Részletes keresés
Több száz távmeghallgatáson vannak túl a hazai bíróságok, a Via Videó rendszer pedig hamarosan újabb helyszíneken egyszerűsíti majd a bíróságokhoz való hozzáférést az ügyfelek számára. Erről írt alá együttműködési megállapodást az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója.
Szekszárdi Törvényszék ad elsőként otthont annak a „Digitális Nyílt Nap” road-show-nak, amely az ország valamennyi törvényszékén bemutatja a bírósági szervezet legújabb projektjét és annak várható fejlesztéseit, eredményeit. A Digitális Nyílt Napon résztvevők megtekinthetik majd a bíróságok elektronikus kapcsolattartásának jelenét és jövőjét.
Kissné dr. Szabó Judit, a Szolnoki Törvényszék elnöke jogszabályi kötelezettségének eleget téve 2024. április 9-én számolt be Jász-Nagykun-Szolnok vármegye bíráinak és az Országos Bírósági Hivatal elnökének a törvényszék és az illetékességi területén működő bíróságok előző évi működéséről.
Csontosné dr. Török Márta, a Szolnoki Törvényszék elnökhelyettesének nyitóbeszéde 2024. április 9-én
a Szolnoki Törvényszék dísztárgyalótermében tartott összbírói értekezleten
A törvényszék dísztárgyalótermében tartott összbírói értekezleten a vármegye bírái és bírósági vezetői mellett az Országos Bírósági Hivatal Informatikai és Elektronikus Ügyintézési Főosztályának főosztályvezetője, az Országos Bírói Tanács elnöke és két tagja, a Kúria elnökhelyettese, valamint a Szegedi Ítélőtábla, és a Gyulai, a Kecskeméti és a Szegedi Törvényszék elnöke vett részt.
Kissné dr. Szabó Judit, a Szolnoki Törvényszék elnökének előadása 2024. április 9-én
a Szolnoki Törvényszék dísztárgyalótermében tartott összbírói értekezleten
Az összbírói értekezletet megelőzően Kissné dr. Szabó Judit törvényszéki elnök és dr. Péter Zoltán János, az Országos Bírósági Hivatal Informatikai és Elektronikus Ügyintézési Főosztályának főosztályvezetője közös sajtótájékoztatót tartott, melyen mindketten kiváló eredményekről számoltak be:
Sajtótájékoztató a Szolnoki Törvényszéken 2024. április 9-én
Tavaly, 2023-ban csaknem 1 millió 200 ezer ügy indult hazánk törvényszékein és járásbíróságain. Mintegy 50 ezerrel több, mint az azt megelőző évben. Ennek 3%-a, csaknem 36 ezer ügy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Több mint másfél ezerrel több mint 2022-ben. Ez mind országos, mind vármegyei szinten mintegy 4,5%-os ügyteher emelkedést jelentett. Konkrét számadatokat kiemelve, a Szolnoki Törvényszéken, elsőfokon 2023-ban az előző évhez képest 21%-kal több polgári és 70%-kal több gazdasági per indult, és 27%-kal több büntetőügy vette kezdetét. Emellett 10%-kal több polgári és 36%-kal több gazdasági per, valamint 9%-kal több büntetőügy érkezett a törvényszékre, mint másodfokú bíróságra. Az ügyszámemelkedésben jelentős hányadot tesznek ki a szabálysértési és az ún. büntető nyomozási bírói ügyek. Ennek oka, hogy az elmúlt évben jelentősen nőtt a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében elkövetett szabálysértések és bűncselekmények száma.
A bíróságok azonban tették a dolgukat, és 2023-ban több mint 1 millió 180 ezer ügyet fejeztek be. Csaknem 10 ezerrel többet, mint az előző évben, amiből több mint 35 ezer ügyet befejezve, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye bíróságai is kivették a részüket. Csaknem 300 db üggyel többet fejeztek be, mint 2022-ben. Konkrét számadatokat kiemelve, a Szolnoki Törvényszék 2023-ban az előző évhez képest 14%-kal több elsőfokú büntetőügyet fejezett be, 52%-kal több csőd-felszámolást zárt le, valamint 22%-kal több polgári peres, kétszer annyi gazdasági peres, és 8%-kal több büntetőügyben hozott másodfokú határozatot, mint az azt megelőző évben.
A megfeszített munka meghozta gyümölcsét, mert a magasabb ügyérkezés ellenére, egyes időszerűségi mutatók mégis javultak. A Szolnoki Törvényszéken elsőfokon indult polgári peres ügyek 79%-a, a gazdasági peres ügyek 84%-a, a törvényszéken elsőfokon indult büntetőügyek 78%-a, míg a járásbíróságokon a gazdasági peres ügyek 86%-a 1 év alatt lezárult, ami 13, 20, 9, illetőleg 10%-os javulás az előző évhez képest. Az időszerűség javulásában fontos szerepet játszott a munkaszervezés, és az informatikai lehetőségek, különösen a bírósági távmeghallgatás alkalmazása. Az Országos Bírósági Hivatal ezért a bírósági távmeghallgatás tartására alkalmas tárgyalótermek számának emelését szorgalmazza.
Tavaly a vármegye minden bírósági épületében folytak épületfejlesztő beruházások, a legjelentősebbek azonban Szolnokon és Tiszafüreden zajlottak. A Szolnok, Kossuth úti törvényszéki épület teljeskörű kazánház felújításon esett át. A Tiszafüredi Járásbíróság épületén pedig tetőhéjazat-, esőcsatorna-, külső nyílászáró-, és a falak szigetelését és díszkivilágítás kiépítését is magában foglaló homlokzat felújítást végeztek. Emellett megújult az épület előtti járda, és kerékpártárolók kerültek kialakításra.
A Tiszafüredi Járásbíróság főhomlokzata a homlokzatrekonstrukció előtt és után
A talán leginkább várt bejelentés azonban az volt, hogy elkészültek a Szolnok, Kossuth úti törvényszéki épület tető- és homlokzat rekonstrukciójának kiviteli tervei, és már a kapcsolódó közbeszerzési eljárás előkészítése zajlik, így ősszel várhatóan a kivitelezési munkák is megindulnak majd.
Szolnok, 2024. április 9.
Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya
Bírósági fogalmazói álláshelyekre pályázat nyújtható be 2025. január 24. napjáig. A központi írásbeli és szóbeli versenyvizsgát követően a pályázatok elbírálásának határideje 2025. április 3., a meghirdetett állások betöltésének időpontja 2025. május 5. napja.
A részletes pályázati kiírás és a pályázható álláshelyek listája a csatolt mellékletben olvasható.
Megnyílt Az igazság arcai – a jog és bíróság színesben című kiállítás a Budapest Környéki Törvényszéken. Ez az ország 11. kiállítása, amely az elfogadásra, a toleranciára és a szemléletváltásra szeretné felhívni a figyelmet. A pályázatot a BKT, az Országos Bírósági Hivatal és a Zoom Egyesület hirdette meg. Országosan 106 – közülük 35 speciális - intézményből összesen 1085 pályamű érkezett.
Tájékoztatás
A Miskolci Törvényszék mellett működő Közjegyzői Fegyelmi Bíróságról
A Miskolci Törvényszék mellett működő Közjegyzői Fegyelmi Bíróság
- elnöke: dr. Kiss István Béla kollégiumvezető
- elnökhelyettese: Patakiné dr. Teremi Zsuzsanna csoportvezető.
A Fegyelmi Bíróságon két fegyelmi tanács (1.Fgy. és 2.Fgy.) jár el.
A Fegyelmi Bíróságon eljáró fegyelmi tanácsok összetétele:
1.Fgy. tanács bíró tagjai:
- Patakiné dr. Teremi Zsuzsanna csoportvezető.
- dr. Gönczy Judit járásbírósági bíró
2.Fgy. tanács bíró tagjai:
- dr. Kollár-Balázs Linda járásbírósági bíró
- dr. Pálmai Szabolcs címzetes törvényszéki bíró
A Fegyelmi Bíróság közjegyző tagjai:
- dr. Nemcsik Orsolya miskolci 2. számú székhelyű közjegyző
- dr. Molnár Éva szerencsi 1. számú székhelyű közjegyző
- dr. Bihari Ágnes hajdúböszörményi 1. számú székhelyű közjegyző
- dr. Nyilas Margit gyöngyösi 1. számú közjegyző
- dr. Lazók Attila debreceni 4. számú székhelyű közjegyző
- Molnárné dr. Jánvári Ildikó nyíregyházi 6. számú közjegyző
A Fegyelmi Bíróság vizsgálóbiztosai:
- dr. Harbula Ágnes debreceni 7. számú közjegyző
- dr. Kun Zoltán püspökladányi székhelyű közjegyző
A közjegyző tagok fegyelmi tanácsok mellé történő beosztásának szabályai:
A fegyelmi tanács 3 közjegyző tagját a fegyelmi bíróság elnöke esetileg, névsor szerinti sorrendben jelöli ki a fegyelmi bíróság közjegyző tagjai közül.
A fegyelmi tanácsba a fegyelmi bíróság azon közjegyző tagja jelölhető ki, aki
a) az eljárás alá vont személy székhelyétől eltérő székhelyen működik,
b) megjelenésében nincs akadályozva, és
c) nincs kijelölve folyamatban lévő fegyelmi ügyet intéző fegyelmi tanácsba.
Ha nincs olyan közjegyző tag, aki ne lenne már kijelölve folyamatban lévő fegyelmi ügyet intéző fegyelmi tanácsba, akkor a fegyelmi bíróság elnöke azt a közjegyző tagot jelöli ki, aki kevesebb folyamatban lévő fegyelmi ügy elintézésében vesz részt. Ha a kijelölhető közjegyző tagok azonos számú fegyelmi ügy elintézésében vesznek részt, a fegyelmi bíróság elnöke a fegyelmi tanács tagját a névsor alapján jelöli ki.
A vizsgálóbiztosok fegyelmi tanácsok mellé történő beosztásának szabályai:
A vizsgálóbiztosokat a fegyelmi bíróság elnöke a fegyelmi tanácsok mellé a fegyelmi ügyek érkezésének sorrendjében váltakozva jelöli ki. Ettől akkor térhet el, amennyiben a vizsgálóbiztossal szemben kizárási ok vagy eljárását akadályozó egyéb ok áll fenn.
Az ügyelosztás rendje:
Az eljáró fegyelmi tanácsot a fegyelmi bíróság elnöke a fegyelmi ügyek érkezésének sorrendjében váltakozva jelöli ki. Ettől akkor tér el, amennyiben a fegyelmi bíróság tagjával szemben kizárási ok vagy eljárását akadályozó egyéb ok áll fenn.
Ha a fegyelmi bíróság elnöke a fegyelmi ügy intézésére másik fegyelmi tanácsot jelöl ki, a soron következő fegyelmi ügy intézésére azt a fegyelmi tanácsot jelöli ki, amelynek egyébként – a kizárási ok vagy az eljárást akadályozó ok hiányában – el kellett volna járnia.
