Az Ajkai Járásbíróság két év börtönbüntetésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától azt a 23 éves balatonalmádi férfit, akivel szemben kapcsolati erőszak, folytatólagosan elkövetett személyi szabadság megsértése bűntette, valamint magánlaksértés vétsége miatt folyik büntetőeljárás. A bíróság kötelezte továbbá a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
A Miskolci Járásbíróság ítéletet hirdetett annak a nőnek az ügyében, akivel szemben rablás bűntette és más bűncselekmények miatt indult eljárás.
A Tatabányai Járásbíróság nyilvános, folytatólagos tárgyaláson hozott ítéletet azzal a férfivel szemben, aki rendszeresen fenyegette és bántalmazta élettársát. A bíróság a vádlottat folytatólagosan elkövetett zaklatás bűntette, folytatólagosan elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete, valamint személyi szabadság megsértésének bűntette miatt halmazati büntetésül 1 év 3 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője 3 munkanapot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére.
Az Esztergomi Járásbíróság lopás bűntette és kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt indult ügyben tartott ülésen 1 hónapra - 2025. január 20. napjáig - elrendelte annak a férfinek a letartóztatását, aki háromszor tört be ugyanazon lakásba, a bűncselekmény elkövetésében két alkalommal a gyermekkorú társa segítette.
Az Esztergomi Járásbíróság csoportosan elkövetett garázdaság bűntette és más bűncselekmény miatt indult ügyben tartott előkészítő ülésen hozott ítéletet 9 férfivel szemben, akik egy esküvői rendezvényen verekedtek össze.
A Kecskeméti Járásbíróság 510.000 forint pénzbüntetésre ítélt egy korábbi polgármestert, akivel szemben sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat a Kecskeméti Járási Ügyészség.
Az ítélet lényege szerint a vádlott egy Kecskemét környéki nagyközség polgármestere volt.
A mandátuma alatt 2017. február 27. napján a település házipénztárából 1.450.000 forint utólagos elszámolású előleget vett fel.
Az Ajkai Járásbíróság 1 év 3 hónap börtönbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától folytatólagosan elkövetett zaklatás bűntette, garázdaság vétsége és könnyű testi sértés vétsége miatt azt a 32 éves ajkai férfit, aki volt élettársát zaklatta rendszeresen, még annak édesapját is bántalmazta a nyílt utcán. A bíróság elrendelte a vádlottal szemben korábban kiszabott 1 év 9 hónap és 1 év 6 hónap tartamú szabadságvesztés büntetések utólagos végrehajtását is.
Tizenhárom terhelt ügyében született döntés a Budapest Környéki Törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbíróságokon. 2025. május 20-án, egyetlen nap alatt gyorsított eljárásokban, bíróság elé állítások keretében megtartott nyilvános tárgyalásokon hoztak ítéletet a vétkes sofőrök ügyében.
A Zalaegerszegi Törvényszék – az Országos Bírósági Hivatal (OBH) bírósági történelem és hagyományápolás tárgyú pályázatán elnyert támogatása révén – 2016 májusában felújította a tragikus körülmények között elhunyt dr. Vlasics Antal bíró síremlékét. A becsehelyi születésű, Marcaliban dolgozó bírót 1973-ban egy mentálisan zavart ügyfél lelőtte a Marcali Járásbíróság egyik tárgyalótermében. Sírját az OBH pályázata révén 2016-ban újította fel a Zalaegerszegi Törvényszék, s július 15-én, a Bíróságok Napján koszorúzással, gyertyagyújtással emlékezünk egykori bírótársunkra.
Idén a Zalaegerszegi Törvényszék Bíróságtörténeti Koordinációs Testületének két tagja, Horváthné Szabó Erika, a törvényszék Gazdasági Hivatalának csoportvezető-helyettese és Bitter Ágnes irattárkezelő helyezte el sírjánál az emlékezés virágait Becsehely polai részében található temetőben
Dr. Vlasics Antal életútjáról már több alkalommal beszámoltunk, de halálának körülményei kevésbé ismertek. Gyilkosa az egyik ügyfele volt, akinek kalandos életét végig a kommunizmus ideológiája szőtte át.
Horváth Kulcsár Ferenc az I. világháborúban az orosz fronton harcolt, majd fogságba esését követően megjárt több hadifogolytábort is, ahol komoly hatást gyakoroltak rá az ekkor már Oroszország-szerte teret nyerő bolsevista eszmék. Ezt később maga is képviselte, mikor néhány éves orosz tartózkodása után – várandós feleségét hátrahagyva - pártutasításra visszatért Magyarországra. Csatlakozott az illegalitásban működő magyar kommunistákhoz, és a negyed évszázados Horthy-korszak alatt feltélezhetően ez a mozgalom határozta meg az életét, bár ilyen irányú tevékenységéről nem sok minden tudható azon kívül, hogy 1926-ban részt vett a kaposvári szocialista pártszervezet létrehozásában. A II. világháború végén Marcaliban végre fontosnak is érezhette magát, miután orosz nyelvtudása miatt a helyi kommunistáknak nagy szükségük volt rá az első időkben: tolmácsként működött közre a bevonuló szovjet alakulatok és a helyi magyar kommunista pártvezetés között.
Segítői szerepe az elkövetkezendő években hamar elhalványult, Horváth Kulcsár háttérbe szorult, a közélet irányításában nem számoltak vele, de a múltja miatt, mint a munkásmozgalom régi harcosára tekintettek rá. Az 1956-os forradalom idején szükségét érezte, hogy a párt iránti elkötelezettségét demonstrálja, ezért - a helyi legenda szerint - félelmet nem ismerve járta Marcali utcáit, és azt kiabálta: „Ide lőjjetek!”. A forradalom leverése után belépett a munkásőrségbe, és egyfajta kirakatemberként szolgálta a Magyar Szocialista Munkáspárt érdekeit: előadásokra hívták, iskolákban, gyűléseken tartott beszédeket, és mesélt a múltjáról.
Ekkor támadt először emberre a harctéren kívül: egy vita hevében, 1958-ban hasba lőtte szomszédját, azonban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kegyelemben részesítette, így végül elkerülte a büntetést.
Az 1960-as évek elején egyre jobban elhatalmasodtak rajta az időskorral járó szellemi leépülés jelei, ennek ellenére a marcali pártvezetés eltűrte, hogy továbbra is önvédelmi fegyvert tartson magánál. Egy példa az idős ember megbomlott elméjére: feljelentette a búzát szállító teherautó vezetőjét, mert szállítás közben egy kevés búza leszóródott a gépkocsi platójáról, mondván: a sofőr szándékosan megkárosította a Magyar Népköztársaságot.
Az 1960-as évek végén az új szomszédjával, Budvig Jánossal is elmérgesedett a viszonya. A szomszédok évekig vitáztak, hol a Marcali Tanács, hol a Marcali Járásbíróság előtt. Itt került a pere dr. Vlasics Antalhoz, aki a nyugdíjas férfi számára kedvezőtlen döntést hozott birtokvédelmi ügyében. Horváth Kulcsárnak ez akkora traumát okozott, hogy 1973. október 29-én először nyakon lőtte a szomszédját, majd a Marcali Tanács épületébe ment. Itt nem találta azokat a hivatalnokokat, akik korábban szintén kedvezőtlenül döntöttek ügyeiben, így tovább ment a bíróságra. Bement abba a tárgyalóterembe, amelyikben dr. Vlasics Antal aznap tárgyalt. A bíró akkor érkezett vissza a terembe, és a kabátját akasztotta a fogasra, amikor Horváth Kulcsár belépett. A férfi annyit mondott fegyverrel a kezében, hogy eljött a leszámolás órája. A meglepett bíró erre hirtelen csak annyit tudott mondani: „Ne vicceljen!”, de a gyilkos rögtön ezután három lövést adott le a bíróra. Már az első lövés halálos volt, a bíró a helyszínen életét vesztette, saját tárgyalótermében vérzett el. A gyilkos még megfenyegette az egyik jelen lévő, az eseményeket végignéző népi ülnököt is, majd megpróbált bemenni az ügyészek szobájába, de ez nem sikerült neki, végül megemelte a kalapját, illedelmesen elköszönt és távozott a bíróságról.
Először a tanácsra ment, ahol a mit sem sejtő pártvezetők kedélyesen elbeszélgettek vele, majd elment a rendőrségre feladni magát, ahol éppen akkor értesültek a történtekről, így azonnal letartóztatták.
A bűnügy tárgyalása elfogultság miatt először Tolna megyébe, Szekszárdra került, de mivel Horváth Kulcsárt ekkor már a fővárosi Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) tartották fogva, így végül Budapesten tárgyalták le, hogy ne kelljen folyton Szekszárdra szállítani a vádlottat. A tárgyalásokra 1974-ben került sor, ahol az ügyészség indítványának helyt adva, a bíróság végül felmentette Horváth Kulcsárt az emberölés vádja alól tekintettel az elmeorvos szakértők azon megállapítására, hogy az elkövető elmebeteg, így nem büntethető. Kényszergyógykezelését rendelte el, de állapota rohamosan romlott, s 1974 őszén az IMEI-ben meghalt.
Bírói hivatásának gyakorlása közben elhunyt áldozatának, dr. Vlasics Antal emlékének megőrzését a Zalaegerszegi és a Kaposvári Törvényszék egyaránt kötelezettségének érzi.
dr. Vándor Virág
sajtószóvivő
A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2025. április 13-ig – elrendelte egy nőnek a letartóztatását, akit felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével és más bűncselekménnyel gyanúsítanak. A bíróság a kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) rendelte el végrehajtani.
Enyhített az ítélőtábla az első fokú bíróság által kiszabott büntetésen.
