Részletes keresés

Az ügyforgalmi adatok alakulását 2024. évben is számos körülmény befolyásolta, így a büntető ügyszakban a jogszabályváltozások miatt sokkal rugalmasabbá vált a tanácsok összetételének kialakítása és kibővültek a jegyzőkönyv rögzítésének módjai a folyamatos hangfelvétel készítésének, az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét biztosításának lehetőségével, míg a polgári ügyszakban a legnagyobb kihívást a kiskorú gyermekeket érintő eljárásokban a törvényi határidők drasztikus lerövidítése okozta. Az ügyforgalmat jelentősen befolyásolta a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáp. tv.) szakaszos hatálybalépése, amely alapjaiban változtatta meg az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat.

Ügyforgalom: Az érkezett ügyek száma 2024. évben 0,4%-kal növekedett a 2023. évihez képest, 2024. évben összesen 19681 db ügy érkezett a bíróságainkra, ebből peres ügy 4628 db, 4,9%-kal kevesebb, mint 2023. évben. A befejezett ügyek száma 19721 db volt, amely az előző évi adatokat 0,6%-kal meghaladta, ebből 4575 db a peres befejezések száma, ez viszont 6,4%-kal kevesebb. A folyamatban maradt ügyeink száma 1,5%-kal csökkent. 2024. évben bíróságainkon 2601 db ügy maradt folyamatban, ebből peres ügy 1630 db. Az országos adatokhoz mérten az ügyforgalomból részesedés aránya 1,6%, az országos átlagnál 1,2 %-kal kevesebb. A befejezett ügyeket tekintve a részesedési arányunk 1,7%, az országos 101,1%-os mutatóhoz képest 100,6% a 2023. évi adatok tükrében. A folyamatban maradt ügyeket tekintve ügyhátralékunk alakulása kiemelkedően jó, az országos 104,9%-hoz képest a mutató 98,5%, az országos ügyforgalomból való részesedési arány 1,4%.

Időszerűségi mutatók: Járásbíróságainkon a peres ügyek 91,9%-a, míg a törvényszéken a peres ügyek 71,8%-a egy éven belül befejeződött. A két éven túl folyamatban maradt eljárások száma járásbíróságainkon a 2023. évi 53 db-ról 51 db-ra csökkent, míg ez a mutató törvényszéki szinten 11,1%-os emelkedést mutat (összesen 20 db). Az öt éven túl folyamatban maradt járásbírósági ügyek kapcsán 25,0%-os csökkenés mutatható ki, így az elhúzódó pertartamú ügyek száma járásbíróságainkon 6 db-ra csökkent, míg a törvényszéken 3 db öt éven túli ügy maradt folyamatban. A bírók munkaterhét az egy bíróra jutó tárgyalt ügyek számának összehasonítása mutatja, melynek számát tekintve büntető ügyszakban országosan a második, polgári ügyeknél a hatodik, míg gazdasági szakban a harmadik legjobb eredményt tudjuk felmutatni. 

Ítélkezés megalapozottsága: Ez az adat legjobban a bejelentett jogorvoslatok számából és a fellebbviteli eljárások eredményéből mérhető. A járásbíróságainkon befejezett 3976 db peres eljárásból csupán 280 db ügyben terjesztettek elő fellebbezést a törvényszékre, ezzel a befejezett ügyek 90,59%-a elsőfokon jogerőre emelkedett. A másodfokon befejezett 292 db törvényszéki fellebbviteli eljárásból 42,81% helybenhagyással és 43,15% megváltoztatással zárult, csupán az elbírált ügyek 7,88%-a végződött hatályon kívül helyezéssel. A törvényszéki ítélkezés szintén megalapozott, mert a törvényszéken befejezett 139 db elsőfokú peres eljáráshoz képest csupán 37 db ügyben terjesztettek elő fellebbezést és az ítélőtáblán befejezett másodfokú fellebbviteli eljárásokból 29 db ügy helybenhagyással, 15 db ügy megváltoztatással és 4 db ügy hatályon kívül helyezéssel végződött. Ugyanilyen szép eredményeket tudunk felmutatni a Kúria által elbírált rendkívüli perorvoslatokban és a befejezett ügyekben előterjesztett alkotmánybírósági panaszok arányaiban is.

Emberi erőforrások aránya: A törvényszék engedélyezett létszáma 2024. évben egy büntető ügyszakos járásbírósági álláshely létesítésével 242 főre megnövekedett, ebből 52 fő az engedélyezett bírói létszám (22 fő törvényszéki és 30 fő járásbírósági bírói hely), míg az engedélyezett igazságügyi alkalmazotti létszám 190 fő. 

Tárgyi feltételek: Törvényszékünk a tavalyi évben az előző évit el nem érő nagyságú forrásból gazdálkodhatott, a rendelkezésére álló 2,88 milliárd Ft előirányzat felhasználásra került személyi juttatásokra, az ítélkezéshez közvetlenül kapcsolódó kiadásainkra és épületeink fenntartására. 

A Szekszárdi Járásbíróság elhelyezése: A 7100 Szekszárd, Augusz utca 1-3. szám alatti irodaépület teljeskörű rekonstrukcióra szorul. A Tolna Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet leürítésre és végleges bezárásra került, mivel a századforduló környékén épült, kis befogadóképességű, elavult és leromlott műszaki állapotú épületben a biztonságos fogvatartás feltételei már nem voltak biztosíthatók. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének előzetes egyetértésével a Szekszárdi Törvényszék elnöke kezdeményezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nél a 7100 Szekszárd, Béla király tér 4. számú, volt börtönépület vagyonkezelői jogának megszerzését. A kezdeményezés eredményre vezetett, így a bíróság az ingatlant már 2025. január 31. napján birtokba vehette. Az épület igazságszolgáltatási célra átalakítását követően a Szekszárdi Járásbíróság elhelyezését fogja biztosítani.

Összegzés: 2024. évben a vármegyénkben működő bíróságok hatékonyan biztosították az igazságszolgáltatás zavartalan működését. A jövőre nézve elsődleges célunk az alapfeladatunk ellátása kapcsán az időszerűség javítása, az ügyhátralék további csökkentése és az ítélkezés hatékonyságának megőrzése. Kiemelt célunk a Szekszárdi Járásbíróság mielőbbi átköltöztetése az egykori börtön épületébe.

A Debreceni Járásbíróság mai tárgyalásán bűnösnek mondta ki egy rendbeli hivatalos személy elleni erőszak bűntettében és egy rendbeli garázdaság vétségében Sz. K-t, akit ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra ítélt. A vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Sz. K-nak az állam javára 66.675 forint bűnügyi költséget is meg kell fizetnie.
 
 
A Székesfehérvári Törvényszék az elmúlt két hónapban két alkalommal hirdetett „Törvényházi szeminárium” címmel olyan ismeretterjesztő, jogi felvilágosító előadást, amely közérdeklődésre tartott számot, így a civil szervezetekre vonatkozó szabályozásról és a bírósági közvetítésről. 
 
Év: 2013 OBT dokumentum típusa: Döntések Dokumentum: Letöltés

Tájékoztató a Kúria Bt.III.750/2019/21-es számú ügyben kihirdetett ítéletéről: A vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó veszélyeztetésének vétsége miatt folyamatban lévő büntetőügyben, a legfőbb ügyész törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványát elbírálva a Kúria 2019. július 29-én nyilvános ülésen kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság 42.Bny.1646/2019/2. számú, illetőleg a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 26.Bnyf.8434/2019/15. számú végzésének óvadékra vonatkozó rendelkezése törvénysértő.

A Győr Törvényszék a győrszentiváni színesfém kereskedők ügyében a vádlottak és védőik által előterjesztett előzetes letartóztatás megszüntetése, illetve enyhébb kényszerintézkedés elrendelése iránti indítványokat elutasította.

Év
2017
Közlöny
Fájl
A zalai bíróságok bírái évente több alkalommal tartanak tájékoztató előadásokat különféle, a jogalkalmazáshoz kapcsolódó témakörökben. Április negyedik hetén két ilyen előadásra is sor került: a vállalkozók a polgári jogszabály-változásokról, a idősek a pedig a jogtudatos magatartásról kaptak bírói tájékoztatást. 
 
Év
2019
Közlöny
Fájl

A Polgári jogi szekció bírósági tagozatában:

  1. helyezett: dr. Török Dániel Viktor, a Szekszárdi Járásbíróság bírósági titkára „Az új Polgár Perrendtartás a bírósághoz fordulás jogának tükrében” című dolgozatával.
  2. helyezett: dr. Lukácsi Krisztina Irén, a Békéscsabai Járásbíróság bírósági titkára „Változás a felek személyében a végrehajtási eljárásban”című dolgozatával.
  3. helyezett: dr. Vígh Edina, a Fővárosi Törvényszék bírósági titkára ”A gyermektartásdíj megállapításának és végrehajtásának egyes kérdései” című dolgozatával.

Az Egri Járásbíróság a mai napon meghozott ítéletével a fogva lévő F. E. J. vádlottat fogolyszökés bűntette miatt hatvan nap elzárásra ítélte.

Öt ügyben ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt került sor bírósági eljárás lefolytatására. Az öt ügyben összesen 1.240.000 Ft pénzbüntetést szabott ki  a bíróság, és minden vádlottat eltiltott a közúti járművezetéstől. A legsúlyosabb büntetést a 38. számú főúton súlyos fokú ittas állapotban vezető vádlott kapta, a bíróság őt 420.000 Ft pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a közúti járművezetéstől. Az ítélet fellebbezés folytán nem jogerős. 
 

A tömeges bevándorlás ismét próbára teszi a Szegedi Törvényszéket. Mint ahogy arról már korábban is tájékoztatást adtunk, az Országgyűlés 2015. szeptember 4. napján elfogadta az „Egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról” szóló 2015. évi CXL. törvényt, amely 2015. szeptember 15. napjával lépett hatályba.