsége miatt indult ügyben tartott folytatólagos tárgyaláson hozott ítéletet azzal a büntetett előéletű férfivel szemben, aki olyan lakást hirdetett meg bérbeadásra, mellyel nem rendelkezett.
A Tatabányai Járásbíróság üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben, ülésen kívül, az iratok alapján 2 hónappal – 2024. december 14. napjáig – meghosszabbította annak a férfinek a letartóztatását, aki albérletet kínált, azonban a lakás kiadása nem állt szándékában.
A Győri Járásbíróság nyomozási bírája az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb további három hónapra meghosszabbította a bőnyi általános iskolában történt késelés gyanúsítottjának letartóztatását. A bíróság a fogvatartást a gyanúsított életkorára figyelemmel továbbra is javítóintézetben rendelte végrehajtani.
Ítéletet hozott a Kazincbarcikai Járásbíróság annak a férfinak az ügyében, aki álprofil használatával kiskorúakat vett rá intim fotó- és videófelvételek részére történő elküldésére.
Az Ajkai Járásbíróság tárgyalás mellőzésével meghozott büntetővégzésével hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt próbára bocsátotta azon vádlottakat, akik a személyi kölcsön igénylése során hamis munkáltatói igazolást csatoltak a kérelem mellé.
A bíróság az I. rendű vádlottat bűnsegédként egy évre, míg a II. rendűt – tettesként – egy év négy hónapra bocsátotta próbára.