Részletes keresés

Az Országos Bírói Tanács 2014. június 2-3-án kihelyezett ülést tartott a Debreceni Ítélőtáblán. A tanácskozás résztvevőit Dr. Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke köszöntötte.

A Szegedi Járásbíróság nem jogerősen elrendelte annak a gyanúsítottnak az előzetes letartóztatását, akit lopás vétségének és kábítószer birtoklása vétségének megalapozott gyanúja miatt szerdán vett őrizetbe a rendőrség. A bíróság döntése alapján a gyanúsított előzetes letartóztatása 2017. február hó 20. napjáig tart. 
 
 
A Budakörnyéki Járásbíróság 2016. július 18. napján tartott ülésén meghosszabbította annak a két férfinak az előzetes letartóztatását, akiket nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítanak.
 
Felfegyverkezve elkövetett  rablás bűntette és más bűncselekmények , valamint felfegyverkezve elkövetett zsarolás bűntette miatti ügyekben került sor előzetes letartóztatásokra a Mátészalkai Járásbíróságon
 
 
A Zalaegerszegi Törvényszék 2016. szeptember 16-án, pénteken tárgyalja másodfokon a 2014 nyarán, a zalaegerszegi alsóerdei szabadidőközpontban történt halálos baleset ügyét.
 
 

A Pécsi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2019. február 26-án bírálta felül a Pécsi Járásbíróság 2018. június 27-én kihirdetett ítéletét, azt lényegében helybenhagyva Sz. B. vádlottat kétrendbeli, ebből egy rendbeli folytatólagosan elkövetett rablás bűntette és rablás előkészületének vétsége miatt 8 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint 219.000 forint vagyonelkobzást alkalmazott vele szemben, valamint kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére.

A Szolnoki Járásbíróság 2017. május 9-én meghozott ítéletében közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek, és 1 év 6 hónap – végrehajtásában 4 évi próbaidőre – felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte azt a 41 éves férfit, aki a nem jogerős ítélet szerint egy mentőápolót ütésre emelt, ökölbe szorított kézzel megöléssel fenyegetett egy mentőautóban Szolnokon.
 

A Soproni Járásbíróság nyomozási bírája az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapra fegyveresen elkövetett rablás bűntette miatt elrendelte mind a négy, külön időpontokban elfogott gyanúsított letartóztatását, akik a soproni Várkerültben 2020. szeptember 6-án, a sértettek lakásába fegyverrel behatoltak, és onnan ékszereket, készpénzt és mobiltelefonokat tulajdonítottak el, majd menekülés közben a támadók nyomába késsel eredő sértettek irányába lövést adtak le.

A Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2021. november 9-én megtartott nyilvános ülésén, a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indult büntetőeljárásban a Hajdúböszörményi Járásbíróság ítéletét helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság 2021. június 28-án megtartott tárgyaláson mondta ki bűnösnek a vádlottat halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt, ezért őt 1 év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte és 2 év 10 hónapra eltiltotta a közúti járművezetéstől.

Harmincötödik tárgyalási napját tartotta március 7-én V. L. és 21 társa vesztegetési ügyében a Debreceni Törvényszék. A 90 oldalas vádiratban terheltként szereplők zöme civil, de van mellettük rendőr, tűzoltó és pénzügyőr is, így katonai tanács folytatja le az eljárást. Az ügyre a legszigorúbb titkos minősítés vonatkozik, ezért a nyilvánosság és a sajtó teljes kizárásával folynak a tárgyalások. 
 

A Budapest Környéki Törvényszék nyilvános tárgyalást követően 2019. november 20-án hirdetett ítéletet annak a vádlottnak az ügyében, akit súlyos testi sértés bűntettével vádoltak.

2018 elején a sértett megállapodott a vádlottal, hogy a sértett lakásába beköltözik annak fejében, hogy heti 10. 000 Ft-ot fog neki fizetni. A vádlott a megbeszélt díjat nem fizette rendszeresen, ezért a sértettel megromlott a viszonya, gyakran veszekedtek. A sértett felszólította őt, hogy költözzön el a lakásból, de ennek a vádlott nem tett eleget. 

A Veszprémi Törvényszék négy év fogházbüntetésre és 200.000 forint pénzbüntetésre ítélte az ügy IV. rendű vádlottját, akivel szemben különösen nagy értékre, ügyvédként elkövetett pénzmosás bűntette miatt emelt vádat az ügyészség. A bíróság ítéletével a vádlottat négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, továbbá ugyanennyi időre az ügyvédi foglalkozástól is, valamint vele szemben 1.700.000 forint vagyonelkobzást rendelt el.

A Zalaegerszegi Járásbíróság 2023. október 24-én ítéletet hozott annak a férfinek és lányának az ügyében, akik mezőgazdasági fejlesztést célzó pályázatokból származó összegekkel éltek vissza.

Az Egri Járásbíróság a mai napon megkezdte a közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt indult büntetőügy tárgyalását.
 
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2018. január 15-én elutasította az ügyész előzetes letartóztatásra irányuló indítványát és a házi őrizetét rendelte el annak a fiatalkorúnak, akit emberölés bűntettével gyanúsít a nyomozó hatóság. A bíróság elrendelte azt is, hogy a gyanúsított nyomkövető eszközt viseljen. Amíg ez beüzemelésre kerül, addig járőr útján kell ellenőrizni a házi őrizet betartását. 
 

A Tatabányai Járásbíróság pénzmosás bűntette miatt indult ügyben tartott előkészítő ülésen hozott ítéletet. A bíróság a vádlottat 1 év 2 hónap, végrehajtásában 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint 2 millió forint összegű vagyonelkobzásra ítélte. Az ítélet jogerős.   

A vád szerint a vádlott 2010 végén több alkalommal is szerzett kábítószernek minősülő törmeléket, melyet ismeretségi körében akart értékesíteni, valamint 2011 nyarán Budapestre vitette magát egy ismerősével, hogy kábítószert vegyen. Kapcsolatai révén utólagos fizetés mellett kb. 20 gramm speed néven forgalmazott kábítószert szerzett, melyből kb. 1 grammot azonnal el is fogyasztott.

A Fővárosi Ítélőtábla Médiaklubja 2017 óta a közérthető tájékoztatás fontos fóruma, a 2024. október 15-ei rendezvény témája: a hétköznapjainkban is előforduló példákon, jogeseteken keresztül a kötelesrész bírói gyakorlatának és az elektromos roller használat büntetőjogi megítélésének bemutatása volt. 

A Médiaklubon dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke és dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője és a Fővárosi Ítélőtábla sajtószóvivője tartottak előadást.

Elnök, és Sajtószóvivő

Dr. Ribai Csilla előadásában az örökhagyó szabad rendelkezési jogát korlátozó kötelesrész bírói gyakorlatát mutatta be a mindennapokban is előforduló konkrét jogeseteken keresztül. Előadása kiindulópontjaként rögzítette, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezése értelmében kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Hangsúlyozta, hogy a kötelesrészi igény nem öröklési, hanem kötelmi igény, amely jogi természetéből következik, hogy csak az általános, ötéves elévülési időn belül - akár késedelmi kamattal együtt is - érvényesíthető a hagyaték megnyílásától számítva. Rögzítette, hogy a kötelmi igény nem alanyi jogon járó igény, hanem azt az arra jogosultnak érvényesíteni kell. A Ptk. kitagadásra vonatkozó feltételrendszerének bírói gyakorlat szempontú bemutatása során részletesen kitért az érdemtelenség, az örökhagyó sérelmére elkövetett bűncselekmény, az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére törő vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt elkövetőkre; a tartási kötelezettség súlyosan megsértésére; erkölcstelen életmódra, a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélésre, a tőle elvárható segítségre, a durva hálátlanságra, valamint a szülői felügyeleti jog megszüntetésére alapot adó körülményekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti, természetben – a haszonélvezet kivételével – a kötelesrész abban az esetben igényelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.

Dr. Ujvári Ákos előadásában az elmúlt időszakban már a hétköznapok részévé vált elektromos roller használatának büntetőjogi megítélését részletezte. Kiemelte, hogy 2024 nyarán már közel 100.000 elektromos roller vett részt a közúti forgalomban Magyarországon, így nélkülözhetetlenné vált a rájuk vonatkozó közlekedési magatartási szabályok részletes meghatározása. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a KRESZ ezirányú módosítása már folyamatban van.  Utalt arra, hogy az elektromos rollerek megítélésével kapcsolatos problémák eredendően oda vezethetőek vissza, hogy nincsenek besorolva a KRESZ 1. függelék II. pontja alatti egyetlen jármű fogalom alá sem. Alapvetésként rögzítette, hogy a közúti veszélyeztetés, közúti baleset okozása, járművezetés ittas állapotban és bódult állapotban bűncselekmények elkövetője csak járművezető lehet. Kifejtette, hogy abban az esetben, ha nem igazolható, hogy a vezetett eszköz a jog fogalma szempontjából is járműnek minősül, akkor a fenti bűncselekmények nem valósulnak meg. Az ítélőtábla egyik jogesetén keresztül bemutatta, hogy a bírói joggyakorlat miként munkálta ki az elektromos rollerek azon büntetőjogi megítélését, melynek eredményeként az az egységes álláspont alakult ki, hogy az elektromos roller a közúti forgalomban használt, alapvetően személyszállításra szolgáló eszköz, amit akkumulátorral működő beépített erőgép (motor) hajt, ezért az járműnek minősül, így elkövethető vele a járművezetés ittas állapotban vétsége. 

 

1.jpg

Legyen ez az épület mindenkor az igazság temploma. Szerk.: Szilágyiné Dr. Karsai Andrea, Debrecen, Debreceni Ítélőtábla, 2016.

A könyv a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának, eredeti dokumentumai alapján mutatja be Debrecen városának - élén Simonffy Imre polgármesterrel - a Királyi Ítélőtábla felállításáért vívott küzdelmét.