Élen jár az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az autista fiatalok foglalkoztatásában, fogalmazott az Aura autistákat támogató egyesület elnöke azon a workshopon, amelyet a jelenlegi és a jövőbeli munkáltatók számára tartottak a Magyar Igazságügyi Akadémián.
Komoly próbatétel várt a bírói pályára készülő jogászokra a Magyar Igazságügyi Akadémián (MIA) 2019. szeptember 4-én. Több mint hatvanan gyűltek össze, hogy részt vegyenek az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által kiírt fogalmazói vizsgán.
A 2023. március 7. és április 30. napja között lezajlott ülnökválasztás során a választó szervek nem tudtak elegendő számú ülnököt választani, ezért az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII törvény (Bjt.) 217. § (4) bekezdése alapján soron kívüli ülnökválasztás kiírását kezdeményezte a köztársasági elnöknél.
Dr. Senyei György, az OBH elnöke 2023. november 14. napján számolt be az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt a bíróságok 2022. I. félévi, valamint a 2022. évi általános helyzetéről és igazgatási tevékenységéről.
Az OBH elnöke beszámolójában elmondta, hogy 2022-ben is általános célkitűzés volt a minőségi, időszerű, hatékony igazságszolgáltatás. Prioritás az elhúzódó pertartamú ügyek számának csökkentése.
A 2022-es év adatait tekintve dr. Senyei György hangsúlyozta, hogy országosan 2,8%-os ügyérkezés csökkenés volt tapasztalható az előző év adataihoz képest, mely csökkenő érkezésszám a befejezések számára is kihatással volt. Hangsúlyozta azonban, hogy a befejezések száma mind 2022. I. félévében, mind 2022-ben minden szinten meghaladta az érkezési ügyszámot, csökkentve ezáltal az ügyhátralékot.
Az elhúzódó peres ügyek számában folytatódott a csökkenés, melynek mértéke 2021. I. félévéhez képest 19,3% volt.
Képviselői kérdésre kiemelte, hogy az ügyek elhúzódásához nagy részben bíróságon kívüli okok vezetnek, adott esetben az eljárásjogi szabályok – büntetőeljárásban az eljárás megismétlése –, valamint egyes területeken jelentős problémát okoz a szakértőhiány, illetőleg a Covid járvány is jelentősen nehezítette és számos esetben kizárta az eljárások időszerű befejezésének lehetőségét. Hangsúlyozta, hogy az új eljárásjogi normák alapvetően segítették az eljárások gyorsítását, de az esetleges hiányosságok kiküszöbölése is időszerűvé vált, ugyanis az összes körülmény feltárásával kell az eljárások elhúzódásához vezető objektív és szubjektív okokat megvizsgálni. Az esetleges bírói mulasztások monitorozása és a kapcsolódó következmények levonása folyamatos.
Hozzátette, hogy a fontosabb ügyforgalmi mutatók tekintetében továbbra is jól teljesítenek a bíróságok: a perek 88%-a az adott ítélkezési szintre érkezéstől számított egy éven belül befejeződött, míg járásbírósági szinten civilisztikai ügyszakban az ügydöntő határozatok mintegy 93%-a első fokon jogerőre emelkedett.
A digitális megoldások tekintetében az OBH elnöke beszámolt arról, hogy az informatikai fejlesztések folyamatosak.
A központi képzések keretében szakmai tárgyú, a bírói kar által javasolt, kifejezetten az igényeikre szabott, valamint a bírói hivatásra felkészítő képzésekre került sor.
Az Igazságügyi Bizottság a 2022. I. félévi beszámolót – 7 igen szavazattal, 3 ellenszavazat mellett és tartózkodás nélkül – elfogadta, míg a 2022. évi beszámoló tekintetében javaslatot tett annak elfogadására az Országgyűlés plenáris ülése felé.
Az OBH elnökének 2022. I. félévére vonatkozó beszámolója a mellékelt pdf-ben érhető el.
https://birosag.hu/sites/default/files/2023-11/obhe_2022_i_feleves_beszamolo.pdf
Az Országos Bírósági Hivatal által kiadott eredeti tájékoztatás az alábbi linken érhető el:
https://birosag.hu/hirek/kategoria/birosagokrol/az-orszaggyules-igazsagugyi-bizottsaga-elfogadta-az-obh-elnokenek-2022-i-felevi-beszamolojat
Miskolc, 2023. november 15.
A 2012-ben létrejött igazgatási modell igazi hungarikum, hiszen nálunk nem az Igazságügyi Minisztérium végzi a központi igazgatást, hanem egy különálló alkotmányos szerv, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) – monda dr. Handó Tünde a Téli Akadémia ünnepélyes megnyitóján.
A Zalaegerszegi Törvényszék 2024-ben kiegyensúlyozottan teljesített, ezt mutatják a legfontosabb minőségi és mennyiségi mutatói is - mondta dr. Tóth Áron László, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elnöki Kabinet főosztályvezetője a Zalaegerszegi Törvényszék sajtótájékoztatóján.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően dr. Sorok Norbert, a törvényszék elnöke 2025. március 27-én adott tájékoztatást az összbírói értekezleten a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről. Ezzel együtt sajtótájékoztató keretében is hírt adtak a főbb adatokról.
Tavaly országosan 1,2 millió ügy érkezett a bíróságokra (Zala vármegyébe ennek 2%-a, 23.413 darab), az ezekben érintett felek száma pedig legalább duplája. Az ítéletek több millió ember életére vannak hatással, ezért is fontos, hogy a zalai bíróságokon az ítélkezés megalapozottan és szakmailag kimagaslóan zajlott – emelte ki dr. Tóth Áron László. A főosztályvezető hozzátette, a Zalaegerszegi Törvényszék a 2020-as állapothoz képest több mint 50%-kal csökkentette a két éven túl elhúzódó ügyek számát, s a bírói munka is megalapozottan zajlott: a polgári-gazdasági ügyszakban az ítéletek 94%-ával, míg a büntető ügyszakban 78%-ával szemben nem éltek jogorvoslattal, ez azt jelenti, hogy a felek többsége igazságosnak tartja a hozott döntéseket.
A képen balról jobbra: dr. Bartalné dr. Mentes Judit, a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője, dr. Tóth Áron László, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elnöki Kabinetének főosztályvezetője, dr. Sorok Norbert,
a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke és dr. Vándor Virág, a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője.
Dr. Sorok Norbert, a törvényszék elnöke elmondta, hogy 2024-ben is meg kellett felelni a gazdasági kihívásoknak, amelyek egyfajta elvándorlást eredményeztek a szervezeten belül, ennek ellenére a zalai bíróságok feladatukat lelkiismeretesen, időszerűen és szakmailag megalapozottan látták el. A múlt évben állagmegóvó és munkakörnyezet-javító beruházások történtek minden vármegyei bíróságon: kiemelendő a Zalaegerszegi Járásbíróság épülete légszivattyús rendszerének kiépítése, a Keszthelyi Járásbíróság padlásterében a tűzjelző rendszer kialakítása. A törvényszék határmenti országokat érintő, nemzetközi kapcsolatai tovább bővültek, Eisenstadt és Muraszombat mellett immár a Csáktornyai Járásbírósággal és a Varasdi Törvényszékkel is zajlik a szakmai tapasztalatcsere. A hagyományápolás jegyében sikeres volt az OBH Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás pályázatunk is. Megjelent a Zalai bírói archontológia aktualizált kiadása, valamint országos konferenciával ünnepelte 30 éves jubileumát a Zalaegerszegi Törvényszék Dr. Degré Alajos Jogi Szakkönyvtára.
Dr. Bartalné dr. Mentes Judit
sajtószóvivő
A Tatabányai Járásbíróság garázdaság bűntette miatt indult ügyben büntetővégzésben döntött azzal a 70 éves férfivel szemben, aki egy dohányboltban zsebkése használatával okozott riadalmat. A bíróság a vádlottal szemben 1 év 7 hónap, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a lefoglalt kést elkobozta. A büntetővégzés jogerős.
Az emberölés bűntettének kísérlete miatt Sz. D. vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a védelmi fellebbezéseket részben alaposnak találta, ezért a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 14 évre enyhítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét kisebb pontosítással helybenhagyta. A másodfokú ítélet a mai napon jogerőre emelkedett.
Az Érdi Járásbíróságon rövid időn belül megszülettek az első büntető ügyekben hozott ítéletek. Az Érdi Járási Ügyészség két ügyben ittas járművezetés vétsége miatt állította bíróság elé a vádlottakat. A bűncselekményeket 2019. január 1-jén és január 7-én követték el. Mindkét ügyben ügyeletes bíróként az Érdi Járásbíróság elnöke, dr. Liziczay Sándor járt el.
A Tapolcai Járásbíróság 240.000 forint pénzbüntetésre ítélte, valamint négy hónapra eltiltotta „B” kategóriára a járművezetéstől azt az 50 éves nőt, akivel szemben vasúti közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétsége miatt folyt büntetőeljárás. Kötelezte továbbá a bíróság a vádlottat a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére, valamint az ezzel kapcsolatosan felmerült eljárási illeték megfizetésére.
A Fővárosi Törvényszék 2025. április 2-án ítéletet hirdetett az úgynevezett Marina-parti kettős gyilkosság ügyében. A bíróság elsőfokú nem jogerős döntésével az I. és II. rendű vádlottat – halmazati büntetésül – életfogytigtartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra, míg a III. rendűt 3 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte.
