A Veszprémi Törvényszék 2015. február 19. napján ismét tárgyalást tartott a K. Bank Zrt. néhány részvényese által a bank közgyűlési határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított perben. Az ügyben eljáró bíró korábban kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását annak megállapítására, hogy Alaptörvénybe ütközik-e a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: integrációs törvény).

Az elmúlt időszakban a migránsok és regisztrált menedékkérők számának emelkedésével párhuzamosan jelentősen megnőtt a bírósági hatáskörbe tartozó idegenrendészeti nemperes ügyek száma a Gyulai Törvényszék illetékességi területén. Ezeknek az ügyeknek az elintézése a Békéscsabai Járásbíróságon történik, melyre számottevő többletfeladatot ró a kiutasítást előkészítő őrizettel, idegenrendészeti őrizettel és menekültügyi őrizettel összefüggő ügyek elbírálása. Az idegenrendészeti ügyekben kizárólag bírák járhatnak el.

A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt V. L. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta annyiban, hogy a vádlott bűnösségét megállapította testi sértés bűntettében is, büntetését azonban nem érintette, az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyta. A másodfokú ítélet nem jogerős, ellene a vádlott és védője a további bűnösség megállapítása miatt fellebbezést jelentett be a Kúriához.

10 hónap fogházbüntetésre ítélte – két évre felfüggesztve - a Berettyóújfalui Járásbíróság azt a férfit, akinek kutyái kétszer is emberekre támadtak Hencidán. Az ügy másodrendű vádlottját – az elsőrendű vádlott édesanyját – 2 évre próbára bocsátotta a bíróság. A kutyák gazdáit a bíróság gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt mondta ki bűnösnek. 

 

A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletében N. Gy. vádlottat terrorcselekménnyel fenyegetés bűntette és zaklatás vétsége miatt négy év – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság rendelkezett arról is, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.