A Veszprémi Törvényszék másodfokú tanácsa súlyosította a Veszprémi Járásbíróság által kiszabott ítéletet és az elsőfokon kiszabott büntetés mellett egy évre eltiltotta a vádlottat az orvosi foglalkozás gyakorlásától. Egyebekben helybenhagyta a járásbíróság döntését, így a vádlottat a bíróság tíz hónap – végrehajtásában egy év próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetéssel sújtotta, továbbá előzetesen mentesítette őt az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, valamint kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
Részletes keresés
Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások köre 2020. január 1-jétől tovább bővült. Az új Ügyfél Iratbetekintő Rendszer (a továbbiakban: ÜIR) ugyanis lehetővé teszi, hogy a 2020.január 1. után elsőfokon indult ügyek e-aktáját, azaz az ügy alapadatait, illetve az ügyben keletkezett iratokat az ügyfelek online, akár otthonról, ingyenesen, a nap 0-24 órájában megtekinthessék.
Teljes körűen megújul a Tapolcai Járásbíróság és Tapolcai Járási Ügyészség közös épülete. A sikeres építészeti tervpályázatot követően az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2019 februárjában aláírta az épület tervezési szerződését. Az előkészítő tervfázis keretében megkezdődött a meglévő épület felmérése, valamint a Helyi Építési Szabályzat módosításához szükséges dokumentáció összeállítása.
Újabb hat évig lehet a Balassagyarmati Törvényszék elnökhelyettese Dr. Fekete Zsolt, aki csütörtökön vette át kinevezését az Országos Bírósági Hivatal elnökétől. Dr. Fekete Zsolt szerint első ciklusában azoknak a változásoknak az alapjait rakták le, amelyek a most következő időszakban adják majd a legtöbb feladatot a törvényszék számára.
Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke 256.E/2020. (VI. 18.) OBHE határozatával Dr. Vida-Sós Tündét, a Szegedi Járásbíróság elnökét 2020. június 18. napjától az elnöki tisztség betöltéséig, de legfeljebb 2020. december 17. napjáig terjedő időtartamra a Szegedi Törvényszék elnöki feladatainak ellátásával megbízta.
A bíróságok megújult központi weboldalán kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az ügyfelek széles körét érintő kérdésekben minél sokoldalúbb tájékoztatást nyújtsunk. Az OBH elnökének egyik stratégiai célja a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) vonatkozó rendelkezése alapján dr. Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék megbízott elnöke 2020. június 8. napjára összbírói értekezletet hívott össze.
A Tatabányai Járásbíróság rablás bűntette miatt indult ügyben tartott ülésen, 3 hónappal meghosszabbította annak a férfinek a letartóztatását, aki egy komáromi lakásba bejutva többszázezer forintot vitt el. A bíróság a letartóztatást 2023. július 27. napján rendelte el, a szökés, elrejtőzés veszélye, a bizonyítás veszélyeztetése, valamint a bűnismétlés veszélye miatt. A meghosszabbítást elrendelő végzés nem végleges, a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be.
A szexuális erőszak bűntette miatt L. T. vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa nem találta alaposnak sem a súlyosításra irányuló ügyészi, sem pedig az enyhítésért bejelentett védelmi fellebbezéseket, ezért a mai napon meghozott és nyilvánosan kihirdetett végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az eljárás ezzel jogerősen befejeződött. A terhelt legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa 2023. április 6-án kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki a volt önkéntes területvédelmi szakaszvezető vádlottat szexuális erőszak bűntettében. Ezért őt 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és mellékbüntetésként 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, továbbá kötelezte több, mint 3,7 millió forint bűnügyi költség megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság erkölcsi okokból, illetve az eljárásban részt vevő sértett kímélete, védelme érdekében zárt tárgyalás alapján hozta meg ítéletét.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint 2022. június 20-án 17 körül a vádlott felfigyelt az autóbuszról leszálló, fiatal és várandós sértettre, akit követni kezdett. Egy elhagyatott építési terület melletti lépcsősor tetején utolérte a megpihenő sértettet, átkarolta őt és lehúzta a földre. A segítségért kiáltó és hátára fordított sértettet a lépcsősor melletti fás, bokros részre húzta, ott megpróbált vele közösülni, azonban a sértett ruházata és ellenállása miatt ez meghiúsult. A vádlott akkor sem hagyott fel a cselekménnyel, amikor a sértett közölte vele várandósságát. A sértett végül azért tudott kiszabadulni a vádlott szorításából, mert a kezében lévő és kihangosított mobiltelefonjáról eközben segélyhívást indított, amitől a vádlott pánikba esett és a helyszínről futva elmenekült.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása, míg a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.
A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a korlátozott felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat nagyrészt betartotta, hatályon kívül helyezéshez vezető eljárási szabálysértést nem vétett.
A korlátozott felülbírálatra tekintettel a tényállás megalapozottságát a másodfokú bíróság nem vizsgálhatta. A másodfokú eljárásban is irányadó tényállásból a törvényszék okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és törvényesen minősítette a terhére rótt cselekményt szexuális erőszak bűntettének. Az ítélőtábla csupán azt rögzítette, hogy a sértett a cselekmény vonatkozásában joghatályos magánindítványt terjesztett elő.
A törvényszék hiánytalanul feltárta és a súlyuknak megfelelően értékelte a büntetéskiszabási tényezőket. Helyesen vette figyelembe enyhítő körülményként a vádlott büntetlen előéletét, azt, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, továbbá a kóros elmeállapot szintjét el nem érő személyiségzavarát. Ezzel szemben helyesen értékelte súlyosító körülményként a cselekmény útonálló jellegű és kitartó elkövetését, valamint a sértett várandós állapotát. Mindezeket mérlegelve az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés szükséges, de egyben elégséges is az általános és az egyéni prevenciós célok eléréséhez, így annak sem a súlyosítására, sem az enyhítésére nem látott lehetőséget.
Budapest, 2023. november 10.
Fővárosi Ítélőtábla
Sajtótitkárság