Részletes keresés

Kép

Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a fővárosi és megyei kormányhivatalok átszervezéséről szóló törvénycsomagot. A bíróságot érintő változás, hogy 2020. március 1. napjától a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartására vonatkozó határozat végrehajtásával kapcsolatos hatáskörök a gyámhivataloktól a járásbíróságokhoz kerülnek át.

Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke - miután dr. Magyar Károly 6 évre szóló kinevezése 2014. február 28-án lejárt - 2014. július 15-től kezdődően 1 éves időtartamra a Zalaegerszegi Járásbíróság bíráját, dr. Sorok Norbertet bízta meg a Zalaegerszegi Törvényszék elnöki feladatainak ellátásával.
2024. 04. 12.

A Tatabányai Járásbíróság a 2024. április 12. napján tartott ülésen, emberölés bűntettének kísérlete miatt indult ügyben 1 hónapra elrendelte az ukrán állampolgárságú gyanúsított letartóztatását. A bíróság álláspontja szerint a letartóztatás elrendelése a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés, valamint a bizonyítás meghiúsításának veszélye miatt indokolt. A végzést az ügyész és a gyanúsított tudomásul vette, azonban az nem végleges, mivel a védő az ülésen nem volt jelen. A védő részére 3 nap biztosított a jogorvoslati nyilatkozat megtételére.

Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a 14. életévét be nem töltött, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt H. J. vádlott ellen indított büntetőügyben az elsőfokon eljárt Kecskeméti Törvényszék ítéletét. A vádlott jogerős büntetése 12 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés és 10 év közügyektől eltiltás lett. A vádlott a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A vádlott szülői felügyeleti jogát – mind a meglévő, mind pedig az esetlegesen jövőben születendő gyermeke vonatkozásában - megszüntette a bíróság. 

A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott – aki súlyos alkoholfüggősége miatt gyógyszeres kezelés alatt állt - egyedül nevelte 6 éves leánygyermekét egy Bács-Kiskun vármegyei házban. 2022. szeptember 13-ára virradó éjjel az anya – aki több napja nem fogyasztott már alkoholt és felírt gyógyszereit sem szedte - felriadt, majd a konyhába ment és ott alkoholt fogyasztott, ezután visszafeküdt a vele egy ágyban alvó lánya mellé. A nő hajnalban ismét felébredt, ekkor újból kiment a konyhába, ahol magához vett egy 19 cm pengehosszúságú konyhakést. 

 

A vádlott ezután a továbbra is a szobában alvó gyermeke fölé hajolva „Sátán, sátán!”, illetve „Megszabadítalak!” szavakat kiabálva a késsel rátámadt a lányára, kétszer a fejére célozva megszúrta. Az anya cselekményét az szakította félbe, hogy a kiabálásra felébredtek a házban tartózkodók és az őrjöngő nőt eltávolították a gyermekétől. A kislány a bántalmazás következtében életveszélyes koponya- és agyi sérüléseket szenvedett, halála kizárólag az időben kiérkező orvosi segítségnek köszönhetően maradt el.

 

Az elsőfokú bíróság döntésével szemben a vádlott és védője egyezően enyhítés érdekében – rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében - jelentett be fellebbezést. Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, annak helyben hagyására tett indítványt.

 

Az immár jogerős végzés indokolása során, Dr. Nagy Erzsébet, a Szegedi Ítélőtábla jelen ügyben eljáró büntető tanácsának tanácselnöke kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállás alapján a vádlott bűnösségének megállapítása és az általa elkövetett cselekmény minősítése is törvényes volt, ezek vonatkozásában az ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi indokait mindenben osztotta. 

 

A tanács elnöke az indokolás során kifejtette, hogy az ítélőtábla megítélése szerint a törvényszék vádlottal szemben elsőfokon kiszabott büntetése kifejezetten enyhe. Tekintettel azonban arra, hogy az ügyészség a vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést – az így beállt súlyosítási tilalomra figyelemmel – az ítélőtáblának nem volt törvényes lehetősége súlyosabb, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabására. A fentebb kifejtettekre, valamint a megállapított, kiegészített és ekként mérlegelt bűnösségi körülményekre is figyelemmel, nem látott indokot és lehetőséget a büntetés enyhítésére. Erre tekintettel a vádlott és védő által enyhítés érdekében bejelentett fellebbezések nem foghattak helyt, azokat a másodfokú bíróság alaptalannak ítélte.

 

A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy jelen ügyben ez volt a legsúlyosabb szankció, melyet a másodfokú bíróság a törvényes keretek között kiszabhatott.

 

Az ítélőtábla tehát végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését. 

 

A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. 

Év
2019
Közlöny
Fájl

Az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közös sajtótájékoztatóján bemutatkozott dr. Hajdu István, az OBT új soros elnöke, aki dr. Gerbert Tamást váltja az elnöki poszton.

2020. november 3-án délelőtt 10 óra körül telefonált az Egri Törvényszék telefonközpontjába egy akkor még ismeretlen nő, hogy a bíróságon bomba fog robbanni. A biztonsági személyzet azonnal kiürítette a törvényszék és a járásbíróság épületét és ezzel egyidejűleg értesítették a rendőrséget. A bombakutatás és a bíróságok környékének lezárása a bejelentés után rövid időn belül megkezdődött.

A Szolnoki Járásbíróság 2016. augusztus 26-án az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 2016. szeptember 26. napjáig elrendelte annak a 28 éves szolnoki férfinak az előzetes letartóztatását, aki megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2016 tavaszán összesen 3 alkalommal 2016. február 3-án, 29-én és április 8-án telefonon olyan tartalmú bejelentést tett, hogy a Szolnoki Törvényszék épületében bomba fog robbanni.